Evangélikus Élet, 1990 (55. évfolyam, 1-52. szám)

1990-08-26 / 34. szám

Evangélikus Elet 1990. augusztus 26. Az Isten a gőgösöknek ellenáll, az alázatosaknak pedig kegyelmet ad. lPt 5,5 VASÁRNAP Mindazok pedig, akik hittek, együtt voltak, és mindenük közös volt. Dicsérték az Istent, és kedvelte őket az egész nép. ApCsel 2,44.47. (Zsolt 84,5, Lk 18,9-14, Ef 2,4-10, Zsolt 37,1-20, 2Sám 12,1-10, 13—15a.) A hit olyan összekötő kapocs le­het, amely közel tud hozni a testvérhez, a másik emberhez. Ezáltal együtt tudjuk átélni Jézus hatal­mas szeretetét, megtapasztalhatjuk munkálkodását, és megtanulhatjuk, hogyan tudunk igazán egymás­nak szolgálni. HÉTFŐ Úgy ajánljuk önmagunkat mindenben, mint Isten szolgái: sok tűrésben, nyomorúságban, szük­ségben, szorongattatásban, mint halálraváltak, és íme élők. 2Kor 6,4.9. (Zsolt 30,3, Mk 9,33-37, Jn 8,37-45.) Az Úr szolgái vagyunk. Az, akit a szolgá­lat útján követhetünk, s szolgálatunk közben érez­hetjük meg erejét és megtartó hatalmát. Az övének lenni azt jelenti, egymást segítve egymásért élni, hogy minél többen láthassák meg majd egyszer szín­ről színre azt, aki Uraknak Ura, az élet és örök élet fejedelme. KEDD Egek, harmatozzatok a magasból, hulljon igazság a fellegekből! Táruljon fel a föld, és teremjen szabadságot, sarjadjon igazság is vele! Én, az Űr, teremtettem mindezt. Ézs 45,8. (Róm 14,17, lSám 17,38-51, Jn 8,46-59.) Istennek minden korban és minden helyen magasztaltatnia kell, mert minden időben, minden helyen, minden embernek megmu­tatja hatalmát, szeretetét, irgalmát és életet ajándé­kozó jóságát. S amit ebből megtapasztaltunk, azt azért adjuk tovább, hogy mások is hálát és köszöne­tét mondjanak majd a megtapasztalt és felismert isteni szeretetért. SZERDA Ti azonban legyetek erősek, ne lankadja­tok el, mert tetteiteknek meg lesz a jutalma! 2Krón 15,7. (Ef 6,7-8, Lk 7,1-10, Jn 9,1-12.) Keresztyén életünk nem céltalan élet. Az eljövendő világ életé­ben való részvételre hivattunk el. A keresztyén élet teljes odaszentelést kíván Istennek, hogy egyszer majd soha ne szűnjön meg az ajkunk Istent dicsérni, de addig is tudjuk, hogy ezt az életet végig kell küzdenünk. CSÜTÖRTÖK Azokra a dolgokra törekedjünk tehát, amelyek a békességet és egymás építését szolgálják. Róm 14,19. (Zak 9,10, ApCseU 12,18-25, Jn 9,13-23.) „Egy kis melegség, egy kis barátság, egy kis béke nem elég az emberek közötti hidegség ellen. A félelem ellen ezen a világon és a mi tehetetlensé­günk ellen. Ezért Istenünk, Urunk és segítőnk: Jöjj, légy a közelünkben, mutasd meg magad nekünk. Igazságod napját hozd fel mindenre, ami él. Olvaszd el a jeget, a közömbösség, bizalmatlanság, a fenye­getés és erőszak jegét. Gyújtsd meg bennünk a te isteni szereteted tüzét, a te Lelked parazsát! PÉNTEK Krisztus mondja: íme újjá teremtek min­dent! Jel 21,5. (Ézs 2,4, Lk 22,24-30, Jn 9,24—41.) Isten az övéi számára új eget és új földet teremt. Földi életünk minden küzdelme, minden sikere és kudarca mögött valahol a lelkünk mélyén ott van a vágyakozás, hogy egyszer végre letehessünk minden fegyvert, s végre megpihenve hazaérkezhessünk, ahol nincs többé ellenségeskedés, nincs többé gyűlö­let, nincs gyanakvás, irigység és egymástól való örö­kös rettegés. SZOMBAT Kegyelmes és irgalmas a ti Istenetek, az Űr, nem fordul el tőletek, na megtértek hozzá. 2Krón 30,9. (Mt 16,25, Ez 17,22-24, Jn 10,1-10.) Isten újból és újból felénk fordítja az arcát, megté­résre hív. Fogadjuk el hívását, felénk kinyújtott ke­zét, tanuljunk meg alázatosan leborulni előtte, hogy megismerhessük örökkévaló kegyelmét. Nagy Edina Egy ébredés története - Elégtelenség Fülöp így válaszolt Jézusnak: Kétszáz dénár árú kenyér sem elég neki’, hogy mindenki kapjon valami kévést." Jn 6, 7 Az Evangélikus Élet július 29-i szá­mában egy olvasói levél foglalko­zik a budapesti ökumenikus evan- gelizáció beszámolójával. „Rend­kívül lesújtó adatok szerepelnek benne, és megdöbbentő érdekte­lenség, ami az üggyel kapcsolatban fhegfiyilvánult”' -írjá 7,egy külső' és jóakaratú, együttérző ember”. A cikket az egyházi ébredés min­den barátjának és munkásának, sőt tétlen szemlélőjének vagy ellen­zőjének le kellene olvasnia. Akár többször is. Az írásból csak azt akarom ki­emelni, hogy a levélíró szoros kap­csolatot lát az evngelizáció iránti megdöbbentő érdektelenség és a rendező egyházak belső viszonyai között („ellentétek, acsarkodások, bomlasztó jelenségek”). A levél csak megerősíti azt a látást, hogy Jézus nem akarja kihagyni csoda­tevő munkájából tanítványait sem. nem visz végbe ébredést a gyüleke­zetek, az egyház feje felett. Ezért tudakolja Fülöpöt: „Honnan ve­gyünk kenyeret, hogy ehessenek ezek.” Nagyon jellemző, hogy a tanít­vány először pénzüket számolja össze. 200 dénárt valószínűleg kö­zös kasszájukban talált. Ez abban az időben 200 napszámot jelen­tett. Mt 20,29. Nem éppen kevés, ha a tanítványi közösség szükség­letére gondolunk. A feladat nagy­ságának tudatában Fülöp még­sem juthat más eredményre: nem elég. Ha mi is a magunk erejére, esz­közeire gondolunk evangelizáció- hoz, gyülekezet-ébresztéshez, ak­kor mi sem juthatunk más ered- iöényTe: ez tölüftk nem telik. Indo­kolt, jogos felismerés. Azt is mondhatnám: beismerés. S akkor már hasznos is. Túllátás a magunk kicsi számán, szűk szükségletün­kön s korlátok közé szorított felté­teleinkén. Fülöp tekintete is végig­pásztázta a tömeget, a sok éhes szájat és a végéhez közeledő erőn­létet. Józan számítást végzett. A „nekünk elég”-szemlélet min­dig akadálya volt az evangélium hódításának. A csak magukba né­zők, a sajátjukkal megelégedők könnyen figyelmen kívül hagyják a sokaságot, eleve leírják a többsé­get. így sohase lehet evangelizálni. Ebből sohase születik ébredés. A „nem elég” felismerés előre is visz. A nagy lakoma készítőjének lelkülete volt ilyen, aki nem tudta nézni az üres helyeket a már félig telt ünnepi asztalok körül, azért újabb hírmondót küldött: „kény- szeríts bejönni mindenkit, hogy megteljék házam!” Lk 14,23. Ez Jézus horror vacuija, az ürességtől való borzadása, mondta valaki er­ről a bibliai versről olyan valaki, akinek evangelizációin sokszor egy tűt se lehetett leejteni a zsúfolásig tele templomban. De nem hiányzik-e belőlünk az üres helyek félelme, szégyene ak­kor sem, amikor egy nagy város evangelizációjára vállalkozunk? Mi hiányzott ahhoz, hogy vissz­hangot keltőbb lett völiia az’ öröm- üzenet? Bizodyára nem völt elég az imádság, ami igazán érte hangzott. Nem volt elég a belső rend, ami bizalmat keltett volna. Nem volt elég a megbocsátó szeretet, ami fel tudta volna oldani az ellentéteket körön belül és kívül. Nem volt elég hatszor is egymás alá írni Jézus nevét hívogató röplapra, plakátra, ha nem kívántuk igazán szomjazva és éhezve a szívünkbe. Evangelizációkat tervezve min­dig foglalkoztat bennünket, hová hívjuk az embereket, milyen gyüle­kezetekbe, közösségbe. Félünk, féltékenykedünk, hogy hova, men­nek, hol fognak kikötni. Éppen olyan indokolt azon töprengeni, honnan indulunk el evangelizálni: milyen gyülekezetből, közösség­ből. Jézus nem hagyja ki a csodá­ból, az ébredésből sem a küldőket, sem a küldötteket. „Krisztus lakjék szívetekben a hit által... Ő mindent megtehet sokkal hűségesebben, mint ahogy mi kérjük vagy gondoljuk.” (Ef 3,17-20) Van-e más megoldás az aggodalomra? Kérdezzétek meg a jövendőt tőlem, fiaimat és kezeim munkáját csak bízzátok reám!" Ézs 45,11 Köztudott, hogy a gyermekáldás vállalásának anyagi kihatásai is vannak. A gyermeknevelés kétség­telen szociális támogatása elmarad a gyermekek eltartása költségeitől. A megélhetés szempontjából hát­rányos helyzetűek sorában mindig szerepelnek a többgyermekes csa­ládok is. Az anyagiak mellett van­nak más tényezők is: a társadalmi megbecsülés hiánya, a valóságér­zés, a haladás következményeitől való lemaradás sajnálkozó megíté­lése stb. A „kis gyerek kis gond, nagy gyerek nagy gond” szólásmód kü­lönben más tartalmat is érintő igazsága magában hordozza a nö­vekvő gyermekek nevelésével meg­terhelt jövendő gondjait is, az is­meretlen jövőtől való félelmet. „Mire szüljük, és mire neveljük gyermekeinket?” - kérdezik so­kan. Itt szól bele töprengéseinkbe a fenti ige. Jövőlátásunkat általában múltbeli tapasztalatok - általában rossz tapasztalatok - valamint je­len kilátásaink - itt is a kevesebb jóval kecsegtetők - formálják. Is­ten mindezek között és mindezek ellen szólal meg: „Kérdezzétek meg a jövendőt tőlem!” Aligha hiszem, hogy valaki is azt állítaná, hogy a gyermekáldás vál­lalásában Isten bárkinek is az elhá­rítás tanácsát adná. De ahhoz, hogy megkérdezzük őt és tanácsá­nak helyt adjunk, már hit is kell: „fiaimat és kezeim munkáját csak bízzátok reám!” Nem állítom, hogy a gyermek- vállalással nem járnak fölös terhek is. Több gyerek több gond. De az Istenbe vetett bizalom alapján vál­lalt család nem hoz magával csaló­dást. Isten megtartja ígéretét és a kezéből vett gyermeket, jövendőt meg is tartja gondoskodó kezében. Ma sokan érvelnek a gyermek- vállalás mellett nemzeti és társa­dalmi érvekkel, általában a jövő­építés igazi megalapozásával, de kevesen a hittel, az Isten ígéretébe vetett bizalommal. Pedig éppen a mi magyar jelenünk égető kérdé­seit az Isten gondoskodó hűségé­be, a nekünk szánt jövendő bizto­sításába vetett hit megszületése vagy megújulása oldaná meg a leg­hathatósabban. Ezért van ezen a területen komoly egyházi felada­tunk és imádságos szolgálatunk. Az imádkozó életnek nincsenek korlátái. Táguljanak ki a mi kö­nyörgéseink is a mindennapi dol­gok között a messze jövendőre is, és vigyünk Isten elé olyanokat is, akik maguk még nem tudják a hozzá vezető utat. Imádkozzunk igazabb, bizako­dóbb hitért a sok problémájú jelen változatos kérdéseiben, növekvő családokért, melyekben gyerme­kek vesznek körül, és örvendeztet­nek meg szülőket, s testvérek nő­nek együtt meleg közösségben. Könyörögjünk a világ jövőjéért, melyben jeles magyar egyének hasznos szerepet töltenek be, s az arravalók kiemelkedő feladatot láthatnak majd el mindnyájunk ja­vára. Vegyük szívünkre egyházunk, gyü­lekezeteink megújulását, hogy nö­vekvő lehetőségeinket minél job­ban kihasználhassuk minden szűk- keblűség nélkül az igazi felebarát készségével. Csepregi Béla ÖNIGAZSÁG VAGY BÜNBÁNAT? Lk 18,9-14 A két ember nem egymás mellett áll a templomban. A farizeus előre állt, szemét büszkén emelte föl és I már alig várta, hogy elkezdhesse az imát. Sok mondanivalója volt. A farizeus tisztességes úriember volt. Úgy is mondhatnánk ma: I tiszteletreméltó polgár. Minden I kötelességét teljesítette, bizonyára példás családapa, rendszeresen templombajáró és adakozó hívő volt. Kínosan vigyázott arra, hogy ' soha ember semmilyen kivetniva­lót ne találjon benne. Soha egy em­ber sem tudott volna belekötni egyetlen cselekedetébe sem. Mind­ez a hitéből fakadt. Fő célja az volt, hogy tökéletességre vigye Is­ten törvényének teljesítését. Éz úgy látszik sikerült is néki, ezért jött most hálát adni. Istennek azonban nem tetszik ennek a jólfésült, becsületes pol­gárnak az imádsága. Nem tetszik, mert meg van elégedve magával. A farizeus még azon sem lepődne meg, ha lenyúlna az égből egy kéz és vállon veregetné. Esetleg hang is hallatszana hozzá: „Jól van jó és hű szolgám!” A farizeusi gondol­kodás természetesnek tartja a di­cséretet is, amit kapni fog ennyi sok megtett jóért. A farizeusi em­ber nem érzi elégnek az Isten felé történő hálaadást, hanem úgy érzi bizonyítania is kell, és erre legegy­szerűbb, ha összehasonlítja magát másokkal: nyilvánvalóbb bűnö­sökkel, paráznákkal, vagy éppen a templomban mögötte állóval. Mai farizeusokat könnyű felis­merni az öndicséretükről, arról, hogy magukkal meg vannak elé­gedve és hogy magukat sokszor összehasonlítják náluk gyengéb­bekkel. A szülő jó szülőnek, a munkás jó munkásnak, a tanár jó tanárnak, a lelkész jó lelkésznek és ^ a hivő pedig jó hívőnek tartja ma­gát. És valóban, ha keresünk min­dig lehet találni nálunk rosszab­bat. Ezért hálát adni Istennek, nagy kísértés, Egy,bívő,kAHöTéldául így ír nemrég megjelent versében: „.. .hálaNékéd, hogy hiúidig jutott két garasom adni..........Hála Né­ked, hogy, ember lehettem, mikor az emberek nem akartak emberek lenni../ Luther nagy felfedezése volt, hogy Isteh előtt mindnyájan egy­formán bűnösök vagyunk. Embe­rek előtt persze lehet jó színben feltűnni, tudnunk kell azonban, hogy áz Isten nem a felszínt nézi, azt aihit az emberek, hanem mé­lyebben kutat. Ha pedig a másik felett való ítélkezést látja, akkor keményen fog ítélni is. Isten ugyanis az ítéletkor' nem a Kék fényben körözött személyekhez fogja hasonlítani az életünket, ha­nem ahhoz az önmagunkhoz, akik lehettünk volna. Az önmagunk, vagy az emberek előtt való megiga- zulás értéktelen az Isten előtt, ő mást vizsgál. Hogy mit? Az a vámszedő sza­vaiból derül ki. Isten, légy irgalmas nekem, bűnösnek. A vámszedő tisztában van elveszett állapotával. Az Isten, csak vele tud kezdeni va­lamit. ő az aki beismeri, hogy rá­szorul a kegyelemre. A tiszta, igaz, őszinte bűnbánata igazította meg Isten előtt. Isten kezében ma is használha­tatlan kő az öntelt, magával elége­dett keresztyén. Az igazi jól for­málható agyag csakis a bűnbánó szív. Amíg nincs bűnbánat, addig nincs kegyelem. Nem véletlen, hogy mindkét szentségünk a bűn­bánattal van szoros kapcsolatban, és nem véletlen hogy az egyház ősidők óta istentiszteleteit bűnbá­nó imádsággal kezdi: Uram, irgal- muTr, Krisztus irgalmazz, Uram irgalmazz! Csak, ha ez a bűnvallás őszintén elhangzott, tud velünk mit kezdeni Isten az igehirdetésben és az életben. Mekis Ádám Imádkozzunk! Urunk irgalmazz, mert nem akar­tunk a Te kezedben élni! Kriszfiff .irgalmary, «tegLaem akar- tunk a Te utadon járni! Sáeiilélek Isten írgalmazzT mert elé­gedettek vagyunk magunkkal! ISTENTISZTELETI REND Budapesten, 1090. augusztus 26-én Deák tér de. 9. (úrv.) Zászkaliczky Pter, de. 11. (úrv.) Hafenscher Károly, du. 6. Bre- bovszky Éva. Fasor de. 11. (úrv.) Szirmai Zoltán, du. 6. Szirmai Zoltán. Üllői út 24. de. fél 11. Kertész Géza. Karácsony Sándor n. 31-33. de. 9. Kertész Géza. Rákóczi út 57/b. de. 9. szlovák istentisztelet: Cselovszky Fe­renc, déli 12. Magyar istentisztelet: Kertész Géza. Thaly Kálmán n. 28. de. 11. Rédey Pál. Kőbánya de. 10. Fabiny Tamás. Vajda Péter u. 33. de. fél 12. Fabiny Tamás. Zugló de. 11. Szabó Lajos. Kerepesi út 69. de. 8. Szabó Lajos. Gyarmat n. 14. de. fel 10. Szabó Lajo$. Kassák Lajos u. 22. de. 11. if}. Kendeh György. Vád út 129. de. negyed 10. ifi. Ken­deh György. Frangepán u. 43. de. 8. ifi. Ken­deh György. Üjpest de. 10. Blázy Lajos. Pesterzsébet de. 10. Pintérné Nagy Erzsébet. Pestszentlórinc de. 10. tanévnyitó családi is­tentisztelet: Havasi Kálmán. Pestszentímre (Református templom, Rákóczi út 81.) de. háromnegyed 8. Havasi Kálmán. Kispest de: 10. Széli Bulcsú. Kispest Wekerle-telep de. 8. Széli Bulcsú. Pestújhely de. 10. Bízik László. Rákospalota (Nagytemplom) de. 10. Bolla Árpád. Rákosszentmihály de. 10. Mátyásföld de. 9. Szalay Tamás. Cinkota de. fél 11. Szá- lay Tamás. Rákoshegy de. 9. Vető Béla. Rá­koscsaba de. 9. Detre János. Rákosliget de. 11. Detre János. Rákoskeresztúr de. fél TI. Vétó Béla. Bécsikapu tér de. 9. (úrv.) Balicza Iván, de. 10. német istentisztelet, de. 11. (úrv.) Koren Emil, du. 6. Hegyi Péter. Torockó tér de. fél 9. Madocsai Miklós. Óbuda de. 10. Nagy István. XII. Tartsay Vilmos u. 11. de. 9. Zsig­mondy Árpád, de. 11. Zsigmondy Árpád, du. fél 7. Benkő Ferenc. Modor! u. de. fél 10. Csizmazia Sándor. Pesthidegkút de. fél 11. Csizmazia Sándor. Kelenföld de. 8. (úrv.) Bencze Imre, de. 11. (úrv.) finn istentisztelet: ' Kersti Rantasalo, du. 6. Missura Tibor. Né­metvölgyi út 138. de. 9. Ferenczy Erzsébet. Budafok de. 11. Rőzse István. Csillaghegy de. fél 10. Donáth László. Csepel de. fél 11. Mezősi György. ISTENTISZTELETI REND a Balaton mellett, 1990. augusztus 26-án Kötcse de. 9. Balatonszárszó (Református templom) de. 8. Siófok de. fél 10. német isten- tisztelet. de. II. Balatonvilágos du. 4. Bala­tonalmádi (Bajcsy-Zsilinszky n. 25.) du. 4. Keszthely de. II. (úrv.). Gyenesdiás (Kaper- naum) du. 3. Tapolca de. 9. Révfülöp de. 10. Kővágóőrs de. II. Balatonszepezd du. 3. Szentháromság utáni 11. vasárnap az oltárterítő színe: zöld. A délelőtti isten- tisztelet oltári igéje: lKor 15,1-10; az igehirdetés alapigéje: Lk 18,9-14. A vasárnap témája az üdvösség útját keresők lelkületét világítja meg. Csak a vámszedő könyörgésével járulhatunk az Úristen elé: „Isten légy irgalmas nekem, bűnösnek!" EVANGÉLIKUS ISTENTISZTE­LET A RÁDIÓBAN: 1990. szeptember IW,1'Vasárnap té'égél’ 7:05 "óíáVö'ra evangélikus egyház félóráját közvetíti Petőfi TÚdió. Igét hirdet ^ Hafenseh Károly szekszárdi lelkész. MEGHÍVÓ Augusztus 25-én, du. 3 órakor a Bécsikapu téri templomban BALICZA IVÁNT, a gyülekezet megválasztott lelkészét beiktatja Missura Tibor mb. esperes. Igét hirdet: SZEBIK IMRE püspök. ÖRÖMHÍR címmel jelentkezik egyházunk műsora augusztus 26-án a TV 1. műsorában 17.55-kor. JÓ REGGELT, ISTENEM! cí­men protestáns gyermekműsort láthatunk augusztus 25-én, (és min­den szombaton) a TV 1. adásában 9.05-kor. A Diakonia ez évi 1. számában is­mertetett 17. századi magyar nyelvű evangélikus énekeskönyv (Graduate Ecclesiae Hungaricae Epperiensis) kapható a Sajtóosztályon és a Rózsa­völgyi Zeneműboltban. A két kötet ára: 420,- Ft. Újra megjelent: Fabiny Tamás- Tekusné Szabó Izabella: Nézz föl! című, fiataloknak írt könyvének második kiadása. A könyv megvá­sárolható s szeptembertől megren­delhető a Sajtóosztályon: 1088 Puskin u. 12. Ara: 50,- Ft. A Deák téri evangélikus templomban 1990. augusztus 26-án, vasárnap este 6 órakor ORGONAZENÉS ÁHÍTAT lesz. Orgonái: Firtta Gergely Igét hirdet: Brebovszky Éva A belépés díjtalan Kórházi látogatásoknál fontos igés és tájékoztató lap jelent meg sajtóosz­tályunkon. Ára 1,- Ft. (A hátlapon a kórházi lelkész tele­fonszáma, istentiszteletek helye, ideje stb. találhatók.) Halálozás Dezső Imre ny. főjegyző, Surd-Pát- ró-Belezna társközségek vezető jegy­zője, 1953-tól két évtizeden át a Gye- nesdiási Szeretetotthon hűséges mun­kása, népszerű „Imre bácsija”, 1990. július 12-én rövid szenvedés után a nagykanizsai kórházban elhunyt. Te­metése július 16-án volt Nagykanizsán. Ravatala mellett annak a vidéknek a papja: Smidéliusz Zoltán hirdette 2Kor 4,8-10 alapján a feltámadás evangéliumát, melynek népét több mint három évtizeden át hűséggel szol­gálta. Az elhunytban Schultz Lászlóné, Varga Árpádné és Baranyai Tamásné szerető édesapjukat gyászolják. HARMÓNIUM adásvétel, műszeres han­golás-javítás, reális áron. Jelige:. „Válaszbo­ríték”. Lelkész budapesti öröklakásért életjára­dék-szerződést kötne olyan személlyel, aki­nek ez segítséget jelent - ottlakás nélkül, jogász útján. Választ „Lelkész” jeligére a Saj­tóosztályra kérünk. Külföldi gyakorlattal rendelkező diplomás restaurátor művész festmények restaurálását vállalja. Tel.: 1-154-694 (12 és 17 óra kö­zött.) A HONVÉDSÉG ÉS AZ EGYHÁZAK KAPCSOLATÁRÓL Sajtótájékoztatót tartottak a Honvédelmi Minisztériumban ar­ról, hogy a honvédség új szellem­ben végzi feladatát. Raffay Ernő politikai államtitkár elmondta: úgy kell a honvédségnek a nemzeti szellemet képviselnie, hogy a tar­talmi és formai jegyek egyaránt a nemzeti szellemet fejezzék ki, de semmiképpen ne sértsék a szom­szédos népek érdekeit. Bejelentet­ték a komisszár típusú vezetés megszüntetését, nem lesznek poli­tikai tisztek,' nem lesz ideológiai nevelés. A parancsnokok közvetle­nül gondoskodnak alárendeltjeik­ről és közvetlenül tartanak kap­csolatot az önkormányzati, gazda­sági, társadalmi és egyházi szerve­zetekkel. Megkérdeztem, hogy mit jelent ez a gyakorlatban, valamint azt is, hogy milyen változás várható a te­ológus-katonák szolgálata terén és a szállongó hírek szerint gondol­nak-e a tábori lelkészség felállítá­sára? Az államtitkár mindhárom kér­désre összefoglaló választ adott: a honvédség rendezni kívánja a kap­csolatait a magyarországi egyhá­zakkal. Ezért folyamatban van az egyházi vezetőkkel a kapcsolat fel­vétele. A minisztérium nyitottan fogadja az egyházak kérdésfelveté­seit. Egy hónapos kiképzés után a teológusok munkára mennek és később megfelelőképpen tudják majd alkalmazni őket teológiai ta­nulmányaik elvégzése után. (Eset­leg mint tábori lelkészeket? Szerk.) Tótb-SzöDös Mihály Evangélikus Élet A Magyarországi Evangélikus Egyház hetilapja Felelős szerkesztő és kiadó: TÓTH-SZÖLLOS MIHÁLY Szerkesztőség és kiadóhivatal 1088 Budapest Vili., Puskin u. 12. Telefon: 138-2360 Árusítja a Kiadóhivatal és a Magyar Posta Index: 25 211 ISSN 0133-1302 Szedés: Fényszedö Központ Kft. (900056/20) Nyomás: rotációs ofszetnyomás 90.20033 PETŐFI Nyomda, Kecskemét Felelős vezető: BIRKÁS BÉLA vezérigazgató Előfizethető az Evangélikus Elet Kiadóhivatalában közvetlenül vagy postautalványon. Templomi terjesztés az Evangélikus Élet Kiadóhivatala útján. Előfizetési díj: fél évre 220 Ft. egy évre 440 Ft Csekkszámlaszám: 516-20412 Beküldött'kéziratokat nem őrzünk meg és nem adunk vissza I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents