Evangélikus Élet, 1989 (54. évfolyam, 1-53. szám)

1989-04-09 / 15. szám

Lvange incus ziel 1989. április 9. Lelkésziktatás Szekszárdon Mi történne Jézussal nia? Ne félj te kicsiny nyáj... (Folytatás az 1. oldalról) ken. Szekszárdon az evangélikus gyülekezet talajába Isten igéjét vet­ni - ez a feladat. V^n ennek külön­legessége is, hiszen itt vannak olya­nok, akik németül értik meg Isten igéjét és imádkozzák a Miatyán- kot. Olyan lelkészt választottak, aki beszéli a nyelvet és végezni tud­ja a sokrétű és soknyelvű szolgála­tot. A talajt is jól kell ismerni an­nak, aki az eke szarvára teszi ke­zét, aki itt vetni akar. Ezen a föl­dön nagyobb felelősségre, több összefogásra, közös múltunk meg­becsülésére, jövendőnk közös épí­tésére van szükség. Fontos a lelkipásztori szolgálat­ban a tanítás. Emberiességről, sze- retetről, megbocsátásról, toleran­ciáról, tűrőképességről. Itt jobban figyelnek arra, mit mond az egyház a közéleti felelősségről, hogyan él az egyház, a gyülekezet, a keresz­tyén ember a mai társadalomban? Kell a spiritualitás is. Hogy életün­ket áthassa, ehhez alkalmas eszköz a zene és az új lelkész ebben is tálentumos szolga, kötődik az egy­házi zenéhez. Ez az egész egyház­megyének is javára lesz. Végül az ökumenikus távlatú szolgálatra hívta fel a lelkész és a gyülekezet ügyeimét a püspök ige­hirdetése, mert erre itt Szekszár­don különösen adott a lehetőség. Lugosi Béla felügyelő nyitotta meg az ünnepi közgyűlést, mely­nek során számos üdvözlés hang­zott el. Ő maga tolmácsolta a gyü­lekezet köszöntését, megemlítve a várakozást, mellyel szolgálata elé tekintenek. Lackner Aladár espe­res kedves szavakkal bízta egymás­ra a lelkészt és a gyülekezetét. Kedves jelenet volt, amikor a gyü­lekezet ajándékát a legidősebb presbiter nyújtotta át. Frenkl Ró­bert egyházkerületi felügyelő is je­len volt az iktatáson, aki úgy aján­lotta a gyülekezet szeretetébe új lelkészét, hogy kiemelte lelkipász­tori szeretetét, munkabírását és jó kedélyét. Májer Mihály katolikus segédpüspök az iktatási liturgia ál­dó mondatához kapcsolta köszön­tését. A papi szolgálatban az a ne­héz, hogy nem csupán áldást kell osztani, továbbítani, de nekünk magunknak kell áldássá lenni. Ezt csalt Jézussal együtt lehet teljesíte­ni. Szilvásy Géza református lel­kész a közös út megtett szakaszá­ról beszélt, ez legyen záloga annak, hogy ezután is együtt megy a két gyülekezet, egymást segítve. Ko­vács János városi tanácselnök sze­retettel üdvözölte a gyülekezet új pásztorát, készséget mutatva arra, hogy a város egészének életében, felemelkedésében végzett szolgá­latban, az erkölcsös élet megszilár­dításában végzendő munkában mindenkor segítő partner lesz. Megható volt a lelkész édesapjá­nak fiához intézett szava és a gyü­lekezet szeretetébe való ajánlása. Káposzta Lajos a Bács-Kiskun egyházmegye nevében szólt eltávo­zó lelkész-barátjához, Varsányi Ferenc az évfolyamtársak nevében, Pintér Károly Deák téri igazgató­lelkész a „felnevelő” gyülekezet ne­vében, Kelemen Istvánná presbiter pedig egyik volt gyülekezete, a keszthelyi gyülekezet nevében szólt. Elkísérték - fájó szívvel - lelkészüket a Csengőd-Páhi- Kaskantyúi Gyülekezet tagjai is nagy számban. Reméljük, hogy Jézus szavába belekapaszkodva indul el lelkész és gyülekezet a közös úton, megszív' lelve a kapott igét: Ne félj, te ki­csiny nyáj. tszm MEGNYÍLIK MENEKÜLTÜGYI SZOLGÁLATUNK ÚJ KÖZPONTJA Evangélikus Egyházunk Menekültügyi Szolgálata új központjá­nak felavatására 1989. április 14-én délután 15 órakor kerül sor, egyházunk vezetőinek és meghívott vendégeknek a jelenlétével. Az új központ címe: Budapest 1152, Rákospalota, Beller Imre u. 91/a. A Segélyszolgálat vezetője Bolla Árpád rákospalotai lelkész. Az egyháznak egyik legfonto­sabb, és egyúttal legizgalmasabb feladata, hogy Jézus Krisztus munkáját, szolgálatát a kortársak között megjelenítse^ Teológiai Akadémiánk tizenkilenc hallgató­ja ebben az évben arra vállalko­zott, hogy ezt a feladatot Krisztus Urunk szenvedéstörténetében, il­letve annak előadásával valósítsa meg. Mit tenne Jézus ma? Mi tör­ténne Jézussal ma? E kérdések ha­tározták meg a passió feldolgozá­sának módját és irányát. A passiótörténet egy tüntetéssel indul. A fiatalok több demokrá­ciát, több szabadságot követelnek. Megjelenik közöttük Jézus. A fia­talok hozsánnával fogadják, azt remélve, hogy a mozgalom élére áll és kiharcolja kívánságaikat. Jézus azonban így válaszol: Ti nem érte­tek engem. A ti gondolataitok nem az én gondolataim. A ti útjaitok nem az én útjaim. Mert jeleket te­szek, de nem értitek. Istentisztelet folyik egy temp­lomban. Két magasmellenyes lel­kész - az egyik aranykereszttel a nyakában - ezt az éneket énekli az oltár előtt: Itt az Isten köztünk... Jön Jézus és ily szavak kíséretében űzi ki őket a templomból: Távoz­zatok tőlem hangos éneklésetekkel. I. Mert az én Atyám háza imádság háza, ti pedig önmagatokat imádni jártolf oda. Ki kívánja tőletek, hogy eljöjjetek és tapossátok udvaromat? Tisztítsátok meg egyházi és gyüle­kezeti életeteket! Mert az egész egyház a Szentlélek temploma. így indul a szenvedéstörténet. Jézus minden szava, cselekvése kri­tika a megmerevedett egyházi, gyülekezeti és társadalmi életre, de evangélium azok számára, akik őszintén várják és kívánják a tisz­tábbat, a szebbet, a jobbat. Az egyházi és állami vezetők kö­zös összefogással keresztre juttat­ják Jézust. Jézus barátai, hívei nem értik, hogyan lehetséges mindez. A keresztre feszített Jézushoz han­gosan így könyörögnek: Szállj le! Szükségünk van rád! Jézus azon­ban nem teljesíti kérésüket, hanem hangosan így kiált fel: Elvégezte­tett! A gyötrő kérdésre ^ Kicsoda a keresztre feszített Jézus? - az evan­gélista Zakariás próféta szavaival válaszol: „Azon a napon kiárasz­tom a könyörület és a könyörgés lelkét. Rátekintenek arra, akit át­döftek és úgy gyászolják, ahogyan az egyetlen gyermeket szokták... Azon a napon forrás fakad Dávid háza és Jeruzsálem lakói számára, hogy lemossa a vétket és a szeny- nyet." Ezt a modem passiót nagyhéten tizenhat gyülekezetben (Óbudán, Irsán, Farmoson, Cegléden, Tá- piószentmártonban, Nyáregyhá­zán, Pilisen, Bényén, Monoron, Mendén, Péteriben, Dunaharasz- tin, Gyónón, Csornádon, Vecsésen és Maglódon) adták elő a teológu­Az EVT Európa-titkára hazánkban Myra Blyth, az EVT menekült- ügyi bizottságának Európa-titkára február 15-18. között a Magyaror­szági Egyházak ökumenikus Ta­nácsa meghívására ^hazánkba láto­gatott. Budapesti tartózkodása során találkozott dr. Harmati Béla evan­gélikus püspökkel, aki tájékoztatta őt az Evangélikus Egyház romá­niai menekülteket segítő szolgála­táról. Fogadta őt Miklós Imre ál­lamtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke is. Megismerkedett a különböző egyházak menekültek között végzett tevékenységével. Megbeszélést folytatott Viczián János baptista egyházelnökkel, Tamás Bertalan református kül­ügyi osztályvezetővel. Meglátogat­ta a rákosszentmihályi református, a kelenföldi és rákospalotai evan­gélikus gyülekezeteket, ahol mene­kültek segélyszolgálata folyik. Megtekintette a Református Egy­ház által megvásárolt Budapest XV. kerület Alagi úti volt iskola- épületet. Találkozott, beszélgetett menekültekkel és a menekültügyi szolgálat munkatársaival. Debrecenben fogadta őt dr. Ko­csis Elemér püspök, a MRE Zsina­tának lelkészi elnöke, aki beszá­molt a debreceni, valamint más ha­tár menti református gyülekezetek e területen végzett tevékenységé­ről. Magyarországi tartózkodása so­rán Lehel Lászlóval, az ökumeni­kus Tanács főtitkárával előkészí­tették az 1989 májusában Buda­pesten rendezendő menekültügyi tanácskozást, amelyen a magyar­országi egyházak menekültügyi munkatársai, vezetői, valamint egyházi segélyszervezetek képvise­lői vesznek részt. Az EVT a nyugat-európai egy­házi segélyszervezettekkel közösen támogatni kívánja a magyarorszá­gi egyházak menekültügyi szolgá­latát, ezért az EVT Menekültügyi Osztálya 80 000 dollár gyorssegély átutalásáról döntött. Áz összeg elosztásáról az ökumenikus Ta­nács 1989. március 7-i elnökségi ülése határozott, és a segély átuta­lása a tagegyházak részére a közeli hetekben fog megtörténni. A tag­egyházak részesedése a következő­képpen alakul: Református Egyház 2 700 053,20 forint Evangélikus Egyház 1 038 482 forint Baptista Egyház 290 774,96 forint Szabadegyházak Tanácsa 41 539,28 forint Metodista Egyház 41 539,28 forint Magyar Ortodox Egyház 41 539,28 forint Temetőharang szentelése Székesfehérvárott a Krisztusban megjelent, a ha­lál felett győztes Élet igéjét. Az új harang a keresztyének összetarto2á$?bí^.hír{l^. Az ünnepségen résztvevő népes gyülekezetben jelentős számban voltak nem evangélikusok, köz­tük Brajnovits Ferenc székesfe- hérvár-maroshegyi plébános és Ulrich Ágoston a Prohászka a templom egyik lelkésze. Részt vett az ünnepen Pál István főtanácsos, az Állami Egyházügyi Hivatal Fejér me­gyei titkára is. Molnár Gyula Szép és megható ünnepe volt a székesfehérvári gyülekezet­nek az evangélikus, temető ha­rangjának felszentelése. A 75 kg -os harangot gyülekezetünk egyik buzgó tagja, Horog Jó­zsef adományozta és állította fel szülei emlékére. A felszente­lést Bencze András, a gyüleke­zet lelkésze végezte és ő hirdette Megalakult az Ordass Lajos Baráti Kör Lapunkban is közöltük a meghí­vót, mely a Baráti Kör alakuló ülé­sére hívogatott. Március 18-án a kelenföldi gyülekezeti teremben gyűltek össze a kör alapító tagjai, a rendes tagságra jelentkezettek és számos érdeklődő, hogy tanúja le­gyen a megalakulásnak és az arra illetékesek megállapítsák és elfo­gadják a kör alapszabályát. Áz ideiglenes vezetőség nevében dr. Boleratzky Lóránd üdvözölte a megjelenteket, elsősorban D. Or­dass Lajosnét a püspök özvegyét, aki Kör védnökségét vállalta. Kö­szöntötte a megjelenteket, közöt­tük a külföldön (Norvégia) műkö­dő Ordass-alapitvány kuratóriu­mának megjelent tagját, Terray László lelkészt. Bevezetőjében em­lékezett az 1978-ban elhunyt püs­pökre, megemlítve, hogy püspök­ké szentelése után 33 évig élt, de hivatalát mindössze 5 éven át gya- korolta. azt is két részletben. Krisztus tanújának nevezte, aki nemzetének sorskérdéseit idejében felismerte, felvette a harcot a volksbundista törekvésekkel, is­mertette a norvég egyház bátor harcát a német megszállók ellen, kivette részét a zsidómentő mun­kából is. A német megszállás ide­jén kérte névmagyarosítását, fel­emelte szavát a németség és a felvi­déki magyarság embertelen kitele­pítése ellen. Az egyház szabadsá­gáért és az egyházi iskolák önkén­tes átengedéséért folytatott küzdel­me az ellene folytatott koncepciós per miatt volt eredménytelen. Iga­zán szerette egyházát és nemzetét, kész volt érte szenvedni is. ő mon­dotta: „az egyház szolga, hivatása semmiképpen nem az uralkodás. Istennek szüksége van szolgáló nemzetekre. Nekünk jelentkez­nünk'szabad á szolgálatra.” A Baráti Köt feladatának tekin­ti Ordass püspök eszmei örökségé­nek ápolását. Letörölni a feledés porát az életműről, mely eltakarta szellemi örökségét, mély evangé­liumi hitét, az egyházzal és a ma­gyar nemzettel kapcsolatos irány­mutató szolgálatát, a nemes esz­méket, melyet képviselt. A közgyűlésen lett nyilvánvaló­vá, hogy 21 alapító tag 1988. ád- vent első vasárnapján határozta el a kör megalakítását. A HNF szán-1 dékukat tudomásul vette. Most ér-' kezett el az ideje az alapszabály megalkotásának, elfogadásának, hogy jogi személyként, bejegyzet­ten működhessenek. Az alapsza­bályt kisebb módosításokkal a közgyűlés elfogadta. Az alapító ta­gok szavaztak 63 rendes tág felvé­teléről és megválasztották a veze­tőséget. Elnök dr. Boleratzky Ló­ránd lett, titkár id. Kendeh György, az alapszabály szerint megalkotott három szakcsoport vezetői: teoló­giai-oktatási csoport: Dóka László, történeti-irodalmi csoport: Bottá István, jogi-gazdasági cso­port: dr. Herényi István. Ad ismer­tetett célokat ezeknek a csoportok­nak munkáján keresztül kívánják majd elérni. „Uram, kihez mehetnénk ? Örök élet beszéde van nálad. ” (jn 6,68) Ezzel a címmel rendezzük meg idén a Gyenesdiási Országos Ifjú­sági Konferenciákat. Szeretettel hívjuk és várjuk az.evangélikus fia­talokat gyülekezeteinkből. Konfir­mált fiatalokat hívunk, elsősorban olyanokat, akik már aktívan részt vesznek a gyülekezetek életében. A konferenciák időpontja: 1. június 18. - június 24. 2. július 23. - július 29. 3. július 30. - augusztus 5. 4. augusztus 13. - augusztus 19. 5. augusztus 20. - augusztus 26. A konferenciák vasárnap este kezdődnek és szombat délben feje­ződnek be. A részvételi díj 1200.- Ftí melyet a helyszínen kell befizet­ni. A jelentkezéseket 1989. április 30-ig írásban kérjük az alábbi cím­re: ^ Szabó Lajos 1147 Budapest Lőcsei út 32. Kérjük a határidő pontos meg­tartását. A felvételnél a jelentkezé­si sorrendet figyelembe vesszük. A gyenesi találkozásig hordoz­zuk egymást és a konferenciák ügyét imádságban! sok. A hívek az első jeleneteknél talán meghökkentek egy kicsit, de aztán egyre jobban átélték, hogy Jézus azért szenvedett és halt meg a kereszten, hogy bennünket, ma élő embereket, mai egyházát meg­tisztítsa a bűntől és új élettel aján­dékozza meg. A passiót Hanvay László V. évf., Bart ha István IV. évf. és Nagy Zol­tán III. évf. hallgatók állították össze. Ők tanították be és rendez­ték meg az előadást. Rajtuk kívül még a következő hallgatók szol­gáltak: Béres László és Ócsai Zol­tán V., Kovács László, Magyar Melinda, Rohn Erzsébet és Sipos Mária III., Baranka György, Cse- lovszky Ferenc, Hanvay Enikő, Póczy Zsolt, Sírok Bea, Szabó András és Uram Zsuzsa II., vala­mint Baranyay Csaba, Halmosi Györgyi és Verasztó János I. évf. hallgatók. Köszönjük nekik a rendkívüli élményt nyújtó előadást, a gyüle­kezeteknek pedig köszönjük, hogy áldozatvállalásukkal és vendégsze­retetükkel lehetővé tették a passió modern megjelenítését. Selmeczi János Sík Sándor AZ ACÉLEMBER (Ének a sürgönypóznáról) Áll, egyenesen, egymagán Az acélember a hegy homlokán. Széttárva karcsú, hosszú karjai, A kábelek kígyóit tartani. Nem görnyedez és nem erőlködik: Áll és feszül és hordja terheit.. De hűvös feje túl a drótokon Hosszan elnéz a nyúlós utakon. Lát, embereket és országokat, Bolond és keserű látásokat: Az éhes ember néma ráncait, Dokkok penészes árusáncait, Országhatárok inga-táncait, És hall, hazug és gyilkos hangokat: Boxhősöket, bárokat, bankokat, És népgyűléseket és tankokat. Az eszme önmagára-lázadását, A forradalmak bárgyú körfutását, Az őrülések örök újulását. A földgömb reng és ég a szemhatár. Az acélember néz és konstatál. Áll és szótalan ég felé feszül: Hordja a kábelt rendületlenül. S ha olykor egy-egy holdas éjszakán Ráül terhével a szörnyű magány, S a látomások emlékeitől Dereka már-már megroppanni dől: Ilyenkor elég egy szempillanás: A szomszéd hegyen másik óriás, A harmadik ormon a harmadik Hordozza látomása titkait. Egy pillanat, egy közös rezzenés: A jiárom acélember összenéz. Testvér - npondja az acélpillanat - Tudom: gyengének lenni nem szabad. Tudom, a mi törvényünk állanj: Mi vagyunk a Vezeték várai. Nem tudjuk honnan, nem tudjuk kinek, De rajtunk megyen át az Üzenet. Az ismeretlen Igét hordja vállunk. Bennünket ideállltottak. Állunk. Nyugatnémet protestáns egyházi vezetők hazánkban A Magyarországi Egyházak ökumenikus Tanácsa elnökének, dr. Tóth Károly püspök meghí­vására április 7-12. között a Nyugatnémet Protestáns Tarto­mányi Egyházak közös Zsinatá­nak 7-tagú küldöttsége - dr. Martin Kruse nyugat-berlini püs­pök vezetésével - látogatást tesz Magyarországon. futjuk során találkoznak a Ma­gyarországi Egyházak ökumeni­kus Tanácsa tagegyházainak veze­tőivel, megismerkednek a külön­böző egyházi munkaágak vezetői­vel és intézményeivel, 9-éri vasár­nap gyülekezeti látogatásokat tesz­nek, valamint 10-én a Ráday Kol­légiumban közös konzultációt folytatnak az egyetemes papság és laikusképzés kérdéseiről. Ä nyu­gatnémet egyházi delegációt fo­gadja dr. Paskai László bíboros, esztergomi érsek is. Magyarországi útjuk során a küldöttség tagjai Debrecenbe is el­látogatnak. A látogatástól mindkét fél az ed­digi testvéri kapcsolatok további elmélyülését várja.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents