Evangélikus Élet, 1988 (53. évfolyam, 1-52. szám)
1988-12-18 / 51. szám
Evangélikus Élet i9B8. báclEMBER is. Az Egyházi Elnökség ülése November 22-én ülést tartott egyházunk kibővített országos elnöksége. Kegyelettel emlékezett meg dr. Fekete Zoltán országos felügyelő haláláról és sokévtizedes egyházi szolgálatáról Ugyanakkor köszöntötte Farkasházi Ferenc egyházkerületf felügyelőt, aki az új országos felügyelő megválasztásáig egyházi törvényeink értelmében ellátja az országos felügyelőhelyettes szolgálatát. Püspökeink beszámoltak a legutóbbi ülés óta történt legfontosabb eseményekről: egyházi konferenciákról, gyülekezeti eseményekről és külföldi hivatalos szolgálatokról. Ezután a többórás elnökségi munkaülés főleg négy témakörrel foglalkozott. Ifjúsági szervezet Örömmel üdvözölte egyházunk elnöksége evangélikus fiatalok kezdeményezéseit és javaslatait saját egyházi ifjúsági szervezetük kialakítására. Támogatja törekvéseiket, hogy egyházunk egészén belül saját szervezetük alakuljon, valamennyi gyülekezeti ifjúsági csoport bevonásával. Az erdélyi menekültekért Egyházi iskoláink A Teológiai Akadémia építkezése gyorsan halad előre; télen már sor kerülhet a belső szerelési munkákra is. Amint a jövő évben - mint reméljük - az Akadémia már az új épületben folytatja tanító munkáját, megkezdődhetnek a Teológus Otthon kibővítése munkálatai a jelenlegi akadémiai épületszárnyban. Az Evangélikus Gimnázium ügyében tovább folynak a tárgyalások a Művelődési Minisztériummal és az Országos Pedagógiai Intézettel, hogy a fasori épület átalakítása és megújítása minél előbb megkezdődhessen (a végső átadási határidő 1989 júniusa). A gimnázium irodája már megkezdte munkáját a fasori épületben. A jövő év elején szükség lesz gyülekezeteink és híveink első évi megajánlásaira, hogy a helyreállítási munkákat elvégezhessük és a Gimnázium megkezdhesse szolgálatát. Részletes beszámoló hangzott el az Erdélyből áttelepülők gondozását végző evangélikus gyülekezeti központok (Budapest-Kelenföld, Budapest-Rákospalota, Békéscsaba, Debrecen, Tatabánya-Bicske) segítő munkájáról és együttműködéséről más* egyházi és állami segélyszervezetekkel. Mivel ez a szolgálat már túlnőtte a gyülekezeti kereteket, az országos presbitérium ülése elé javaslat készül egy átfogó, országos jellegű evangélikus menekült-segélyszervezet kialakítására. Országos presbitérium, országos közgyűlés Végül részletesen foglalkozott az elnökségi ülés a december 8-ra összehívott országos presbitériumi és rendkívüli közgyűlési feladatokkal. Az országos presbitérium rendes évi ülése után a rendkívüli országos közgyűlés hozza meg majd a szükséges közegyházi határozatokat az Evangélikus Gimnázium felállítása ügyében. Püspöklátogatás Érden Épül az új lelkészlakás 1988 november 13. sokak számára emlékezetes marad. Ekkor lepte meg a járókelőket és az autósokat az a hirtelen fagy, ami miatt sokan az úton rekedtek, vagy csak lépésben haladhattak hazafelé. Az érdi gyülekezetnek azonban sokkal jelentősebb oka van arra, hogy ezt a dátumot megjegyezze. Dr. Nagy Gyula püspök feleségével együtt meglátogatta őket, és a készülő parókia épületét tekintette meg. A gyülekezet áldozatkészsége, a nyugatnémet Lippei és Vesztfáliai Tartományi Egyház tekintélyes anyagi segítsége folytán meglendültek a parókia-építés munkálatai. A falak állnak, a tető kész, s a villanyszerelés is megtörtént. A munka befejezéséhez azonban még-sok erőre, lelkesedésre és a gyülekezeti tagok testvéri összefogására van szükség. A gyülekezet a templom előtt állva fogadta a vendégeket az „Erős vár a mi Istenünk” éneklésével. Gyermekek verssel köszöntötték püspöküket, majd az egyházközség helyettes lelkésze, Szentpétery Péter olvasott fel egy bibliai igét. A felügyelő, Vörös Gyula üdvözlő szavai után a templomban folytatódott az ünnep. Az ünnepi istentiszteleten dr. Nagy Gyula püspök hirdette az igét a hit szoros kapujáról és a szeretet keskeny útjáról (Mt 7,13-14). Betlehemben áll egy templom, melyet Jézus feltételezett születésének helyére építettek. Ennek kapuja olyan kicsi, hogy azon egyszerre csak egy ember fér át, de az is csak lehajtott fejjel. Ilyen kapu a hit, amelyen át Istenhez juthatunk. A kapu után út következik, amelyen járni kell. Ez az út a Isten gyermekeivé. Hála legyen Urunknak az érdi templomért, amelyben újra meg újra elhangzott az ige hívása: lépj át a szoros kapun, járj a keskeny úton! Az istentiszteletet közgyűlés követte, melyet a gyülekezet felügyelője a vendégek köszöntésével nyitott meg. Pálfy Ferenc gondnok az építkezés foszeretet Isten és az emberek iránt, hiszen a hitnek mindig önfeláldozó szeretetben kell folytatódnia. A szeretet nemcsak érzés, hanem sokkal inkább cselekvés a gyülekezetben, egyházban, családban, munkahelyen, a társadalom, népünk és a világ életében. A szív hite és az abból termő,jól cselekvő szeretet : e kettő tesz minket igazán lyamán az eddig elvégzett munkákról számolt be. Isten iránti hálával jelentette, hogy a gyülekezet tagjai közül többen vállaltak társadalmi munkát. Köszönet a kőműves, villany- és vízvezeték-szeielő szakmunkáért és minden egyes segítő szellemi és kétkezi fáradozásáért. Plézer Mihály pénztáros pedig örömmel közölte, hogy a gyülekezet anyagi erejét és a külföldi segélyeket felhasználva mit sikerült megvásárolni a munka befejezéséhez szükséges anyagokból, őszinte bizakodással mondta, hogy mire egy végzett teológus az érdi gyülekezet gondozására megkapja püspökétől a megbízást, itt már kész lelkészlakás várja. Az egyházkerület püspöke megköszönte a részletes beszámolókat, melyek a gyülekezet áldozatkészségéről és lelkiismeretességéről tettek tanúságot. Buzdította a jelenlévőket a további kitartó munkára. Hálával gondolt a gyülekezet volt lelkészére, Bányai Sándorra, és szeretettel köszöntötte özvegyét, aki részt vett az ünnepen. Megköszönte a helyettes lelkésznek, valamint a gyülekezet vezetőinek és tagjainak hűségét, egyházszeretetét. A közgyűlés imádsággal és a Himnusz eléneklésével zárult, majd a vendégek és a gyülekezeti tagok szeretetvendégségen beszélgethettek a hátralévő munkálatokról és feladatokról. Mire a gyülekezeti tagok és a vendégek hazaértek, elkezdett esni az ónos eső, s kezdődött a sok izgalomra okot adó fagyos, jeges éjszaka. Istennek legyen hála, hogy ünnepünket még nem zavarta meg a szeszélyes időjárás! Vető István Y Egyházkerületek Presbitériumainak ülései Dél Szeretnénk mindenkit bevonni a közös munkába (Folytatás az 1. oldalról) lyósított az Egyházkerületnek. A presbitérium jóváhagyta a renoválási munkálatokat és a kölcsön felvételét. Tárgyalta a presbitérium a jövő évi kerületi tisztújításra való előkészülést. Javaslatokat kért a püspök a különböző tisztségekre, de ezek között a javasolt személyek között több fiatal és több női jelölt legyen ! Az előkészület jegyében foglalkozott a presbitérium addig is személyi kérdésekkel és az egyházkerületi főjegyzői tisztre felkérte Táborszky László békéscsabai esperest, a püspöki hivatal admi-. nisztrációjának segítésére püspöki titkárnak alkalmazta Szalay Tamás Bpest-Cinkotai lelkészt félállásban. Dr. Hafenscher Károly Deák téri lelkész 1989 februárjában nyugdíjba megy. A püspök megköszönte értékes szolgálatát a kerület vezetésében, a presbitérium pedig helyére 1989. febr. 1-től behívta Káposzta Lajos esperest, mint póttagot. Lemondott tisztségéről Molnár Barna számvevőszéki tag. A presbitérium két új tagot választott a számvevőszékbe: Rostás Józsefné, Pröhle Katalin és Gáncs Péterné Hafenscher Márta személyében. Legyen Isten áldása mindnyájuk szolgálatán. Tóth-Szöllős Mihály Észak Bizakodó reménységgel. (Folytatás az 1. oldalról) nyolult társadalmi folyamatok között élő híveink javára. A gyülekezetek statisztikája mindig jelzést ad a lelki élet növekedéséről vagy az érdeklődés hiányáról. Most különösen felfigyeltünk arra, hogy örvendetesen nőtt a keresztelések száma, növekedett az úrvacsorával élők gyülekezete, s meglepő módon a lelkipásztori látogatások is magasabb számot mutatnak, mint előző évben. Kevesebb viszont az esküvői és temetési szolgálatot igénylők száma, jóllehet a halálozási mutatók társadalmunkban egyre erősebbek. Anyagiakban gyülekezeteink áldozatkészsége nem tart lépést az inflációval, még ha a tényszámok növekvő tendenciát jeleznek is. Elég ha az egyházfenntartói járulék összegére utalunk, amely kerületi átlagban 116 Ft-t tesz ki egy gyülekezeti tagra kivetítve évente. A különböző munkaágak jelentéseinek ismertetése és megvitatása után Farkasházi Ferenc egyházkerületi felügyelő zárszavával és a püspök imádságával ért véget a presbitérium ez évi ülése. Szebik Imre December 10-én volt húsz éve, hogy Karl Barth, századunk legnagyobb protestáns hittudósa, hazajQeiü,.Urához. Megadatott neki az a_kegyelem, hogy hosszú - 82 évet élhetett - életének szinte utolsó percéig dolgozhatott, íróasztalán egy - felkérésre készülő - megkezdett előadás, már be nem fejezhetett, kéziratát találták. Az előadás címe szinte jelképes: „Elindulni - megtérni - bizonyságot tenni”. - A nagy tudós áldott igehirdető is volt. Minden prédikációjához imádságot is írt. Életművére hálásan emlékezve alább közöljük egy ádventi prédikációjához írt imádságát. „Urunk, Istenünk, ebben az esztendőben is elkészítetted számunkra Karácsony ünnepének fényét és örömét. Szereteted legnagyobb ajándékával közeledsz: egyszülött Fiadat küldöd hozzánk, hogy mindenki, aki benne hisz el ne vesszen, hanem örök életet vegyen. Ugyan mit ádhatnánk mi Neked ajándékul? Szívünkben sötétség, kusza gondolatok, aggodalmak, kétségek s talán keserűség is. Mindebben aligha telhet örömed s mi magunknak sem igen tudunk igazi örömet szerezni s másoknak sem. Ugyan mit is kezdhetnél így velünk? De hiszen éppen az a karácsonyi örömhír, hogy Te mindettől meg akarsz szabadítani bennünket, sőt önmagunktól is, hogy cserébe Üdvözítőül Jézust adhasd nekünk. Vele s Benne új eget és földet, új szívet és új gondolatokat s így reménységet mindannyiúnk számára. Légy hát most közöttünk s velünk, amikor az ünnepre készülünk, hadd fogadjuk méltóképpen ajándékodat. Nyisd meg szemünket és fülünket annak befogadására és nyisd meg ajkunkat dicséretedre és hálaadásra. Mindazért, amit most nekünk adni akarsz és amit máris megcselekedtél értünk, ámen. G. Gy. Lelki betegségek és öngyilkosság Amikor kiszállt a hajóból, egyszer csak szembejött vele a sírboltok közül egy tisztátalan lélektől megszál- lott ember, akinek a sírboltokban volt lakása, és akit már lánccal sem tudott megkötözni senki... Éjjel- nappal a sírokban és a hegyek között tartózkodott, kiáltozott és kővel vagdosta magát. (Mk 5, 2-3,5) HÁTRÁNYOS TÁRSADALMI HELYZET- SZEGÉNYSÉG- TÁRSADALMI BEILLESZKEDÉSI ZAVAROK (III) Az evangéliumok megírása idején és még ma is megmagyarázhatatlan jelenség, hogy miért vesztik el egyes emberek lelki egészségüket, miért szenvednek elmebetegségtől vagy valamilyen ennél kevésbé súlyos, de a tőle szenvedő számára nagyon kínos neurózisban. Mivel azonban a rosszabb életkörülmények között élő, szegényebb rétegekben lényegesen gyakrabban fordulnak elő ezek a betegségek, joggal mondhatjuk, hogy összefüggenek ezzel. Megfogalmazhatjuk azt a hipotézist, hogy a mindennapi élet nehezen elviselhető nehézségeiből fakadó feszültségek lényeges szerepet játszanak bennük. Az elmebetegek számáról any- nyit tudunk mondani, hogy 1986- ban 181 ezer beteg fordult meg az elme- és ideggyógyászati ágyakon, továbbá 117 ezer személyt gondoztak az ambuláns pszichiátriai gondozó intézetek. Mindkét szám évről-évre nőtt. A neurózisban szenvedők számáról egy 1983-ban végzett felmérés alapján van képünk. Ennek során különböző, a neurotikus tünetekre utaló kérdéseket tettek fel. Arra a következtetésre jutottak, hogy a felnőttek 24 százalékát legalább veszélyeztette a neurózis. Tehát közel minden negyedik felnőtt szenved valamilyen lelki problémában, betegségben. Köztudott tény, hogy hazánkban a legmagasabb a statisztikailag kimutatott öngyilkossági arányszám az egész világon. Évente közel 5 ezer ember hal meg ön- gyilkosság következtében. Nagyobb részük 60 évesnél fiatalabb. Az öngyilkosságok száma mindig magas volt amióta adataink vannak (1880-as évek), de az 1950-es évek közepétől egészen 1983-ig lassú, de állandó emelkedési tendencia mutatkozott. Ez annál is inkább elgondolkoztató, mert a legtöbb fejlett országban az utolsó évtizedekben nem volt hasonló emelkedés. Az öngyilkosok között körülbelül kétszer annyi a férfi, mint a nő. Különösen gyakori az öngyilkosság a nem-házasok (nőtlenek, hajadonok, özvegyek, elváltak között). Az öngyilkosság a szakképzetlen munkások között a leggyakoribb. Végül az öngyilkos- sági arányszámok egyik különös érdekes és eddig meg nem magyarázott jellemzője, hogy „térképük” a múlt század vége óta nem változott: mindig Csongrád megyében és annak közelében voltak a legmagasabbak az arányszámok, a nyugati és északi határszélen pedig a legalacsonyabbak. Andorka Rudolf Helyreigazítás Saját írásomat kell helyreigazítanom. A Bács-Kiskun egyházmegyei ünnepélyről, az esperes beiktatásáról írtam, igaz, K. L. jelzéssel és ezt néhá- nyan másként értették, mint az én nevemet. De nem ez a lényeges. Utólag tudtam meg és döbbentem rá: valaki kimaradt. írtam ebben a cikkben a püspök-elnökről, a szolgáló püspökről, a ki- és belépő esperesről, a vendég kanonokról, lelkészek soráról, igaz nem lelkészekről is. De valakit kihagytam : Dudla Imre egyházmegyei felügyelőt. Pedig ő nemcsak az egész levezetője, hanem szervezője, előkészítője, egyik motorja is volt az egész szép ünnepélynek. Most, ezúton, szíves elnézését kérve egyházunk nyilvánossága előtt igyekszem valamit bepótolni a hiányosságból, hangsúlyozva, hogy ezt is tudta nélkül, akarata ellenére. Életemben először köszöntek meg nekem cikket nyilvánosan és életemben először szégyellem magam nagyon ugyanezért az írásért. Mert itt nemcsak feledékenységről van szó. Többről. Arról, hogy még mindig „paposán” gondolkozunk. Ha egyházunk életéről szó van - saját cikkem is jelzés erre - még mindig sokszor csak papokban, lelkészekben gondolkozunk. És itt a helyreigazítás gyökere. „ Me tartóiéra” - gondolkozás-váltásra, változásra van szükségünk ebben a tekintetben is. Lehet, hogy voltak évek, amikor a lelkész egyedül volt, maradt, csinált sok mindent. De ez az idő mólóban van. Azóta a legtöbb presbiter, felügyelő minden szinten segítőnk és egyre inkább testvérünk is. Idáig jutva arra is gondoltam, érdemes volna egyszer újságunkban erről a kérdésről is írni. Mit várunk mi lelkészek segítőinktől, vezető-testvéreinktől, vagy mit várnak ők tőlünk? Mit kapunk egymástól? Mi volna a cél ebben a tekintetben? Amikor önmagamat - és talán több ilyen irányú cikket is - helyreigazítani szeretnék, arra is gondolok, jó lenne ebben a kérdésben is együtt tovább gondolkozni, egymás- és a nemlelkész testvérek megbecsüléséről beszélgetni, közös egymás felé irányuló elvárásainkról együttgondolkozni, „helyreigazításom” témájához - ha a szerkesztő hozzájárul - újságunkban is hozzászólni. Keveházi László A Nácizmus Üldözöttéi Bizottságának felhívása A második világháború után abban reménykedett az emberiség, hogy a fasizmus eszméi nem élhetnek tovább, rémtettei nem ismétlődhetnek meg, de az emberiség sohasem feledkezik meg róluk. Reménykedett abban, hogy mindenütt levonják a fasizmus szörnyűségeinek politikai tanulságait és mindent megtesznek, hogy eszméiket kitöröljék az emberi gondolkodásból. Sajnos nem így történt. Megjelentek és megjelenőben vannak új fasiszta mozgalmak is. Nem kerülte el a neofasiszta eszmeáramlat hazánkat sem. A fasizmus ideológiája egyes ember- csoportok felsőbbrendűségének hirdetése, más embercsoportok nemzetiségük, bőrük színe, életmódjuk, világnézetük, vallásuk miatti üldözése, kiirtásuk szükségességének hirdetése. A jelek arra mutatnak, hogy a fasiszta eszmék és a velük párosuló gyűlölködés és brutalitás nem tűntek el társadalmunkból, sőt helyenként újjáélednek. Ezért felelősek mindazok, akik nem az emberek egyenlőségének és egyenjogúságának alapján állnak, hanem különböző okokból megkülönböztetésüket hirdetik. A hazánkban most folyó politikai vitáknak közös alapja kell hogy legyen a humanizmus, az emberek egyenjogúsága és teljes egyenlősége az emberi jogok fenntartás nélküli és megkülönböztetés nélküli tiszteletben—" rí ■»nil;!.!*(! rum.wr +m.j mir.* n t.
