Evangélikus Élet, 1988 (53. évfolyam, 1-52. szám)
1988-01-03 / 1. szám
Evangélikus Élet 1988. január 3 11 1 1 Államtitkári beszámoló - Képviselői vélemények Először a Parlamentben az egyházpolitikáról Felszólalt egyházunk püspök-elnöke (Folytatás az 1. oldalról) gére. Utalt az egyházak 1984 tavaszán lezajlott első országos találkozójára, majd a hazai egyházak nemzetközi tevékenységével kapcsolatban igy folytatta - Az elmúlt időszakban több nemzetközi egyházi szervezet Magyarországon tartotta rendezvényeit. Kiemelkedő fontosságú nemzetközi egyházi esemény volt például a Keresztyén Békekonferencia és az Európai Katolikusok Berlini Konferenciájának több tanácskozása, a Lutheránus Világszövetség Világgyűlése, az Európai Katolikus Püspöki Karok titkárainak konferenciája, a Zsidó Világkongresz- szus Végrehajtó Bizottsági ülése. E találkozók eredményei is hozzájárultak országunk életének hiteles megismeréséhez. S most, amikor a nemzetközi enyhülés új szakaszát reméli a világ, a magyar egyházak joggal érezhetik, hogy erőfeszítéseik nem voltak hiábavalók: a béke megőrzése érdekében kifejtett munkájuk is hozzájárult az állami vezetők tárgyalásain elért eredményekhez. Az egyházak szociális tevékenysége A beszéd kitért az egyházak szociális tevékenységére, amely mint mondotta az államtitkár - jól kapcsolódik a kormány és a társadalmi mozgalmak szociális gondoskodási rendszeréhez. Az egyházak részt vállalnak az egészség- megőrzés nemzeti programjának megvalósításából, és aktív szerepet játszanak a testi és szellemi fogyatékosok és a rászoruló idős emberek felkarolásában. Államunk erkölcsi és pénzügyi segítséget nyújt az egyházak szociális intézményeinek fenntartásához, korsze-. rűsítéséhez, gondozási költségeihez, az ápoló személyzet szakmai felkészítéséhez. Támogatja az egyházak törekvését az alkoholisták és a veszélyeztetett fiatalok társadalmi beilleszkedését segítő új formák bevezetésében. Ezért is járult hozzá több új egyházi szociális otthon létesítéséhez, és a katolikus egyház szociális tevékenységét segítő, új női szerzetesrend felállításához. Az államtitkár röviden érintette az egyházak tulajdonát képező műemlékek sorsát, azok megőrzésének közös feladatát. A határainkon túl élő magyarság és az egyházak kapcsolatát értékelve megállapította - A magyarországi egyházak - a meglévő nehézségek ellenére is - fontos szerepet játszanak a határainkon túl élő magyarsággal meglévő kapcsolatok alakításában és az anyanyelv megőrzésében. A Magyarok Világszövetségével együttműködve rendszeresen küldenek az emigrációban, vagy nemzeti kisebbségben élő magyar vallási közösségek számára bibliákat, könyveket, közreműködnek az anyanyelvi táborok és konferenciák szervezésében. Ugyanakkor kellő figyelmet fordítanak arra, hogy a hazánkban élő hívő nemzetiségi lakosok anyanyelvükön gyakorolhassák vallásukat. Az 1981-ben Debrecenben megkezdődött, és azóta is több szinten folytatódó és egyre kiteljesedő marxista-keresztyén dialógussal kapcsolatban . megállapította az államtitkár - A dialógus fontos eredménye, hogy az abban részt vevő partnerek Világnézetüket megőrizve az ideológiai különbségek ellenére is képesek voltak az emberiség és a társadalom számos nagy kérdésének megvitatására és a közös felelősség vállalására. Az egyházpolitika elvi kérdéseivel kapcsolatban hangsúlyozta az államtitkár - Az állam és az egyházak, felekezetek közöttj jó viszony mellett időről időre felmerülnek nehézségek, s ezek megoldásával kapcsolatban nézeteltérések, viták is. Mindkét fél részéről azonban közös a szándék, hogy a megoldásra váró kérdésekre a kölcsönös érdekek figyelembevételével találjuk meg a választ. Tudjuk, hogy egyházpolitikánk megítélésében eltérő vélemények is hallhatók. Az állam és az egyházak közötti kapcsolatok elmélyülésétől egyesek a szocializmus, mások az egyházak jövőjét féltik. E nézetek képviselőivel türelmesen vitatkozunk és tényekre épülő meggyőző munkánkkal arra törekszünk, hogy jobban megértsék egyházpolitikánk elveit, céljait. Foglalkozunk azzal a kérdéssel is, hogy az egyházi vezetőkkel közösen mit tehetünk azért, hogy az egyházaktól és a világtól elforduló, társadalmilag káros szekta jellegű vallási mozgalmak terjedése csökkenjen. Egyházpolitikai helyzetünk értékeléséhez hozzátartozik, hogy szóljunk azokról is, akiknek nem tetszik az, hogy az egyházak megtalálták helyüket a szocializmusban. Egyes személyek, kisebb szakadár csoportok az eddig bejárt úttal nem tudnak és nem is akarnak azonosulni. Azon mesterkednek, hogy a fejlődés irányát megváltoztassák. Miközben a szocialista államot támadják, attól sem riadnak vissza, hogy saját egyházaik vezetőit is lejárassák. Valójában kárt okoznak a magyar nemzetnek, a szocialista társadalmi renddel, szövetségi politikánkkal forduljak szembe. A magyarországi egyházak vezetői, az egyházak központjai, köztük a Vatikán is az állami törvények betartására buzdítanak. Munkánk során kellő figyelmet fordítunk az említett negatív jelenségekre, de a jövőben sem kívánunk részt venni az egyházak belső vitáiban. Szólnunk kell a felsoroltakon kívül arról is, hogy társadalmunkban helyenként még tapasztalható a vallási türelmetlenség és fel-felbukkan a faji előítélet. E nézetek képviselői - mutatkozzanak azok akár egyházi, akár világi részről - elfelejtik, hogy az alkotmányos előírások nemcsak jogokat, hanem kötelezettségeket is jelentenek. Ezeket a törekvéseket mélységesen elítéljük. Megszüntetésük következetes politikai munkát és ha szükséges, határozott törvényes fellépést is követel tőlünk. Úgy gondoljuk, hogy e káros jelenségek leküzdése alkotmányos kötelessége az állami és egyházi vezetőknek, minden hazáját szerető, nemzetünk egységét féltő honfitársunknak. - Az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke beszámolójának további részében részletesen foglalkozott a hivatal munkájával és tevékenységével. Mint mondotta a hivatal - Segíti és ellenőrzi a Minisztertanács egyházi ügyekben hozott intézkedéseinek végrehajtását. Intézkedik a lelkiismereti szabadsággal és a vallás szabad gyakorlásával összefüggő kérdésekben. Hivatalunk feladata az is, hogy az egyházak, felekezetek önkormányzati jogkörében alkotott törvénytervezeteit megvizsgálja annak érdekében, hogy azok összhangban legyenek az állami törvényekkel, jogszabályokkal. - Ugyanakkor tevékenységükkel kapcsolatban megállapította azt is - Helyenként tapasztalható még az állami szerveknek és a lelkészeknek egymással szembeni bizalmatlansága, túlzott óvatossága. Főleg a múltból származó kedvezőtlen jelenségek felszámolásában kölcsönösen vannak még tennivalóink. Az államsegélyek folyósítása Az egyházaknak nyújtott személyi és dologi segélyekről szólva megállapította - Az állam az egyházak személyi és dologi kiadásainak fedezéséhez évi 75 millió forint összegű rendszeres pénzügyi támogatást nyújt. Az államsegélyek folyósítására vonatkozó megállapodások hatálya 1968. végén lejárt. Kormányunk azonban az egyházak kérésére úgy döntött, hogy az államsegélyt változatlan összegben 1990-ig tovább folyósítja. A támogatás nagyobb részét az egyházi vezetők saját hatáskörükben osztják el. Az államsegély ösz- szege gyakorlatilag nem Változott, viszont reálértéke jelentősen csökkent. Indokoltnak tartjuk ezért, hogy megvizsgáljuk az államsegély további folyósításának és reálértéke megőrzésének lehetőségeit. Miklós Imre a Hivatal munkatársainak szakmai felkészültségével foglalkozott. Majd az állam és az egyház kapcsolatának jövőjét felvázolva szorgalmazta - A felvetődő kérdések mának megfelelő és a jövőbe mutató megoldása az állam és az egyházak közötti kapcsolatok egységes jogi keretbe foglalásának átgondolását is szükségessé teszi, amelynek eredménye még jobban alátámaszthatja egyházpolitikai munkánk további zavartalan folytatását. Feladatunknak tartjuk, hogy a jövőben is tisztességgel, minden erőnkkel és képességünkkel szolgáljuk az állam és az egyházak kapcsolatai továbbépítésének ügyét. Az elmondottakat összegezve végül megállapította - Az állam és az egyházak, felekezetek kapcsolatait összefoglalva úgy jellemezhetjük, hogy azok megfelelnek társadalmi viszonyaink fejlettségének, szövetségi politikánk elveinek. A hívő állampolgárok alkotmányos garanciák mellett élik hitéletüket. HOZZÁSZÓLÁSOK KÜRTI LÁSZLÓ, a Tiszán-inneni Református Egyházkerület püspöke hangoztatta: az állam és az egyház viszonyának alakulása csak folyamatában, fejlődésében értékelhető helyesen. A több évtizede folyó párbeszéd eredményeként nemcsak az egyházpolitika gyakorlati kérdéseibe^, hanem elméleti síkon is jobb megértés alakult ki. Nyilvánvalóvá vált, hogy sem a kereszténység, sem pedig a marxizmus autonómiája nem szenved csorbát, ha az emberiség mai sorskérdéseiben politikai egyetértésre jutnak. A püspök szólt arról, hogy az állam és az egyház viszonyát - a felek meggyőződése szerint - alkotó módon szükséges továbbfejleszteni. Véleménye szerint ideológiai és vallási tekintetben - mind nemzetközi téren, mind pedig egy országon belül - szükség van a pluralizmus gondolatának elfogadására és érvényesítésére. A világnézeti türelmesség sem keresztyén oldalról, sem marxista részről nem jelenti a saját meggyőződés feladását, viszont feltételezi a partner komolyan vételét, elvi álláspontjának tiszteletben tartását - hangoztatta. Népünk és országunk nehéz feladatok előtt ált - mondta. A református egyház nem szemléli szenvtelenül vagy közömbösen azt a törekvést, amely a demokrácia kiszélesítésére irányul. Az olyan társadalmat tartja életképesnek, amely igazságos viszonyokat teremt é$ mindenki számára biztosítja a részvételt a döntéshozatalban. BAK ISTVÁN, a Szabadszállási Nagyközségi Tanács elnöke bevezetőként rámutatott: Alkotmányunk 63. paragrafusa biztositja az állampolgárok lelkiismereti szabadságát és a vallás szabad gyakorlását. Az alaptörvényben garantált jogra építve, hazánkban az a szemlélet érvényesül, amely a jószándékú ideológiai meggyőződésüktől függetlenül partnereknek tekinti a felhalmozódott feladatok sikeres megoldásában. Az elmúlt évtizedek gyakorlata is azt bizonyitja, hogy a vallásos érzületű állampolgárok tevékenyen együttműködnek a szocialista társadalom építésében. A vallások önmagukban is tartalmaznak olyan értékes etikai megfogalmazásokat - mondotta a képviselő -, amelyek találkoznak társadalmunk célkitűzéseivel. Az elhangzottakat Bács-Kiskun megyei példákkal támasztotta alá a képviselő. SZAKÁCS JÓZSEF, a Magyarországi Szabadegyházak Tanácsának elnöke, a Magyarországi Szabadegyházak Tanácsa és a tanácsba tömörült vallási közösségek üdvözletét és jókívánságait tolmácsolta. Elmondta, hogy a hazánkban kisebbségi egyház közösségei, hívei a mai társadalomban kapták meg létük alapjának jogát, a vallásszabadságot. Minden eszközzel, Bibliával, templomokkal, kápolnákkal rendelkeznek. Nem csoda hát, ha a szabadegyházi közösségek tagjai tele vannak jó reménységgel, és hiszik azt, hogy mindaz, ami ma ebben az országban történik, a szebb és boldogabb holnapért történik, még akkor is, ha ez a kép nem bontakozik ki minden alkalommal teljes tisztaságában. KISS JÓZSEFNÉ, a balatonfőkajári Balatonfői Termelőszövetkezet könyvelője elmondta, hogy az állam és az egyház korrekt partneri együttműködése nagyon sok küzdelem és türelmes, szívós munka eredménye. Egyházpolitikánk helyes gyakorlata hozzájárult az ország eddigi fejlődéséhez, segítette a célok megvalósítását. BERECZ JÁNOS a Központi Bizottság titkára az emberi hitről és meggyőződésről szólt majd köszönetét fejezte ki az Országgyűlésnek, hogy ilyen nehéz, fontos kérdéseket tárgyaló ülésszakán is alkalmat talált az állam és az egyházak viszonyának megvitatására. Mint mondotta - Mi az elmúlt 30 évben felismertük és megfogalmaztuk, hogy társadalmunk ideológiai szempontból megosztott. Erdektagolt társadalomban élünk, különböző érdekek mozgatják az egyes közösségeket. Ezért az állam és az egyház közreműködése jó példa arra: lehetséges a politikai megértés, a gyakorlati összefogás, ha a jelen formálásának, a jövő biztosításának felelőssége vezérel mindnyájunkat. — A képviselő szólt arról a rendezett viszonyról, amely ma az állam és az egyházak kapcsolatát jellemzi, különös tekintettel annak két fő kérdéséről. - Az egyik: intézmények közötti kapcsolatokat kell intézményesen biztosítani. Erre létrejöttek a megfelelő megállapodások, egyezmények, és biztositja ezt az Alkotmány is. A másik az állampolgár szempontjából fontos: vallását szabadon gyakorolhatja-e? Erre is megvan a mód; az Alkotmány és más törvényeink biztosítják ezt a jogot. A hivatal feladata, hogy ezeknek megfelelően működjék. - Beszédének további részében Be- recz János foglalkozott a politika és ideológia kérdésével, ahol - eltérő eszmei forrásokból táplálkozunk, ez azonban nem csökkenti annak lehetőségét, hogy együtt és párbeszédben oldjuk meg közös dolgainkat. - Nyomatékosan óvott a felszólaló a bármelyik oldalon jelentkező türelmetlenségtől. Hangsúlyozta, hogy az állam és az egyházak kapcsolatának továbbfejlesztése lehetséges, de - visszafelé út nincs. Történelmi érték - mondotta -, hogy a magyar egyházak képviselői - általunk jó érzésekkel támogatva - már többször összeültek és szót értenek egymással, bár különböző forrásokra hivatkozva hirdetik az igét. Mi azt kívánjuk, hogy a magyar egyházak összefogva támogassák a szocialista magyar nemzet egységét, nagy céljaink megvalósitását. S ehhez nem megosztottság, hanem kölcsönös türelem, megértés szükséges. Igaz ez nemzetközi értelemben is. A Magyar Szocialista Munkáspárt azt vallja, és azt kéri az egyházaktól is: minden nemzetközi kötelezettséget úgy teljesítsünk, hogy a nemzet hasznára váljon, ne gyengítse, hanem erősítse nagy társadalmi céljaink megoldását. - Berecz János foglalkozott a dialógus kérdésével, annak hármas értelmével és eredményével. Először; kiindulópont a másik ember tisztelete, másodszor; a dialógus mindkét fél nyitottságáról tesz tanúságot, harmadszor; a vita a cselekvést szolgálja. Á Központi Bizottság titkára felszólalásának befejező szakaszában id. Martin Luther.Kinggel való találkozása kapcsán a bizalomról szólt. - Bizalom nélkül nincs közös cselekvés, amely sok súrlódással, kínlódással is jár. De a legfontosabb az, hogy hűek maradjunk elveinkhez, és a gyakorlatban úgy járjunk el, hogy minden becsületes ember meggyőződésétől függetlenül jól érezze magát ebben az országban. BÍRÓ IMRE római katolikus kanonok, az OBT Katolikus Bizottságának főtitkára felszólalásában kiemelte: valamennyi magyar állampolgár fontosnak tartja a társadalmi közmegegyezést, amelynek egyik fontos összetevője az egyház és az állam kapcsolata, az egyházpolitika. A szó klasszikus értelmében a közösség dolgai alkotják ezt a területet, amelyen a különböző hitet és világnézetet valló emberek felelősen vállalják a közös cselekvést az egész nép szolgálatában - mondotta. SZENTÁGOTHAI JÁNOS nyugalmazott egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tudományos tanácsadója, arról beszélt, hogy bajaink forrásának fő oka az emberek fejében keresendő. Nem megnyugtató ugyanis érzékelni, hogy évszázados etikai értékek és normák nem tartoznak az emberi magatartás magától értetődő szabályozói közé. Ezeknek a kérdéseknek az összefüggésében kell különösen nagyra értékelni az állam és az egyházak közötti jó viszonyt és az erre irányuló hosszú távú egyházpolitikai koncepciót. Persze szükség van a továbblépésre is. A marxisták és a keresztyének közötti dialógus is bebizonyította, hogy az etikai kérdések azok, amelyekben legjobban egyet- érthetnek a két oldalon állók. Ezért kell értékelni azt a társadalmi erőtartalékot, ami az egyházak és az ezekhez többé- kevésbé még kötődők nagyobb részében megvan. Sokszor az ő spontán kezdeményezéseik elérnek oda, ahová a hivatalos szervek nem, vagy csak nehezen jutnak el. Ha ezen a területen is megvalósul az együttműködés, eredményesebbé válhat a munka. Különösen kell ez a segítség az ifjúság veszélyeztetett részének, az alkoholizáló, kábítószerrel kísérletező, cél nélkül sodródó fiataloknak, az önhibájukon kívül egyedül maradóknak, a magukat egyedül ellátni nem tudóknak. Az állami szociális gondoskodás - bármennyire is továbbfejlődik - nem tud maradéktalanul megfelelni az igényeknek. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! Teljes mértékben egyetértek Miklós Imre államtitkár úr általános és részletes értékelésével: az állam és az egyházak — vallásfelekezetek viszonya hazánkban rendezett, jó és állandóan új, értékes vonásokkal gazdagodik. Hála és köszönet azoknak, akik ezt a jó viszonyt az elmúlt évtizedek során sok küzdelem és fáradság árán, türelemmel kimunkálták mindkét oldalon. Itt külön szeretnék megemlékezni dr. Káldy Zoltánról, egyházunk ez évben elhunyt püspök-vezetőjéről, akinek szolgálatát itt a Parlamentben is folytatom. Emlékét, örökségét megőrizzük. De őszinte köszönet és elismerés azoknak is, aki ma ennek a példamutató jó viszonynak a megőrzésén és elmélyítésén fáradoznak. Hadd fejezzem ki a Magyarországi Evangélikus Egyház, gyülekezeteink és híveink őszinte köszönetét kormányzatunknak és külön is az Állami Egyházügyi Hivatal elnökének, Miklós Imre államtitkár úrnak, aki évtizedek óta itthon és külföldön is megbecsültén végzi ezt a szolgálatot. Köszönetünket fejezem ki közvetlen munkatársainknak itt Budapesten és a megyei egyházügyi titkárok munkája iránt. Őszinte, becsületes jó viszony köt össze bennünket egyházaink és népünk, államunk közös érdekeinek szolgálata területén. Cselekvő hit Mi jellemzi ma hazánkban, a szocialista társadalomban élő egyházak és vallásos emberek életét? 'Először az, hogy a vallásos emberek akadály nélkül vallhatják meg és gyakorolhatják hitüket, legbelsőbb meggyőződésük szerint. Hazánkban nemcsak lehetősége van kinek-kinek a maga hite megvallására és gyakorlására, hanem'részük van társadalmunk megbecsülésében is, ha a hitük mögött ott áll életük is. Másodszor jellemzi a hazai egyházak és hivő emberek életét az az alapvető teológiai meggyőződésünk, hogy az Isten-hit nem elfordít a világtól, a társadalom életétől, hanem minden helyzetben, az élet minden vonatkozásában a másik embert és az emberi közösségeAz egyházakban és a hívőkben rejtőző értékes társadalmi erők spontán kibontakozásához az is kívánatos, hogy a demokrácia minden területen megerősödjön. Jó lenne, ha az országos közéletben erőteljesen bontakozó demokratikus mechanizmusok az egyházakban és a sajtójukon belül is fejlődnének, mert tapasztalható még itt-ott némi rossz beidegződés. Végül két konkrét indítványt tett a képviselő. Felhívta a figyelmet arra, ha *a bérek bruttósításakor a más területeken érvényes kedvezményeket nem terjesztik ki az egyházi alkalmazottakra, ezért aránytalanul nehéz helyzetbe kerülhetnek. Ez kedvezőtlenül hatna az egyházi szociális intézményekre is, és végső soron az állami egészségügyi intézményeknél okozna nagyobb terheket. Ügyancsak indítványozta, az evangélikus egyház egykori nagyhírű fasori iskolájának újbóli létrehozását. Ez az iskola legendássá vált az ott nevelődött világhírű tudósok révén. Külföldön és belföldön is számíthatunk arra az áldozatkészségre, amely segíti ezt a kezdeményezést 1 mondta végezetül. SCHÖNER ALFRED főrabbi, a Magyar Izraeliták Országos Rabbitanácsának elnöke kifejezte egyetértését az Állami Egyházügyi Hivatal elnökének beszámolójával, majd részletesen elemezte azt az utat, amely napjaink nemzeti egységéig vezetett. Felidézte a magyar történelem azon eseményeit, amelyek lehetővé tették a zsidók egyenjogúsítását Magyarországon. Utalt azokra az intézkedésekre, amelyek módot adtak közösségeik hitéletének ki- teljesedésére, lehetőséget teremtve a többi között a pesti zsinagóga felépítésére. Ezzel összefüggésben annak a reményének adott hangot, hogy közös összefogással mielőbb elkezdődik a magyar építészettörténet e remekművének teljes rekonstrukciója. két segítő, cselekvő szeretetté kell átalakulnia! Meggyőződésünk szerint a szeretet nem puszta érzelem, nem csupán szó, hanem elsősorban cselekedet, a jó aktív cselekvése. Ez a magyar egyházak egyik legfontosabb felismerése és teológiai hangsúlya az elmúlt négy évtized során. Harmadszor: az egyházak hazánkban a teljes emberért végzik szolgálatukat: az ember testi-szellemi-erkölcsi és lelki javáért, egymástól elválaszthatatlanul. Amilyen nagy hiba lenne megfeledkezni az emberi élet anyagi feltételeiről, a mindennapi kenyérről, az otthonról és a becsületes munkáról - és valljuk meg bűnbánattal, hogy a múltban az egyházak néha megfeledkeztek ezekről - ugyanolyan súlyos hiba lenne, ha megfeledkeznénk az emberi élet erkölcsi, szellemi és lelki értékeiről, vagy ezeket kevésbé fontosnak tartanánk. Örömmel hallottam tegnap Grósz Károly miniszterelnökünk, beszédében az általa idézett levél mondatait az emberség, a becsület, az erkölcsi magatartás alapvető fontosságáról, és számos képviselőtársam felszólalásában az emberi, erkölcsi tényező jelentőségét a gazdasági kibontakozásban. Köszönöm Berecz János képviselőtársam, az MSZMP KB titkára megragadó szavait a belső hit, a meggyőződés nélkülözhetetlen értékéről, a személyes és a közösségi életben. Ugyanezeket az értékeket hangsúlyozta az éveleji moszkvai Fórumon Gorbacsov főtitkár is, aki az „új gondolkodás”, az új emberi magatartás alapvető jelentőségét hangsúlyozta: a szembenállás helyett az emberiség egységét, az önző saját biztonság helyett mindenki közös biztonságát és a világpusztító nukleáris fegyverektől való megszabadulás szükségességét. Mindezek a belső emberi tényezők, az erkölcsi értékek fontosságát jelentik számunkra. Az egyházak sajátos, alapvető feladatuknak látják társadalmunkban a gazdasági, anyagi értékekkel együtt ezeknek az erkölcsi, szellemi, lelki értékeknek a szolgálatát. Ezzel maradnak hűek sok évszázados történelmi tradíciójukhoz is országunk életében. Végül külön is szeretném hangsúlyozni az egyházak felelősségérzését és felelősség-vállalását társadalmunkban a gyengébbek: a betegek, a magányosak, az idős emberek, a testileg-lelkijeg sérültek és a veszélyeztettek iránt. Ők szorulnak rá a leginkább segítségünkre. Az egyházak és vallási közösségek ezért nyújtják ki segítő kezüket szeretet- intézményeinkben a testileg-szellemileg súlyosan beteg gyermekek és a segítségre szoruló idős emberek felé, hitük indítására. A Magyarországi Evangélikus Egyháznak 15 ilyen szeretetintéz- ménye végzi szolgálatát. Megköszönöm Szentágothai János professzor, képviselőtársamnak, hogy megemlítette az egyházak anyagi gondjait ezen a területen a jelenlegi súlyos gazdasági helyzetben. Ugyancsak köszönöm, hogy szólt a volt fasori evangélikus gimnázium ügyéről is. Nincs különbség köztünk abban, hogy ennek a nagymúltú gimnáziumnak a megeleve- nítésére nagy szükség van. Az igazán nagy kérdés a „hogyan” kérdése. Számítunk egyházunk, gyülekezeteink, híveinek* felelős áldozatvállalására ebben a kérdésben és államunk segitő támogatására is. Felelősség a teremtett világért Természetesen az egyházak aktív segítő szolgálata nem áll meg társadalmunk, országunk határainál. A magyar egyházak régóta és dinamikusan, hitük indítására részt vállalnak az emberiség mai nagy kérdéseinek megoldása keresésében. Az embervilág három legfőbb problémája ma: a béke megőrzése egy új háború világkatasztrófájától; egy igazságosabb gazdasági-társadalmi világrend segítése minden faj és minden nép számára; végül a környező természeti világ védelme és megőrzése a pusztulástól. Mindhárom területen részt vállalunk ezeknek a nagy emberi gondoknak a hordozásában és a megoldás keresésében. A magyar egyházak ezt a cselekvő hit indítására teszik, segítve ezzel a békés híd-épitést a népek között és növelve országunk, népünk jó hírét a világban. Tisztelt Országgyűlés! Őszintén köszönöm egyházam és a vallásos emberek nevében, hogy országunk legfőbb irányító testületé a nagy gazdasági feladatok mellett az egyház és állam viszonyát, az egyházak népünk és társadalmunk életében végzett szolgálatát ezen a karácsony előtti parlamenti ülé; sen napirendre tűzte. Ez a legszebb karácsonyi ajándék államunk és társadalmunk részéről a hívő embereknek. Az egyházak, a vallásos emberek köszönettel fogadják a bizalmat és megbecsülést, amely államunk vezetői és társadalmunk képviselői részéről irántunk megnyilvánul. Ezt a maguk részéről bizalommal és a tőlük telhető legjobbal, a teljes emberség, népünk és társadalmunk anyagi, szellemi, erkölcsi és lelki felemelkedésének szolgálatával kívánják segíteni. Államtitkár úr! A Magyarországi Evangélikus Egyház nevében köszönöm és örömmel elfogadom az állam és egyház viszonyáról elhangzott beszámolót és azt képviselőtársaimnak is elfogadásra ajánlom. VELKEY LÁSZLÓ, a Borsod Megyei Gyermekkórház igazgató főorvosa felszólalásában a hitoktatás kérdésével foglalkozott. Elmondotta: az állam •és az egyház között meglévő rendezett, hasznosan együttműködő kapcsolat nem érvényesül minden szinten. Egyes helyeken még ma is előfordul, hogy egy-egy osztályfőnök, iskolaigazgató megítélésénél a szakmai munka mellett az is fontos szempont, hogy az osztályból, az iskolából hányán járnak hitoktatásra. Felhívta a figyelmet arra, hogy e téren meg kell változtatni a helyenként még fellelhető káros gyakorlatot. Meg kell óvni gyermekeinket az opportunista magatartáshoz vezető kettős nevelés rossz példájától, az élet egyetlen területén sem kívánatos képmutatástól. A túlhaladott reflexek oldása a politikai és állami vezetés fontos feladata. Több millió hívő állampolgár becsülettel é$ jól szolgálja a kibontakozást. Gyermekeinknek meg kell adni a lehetőséget a vallásos erkölcsi alapok megszerzésére, személyiségük, a családok és az ország érdekében. CZOMA LÁSZLÓ, a keszthelyi Helikon Kastélymúzeum igazgatója hangsúlyozta: a Magyarországon is honos történelmi világvallások azért is jelentősek, mert összefonódnak a világtörténelemmel és a magyar történelemmel. Ezek az egyházak részben megalapozói - és ennek következtében részei - a magyar nemzeti kultúrának. Az egyházak által hirdetett erkölcsi, általános emberi igények évezredek tapasztalatát és társadalom-szervező tanulságait tükrözik. Ezekre a megkérdőjelezhetetlen értékekre a mai országépítés, nemzetünk megújítása idején is szükség van, erre támaszkodunk lehet és kell is - hangsúlyozta. Czoma László végezetül azt javasolta, hogy összhangban az Országgyűlés növekvő szerepével, a készülő új Alkotmány elfogadása után foglalják egységes törvénybe az állam és az egyházak viszonyával kapcsolatos kérdéseket, amelyeket mind ez ideig alacsonyabb szintű, több esetben még a bizalmatlanság légkörében fogalmazódott, jogszabályok foglalnak keretbe. NAGY GYULA püspök-elnök Becsületes, jó viszony köt össze bennünket \
