Evangélikus Élet, 1988 (53. évfolyam, 1-52. szám)
1988-06-12 / 24. szám
Evangélikus Élet 1988. június 12. Csekkszámla az Evangélikus Gimnázium céljaira Értesítjük kedves Hittestvéreinket, hogy az Evangélikus Gimnázium 512-24606-0 csekkszámlájára (vezeti: OTP VII. kér. Lenin krt. 41. 218-98316) történő befizetéshez szükséges átutalási postautalványok elkészültek. A postautalványok a lelkészi hivatalokban rövidesen hozzáférhetőek lesznek, kérésre az Országos Egyházi Pénztár (1085 Budapest, Üllői út 24. Telefon: 138-504) postán küld csekklapot. Kérjük a Gyülekezeteket és Híveinket, hogy most a Gimnázium újraindítására szánt adományokat fizessék be a csekkszámlára, lehetőség szerint a gyülekezeti tagok adományát a gyülekezetek összegyűjtve továbbítsák a központi adminisztráció csökkentése céljából. Az adományokat az Evangélikus Életben közöljük. Pósfay György látogatása Május első heteiben hosszabb látogatást tett egyházunkban Pósfay György lelkész, aki sokéves latin-amerikai magyar lelkészi szolgálat után csaknem két évtizeden át a Lutheránus Világszövetség Egyházi Együttműködési Osztályán Genfben teljesített szolgálatot. Nyugalomba vonulása óta a mon- te-carlói magyar nyelvű evangéliumi rádiós-istentiszteletek vezetője. Pósfay György először szlovéniai és burgenlandi-ausztriai gyülekezeteket keresett föl. Hazánkban több gyülekezetben tett látogatást, igehirdetést végzett, meglátogatta Teológiai Akadémiánkat, és megbeszélést folytatott dr. Nagy Gyula püspök-elnökkel a hazai és a külföldön élő magyar evangélikus lelkészek közötti kapcsolatokról. A monte-carlói magyar nyelvű adások időpontja: szombaton és vasárnap 18.00—18.15-ig, a 41 méteres rövidhullámhosszon, 7350 KHz-en. A soproni templom felújítási munkálatairól Jó ütemben, megújult lendülettel Az elmúlt év széles körű előkészületei s a kedvező téli időjárás lehetővé tették, hogy már február elején megkezdődjenek a templomtető tényleges helyreállítási munkálatai. Kedvezően alakult az 1987-es év anyagi, pénzügyi mérlege is, hiszen a gyülekezet a 3 millió 500 000 Ft-os kiadás ellenére is 781 000 Ft maradvánnyal zárta az évet. Ehhez érkezett az idei év első negyedévében a burgenlandi gyülekezetek 200 000 Ft-os adománya, a Finn Egyház adománya 1 millió 191 000 Ft összegben, gyülekezetünk tagjai is újra közel 500 000 Ft adományt gyűjtöttek össze, s hazai testvéreink is támogatják munkánkat. A siófoki titkos értelmű rózsa Az oului ének- és zenekar Fotó: Hoiiósí l. ,,A’ Libanus havasi alatt illatozó Titkos értelmű Rózsa. 1831.” Ki hitte volna, hogy amikor diákkoromban kezembe adta Móra Ferenc Szegeden ezt a könyvet, a város egyháztörténetének arculatába pillantok bele! Pedig így volt. Most pedig, amikor megállók siófoki templomunk épülő alapjainál, a törhetetlen reményű Józsa Márton azt mondja: „tudod, olyan ez, mint egyházunk rózsafáján a legújabb rózsabimbó” - csak nézek rá, honnan vette ezt a költői lendületet. Talán Jakus Imrétől? De magamban máris társul a fenti címmel, valahogy így: „a siófoki jegenyék alatt illatozó titkos értelmű rózsa”. Bizony titkos értelmű ám! A Balaton parti város északi testvérvárosa a Botteni öböl partján fekszik, a Lappföld alsó peremén. Oulu. Amikor a siófoki tanácselnök ott járt, meg is kérdezte tőle az oului polgármester: milyen a maguk evangélikus temploma? Az ám, milyen is? - gondolkodott el hazautaztában, s megérkezvén be is ment Józsa Mártonhoz: tisztelendő úr, miért nem építenek maguk egy rendes templomot? Lám, a zsidók már építettek. Józsa Márton akkor kinyögte talán élete utolsó kétkedő mondatát : „mert se telek, se pénz...” No, akkor nézzen oda - mutatott a tanácselnök az út túlsó oldalára - a város maguknak adja azt a jegenyés parkot, de hamarosan álljon ám az a templom! Hát nem titkos értelmű rózsa? Csak emlékeztetek, hiszen ezt már megírtam. Azt is, hogy amikor alapkőletételre mentünk, Karner Ágoston főtitkár azt kérdezte: nem értem, miből építették meg az alapot, amikor az Ouluból küldött egymillió forinthoz még hozzá sem nyúltak. Ezt is megtudtuk. A gyülekezet - nem is százakkal, csak nehány tucattal lehet számolni a nagyságát - azt mondta, ha már ekkora ajándékot küldött az északi testvér, mi sem maradhatunk le, s összeadtak félmillió forintot. Ezt építették be az alapba. Hát nem titkos értelmű rózsa? Aztán a; ouluiak megduplázták. Most meg ott áll az alapokon egy ének és fúvós zenekar az oului gyülekezetből. Fiatalok, szőkék és nyurgák. Bachot, Mozartot, Sibe- liust és Kuusistót énekelnek- muzsikálnak. Velük jött három lelkész is: Risto Laitila, aki magyarul is tud, Risto Poutila és a legészakibb finn lappföldi település, Uts- joki papja, Olavi Palovaara. Hozzák az örömhírt: együtt van fent a faanyag is! A begyűjtésben részt vett több más finn testvérgyülekezet is, Jaakko Rantasalo révén. Mert a segítő szeretet a mértani haladvány léptékén halad. Ez a „titkos értelmű” már nem is rózsaillatú, hanem fenyőillatú. A hír a teológus-napot köszöntő gyülekezetét örvendeztette meg. Mire ezek a sorok megjelennek, már ott áll az oului városi küldöttség és Siófok városi tanácsával együtt elnevezik ezt a jegenyés ligetet „Oulu park”-nak. Korén Emil Hálásak vagyunk szolgálatáért Még február elején megkezdődött az északi homlokzat főpárkányának teljes visszabontása. E közben derült ki igazán, milyen rossz állapotban vannak az addig befalazott sárgerendák, talpszelemenek, s milyen nagy a főpárkány elválása a templom falától. A visz- szabontás után kerülhetett sor a párkány újrafalazására, vasbeton koszorúval való megerősítésére. Ezzel párhuzamosan indultak meg az ácsmunkák, s a tetőfedési munkák. A régi cserepek rossz minősége még a szakembereket is meglepte. A tetőn levő 60 000 cserépből jó ha 10 000 db újra felhasználható marad a gyülekezet más épületeinél. A régi korhadt tetőlécek leszedése után került sor lépésről lépésre a sárgerendák, talpszelemenek, szarufák kicserélésére, majd a tető újralécezésére. így munkánk közel egyharmada készült el, sőt látva annak intenzitását, reménységünk van arra, hogy április végéig a tető egyharmada teljesen elkészül, beleértve az új cserepekkel való fedést, a bádogos munka vörösréz-borítását és csatornázási munkáit is. Nagyhét első három napján megérkezett a még esedékes 30 000 piros hódfarkú cserép is, s ezzel most már valóban minden szükséges anyag a gyülekezet rendelkezésére áll. Az Országos Műemlék Felügyelőségtől április elején 400 000 Ft érkezett a munkák támogatására. Akik a Templom utcán végigmennek, szinte ösztönösen is megállnak, hiszen a tavalyi kevésbé látványos munkákkal szemben az ideiek naponta nyomon követhetők, s valóban szemet gyönyörködtető látvány, ahogy egy-egy új gerendasor, szarufa, lécsor, tetőcserépso*meg- jelenik a tetőn. A készülő egyhar- mad alapján az ember már-már szeme elé tudja képzelni az egészet, s ahogyan a tavaszi napfény rásüt a vörösrézburkolatra, gyülekezetünk tagjai joggal érzik: igyekszenek méltó utódoknak bizonyulni, vigyázva az ősök örökségére. Látva a szépen haladó munkát, van olyan testvérünk, aki 10 000 Ft-ot, van olyan, aki 20 000 Ft-ot hoz be gyülekezetünk pénztárába; sőt az elmúlt héten egy egyedülálló testvérünk 50 000 Ft-ot adományozott. Ilyenkor az ember mindig megszégyenül kicsinyhitűségében, hiszen az év elején még teljesen reménytelennek láttuk, 4)ogy az idén szükséges több mint 5 millió Ft valaha is együtt lesz. Idei konfirmandusaink adományaikat, az előző évek hagyományától eltérve, nem valamiféle általános célra adták, hanem a templomtető felújítására. Sokan még mindig aggódnak, vajon együtt lesz-e a kellő időben a szükséges összeg, de az eddig tapasztalt isteni gondviselés reménységgel kell, hogy eltöltsön mindnyájunkat. Együtt a régi és az új tető Külön szakértelmet és összehangolt munkát igényel a megsüllyedt tetőgerinc csörlőkkel történő visz- szahúzatása is eredeti állapotába. Naponta fogy a törmelék, tűnnek el a korhadt gerendák, szarufák, s újul meg fokozatosan a templomtető. A munkák átadási határideje 1988. augusztus 31. Látva az igyekezetét, nincs is okunk kételkedni abban, hogy a teljes templomtető ne készülne el a kitűzött határidőre. A gyülekezet vezetősége nem adta fel még eredeti tervét sem, ti. a tervezett II. és III. ütem elvégzését a tetővel kapcsolatos munkák befejezése után. Ez azonban csak akkor válik lehetővé, ha meg tudja pályázni és el tudja nyerni azt az állami célhitelt, melynek érdekében maga a teljes tervdokumentáció is készült. A történelmi egyházak között az evangélikus egyház az egyetlen, amely ezt még nem nyerte el. Amennyiben ez a reménységünk megvalósul, szeretnénk tovább lépni az eredetileg tervezett munkákkal. A végére maradt az, aminek az elejére kellett volna kerülnie, nevezetesen a köszönet és a hálaadás szava. Köszönetét mondunk mindazoknak, akik imádsággal, biztató szóval, szakmai tájékoztatással, adományaik felajánlásával segítették és segítenek bennünket, s hálát mondunk Istennek, hogy az Ő vigyázó, törődő szeretetét naponta tapasztalhatjuk meg. Krámer György Múlt év novemberében járt utoljára itthon. Akkor beszélgettünk egymással,-Elmondta, hogy ,nyugdíjazta tta magát, Svédország déli vidékén egy kis településen lesz otthonuk. Helyettesítő szolgálatokat fog végezni. Összegyűjti, rendezi azokat az adatokat és dokumentumokat, amelyek pályafutásának eseményeit mutatják. Meghívott, hogy feltétlenül keressem fel otthonában, ha arra visz hivatalos utam. Május elején valóban eljutottam Svédországba, de nem tudtunk beszélgetni, - a temetésére érkeztem Növelsjőbe. 1922-ben Budapesten született. Édesapját kényszemyugdíjazták és a család Kecskemét-Szikrába költözött gazdálkodni. Elemi- és középiskoláit Kecskeméten végezte, utóbbit a Református Kollégiumban. Ősei között voltak lelkészek: dédapja, nagyatyja és nagybátyja. Utóbbit kérte meg - öt* éves volt akkor -, hogy jöjjön el vele a templomba és imádkozzanak azért, hogy ő is lelkész lehessen. A soproni Hittudományi Karon végezte tanulmányait, 1944- ben szentelte lelkésszé Ordass Lajos püspök. Első- és egyetlen hazai Varlaam ortodox érsek látogatása egyházunkban A magyar egyházak jubileumi megemlékezésével kapcsolatban hazánkban tartózkodott Varlaam, volhini és rovnói ortodox érsek, az Orosz Ortodox Egyház és Pimen pátriárka képviseletében. Varlaam érsek, dr. Berki Feriz esperesadminisztrátor és Lehel László ökumenikus főtitkár kíséretében május 18-án látogatást tett egyházunk központjában. Átadta az Orosz Ortodox Egyház testvéri köszöntését, beszámolva a Szovjetunióban tartandó millenniumi ünnepségek előkészületeiről. Dr. Nagy Gyula püspök-elnök ismertette a vendéggel egyházunk mai életét, és beszámolt egyházunk részvételéről a jubileum megünneplésében. Június 4-től egyházunk püspök-elnöke is részt vett a Szovjetunióban megrendezendő ünnepségeken. Vas István "N A TEREMTŐHÖZ Köszönöm, hogy megteremtettél, Ó, Szeretet, és idetettél, Hogy csillagok, ködök, hegyek között ember legyek. Köszönöm, amit látok, A teremtett világot, Hogy még a rossz sem céltalan, Mindennek jelentése van. És én is neked kincset-érő Egy vagyok, soha-visszatérő, S akár a férgek, vagy a szentek, Valamit jelentek. Meghalok, semmit nem veszitek, Művedet meg. nem semmisíted s a mennyben vagy pokolban Az leszek, ami voltam. J t Leskó Béla 1922-1988 szolgálati helye a cinkotai gyülekezet volt. 1946-ban a svédországi Lund egyetemén kapott ösztöndíjas helyet. 1948-ban meghosszabbították ösztöndíját és ekkor szerezte meg a licenciátusi fokozatot, majd a doktori címet. Itt házasodott meg, feleségül választva egy többgyermekes papi család egyik leányát, Éva Ehrenströmöt. Isten három gyermekkel áldotta meg házasságukat. Svéd felesége is megtanult magyarul és megszerette hazánkat. Az LVSZ Argentínába küldte ki szolgálatba. Először Buenos Airesben volt a kis magyar gyülekezet lelkésze, 1954-ben azt a feladatot kapta, hogy spanyol nyelvű Teológiai Akadémiát szervezzen, melyen az egész kontinens számára képeznek lelkészeket. Ennek volt rektora 1971-ig. Közben a LVSZ különböző bizottságaiban munkálkodott. Ebben a minőségében arra törekedett, hogy segítse a Magyarországi Evangélikus Egyház helyzetének megértését és az ellentétek kibékí- tését. Egyházunk hálás volt e szolgálataiért, 1967-ben hivatalos látogatásra is meghívtuk. Utolsó szolgálata a „Svéd Egyház külföldön” keretében Buenos Airesben volt, ahol a kontinens svéd evangélikusait, nagyrészt diplomatákat gondozott. Innen ment nyugdíjba. A növelsjői templomban - melynek oltárától a házasélet útjára indult el - ravátalozták fel. A temetési szolgálatot Helge Brattgárd ny. püspök végezte. A svéd temetési szokás szerint a sírba lebocsátott koporsóra a családtagok és gyászolók egy-egy szál virágot dobtak néhány szó vagy imádság mellett. Én a kecskeméti templomkertből magammal vitt tarisznyányi földet dobtam be a sírba, hogy porrá lett teste majd az édes haza porával keveredjék. A temetést követő szeretetvendég- ségen, mint egyházunk hivatalos küldöttje fejeztem ki részvétünket és mondtam el köszönetünket Leskó Béla szolgálatáért. A jelenlevő magyarokkal együtt énekeltük a nagy utat bejárt magyar lelkész sírjánál: Uram, ó add, ha vándor utam, majd véget ér... elérjek hozzád. Tóth-Szöllős Mihály mar mm a m ma wa a r * a Népünk jövőjéért Állami és egyházi vezetők tanácskozása az ország és népünk jövőjéről hozzátartozik mai életünkhöz. Ilyen fontos tanácskozásra került sor május 26-án Veszprémben. A megye új vezetősége hívta meg találkozásra és megbeszélésre a Megyei Tanács most elkészült vendégházába dr. Nagy Gyula püspök-elnököt, Ko- vách Attila református püspököt, a Zsinat lelkészi alelnökét, a megye területén szolgáló evangélikus és református espereseket és az Egyházközi Békebizottság helyi vezetőit. A Megyei Tanács részéről István János tanácselnök, Navracsics Tibor elnökhelyettes, Juhász Ferenc megyei pártbizottsági titkár, Szálkái József megyei egyházügyi titkár és Mógor Győző, a Hazafias Népfront megyei titkára vett részt a találkozón, amelyen a kölcsönös bizalom szellemében megbeszélésre kerültek népünk, társadalmunk és az egyházak közös feladatai, Veszprém megye evangélikus, református gyülekezeteinek élete és időszerű kérdései.
