Evangélikus Élet, 1987 (52. évfolyam, 1-52. szám)

1987-01-18 / 3. szám

Evangélikus Elet 1987. január 18.

GYERMEKEKNEK

Versek Gyenesdiásról

A nyári, gyenesdiási országos ifjúsági konferenciákról már több cikk jelent meg lapunk hasábjain. Ezekben olvashattunk arról, hogy a fiatalok egy komoly bibliaversenyen is részt vettek. A verseny egyik legnehezebb feladata az volt, hogy egy megadott rövid igeszakasz értelmezéseképpen legalább nyolcsoros verset kellett minden csapatnak alkotnia. Az utolsó két konferencia résztvevőinek egy pár „alkotását” olvashatjuk most. Az alkotások nem tökéletesek poétikailag, de így is éreztethetjük, hogy milyen komoly gondolkodású fiatalok vesznek részt ezeken a konferenciákon. Bence Imre

„Ti vagytok a világ világossága!"

Ti vagytok a mécses lángja,

A világnak világossága.

Ne bújjatok véka alá, hamar elalszik ott a láng.

Mindig kell, hogy világítsál,

Nyomorultat vigasztaljál, és az egész világ lássa,

* Mily nagy Istennek hatalma.

„Ti vagytok a föld sója!"

Ti vagytok a föld sója, s míg Jézus az utakat rója, ti legyetek a nép tanítója!

Tanítsatok mindenkit jóra, s ha Jézus visszatér újra, legyetek hű szolgálója,

Hogy az Úr mindig lássa: mindenki csak öt imádja.

„Senki sem szolgálhat két úrnak..."

Vasárnap reggel ébredek A nap fénye megérintett Rengeteg vágy bennem kavarog Melyiket válasszam, melyiket akarom?

Ezernyi kérdés, ezernyi válaszút Menni az úton, látni a buktatót,

S végül mégis közlöm a tényeket:

Kirándulás helyett a templomba megyek!

„Aki tehát hallja tőlem ezeket a beszédeket és cselekszi, hasonló lesz az okos emberhez, aki kősziklára építette a házát..."

I. Aki kősziklára építi házát, megtalálja az Úrnál nyugalmát.

Cselekedj és engedj az okos szónak,

Építsd kősziklára házad, az Úrnak!

Hited Így válik majd kővé,

S szived Jézusé örökké.

Nyersz hitet, békét, szeretetet,

S így mutatsz az Úrnak igaz életeti

II. Aki kősziklára épít az tartós várat készít.

Állni fog örökké,

Nem dől össze többé.

Aki a homokra épít,

Gyenge várat készít, összedől hamar, ha ha jön az első vihar.

Ha gyenge a hited, homokra épített,

Fordulj Krisztusodhoz, ki minden bűnt hordoz.

Ha erős a hited,

Sziklára épített.

Kérjed Istenedet,

Hogy tartsa meg e hitet.

VÍZKERESZT ^ UTÁNI MÁSODIK VASÁRNAP IGÉJE

Mt 6,10

ISTEN URALMA ALATT, NEKI ENGEDELMESKEDVE

A Miatyánk második és harmadik kérését kora gyermekségünktől sokszor imádkoztuk.

Aki a Miatyánknak ezt a kérését imádkozza, az kész arra, hogy Isten uralma alatt éljen. Jöjjön el a te országod, azt jelenti: Isten uralma érvényesül az életemben, a keresztyénség- ben és az egész világban. Isten országa és uralma, amelyik ugyan nem ebből a világból való, mégis hatásosan érvényesül és munkálkodik ebben a világban.

Istennek a most még rejtett uralma is egyszer napvilágra kerül, talán a térben és időben, de az örökkévalóságban mindenképpen. Amikor mi Isten országa eljöveteléért imádkozunk, alávetjük magunkat Isten uralmának. így leszünk igazán szabad emberekké Isten magasztalására és a szolgálatra.

Jézus Krisztusban a benne hívők megtapasztalják, hogy Isten országa eljött a mi világunkba. A Sátán hatalmát Jézus legyőzte, a bűnt és a halált megsemmisítette. Jézus Krisztus győzelmet aratott minden olyan erő felett, amely Isten jó akaratit és szeretetét rombolja. Győzött minden emberi ellenállás felett, amely Isten szeretet-uralmának útját állja. A győztes Jézus az egyház népét arra hívta el, hogy az ő erejével munkálkodjon Isten országának kiteljesedéséért. Isten népe nemzedékről nemzedékre átéli, hogy Isten Szentleikével embereket megszólit, elhív és országában munkába állít.

A kibeszélhetetlen szenvedés, ami világunkban van, a háború, a nyomor, az éhség, a szeretetlenség és embertelenség, embernek ember által való megüresítése és meggyalázása mind az Isten uralmának való ellenállásból fakadnak. A Miatyánk is, úgy ahogyan Jézus Krisztus egész üzenete és munkája az utolsó időkre irányul, ugyanez vonatkozik Isten eljövendő és kiteljesedő uralmára is. Isten uralma még nem érvényesül mindenütt és minden emberben. Ez csak Jézus vissza- jövetelekor teljesedik ki a Mindenségben.

Aki a Miatyánk harmadik kérését imádkozza, az Jézustól tanul engedelmességet. Mennyen és földön Isten akaratának kell érvényesülni. A gecsemánei kertben Jézus tusakodik Isten akaratával. De engedelmeskedik is annak. Az igazi imádságnak az az ismertetőjele, hogy a hatalmas Istenre, az Atyára nézve mondja: legyen meg a Te akaratod. Ez a kérés nem a tanítványok akaratáról, kívánságáról és boldogságáról beszél, hanem egyedül és kizárólag Isten akaratáról. Aki így imádkozik, az készségét fejezi ki, hogy életében, környezetében, minden erejével azon munkálkodik, hogy Isten akarata érvényesüljön és teljességre jusson.

Nem minden Isten akarata, ami a tenpeszet és történelem világában történik. A sok nyomorúságról,' katasztrófáról, emberi gonoszság szülte szenvedésről csak azt mondhatjuk: Isten megengedi, hogy azok megtörténjenek, rejtélyes, elrejtett akaratával és szándékával.

Isten akarata igéjében lett nyilvánvaló. A törvényben és az evangéliumban. Mindenek fölött pedig Jézus Krisztusban, akiben Isten üdvözítő szeretete minden emberhez eljutott. Az általunk elfogadott és bennünk úrrá lett szeretetnek kell érvényesülni az egyéni, társadalmi, szociális, politikai és kulturális életben. Általa akar a jog és igazságosság is érvényesülni a mindennapi életben.

Nagy István

IMÁDKOZZUNK

Könyörgünk Urunk országod eljöveteléért és kiteljesedéséért. Szeretet- uralmad megvalósulásáért az egyházban és a világban. Taníts minket cselekedni üdvözítő akaratodat, munkálva az életet, örömöt, békességet és boldogságot. Ámen.

BESZÉLGESSÜNK

A boldogságról

IGÉK

Boldog ember, akit Isten megdorgál. Jób 5,17 Boldog, aki nem jár gonoszok tanácsán. Zsolt 1,1 Boldog, akinek hamissága megbocsáttatott. Zsolt 32,1 Boldog nép, amelynek Istene az Úr! Zsolt 33,12

Boldog, aki a nyomorultra gondol. Zsolt 41,2

Boldogok, akik lakoznak házadban. Zsolt 84,5 Boldogok, akik őt szolgálják. Ézs 30,18

Boldogok, akik éhezik és szom- júhozzák az igazságot, mert ők megelégíttetnek. Mt 5,6 Boldog vagy Simon, Jénának fia. Mt 16,17

Inkább boldogok, akik hallgatják Isten beszédét és megtartják azt. Lk 11,28

Boldogok, akik nem látnak és hisznek. Jn 20,29 Boldog, aki nem kárhoztatja magát. Róm 14,22 Hová lett a ti boldogságotok? Gál 4,15

Boldognak mondjuk a tűrni tudókat. Jak 5,11

Boldogok, akik a Bárány menyegzőjének vacsorájára hivatalosak. Jel 19,9

IDÉZETEK

Nem a boldogság elérése a legfontosabb, hanem az a küzdelmes út, amelyen a boldogság felé törekszünk. Ebben az igyekezetünkben formálódunk és alakul viszonyunk a világhoz és az emberekhez. Ez, ami igazán fontos. (Lázár Ervin) A boldogmondásokban az Úr beszél, Akinek hatalma , van. Igéinkben Isten határozza meg a boldog embert. Fellebbezhetetlen tömör szavakban meghatározása úgy hangzik, mint parancs: így keresd! (Uzon László)

Nagyon rosszul ismeri, sőt egyáltalán nem ismeri Jézust az, aki az öröm és boldogság ellenségét látja benne. ’(BórécMcy Xíbért) ’ Egymagámban nem, csak más emberekhez való viszonylataimban élhetem azt az életet, amelyet Jézus boldognak magasztal. (Victor János)

Aki irgalmasságot nyert Istentől, az olyan boldog, hogy a boldogság irgalmassá teszi mások iránt. (Billy Graham)

Jézus Krisztus egyháza nem önmagáért van, nem csupán tagjainak kisebb vagy nagyobb csoportjáért, hanem mindenkiért, minden emberért. (Vámos József) Találkoztál-e valaha is boldog emberrel, aki haragot hordott szívében? (M. Lunde)

Szolgáljuk Isten emberszeretetét és békeszeretetét mindennapi, hűségesen végzett munkánkkal. (Ottlyk Ernő)

A nagy boldogságokat általában csak utólag értjük meg, ha már elmúltak. (J. Guitton)

Nem boldog az, aki nem gondolja, hogy az. (Seneca)

Ha egészen boldog akarsz lenni, nem szabad csak félig jónak lenned. (J. Zschokke)

KÉRDÉSEK

1. Jelent-e számodra meglepetést amiről e néhány ige is tanúskodik, hogy a Szentírásban milyen sokszor van szó boldogságról?

2. Melyik igét tudnád elképzelni és miért esketési alapigének?

3. Tudod-e, hogy ki mondja kinek 1 Mózes 30.13-ban: „Ó én boldogságom"?

4. Máté 16.17-ben miért mondja Jézus Krisztus Simon-Pétert boldognak?

5. Igaza van-e szerinted az első idézetnek?

6. Az egyházzal kapcsolatos idézetet vajon miért vettük a boldogságról szóló tanítások közé?

7. Milyen körkép bontakozik ki az idézetekben a boldogságról? mennyi minden tartozik a boldogsághoz az idézetek szerint?

8. Hogyan folytatnád és miért: „Az én boldogságom nem attól függ, hogy... hanem...”?

9. Hány embert tudsz mondani, akiknek boldogságához valamivel Te is hozzájárulsz?

10. Tudnád-e legalább ötféleképpen folytatni: „Aki boldog, az egyúttal... is”?

11. Igaza van-e szerinted annak a 18 éves lánynak, aki egy újságcikkben azt panaszolta: „Sajnos, a szüleim engem nem tanítottak meg a boldogságra”?

12. A boldogsággal kapcsolatosan mennyi mindenben vannak „előnyben” a hívők a nem hívőkkel?

13. Melyek a főbb jellemzői az úfls ^kispolgári boldogságeszménynek és magatartásnak”?

14. Mit felelnél most arra a kérdésre, hogy boldog vagy-e?

15. Igaza volt-e szerinted Ca- mus-nek, az írónak és filozófusnak, aki keserűen ezt kérdezte: „Hát lehet egyáltalán valaki boldog ezen a meggyalázott földön”'?

16. Mennyi mindenre gondolt, utalt, aki ezt írta: „Nékem van érzékem a boldogsághoz”?

17. Ismerőseid közül kivel kapcsolatosan érdekelne, hogy vajon boldog-e?

18. Mivel kapcsolatosan kérdi Pál apostol a galáciai gyülekezetektől: „Hova lett a ti boldogságtok?” Gál. 4.15.-r -r

Korén Emil: TESTVÉREINK ÉSZAKON

Kettős az örömünk, amikor Koren Emil: Testvéreink északon című könyvét kezünkbe vesszük. Örülünk annak, hogy ez az írás megszületett. írója súlyos betegség után állította ösz- sze könyvét, amelynek anyagát korábbi szorgalmas munkával gyűjtötte össze.

Jó, hogy most, amikor a finnmagyar testvérgyülekezetek túl vannak a kapcsolatfelvételen és közelebb kerültek egymáshoz nem csak történeti áttekintést kapnak, hanem sok-sok hasznos tudnivalót szerezhetnek a továb- biegyüttműködéselmélyítéséhez.

A szerző három részben ismerteti a finn-magyar kapcsolatok kialakulásának történetét. Örömmel mutatja be a jót, de nem hallgatja el a nehézséget, a torzulást sem.

A tartós, minden vonatkozásban jó viszony alapját a két egyház hivatalos kapcsolattartásában látja.

Bepillantást ad a finn nép életébe, szokásaiba.

ír a finn kegyesség magyarországi hatásáról.

Megismertet a kapcsolat jelenlegi területeivel a sajtótól kezdve a turistacsoportokon keresztül a budapesti finn isten- tiszteletig.

A jegyzetek között gazdag irodalmat talál az, akit részleteiben is érdekel a két egyház élete. Itt található az író finnekkel kapcsolatos könyveinek, cikkeinek, fordításainak címe és azoknak megjelenési helye és ideje.

Gazdag képanyag egészíti ki a kötetet.

A könyv minden sorából árad a szerzőnek a finn nép, a finn táj és a finn egyház iránt érzett szeretete. Nem csak fél évszázad bőséges élményanyagából, gazdag tapasztalatából, ismeretanyagából nyújt át egy 9sokrot az olvasónak. A kutató igényességével szólaltat meg élő és holt tanúkat válogatva előadásokból, cikkekből, levelekből. A könyvecske elolvasása után már senki sem csodálkozik azon, hogy a két nép és a két egyház ilyen közel került egymáshoz.

Szolgálja e könyv közöttünk azt az ügyet, amelyet Írója szolgál fél évszázada.

Kósa László

A Diakonia legújabb számáról

Karácsony előtt jelent meg egyházunk időszaki folyóiratának 1986/2. száma. A lap élén meditációul Paul Tillich prédikációja szolgál. Nagy Gyula püspök útinaplóját olvashatjuk: Az egyház a mai Kínában. Az ENSZ által 1986-ra meghirdetett „Nemzetközi Béke Év” kapcsán Tóth Károly református püspök szól a Keresztyén Békekonferencia időszerű feladatairól. A Lu- ther-év alkalmából 1983 decemberében rendezett tudományos ülésszak előadásaiból - mivel kötetben való megjelentetésükre nem került sor - a folyóirat közöl két jelentős tanulmányt: Kosáry Domokos akadémikusét a hazai evan- gélikusság-jelentőségéről a magyar művelődésben és Szennay András pannonhalmi bencés főapátét az újabb katolis' kus teológia Luther-képéről. A 80 éves korában elhunyt Gárdonyi Zoltánról emlékezik meg Trajtler Gábor lelkész, orgonaművész. A száz éve született Barth Károlyról Benczúr László lelkész írt Hallgatója voltam, tanítványa maradtam címen. Prőhle Jenőnek, a soproni evangélikus líceum utolsó igazgatójának sírjára testvéröccse, Prőhle Károly professzor helyezett el egy régi balatoni emléktöredéket.

Nyíri Tamás katolikus teológiai tanár a dél-amerikai felszabadítási teológiáról ad átfogó, mély megvilágítást. Kétszáz éve egy évtizeden belül épült a pozsonyi hajdani „német” templom, a soproni és a győri templomunk. E korai nagytemplomaink térművészetét mutatja meg képek kíséretében Winkler Gábor Ybl-díjas építész, s kibontja a bennük rejlő, ma is ható üzenetet.

A határainkon túli magyar irodalmat kezdjük sorra venni: elsőnek az erdélyi irodalmat Pomogáts Béla irodalomtörténész ismerteti. Liszt Ferenc születésének és halálának évfordulóját azzal ünnepli a folyóirat, hogy Sulyok Imre zeneszerző, kutató ismerteti a jelentős magyar vállalkozást, Liszt zeneművei új teljes kiadásának évek óta folyó munkáját, melyben neki is fontos szerep jutott. A szerző egyházunk zenekultúrájának hűséges ápolója, s folyóiratunk legelső számában írt Liszt életművének magyar vonatkozásairól (1979/1.). C. G. Jung közeljövőben magyarul is megjelenő emlékezéseiből közlünk szemelvényeket, amelyek vallásos vonatkozásúak. E sorok írója* a folyóirat szerkesztője a keresztyén hit nézőpontjából értelmezi Jungnak ezeket a gondolatait. Székely András Bertalan szociológus beszámol a szlovéniai magyar szórvány körében folyó hitéletről.

A Kulturális figyelőben a tokaj- hcgyaljai zsidó temetőket és temetési imádságokat bemutató könyvről Schweitzer József, a Rabbiképző Intézet igazgatója ír. Esterházy Péternek a Bevezetés a szépirodalomba c. új gyűjteményes kötetét Rakovszky István könyvtáros bírálja. A dél-amerikai fel- v/abadítási teológia körébe tartozó Ernesto Cardenal művének, A solentina- mei evangéliumnak, tanulságait Takácsáé Kovácsházi Zelma vonja le. Elfelejtett értékeink cím alatt Kalchbrenner Károlynak, a világhírű gombaszakértő evangélikus lelkésznek alakját eleveníti meg Szigeti Jenő, az adventista egyház elnöke. Világszerte nagy irodalma van már az ún. eutanázia, a, jó halál” egyre égetőbb problémájának az orvostudomány fejlődése miatt. A hazai és nemzetközi megnyilatkozásokból a saját evangélikus hívő álláspontunkat eddig legjobban kifejező külföldi cikket Reuss András lelkész ismerteti. Bede Anna az ismert finn költő, Anna-Maija Raittila verseiből fordított. A 75 éves Scholz László lelkésznek az életét végigkísérő költői terméséből közöl öt vériét a folyóirat.

Jó szívvel ajánlom lapunknak ezt a számát is a „mély vizekre” vágyó olvasóinknak.

Veöreös Imre