Evangélikus Élet, 1987 (52. évfolyam, 1-52. szám)

1987-05-24 / 21. szám

Evangélikus Elet 1987. május 24. A testvériség apró jelei Kilépünk a templomból. Jobboldalról, a Templom utcá­ból egzotikus turistacsoport közelit felénk. Apró termetű, sárga arcú, ferdeszemű embe­rek: japánok. Hozzánk érve megtorpannak. Tanácstalanul néznek bennünket és méregetik szeműkkel a hatalmas, tornyos épületet, amelyből kitódultunk. Ám csakhamar megvilágoso­dás fénye csillan értelmes tekin­tetükben. Néhányan közülük félrehúzódnak s velünk szem­befordulva fényképezni kezde­nek; többségük pedig elvegyül az osztrák-magyar sokad alom­ban.. Néhány apró jele az általá­nos testvériségnek? Igen. S a .Jelek” között volt egy, amely még a testvériségnél is többre utal: a teljes eggyélételre. Bent a templomban úrvacsoraosztás történt. Magyar püspök adta a kenyeret, osztrák püspök nyúj­totta a bort, hogy Krisztus teste és vére elvégezhesse egybefor­rasztó munkáját az úrvacsorá- zók testvéri közösségében. ...kápolnai Én Istenem, hívj vissza engem! Magam maradtam, eltévedtem. Légy bátorságom, bizodalmám, ó, légy úrrá megint Te rajtam! Markó József a Városi Tanács elnöke, dr. Nagy Gyuláné, dr. Nagy Gyula, Szabó Mihály a Györ-Sopron Megyei Tanács elnöke mét Ausztriába hívta meg a ma­gyar és osztrák lelkészeket. Testvéri kapcsolataink megerősítése és elmélyítése volt ez a harmadik tanácskozás. Burgen­land szinte teljes egészében képvi­selve volt lelkészein keresztül. Az április 29-én este tartott megnyitó együttléten jelen volt és felszólalt D. Dieter Knall bécsi evangélikus püspök. Kiemelte, sok elfoglaltsá­ga ellenére is eljött Sopronba, hogy tanúsítsa, milyen fontosságot tu­lajdonít az osztrák evangélikus egyház a magyar testvéregyházzal megnyitó együttléten Krámer György soproni igazgató-lelkész. Sopron ma valóban országunk nyitott kapuja, a rajta keresztül hozzánk érkező vendégek egyszer­re találkoznak itt a nagy történel­mi múlt emlékeivel és a modern élet lüktetésével. Sopron erre a két napra a „nyi­tott kapu” városa és két testvér­egyház nyitott szívű találkozóhe­lye is volt. Legyen ennek az ünnepi eseménynek sok jó gyümölcse egy­házaink, lelkészeink és gyülekeze­teink mindennapi életében is! N.- Április utolsó napján külö­nös módon hívta fel erre figyel­memet néhány jelenség. . Kora délelőtt. A civitas fide- lissima ódon belvárosában jár­va nagybetűs név tűnik sze­membe. Kíváncsian lépek köze­lebb. Mit keres Deák téri orgo­nistánk neve a római katholi- kus Szent György templom ka­puján? A plakát az evangélikus templomban leendő orgona­hangversenyről tudósít... Utolsókat kondidnak soproni templomunk szépen szóló ha­rangjai, amikor oda belépek. Bent népes gyülekezet: magya­rok és osztrákok - fele-fele arány­ban. Kezdődik a határszéli oszt­rák-magyar lelkészkonferencia megnyitó istentisztelete... Szó esik a kétszáz éves mű­emlék-templomot ért súlyos ká­rosodásról, a templom meg­mentését célzó, még korántsem befejezett országos gyűjtés ed­digi, minden várakozást messze túlszárnyaló eredményéről. És arról, hogy a szomszédos Bur­genland evangélikussága is be­lekapcsolódott az adakozásba, egészen spontán módon... A III. Magyar-Osztrák Lelkészkonferencia 'Sopronban (Folytatás az 1. oldalról) A két testvéregyház lelkészkonferenciája a Győr-Sopron-Ebenfurthi Vas- útigazgatóság vendégszeretetéből az igazgatósági épület tanácster­mében folytatta munkáját. Nagy Gyula püspök nyitotta meg a kon­ferenciát. Emlékeztetett az oszt­rák-magyar evangélikus egyházi kapcsolatok sokoldalú elmélyülé­Dr. Nagy Gyula püspök és dr. Gustav Reingrabner szuperintendens úrvacsorát oszt a soproni templomban sére a legutóbbi években és kiemel­te e lelkésztalálkozók hármas cél­ját: az egymást gazdagító, közös teológiai munkát, a két egyház mai szolgálatában szerzett tapasztala­tok cseréjét és a két ország evangé­likus egyházainak hozzájárulását népeink békés együttéléséhez. A délelőtti előadást Mag. Gert­raud Knoll weppersdorfi lelkésznő tartotta. Széles körű áttekintést adott Luther teológiája alapvona­lairól. Luther teológiája - állapí­totta meg - rendkívül időszerű mind személyes hitünk, mind egy­házaink mai élete és szolgálata szá­mára, sőt utat mutat a jövőbe is. A délutáni előadást dr. Groó Gyula ny. teológiai professzor tar­totta. A mai kazuális - keresztelé­si, esketési és temetési igehirdetés kérdésein keresztül elemezte hazai egyházunk szolgálatát egy szekula­rizált társadalomban. Mindkét előadást megbeszélés követte. A késő délutáni órákban dr. Reingrabner szuperintendens zárószavaival ért véget a harmadik magyar-osztrák evangélikus lel­késztalálkozó. A burgenlandi egy­házkerület vezetője a jövő évre is­A konferencia résztvevői Fojó: Sztehló Mátyás Útban a Városháza felé Fotó: Ev. Elet A Bécsikapu téri templom oldalán álló Sztehlo-dombor- művön az arckép mellett egy fa ágai láthatók, amelyek annak az olajfának az ágait mintáz­zák, amelyek a jeruzsálemi Getsemáhé kert közelében áll Sztehlo Gábor nevével annak emlékére, hogy Sztehlo Buda­pest ostroma alatt sok száz ül­dözött, és szüleit vesztett gyer­meket rejtegetett és mentett meg. Az a kert, ahol az emlék- fákat ültették azok emlékére, akik a háború alatt különböző helyeken a mentő munkában részt vettek, a Yad Vashem szervezett gondozása alatt áll, és a „népek jámborainak faso­ra”, vagy „az igaz keresztyéne­ké” nevet viseli. A faültetéssel emlékplakettet is adnak a meg­becsült személyeknek, amelyen ez a francia nyelvű felirat ol­vasható: aki egy emberéletet megment, egy világmindensé­get meRt meg. Dr. Korén Emil ny. esperes­hez, püspökhelyetteshez a na­pokban felkérés érkezett a Yad Vashemtől, hogy ugyanezen szolgálat emlékére feleségével együtt utazzék Jeruzsálembe, s mindketten ültessenek fát és vegyék át az emlékplakettet. Korenék egészségi állapotuk miatt egyenlőre nem tudtak utazni. Ä megtiszteltetés az egykori gyermekmentő mun­káért a túlélők szeretetének je­le. való, egyre szorosabbá váló kap­csolatoknak. A konferencia félidejében Sop­ron Város Tanácsa nevében Mar­kó József tanácselnök adott ünne­pi fogadást a vendég lelkészek tisz­teletére. Jelen volt a fogadáson Szabó Mihály, Győr-Sopron Me­gye tanácselnöke, és Horváth Antal megyei egyházügyi tanácsos is. A városi tanács elnöke beszámolt Sopron mai életéről, a város örö­meiről és gondjairól, a közeljövő terveiről, majd az osztrák lelkészek kérdéseire válaszolt. Sopron címerében városkapu látható ­egy nyitott mondta a Keresztury Dezső Esti imádság ó, milyen vak homályba futnak kik nélküled indulnak útnak. A kezemet-nézem; leszárad; szivem sívó homokkal árad. Valamikor kézen vezettél; szökni akartam, nem engedtél, csend volt szivemben és a csendben szavad szólt csak, mindennél szebben. Egyházi kiadványok a Könyvhéten A május 29-én kezdődő Ünnepi Könyvhétre ismét felállítják a Budapest-Kálvin téri templom bejárata mellett a protestáns könyvpavilont.A Könyvhét után is, június 30-ig, mindennap 10-18 óráig árusítják a protestáns egyházak és az izraelita felekezet kiadványait. A pavilonban május 31-én, vasárnap délelőtt 10 órától író-olva­só találkozón Gyökössy Endre, Komjáthy Aladámé, Sarkadi Nagy Pál, Szénási Sándor, Tóth-Máthé Miklós és evangélikus részről Túrmezei Erzsébet dedikálják müveiket. Afrika-vasárnap Egyházunk tagjai előtt ismeretes, hogy a Keresztyén Békekonferencia keretén belül a Magyarországi Egyhá­zak ökumenikus Tanácsa minden esz­tendőben (az utolsó májusi vasárna­pon) megszervezi az Afrika-vasáma- pot. Országunkban és szerte a világon érdeklődésünk és imádságunk Afrika keresztyénsége felé fordul. E kontinens a reménységek és eredmények helye, hiszen sehol nem fejlődik olyan dina­mikusan a keresztyénség, mint Afriká­ban; ugyanakkor azonban az ott élő hittestvéreknek sokszor erejüket meg­haladó nehézségekkel kell megbirkóz­niuk, elsősorban gazdasági és politikai vonatkozásban. A Keresztyén Béke- konferencia a testvéri összetartozás pa­rancsának engedelmeskedve hívja fel minden évben tagegyházait arra, hogy tartsák meg az Afrika-vasárnapot s perselypénzükkel támogassák az afri­kai testvéreket. 1986-ban a Magyarországi Egyhá­zak ökumenikus Tanácsának gyűjtése 1 200 416,- forintot tett ki. Ennek ta- gegyházankénti megoszlása a követke­ző volt: Református Egyház: S80 173,- Ft (a lepramisszió gyűjtésével együtt) Evangélikus Egyház: 273 428,- Ft Baptista Egyház: ISO 000,- Ft Szabadegyházak Tanácsa: 179 500,-Ft Orthodox Egyházak: 17 315,- Ft A Keresztyén Békekonferencia Munkabizottságának ülése Arnolds- hainban (NSZK) döntött arról, hogy hogyan osztja szét a beérkezett persely­pénzeket az arra rászorultak között. A magyarországi egyházak adomá­nyait egyenlő mértékben az alábbiak­nak juttatták el: a dél-afrikai menekült- táborok éhező gyermekeinek, a mo­zambiki és etiópiai éhezőknek, a kenyai lepramissziónak, a tanzániai Egyházak ökumenikus Tanácsának, ill. a mada- gaszkári református középiskolának. A többi országból befolyt összegeket a Keresztyén Békekonferencia a mo­zambiki, lesothói és ghanai testvérek­nek juttatta el. Hálásan gondolunk minden hívőre, akiknek jókedvű adakozása sok éhe­zőn segített, s hozzájárult ahhoz, hogy Afrikában a keresztyénség tettek által is hirdettessék. Isten áldásának a bizo­nyosságában készítsük ez év május 24- én is adományainkat, a szolidaritás­nak jegyeit, engedelmeskedve az apos­tol szavának: „készítsétek el előre a ti előre megígért adományotokat.” (2Kor 9,5) Keresztyén Békekonferencia Prága, körlevele A KBK valamennyi tagegyházához, azok ragionális bizottságaihoz és a nemzetközi szervezetekhez Prága, 1987. február 23. „Teremjenek a hegyek békességet a népnek és a halmok igazságot. ■ Legyen bírája a nép szegényeinek, segítsen a szűkölködőnek fiain, és töije össze az erőszakoskodót” (Zsolt. 72,3-4). Kedves Testvérek! A Keresztyén Békekonferencia sze­retettel felkéri tagegyházait, a'regioná­lis bizottságokhoz tartozókat, a nem­zetközi szervezeteket, mindazon egyé­neket és csoportokat, akik csatlakozni kívánnak: fordítsák figyelmüket a má­jus 24-én megrendezendő Afrika- Vasámapra. E nap az Afrika-Vasárnap megünneplésének immár tizenharma­dik évfordulóját jelzi. Ez valóban fontos alkalom, mind­annyiunkat egyesit és tevőlegesen hoz­zásegít, hogy szeretetünket imádság­ban és adakozásban megbizonyítsuk az afrikai földrészen élő, szenvedő és nél­külöző népek iránt. Az Afrika-Vasámap mindig is tük­rözte a Keresztyén Békekonferencia mélységes teológiai elkötelezettségét, hiszen, mint keresztyének, valameny- nyien egyek vagyunk az Úr Jézus Krisz­tusba vetett hitünk által. E hit munkálja közösségünket mindazon egyházakkal és szervezetekkel, amelyek szolidárisak afrikai testvéreinkkel és azok ügyével, szenvedéseikkel. Támogassuk továbbra is - imádsággal és adományokkal - a békéért és igazságért vívott harcukat, a gyarmatosítás és újgyarmatositás ellen folyó küzdelmeiket! Sohase engedjünk a reményvesztés vagy tétlen hallgatás kísértésének, hiszen az elmúlt tizenhá­rom évben, az Afrika-Vasárnap beikta­tása óta eltelt időben, tettekkel bizonyí­tottuk meg elszántságunkat, hogy to­vábbra is támogatni fogjuk Afrika szen­vedő népeit. Imádkozzunk az afrikai egyházak egységéért, különösképpen az összafri- kai Egyházak Konferenciájáért (AACC), amely most súlyos nehézsé­gekkel küzd. Imádkozzunk, hogy e problémák mielőbb megoldódjanak! Testvérek, tudnotok kell, hogy az afrikai keresztyén közösség növekedé­se nagy reményekre jogosít fel; Nairo­biban a világevangelizációs központ felmérést végzett és megállapította, hogy az afrikai keresztyén egyház sok­kal gyorsabban terebélyesedik, mint ahogy ezt 1970-ben prognosztizálták. - 1980-ban pl. az afrikai keresztyének száma elérte már a 203 milliót. A növe­kedési ráta évi 4%. Ez pedig azt jelenti, hogy évente 6,2 millió fővel szaporodik a keresztyének száma: 1,5 millió áttérés 'révén, 4,7 millió születése által lesz tag­ja a keresztyén közösségnek. Ily mó­don - ha csak nem következnek be nagyarányú ideológiai eltolódások - Kr. u. 2000-re az afrikai egyházak tag­létszáma 378 és 460 millió között vár­ható. Fohászkodjunk Afrika egyházának gyors növekedéséért és fejlődéséért, mert az egyház, ha tevékeny, növeked­ni fog és növekednie is kell, anyagiak­ban és lelkiekben egyaránt. Az az iga­zán élő egyház- próbaköve, hogy nö­vekszik lélekszámában és lelki-szellemi javait megosztva másokkal, a népek áldásává válik. „Annak pedig, aki vég- hetetlen bőséggel mindeneket megcse- lekedhetik, feljebb, hogynem mint kér­jük vagy elgondoljuk, a mi bennünk munkálkodó erő szerint, annak légyen dicsőség az egyházban a Krisztus Jé­zusban nemzetségről nemzetségre, örökkön örökké” (Ef. 3,20-21). Imádkozzunk Dél-Afrika és Nami­bia egyházaiért és méltányoljuk, hogy ők tettekkel bizonyították: életük árán is harcolnak a békéért és igazságért. Hordozzuk továbbra is imádságban a frontországok népeit, amelyek a dél­afrikai hadak folyamatos támadásait szenvedik el. A múlt évben Botsvana, Zambia és Zimbabve voltak a rajtaüté­sek céltáblái és sok ártatlan élet esett áldozatul. Isten továbbviszi a Krisztus munkáját és kijelöli a maga fenséges ösvényét, a szabadság útját, Alexand- riától a Jóreménység fokáig (Ézs 40,3-5). A kereszt diadalmas erejéről tanúbizonyságot téve (Rm 8), Afrika keresztyénéi felbátorittatnak, hogy munkatársai legyenek mindazoknak, akiket Isten elhívott, hogy a maga munkájában részeltesse őket. A Keresztyén Békekonferencia to­vább erősíti kapcsolatait Afrika keresz­tyénéivel - főként oly módon, hogy támogatja őket a szegénység, éhhalál, nélkülözés és betegségek elleni harcuk­ban. Testvérek! Afrikai barátaink sok tekintetben szorulnak segítségre. Afri- ka-vasámapi adományaitokat a Ke­resztyén Békekonferencia eljuttatja az afrikai egyházakhoz és alapítványok­hoz, főként olyan alapok javára, ame­lyeket azzal a céllal létesítettek, hogy a szegények számára való táplálék­termesztést, -előállítást mozdítsák elő. A szeretet és az emberi méltóság, az emberi mivolt iránti tisztelet nevében szól a Keresztyén Békekonferencia va­lamennyi tagegyházához, regionális bi­zottságokhoz, neinzetközi szervezetek­hez és minden érdekelt személyhez, kérve,, hogy kellő figyelmet szentelje­nek 1987. május 24-én az Afrika- Vasámapnak. Áldja meg Isten minden adományo­tokat, amellyel Afrika népeit támogat­játok! Dr. Lubomir Mirejovsky lelkész főtitkár Dr. Tóth Károly püspök elnök Dr. FUaret Kijev és Galicia metropolitája, a Folytatólagos Bizottság elnöke

Next

/
Thumbnails
Contents