Evangélikus Élet, 1987 (52. évfolyam, 1-52. szám)
1987-04-19 / 16. szám
ORSZÁGOS EVANGEUKUS HETILAP 52. ÉVFOLYAM 16. SZÁM 1987. ÁPRILIS 19. HÚSVÉT ÜNNEPE I ÁRA: 11,-Ft A feltámadás nem valami tétlen diadal. Sőt' arra való, hogy erőforrás legyen. Hogy kísértésben, bűneim rettentése között ne nézzek egyébre, hanem mindig csak Krisztus boldogító feltámadására. LUTHER V___________________________________________________________________________________ ________________________________) Hú svét hajnalán kezdődött Szólásmondás szerint a lutheránusok legnagyobb \innepe nagypéntek. Csak részben van így. A titok húsvétkor oldódik meg. Az iszonyú, nagypénteki sötétségbe harmadnap reggelre tör be győzelmesen az igazi, halál fölött diadalmas - s ezért! - örök élet! Ekkor derül ki, hogy nem az ördög győzött, hanem az Isten, akit mindenki elhagyott és megtagadott, az az Első, a kár- hozatos ítélet fája valójában az igazi élet nyíló kapuja, ami eddig volt és uralkodott, egyre inkább elmarad mögöttünk és valami csodálatosan szép kezdődik el. Az üres sírpadka, a véres lepedők tanúskodnak arról, hogy aki ott feküdt holtan, nincsen ott, feltámadt és él. Kibomlik teljes szépségében az evangélium, most már a bűn fölött győz a megbocsátó szeretet, a halál mint méregfogát veszített, öreg kígyó csak rémisztgetni képes, de „nincs ereje már!” s a húsvéti fényben menekülnek az ördögök. Hiszem és hirdetem, vallom és tanítom, hogy nagypéntek húsvét fényében a legnagyobb ünnep. Az evangélium azért örömhír, mert egyszerre éljük át az egymástól elválaszthatatlan, két isteni ajándékot: az alapvető felszabadulást az atyáinktól örökölt, hiábavaló élet hármas bilincséből (bűn-halál-ördög) és a diadalmenet gyönyörű- ■ séges útját győzelemről győzelemre a végső napig! Húsvét hajnalán kezdődött földünkön a tökéletesen új típusú élet: élni a bűnbocsánatból és éltetni a velünk élőket a bűnbocsánatból - tudatosan küzdeni az ördög kísértéseivel - megtanulni az új életben való járást készülve az új világba! Bátran nevezhetjük a szabadság első napjának húsvét ünnepét. Hiszen bocsánat nélkül bűneink uralkodnak rajtunk, állandóan rettegünk a leleplezéstől, mások bűnét pontosan számon tartjuk és a megtorlás akarata szabja meg magatartásunkat. Kinevetjük az ördögnek még a nevét is, eszünkbe sem jut, hogy számoljunk realitásával s ezért démonizálódik emberségünk egyre feltűnőbben. Mivel csak a halálig számoljuk időnket, nemcsak a halálfélelem rabságában vergődünk, hanem beszűkül életszemléletünk, a legkisebb csalódás megtöri lendületünket, nem gondolunk az utolsó ítéletre s így fel akarunk markolni minden lehetséges gyönyört a földön. Erkölcsi téren hiányzik a rendíthetetlen, abszolút tekintély, a normarendszer bizonytalanná válik, könnyen megszokjuk a rosz- szat és csupán romantikus álom lesz a jó győzelméből. Szabaddá húsvétkor válik az ember. Van ereje hátat fordítani a múltnak, tudva, hogy magunk és mások bűnével csak egyet lehet tenni, meg kell bocsátani. Mivel kinyílt előttünk valami elképzelhetetlenül gyönyörű jövendő, van célja és értelme életünknek. Már a halál sem tör meg, hiszen húsvét óta „a halál csak álom”, amelyből rendíthetetlen hitünk szerint Jézus ébreszt fel majd a megújult világ hajnalán. Ezért tudunk naponta mindent újra kezdeni, nem álh't meg utunkon csalódás és kudarc, hiszen húsvét 1 örök perspektívát nyit számunkra. Éppen ezért C felismerjük az ősi ellenséget, a hazugság atyját, aki magát isten gyanánt mutogatja s igyekszik minél több embert megszédíteni és tönkretenni, így tapasztaltam, így hiszem és így vallom; amióta a bűnbocsánatból élek és készülök a kozmikus rehabilitáció utáni, gyönyörű új világba, azóta tudom - egyre inkább! -, hogy mekkora hatalom az ördög és milyen szívósan mesterkedik pusztító munkájával az utolsó percig! Bizony, így van ez. Azok gúnyolódnak és csúfo- lódnak, akik még nem ismerik a megtérés keskeny ajtaját és nem kóstolták még az örök élet ízét. Bizonyosodj meg húsvét valóságáról! Olvasd el figyelmesen újra és újra az evangéliumi iratok helyszíni riportjait. Figyelj az induló egyháztörténetre. Amíg nagypéntek-húsvét ünnepét személyesen átélték, mekkora erő áradt az egyházból! Hogyan ment minden veszendőbe, amikor a kereszt és az üres sír nem lett személyes életfordulattá, hanem dogmává száradt, káték szövegében szunyókált, szinte egy szempillantás alatt kiderült, hogy bocsánat nélkül élnek a bűnök, feltámadás nélkül rettegünk a haláltól s az ember mindenre kész a saját bőréért (!), az ördögök pedig otthonosan grasszálnak még az egyházi szervezetek és templomok falai között is. Talán itt leginkább! Legfőbb ideje húsvét után következetesen élni. Korszerűtlen a sopánkodás húsvét után. Kínai mondás szerint, soha ne a sötétet szidjuk, hanem gyújtsunk egyszerűen gyertyát! Nagypéntek-húsvét számunkra földi vándor- uhuikon a legnagyobb erkölcsi hajtóerő. Ezért üzenjünk hadat a világfájdalmas nosztalgiáknak, hiszen a legszebb még előttünk van. Tudatosítsuk, hogy az utolsó szívdobbanásig van értelme életünknek minden körülmény között és mindennek ellenére! Lássuk meg egymásban a jót és segítsük annak erősödését. Szívből utáljunk meg minden „búfeledtető” mámort, hiszen nem igaz, hogy a halállal mindennek vége van. A halál csak utolsóelőtti! Ha úgy is éreznénk, hogy nagyon rövid az utunk, gyorsan ássuk a gödröt, ültessük fácskánkat, hadd élvezzék gyümölcsét az utódok. Fel kell számolnunk minden temető-kultuszt, az élőkkel törődjetek és ne a halottakkal. Nincs húsvétja annak, aki naponta a temetőt járja, de nem látogatja a betegeket, nem játszik a gyermekekkel, nem segít a gyengéknek. A sort ki-ki folytassa saját életében. De ne feledjük: húsvét ünnepével kezdődött az új élet. Tanuljunk meg járni az új úton! Báliké Zoltán Kedves Olvasóinknak áldott Húsvéti Ünnepeket kíván a Szerkesztőség! Ezekben a hónapokban mutatták be Szokolay Sándor - Kossuth-díjas zeneszerző - Ecce homo című új operáját. Ebből az alkalomból kérdeztük őt evangélikus múltjáról, hitvallásáról, a Lutherániához fűződő kapcsolatáról. Interjú az 5. oldalon Negyven éve került egyházunk tulajdonába - ajándékozással - a fóti Mandák otthon, mely néhány év után teljesen a kántorképzés szolgálatába került. Az alapítótagok közül Tóth-Szöllős Mihály kecskeméti esperest kérdeztük a szolgálat elmúlt 40 évéről. Interjú a 7. oldalon Matanzas, Teol. szeminárium kápolnája A havannai kikötő fölé emelkedő dombon, a spanyol erődök mellett hatalmas Krisztus-szobor áll. Jelkép ez a látvány, mert Krisztus jelen van Kubában is. Nemcsak a szobor merev köveiben, hanem a kubai keresztyének mindennapos küzdelmében és bizonyságtételében, szolgálatában és hitében. Cikk a 6. oldalon
