Evangélikus Élet, 1987 (52. évfolyam, 1-52. szám)

1987-01-11 / 2. szám

Evangélikus Elet 1987. január 11.

GYERMEKEKNEK

Válaszolunk

gyermekeknek- Hogyan választja ki a Tisztelendő bácsi a Bibliából azt az igét, amelyikről prédikál?

Azt az igét, amelyről adott esetben prédikálunk, textusnak nevezzük. Nem mi választjuk ki, hanem egész évre előre adva van egy olyan összeállításban, melynek pe- rikóparend a neve. Az ilyen összeállítások egy része 1500 éves, más része újabb keletű, az egyházban állítják össze őkét. Csak az ige van megadva; hogy mit mondunk róla, az egyénenként változik. - Vannak olyan alkalmak, mint a keresztelés, esketés és temetés, melyeknél a lelkészek maguk választják meg az igét is.- Miért mondja a prédikációban a lelkész azt, hogy „testvéreim"?

Mivel mindnyájan Isten teremtményei és gyermekei vagyunk; ezért vagyunk egymásnak lelkileg testvérei. Ugyanannak a mennyei Atyának vagyunk a gyermekei. - És mivel akik a templomban együtt vagyunk, ugyanazt a hitet és hit-/ vallást valljuk, ezért egymásnak hittestvérei is vagyunk. - Erről a szóról, hogy „testvér, testvérem”, írta a híres evangélikus költő, Re- ményik Sándor, hogy ez a legszebb szó a világon.- Érdemes prédikálni? hisz úgyis hamar elfelejtünk mindent.

Augusztinusz, vagy másnéven Szent Ágoston, aki kb. 1600 évvel ezelőtt élt, igen híres ember volt, püspök is volt, egyik hétfő reggel sétált a tengerparton. Látott asz- szonyokat, amint ruhát mostak. Mivel előtte való nap ott voltak a templomban, kérdezte tőlük, emlé- keznek-e arra, miről is prédikált tegnap? Senki nem emlékezett. Nagyon elszomorodott ezen. Egyik asszony viszont nagyon talpraesetten és okosan a következőt mondta: „Úgy vagyunk mi a prédikációval, mint a ruha a vízzel.

A víz, mely tisztává teszi a ruhát, elpárolog, de a ruha tiszta lesz. A mondatokat, szavakat igaz, hogy elfelejtjük, de a lelkünk újra és újra megtisztul". - A Szentírás erről egy helyütt azt írja: „Isten Igéje nem tér vissza üresen". - De azért legalább a felolvasott Igét vagy annak egy részét igyekezzünk megjegyezni!- Mit jelent az, hogy „a jó pap is holtig tanul”?

Nyilván annak a tapasztalatnak, megfigyelésnek az eredménye ez a közmondás, hogy a lelkészek soha nem elégszenek meg azzal, amit ma tudnak, hanem mindenből s'zeretnének minél többet tudni. Ezért foglalkoznak irodalommal, művészetekkel, a legkülönbözőbb tudományokkal, gyakran igen magas szinten és jó eredménnyel. - A holtig tartó tanuláson azonban mi elsősorban Isten Igéjének tanulását, az Igével való foglalkozást értjük. Mert a Biblia világa oly gazdag, hogy megismerésében soha nem lehet a végére érni.- Mi a legnehezebb a lelkészt szolgálatban?

Ez természetesen egyénenként nagyon változó. Egyiknek például, még a Főiskolán, a Teológián a 4 nyelv, a héber, görög, latin és német tanulása. Az életben van, akinek az igehirdetésre készülés, másvalakinek a családok és betegek látogatása; ismét másnak az épületek renoválásával való foglalkozás vagy többnyire nagy kiterjedésű szórványok gondozása.- Általánosságban legnehezebb az eredménytelenség, a hiábavalóság érzésének megtapasztalása, amikor úgy tűnik, hiába dolgoztunk és fáradtunk.- Miért van a lelkészek kabátján, a Luther-kabáton két fehér szalag?

Ez a két, egymáshoz varrt fehér szalag az úgynevezett Mózes- tábla, a Tízparancsolat két,kőtáblájára emlékeztet.- Miért nevezik a lelkészlakást parókiának?

A parókia kifejezés görög eredetű, azt jelenti: mellette lakni, mellette lakó. Mivel a lelkészlakások általában a templom mellett épültek, a templom melletti lakást mondjuk parókiának.- Miért kell az istentiszteleten többször is felállni?

Isten és az ő Igéje iránti tiszteletünket fejezzük ki azzal, hogy igeolvasásnál, hitvallásnál és az áldás elhangzásakor fel- állunk.

Gyér Sándor

VÍZKERESZT UTÁNI ELSŐ f VASÁRNAP IGÉJE

Jn 7,14-18

MEGHALLANI ÉS ENGEDELMESKEDNI

Jézus a templomban tanít. Ez nem jelenti azt, hogy ő kivonul és elhúzódik a világból. Az evangélium nem valami zugolyában elmondott üzenet, hanem az egész világnak szóló jó hír.

Jézus igéje és küldetése Istentől von.

Jézus Isten üdvözítő szeretetéről tanúskodik és elvégzi engedelmesen a megváltás munkáját. Vallja: Az én tanításom nem az enyém, hanem azé, aki elküldött engem. Soha nem értjük meg Jézus Krisztust, ha csak a názáreti ács fiát, az embert látjuk benne. A valóságos ember Jézust csak akkor értjük meg igazán, ha felismerjük benne az Isten Fiát, akiben és aki által Isten értünk cselekszik és munkálja az egész világ üdvösségét. Amikor Jézus szerényen bejelenti, hogy amit tanít az nem az övé, akkor nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy tanításának létfontosságú jelentősége abban van, hogy Általa Isten szól hozzánk. Ezért ez a szó teremtő szó! Hitetlenségből hitre hiv. Reménytelenségből reménységre, halálból életre. Jézus az Atya akaratát hirdeti és cselekszi. Ezért is vallja: „Én és az Atya egy vagyunk.”

Amikor elengedjük fülünk mellett Jézus üzenetét, akkor Isten szavát vetjük meg. Amikor Istennek hátat fordítva járunk az életben, akkor az élő Istennek vagyunk engedetlenek. Jézus szava az Isten szava hozzánk. Ha tehát keresztyének, Isten népe elvetjük, figyelmen kívül hagyjuk Jézus szavát, akkor saját akaratunk szerint cselekszünk és ezért nem is érthetjük meg Isten szavát. Hányszor tapasztaljuk, hogy ,jó” vagy „vallásos” emberek vagy talán éppen „hívők” saját akaratuk szerint járnak és élnek és Isten akaratát megvetik.

„Nem mindenki, aki azt mondja nekem, Uram, Uram megy be Isten országába, hanem csak az, aki cselekszi Atyám akaratát” - mondja Jézus.

Aki igazán meghallja Jézus szavát, az cselekszi Isten akaratát. János evangélista szerint Isten akaratát tenni nem jelent mást, mint hinni Jézus Krisztusban. „Az az Istennek tetsző dolog, hogy higgyetek abban, akit Ő elküldött.” Egészen természetes, hogy ez a hit magában foglalja a cselekvő szérete- tet is. Anélkül a hit halott. Hit nélkül- azonban lehetetlen az Isten akaratát cselekedni. A hit nem azt jelenti, hogy igaznak tartom Jézus tanítását, hanem azt, hogy elismerem Jézust Uramnak és Megváltómnak, aki jogosan tart igényt egész életemre. Aki számonkérő szavával megítél és irgalmával hordoz, halála és feltámadása által örökélettel ajándékoz meg.

Aki Jézust látta az látta az Atyát. Hinni és engedelmeskedni éppen azt jelenti: elismerni és elfogadni Jézus megítélő, megtérésre hívó és felmentő s?ayát. Meglátni, hogy Benne Isten adta értünk önmagát. Rádöbbenni arra, hogy a jelenvalóságban és örökkévalóságban számunkra egyedül Jézus Krisztus az út, az igazság és az élet.

Hit által magasztaljuk Istenünket. Amikor Isten népe, a keresztyének saját dicsőségüket keresték és keresik, megrabolták és megrabolják az Istent. Látszat alázat mögött sokszor húzódott meg nagyság és dicsőség keresés. „Ezért hát a hitben és az engedelmességben nincs fontosabb, mint hallgatni azt, amit Isten Fia mond. Azután tisztán és igazán cselekedni akaratát” - mondja Luther. Isten Szendéikét adja azoknak, akik hallgatnak Jézus Krisztusra.

Nagy István

IMÁDKOZZUNK

Köszönjük, hogy Jézus Krisztus által Te szólsz hozzánk. Adj nekünk engedelmes, hivő szívet, hogy meghalljuk szavadat és cselekedjük akaratodat. Amen.

A megtérésről

IGÉK

Olyan szívet adok nékik, amely- lyel megismernek engem, hogy én vagyok az Úr. Ők népemmé lesznek, én pedig Istenük leszek, mert teljes szívükkel megtérnek hozzám. Jeremiás 24,7.

Keressétek az Urat, amíg megtalálható! Hívjátok segítségül, amíg közel van. Hagyja el útját a bűnös, és gondolatait az álnok ember! Térjetek az Úrhoz, mert irgal- maz neki, Istenünkhöz, mert kész megbocsátani. Ézsaiás 55,6-7.

Térjetek meg, mert egészen közel van már a mennyek országa. Máté 3,2.

Mondotta pedig Zákeusnak Jézus: Ma lett üdvössége ennek a háznak! Lukács 19,9.

Útrakelek, elmegyek apámhoz, és azt mondom néki: „Atyám, vétkeztem az ég ellen és teellened”. Lukács 15,18.

Megveted jóságának, elnézésének és türelmének gazdagságát, és nem veszed tudomásul, hogy téged az Isten jósága megtérésre hív? Róma 2,4.

Olyanok voltatok, mint a tévelygő juhok, de most megtértetek telketek pásztorához és gondviselőjéhez. I. Péter 2,25.

Az a mondásom ellened, hogy az első szeretetedet elhagytad. Emlékezzél meg azért, honnét estél ki, és térj meg és az előbbi cselekedeteket cselekedd. Jelenések 2,5.

IDÉZETEK

Az egész Szentírásban nem volt előttem keservesebb szó a megtérésnél, most pedig nincsen édesebb vagy kellemesebb szó előttem a megtérés szavánál. Mert úgy válnak édessé az Isten parancsolatai, ha azokat nem csupán a könyvekben, hanem Üdvözítőnk sebeiben olvasva értjük meg. (Luther Márton)

Vannak egyesek, akikhez szélben és viharban jömi megtérés, a megváltó kegyelem tapasztalata. Vannak mások, kiket lázadás vagy bűnös hiúság közt kényszerít megadásra. És vannak ismét mások, kiknél csendes félrevonulás és békés megelégedés közben szólal meg a halk, szelíd hang. Mégis, az a felső erő, amely visszatartja az embert a további tévelygéstől, talán leggyakrabban a nehéz próbák súlya alatt hat, és a könnyhullatás az a jótékony zápor, amely a mennyei magvetést kikelti és meggyökerezteti az emberi szivekben. (Walter Scott)

Vannak idők, amikor az Isten semmi másban nem segít az embernek, csak egyben, a megtérésben. (James Stewart)

Az Új testamentum nem ismer meghatározott megtérési módot. Irgalmatlanság az embereket olyan megtérés-formára erőltetni, amelyről mi azt gondoljuk, hogy mindenkire érvényes kell, hogy legyen. Ez a veszély különösen is a tömeg-evangélizációkon nagy. Látom a veszélyt, hogy egyeseknél a döntés nagyon egyszerűen megy s később derül ki, hogy nem követte az élet valóságos átadása Krisztusnak. (P. Lenz)

Ha egy kocsis megtér, azt először a lovai fogják észrevenni. (Luther Márton)

A megtérés az egyetlen út, amelyen az ember Istenhez járulhat. Istennek joga van ezt az utat meghatározni. Másfelől természetesen kérdezhetjük: képes-e az ember egyáltalán erre az útra rálépni? - De az tény, hogy Isten hívja az embereket, hogy jöjjenek és vegyék az élet vizét ingyen. Ugyanakkor megparancsolja nekik, hogy bánják meg bűneikét és térjenek meg. (H. L. Heijkoop)

Azt is el tudom képzelni, hogy olyan megtértekkel találkoztál, akik azt mondják, hogy megtértek, de magabiztosan és felfuvalkodot- tan élnek. Az ilyenek azonban nem tértek meg, bármennyire is állítják ezt magukról. Mert Jézus azt mondja, hogy akik megtérnek, olyanok lesznek, mint a gyermekek, azaz önmaguk előtt kicsinyek lesznek és nem nagyok. (O. Hal- lesby)

A megtérésre a legkedvezőbb időszak a gyermekkor és ifjúkor, mert ekkor a szívet még nem keményítette meg a bűn és az önigazság. Ezért képes egy fiatal könnyebben hitre jutni, mint egy idős. (D. Boddenberg)

Nem volt damaszkuszi élményem, mint Pálnak vagy Auguszti- nusznak. Nem éltem át azt, amit két tanítványom, akik megtérésüket boldogságtól ragyogó szemmel évekkel ezelőtt elbeszélték nekem. Isten, Szentlelke a maga munkáját, ahogy az belső állapotom szerint bizonyára szükséges volt, nagyon kssan vitte véghez, éspedig úgy, hogy én kezdetben ennek hatékonyságáról világosan és tudatosan semmit nem vettem észre. (D. H. Menge)

JAVASLAT

Az igéket is és az idézeteket is egyenként gondoljuk át, alaposan beszéljük meg és a megtérésre nézve néhány alapvető szempontot és tanulságot elsősorban magunk számára, tudatosítsunk.

—r-r—

r

JANUÁRI KRÓNIKA

tOO éve,

1387. januárban halt meg Erzsébet királyné, Nagy Lajos király felesége. 1339-ben szüle- tétt mint kujáviai hercegnő. 1353-ban lett Nagy Lajos felesége. Házasságukból 3 leány született. Férje halála után (1382) leánya nevében Garai Miklós tanácsa szerint kormányozott. Az ellenpárt Kis Károlyt koronázta királlyá (1385), akit azonban sikerült megöletnie (1386), de a lázadókat nem tudta lecsillapítani. Sőt a fogságukba került, Gormnec, majd Kruppa várában őrizték. A felkelés katonai veresége után Novigrádban megfojtották és Zárában eltemették.

326 éve,

1662 elején született Kaszavárán Petrőczi Kata Szidónia, költőnő. Felvidéki evangélikus családból származott. Apja a Wesselényi-féle összeesküvésben, férje, Pekry Lőrinc, akivel 1682-ben kötött házasságot, Thököly mozgalmában vett részt. Családi élete hol boldog, hol boldogtalan volt. Csapásként érte férje katolizálása 1690 táján. Bécsből visszatértek Erdélybe, ahol birtokuk volt (1695). Amikor 1703-ban Pekry kuruc lett, feleségét megtorlásként Rabutin császári tábornagy Nagyszebenben őriztette. Innen férje egy elfogott császári ezredesért cserélte ki (1704). Moldvába, majd Husztra menekültek a császári csapatok elől. S közben férje visszatért a protestáns hitre. 1708. október 21-én halt meg Beregszentmiklóson. Énekes- könyvünk 3 énekét őrzi (350, 373, 510).

50 év*,

1937. január 3-án halt meg Budáfokon Bancsó Antal teológiai tanár. Kisbabot szülötte (1851. február 24.). Győrben és Sopronban volt

gimnazista, Sopronban és Jénában pedig teológus. Két évig nevelősködött, majd 2 évet Halléban töltött. 1878- ban lett Eperjesen teológiai tanár. 1884-ben pedig Sopronban működött. 1919-ben vonult nyugalomba. Budapestre költözött, ahol a teológiai ak- démián tanárkodott 1919— 1923-ig. Több egyházi tisztséget is betöltött. 1933-ban teológiai díszdoktori címet kapott a pécsi egyetemen.

60 év*,

Győrben halt meg 1937. január 27-én Sass J ános tanár. Csöngén született (1850). Hazai tanulmányai elvégzése után a jénai egyetemen tanult (1872). Hazatérte után tanár lett Eperjesen (1874). Itt nemsokára a tanítóképezde igazgatójává választották meg. Torokbaja miatt lemondott állásáról (1878). Az államvasutaknál vállalt hivatalt, főintézőségig vitte. Nyugalomba vonulása után Győrben élt.

100 év*,

1887. január 18-án született Hajdúszoboszlón Nikodémusz Károly evangélikus lelkész. Gimnáziumban Hajdúböszörményben 1906-ban végzett. Pozsonyban volt teológus

(1910) . Debrecenben volt káplán. Hosszúfalu-Alszegen

(1911) , majd Brassóban (1926) lelkészkedett. 1926-tól esperesi tisztet viselt egyházmegyéjében. Egyházi dolgozatok írása mellett szépirodalommal is foglalkozott.

378 év*,

1612. január 29-én Vidombákon meghalt Reipchius Dániel evangélikus lelkész. Brassóban született. Itt végezte iskoláit is. 1568-ban a wittenbergi egyetem diákja volt. 1572-től Németországban több helyen volt lelkész. 1578-ban tért vissza szülővárosába prédikátornak. Prédikációi miatt szembekerült egyházával is. Végül Vidombákon lett lelkész (1585) haláláig.

Detre János

V

Sarkady Sándor

Egy tudós könyvtáros halálára

t- Prőhle Jenő emlékének Sötét zászlóval gyászol a líceum,

A méltóságos bibliotéka sír.

Vasajtaját ném nyitja többet ősz hajú 6re sok 6si könyvnek..

A hajlott hátú Lexikon elköszönt.

Szabad szolgálat volt szelíd élete:

Görög szegénység, munka, húség - Tiszta szíyű, nemes egyszerűség,

Utolszor télen láttam; a Bécsi domb Síkos lejtóin botladozott szegény:

Jött még egyszer megnézni Sopront,

Látni a völgyet, az ősi Tornyot.

Mit szenvedett! Már önmaga roncsa volt;

Még tervezett, még tenni akart, de már Csak pislákolt a fényes elme - Szíven ütött dadogó keserve.

Most nincs már kín, nincs szégyen, elült a

gond.

Görög derűvel fénylik az új tavasz;

Békét ígér a hárs virága Próhle Jenőnek a másvilágra.

___________________________J