Evangélikus Élet, 1987 (52. évfolyam, 1-52. szám)
1987-02-15 / 7. szám
/ s Akkora jó a béke, hogy ennél örvendetesebbet kívánni s ennél hasznosabbat birtokolni nem is lehet az emberi dolgok közepette. Augustinus v_______________________________________________) A BÉKÉÉRT VALÓ FELELŐSSÉG MINDENKIÉ! Török fürdőből Január 31-én ülésezett a XI. országos békekonferencia, miután az előző napon az Országos Béketanács megválasztotta tisztségviselőit és 36 tagú elnökségét. A testület elnöke dr. Sztanyik B. László az Országos Frédéric Joliot-Curie Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutatóintézet főigazgató főorvosa, egyetemi tanár lett, a főtitkári tisztségben Barabás Miklóst erősítették meg. A konferencián az állami és társadalmi vezetők mellett jelen voltak az egyházak képviselői is. A küldöttek között foglaltak helyet Tóth-Szőllős Mihály esperes, Garami Lajos esperes és Baranyai Tamás lelkész. és mecsetből evangélikus templom Szécsényben Nemrég ünnepelte Szécsény evangélikus temploma építésének százéves jubileumát. (L. megemlékezést róla az Ev. Élet 1986. dec. 7-i számában.) A gyülekezet múltja egészen a reformáció korába nyúlik vissza, így nem első, de már az ötödik temploma a mai. Történetük szinte egyedülálló, ami példázza a gyülekezet négyévszázados hányatott sorsát. Szécsényben több templom épült a középkorban. A pompás gótikus templomot a ferencesrend kolostora mellett emelték. A váron kívüli külváros plébánia temploma a Szentlélek patak mellett állt. A szerzetesek 1544-ig tartózkodtak kolostorukban, onnan Gyöngyösre menekültek. 1552-ben a török elfoglalja Szécsényt. A várból kiszorulnak a keresztények a külvárosba, s a Szentlélek templomot használják. A törökök benn a várban dzsámivá, azaz imahellyé alakítják a ferencesek templomát. Rituális célra fürdőt építenek. A reformáció lutheri tanítása ezen időben gyökeret ver Szécsényben is, a török nem akadályozza vallásgyakorlatukat. 1593-ban, kiűzésük után a vár lakossága ismét magyar: köznemesség, vitézlő rend, iparosság; a külvárosé pedig földműves jobbágy; az ágostai hitvallást követve használatba veszi az addig dzsáminak használt ferences templomot, annak használatában megerősíti őket Bocskai István 1605-ben, Szécsényben megfordulva. A város hamarosan tulajdonába kerülve Forgách Zsig- mondaak, 1607-ben visszaveszi a templomot, de a „lutherana religion” lévőknek szabad vallásgyakorlata lehet. Megkapják a volt török fürdőt s azt templomnak átalakítják. Prédikátoruk ekkor az egyházi tized Vé-adát kapja fizetésül. 1643-tól négy lelkészük nevét ismerjük. 1655-ben Lányi Dávid szuperintendens egyházlátogatást tart. A lelkész fizetése 45 Ft készpénz és 35 kiló búza. A várőrség zsoldjának fizetésekor egy lovaskatona zsoldját kapta, a tanító annak felét. Ebben az időben már református gyülekezet is volt Szécsényben. Az evangélikusok 1662. július 20-án Nógrád vármegye Füleken tartott közgyűléséhez fordulnak segélyért: „Isten ő szent Fölsé- ge kedves jókkal álgya Nagyságto- kat és Kegyelmeteket, szívből kívánjuk. . .alázatosan jelentjük kicsiny és igen romladozott álapotal is lévén Templomunk, kíntelenite- tünk el bontani és meg nagyobítat- ván, ex fundamento ujoban rakatni mely el kezdett épületnek végh- ben vitelére magunktul eléghtele- nek vagyunk.. .Széchén várasabeli Evangelica Lutheran Ecclesia.” A megye 50 magyar Ft-ot szavaz meg s a következő, 1663. aug. 13- án kiutalják, de november elején a török ismét elfoglalja húsz évre Szécsényt. Előtte Koháry főkapitány a várat felgyújtatta, így valószínű a templom is leégett. Szécsény magyar lakossága elmenekült, a ferences templom ismét dzsámi s új mecset épül a kastély közelében. Sobieski 1683-ban felszabadítja Szécsényt, a Te Deumot már a ferences templomban tartják. A felszabadító háború alatt tűzvész, éhség, pestis miatt a város katonasága is elszéled, csak 1696-ban történik lakosokkal „megszállítása”. A Forgách-uradalom 1825-ben Pulszky Ferenc tulajdonába kerül. Az evang. vallású új földesúr felesége emlékiratában olvassuk a szé- csényi várról: „Az egykori erődítmény maradványait a 17. században még a törökök foglalták el. A lerombolt falak között három torony maradt épen. Vallásos szertartások rendezésére használták az egyiket a mohamedánok, hiszen köralakú felépítése révén a célnak kiválóan megfelelt... Mi ezt protestáns kápolnának szenteltük fel, s a maga nemében egyedüli volt a környéken...” Istentiszteletre az Ipoly túloldaláról is átjártak a hívek. A volt mecset-templomocska ma is látható a kastély parkjában. Az ötödik szécsényi evangélikus templom 1886-ban épült, végleges otthont adva a kis gyülekezetnek. Jakus Lajos I Nyitott szemmel Préd 2,14 A békekonferencia az elnök megnyitójával kezdődött, aki már előadása elején leszögezte; egy esetleges atomháborúnak nem lehet nyertese, vesztese viszont az egész világ. Ezek után beszélt mindazokról a veszélyekről, melyek földünk békéjét veszélyeztetik, s azokról a lehetőségekről, melyek segítői lehetnek a leszerelésnek. Ezt követően került sor Barabás Miklós főtitkár vitaindító előadására. Ebben visszaemlékezett az elmúlt, valamivel több, mint két esztendő békemozgalmi tevékenységére, értékelte azt, rámutatott a mozgalom életében bekövetkezett változásokra. Arra, hogy a béke nemcsak a tömegek, hanem kisközösségek ügye lett, s így személyesebbé, közvetlenebbé, érdekesebbé és folyamatosabbá vált az OBT munkája. Majd így folytatta: Örömömre szolgál, hogy az a mozgalom, amelynek nevében most szólhatok, a nemzeti egyetértés egyik megújhodott társadalmi intézménye, a hétköznapokban is élő és vonzó, közösségteremtő erő. A továbbiakban hangsúlyozta a főtitkár, hogy nukleáris korunk fenyegetései nem ismerik az államhatárokat, és ezért a békemozgalmak is csak az országokon átívelő cselekvésvágy, jövőféltés mederbe gyűjtésével léphetnek fel eredményesen, s éppen ezért a tár- sadalmokon belül nem csak a diplomatáké, a hivatásos politikusoké, a vezetőké a cselekvés monopóliuma és felelőssége a békéért, hanem mindenkié. Valamennyien találhatunk feladatot. Ezért kell ismételten hangsúlyozni, hogy a békemozgalomban mindenkinek helye van, aki a közös célokban magáéra lel, aki azokat gyarapítani szeretné, aki azokért felelősen tenni kész. Tekintse a békét akár a szocializmus eredményének, akár Isten ajándékának, békességnek, belső békének vagy megvívandó küzdelemnek, a fejlődés céljának. A mozgalom egységének alapja, hogy valamennyien békét akarunk. De, hogy milyen békét kívánunk, hogy miképpen akaijuk ezt a békét megvalósítani, hogy megőrzésében, gazdagításában milyen utakat választunk - erről sokirányú eszmecsere folyik. Azt azonban tudjuk, hogy ma a béke többet jelent, mint púsztán a háború elutasítását, mint két háború közötti állapotot. Ma a béke a társadalmi élet szinte valamennyi területét átfogó, egyetemes kategória. Beszédének záró szakaszában beszélt arról a főtitkár, hogy a béke ügye erkölcsi ké- dés is, ezért nem engedhetjük, hogy csupán gazdasági érdekek és értékek uralják az emberi kapcsolatokat. A békéért folytatott küzdelmünkben mi sem mondhatunk mást senkinek, csak azt: Részed legyen benne! - féjezte be vitaindító előadását a főtitkár. Ezt követően hangzottak el a küldöttek hozzászólásai. Dr. Csehák Judit miniszterelnök-helyettes hozzászólásában hangsúlyozta, hogy összeszűkült, ránk szorult a jövő és tőlünk függ, milyen perspektívát adunk neki. Az egyházak békemunkáját értékelve, többek között ezt mondta: A magyar egyházak sajátos eszközökkel szolgálják a béke ügyét, példásan, illetve példátlanul együttműködve a béke ügyéért. Bíró Imre kanonok, az OBT Katolikus Bizottságának főtitkára arról beszélt, hogy a jelenlevők, mint egy család tagjai vannak jelen, s immár 36 esztendeje dolgoznak együtt a békéért, melynek szolgálata ösz- szekötő tényező. Hangsúlyozta, hogy élet és béke összetartoznak, s aki az életet vállalja, kell, hogy a békét vállalja. Dr. Tóth Károly református püspök a magyarországi evangéliumi és ortodox egyházak Dr. Tóth Károly református püspök Fotó: MTI nevében szólt. Elmondotta, hogy míg más területeken dolgozó honfitársak számára a béketevékenység új feladatokat jelent, addig a keresztyén egyházak számára ez visszafordulás a forráshoz. Keresztyén hitünk alapja a Biblia, hitvallásaink, ünnepeink köréből elmaradhatatlan a békesség gondolata. Közismert, hogy a karácsony központi gondolata a béke, sőt feltámadás ünnepéből is húsvétkor a Feltámadott Krisztus szavai állnak középpontban: Békesség néktek! A világ békességéért való aggódás visszafordított minket a hosszú ideig tudomásul nem vett evangéliumi híradáshoz. Ezért a keresztyén embernek hitből fakadó elkötelezettségéből kell a békéért munkálkodnia. Ezért az a keresztyén, aki idegenkedik a békességtől, az nemcsak a humánus békességre törekvés ellen, hanem az evangéliummal szemben van. Lehet egy közös célra törekedni. Délután a munkabizottsági üléseken folytatódott a megbeszélés. Ezek újdonsága, hogy „»nyitottak” voltak, ezekre tehát bárki bemehetett. Az eszmecserék változatos témák körül folytak. A konferencia záró plenáris ülésén Barabás Miklós foglalta Ha valaki összehasonlítja a régi bibliafordításunkat az újjal, nemcsak a különbséget veszi észre, hanem talán egyszerre jobban is megérti, mit akar jelenteni a szó szerinti fordításban, hogy a bölcsnek „a szeme a fejében van”. Hiszen mindenkinek van szeme, csakhogy - és ezt rögtön értjük - nem mindenki tudja használni a szemét. Ezért van az, hogy ugyanazt látva nem mindenki vonja le a helyes következtetést abból, amit látott. Az igazi látáshoz több kell mint a szem, ezért mondták a régi keleti bölcsek a maguk módján, hogy „szeme” valójában csak a bölcsnek van. Prédikátor ezzel a mondattal egy régi bölcsességet idéz, egyúttal elismerve, mennyi igazságot tartalmaznak a régi bölcs mondások. Ezzel arra utal, hogy többet és mélyebbre kell látnunk annál, amit első pillanatra észreveszünk. Ha észrevesszük, mennyi hiábavalóság van az életben, nem szabad ebbe belenyugodnunk, jobban ki kell nyitnunk a szemünket, tovább kell kutatnunk az élet értelme után, mert aki ezt nem teszi, az sötétben botorkál, és elvéti az útját. össze a munkabizottságok megbeszéléseit. Ezt követően az állásfoglalás megvitatásával és elfogadásával, valamint a küldöttek baráti találkozójával ért véget a XI. országos béke- konferencia. Baranyai Tamás domonyi lelkész a békemozgalom területén kifejtett eredményes munkássága elismeréséül a Munka Érdemrend ezüst fokazatát kapta. A kitüntetéshez gratulálunk! Az a „bolond”,“ükiről itt Prédikátor ír, nem elmegyógyintézetbe való idegbeteg, hanem olyan ember, aki a hiábavalóságokat felismerve feladja a harcot, belefárad az élet értelmének keresésébe. Tele van a világ ilyen emberrel. Talán mi magunk is ezek közé tartozunk. Mi, akik olvassuk, tanultuk, hogy Isten szépnek, jónak teremtette ezt a világot, és azt látjuk, hogy tele van csúfsággal és rosszal. Akik úgy nevelkedtünk, hogy jót tegyünk mindenkivel és ez a jó majd legyőzi a gonoszt, és de sokszor tapasztaljuk ennek ellenkezőjét! Akik jótéteményeikkel naponta kudarcot vallanak, hamar belefáradnak a küzdelembe, könnyen cinikussá válnak, így lesznek az emberek sötétben botorkáló, fáradt vándorok. Mit tegyünk az üyen sötétben botorkálókkal? Azt, amit naponként megteszünk az utcán a vak emberekkel: segítsük őket. Vezessük őket az úton, tanítsuk meg őket kikerülni az akadályokat, óvjuk őket az eleséstől. Legfőbbképpen: szeressük őket, ne hagyjuk őket magukra. És tanítsuk meg őket látni. Mondjuk el nekik,azt, amit mi látunk Isten világából. Beszéljünk nekik arról a szépről és jóról, amit tapasztalunk, amit Isten igéjéből hallunk és megismerünk. Tudjunk velük együtt sírni és nevetni. Hadd érezzék, hogy mi együvé tartozunk, a hívők, istenfélők nem külön szekta az emberiségben, hanem ugyanúgy emberek, mint ők; olyan emberek, akik megtalálták helyüket az életben, és akik tudják, hogy nem önmagukért, hanem másokért vannak., És ha mi magunk is sötétben botorkálunk? Ha nem vagyunk bölcsek, akik nyitott szemmel járnak a világban? Akkor mit tegyünk? Nyújtsuk ki a kezünket azok felé, akik látnak. Mert vannak Uyenek! Kérjük a tanácsukat és segítségüket. Hallgassunk rájuk, figyeljük, kövessük őket. Ha nem látunk, nincs szemünk a látásra, nyissuk ki a fülünket. Hallgassunk azokra, akik Isten igéjét hirdetik nekünk, azt az igét, amelyben ott van sok régi bölcs tapasztalata, amely akkor is tud új lenni, ha évezredekkel ezelőtt írták le. Prédikátor szavai mögött, amikor a régi bölcsességet idézi, az a meggyőződés van, hogy ez így igaz, minden tapasztalat ellenére igaz. Aki pedig efelé a bölcsesség felé nyújtja kezét az rátalál annak az Istennek a kezére, aki Jézus Krisztusban emberré lett. Ez a Jézus éppen úgy segít rajtunk, hogy egymásra bíz bennünket. Ő mindnyájunknak „Isten hatalma és bölcsessége” (lKor 1,24). Muntag Andor
