Evangélikus Élet, 1987 (52. évfolyam, 1-52. szám)

1987-12-27 / 52. szám

nvungeuKus rjici Twn utuMötn ti.

Groó Gyula

Prédikáló asszonyok

II.

3. Ruth. - A Ruth könyvében elbeszélt események szintén a bírák kormányzásának idejébe esnek. Nehéz korszaka volt ez Izrael történetének. A honfoglalás, az ígéret földjének birtokbavétele nem egy csapásra ment, hanem hosszú évekre nyúlt, tele az ott élő, vagy szomszédnépekkel való véres összecsapásokkal. Ha visszatekintünk Debóra történetére, annak egyes részletei iszonyattal tölthetnek el. Ennyire emberi - embertelen! - módon kellett végbemenni mindezeknek? Igen, mert ilyen az ember, minden ember, Isten elhivottai és választottai is - mi is ilyenek vagyunk. Az üdvösségtörténetnek, Isten szeretete minden embert megmenteni akaró munkájának aranyfonala, kibonthatatlanul bele van szőve az emberiség, a világ történetébe. Vajon az egyháztörténet vallásháborúival, eretneküldözéseivel, inkvizíciójával nem ezt példázza-e, mindnyájunkat, keresztyéneket is megszégyenítő módon? Az egyház története semmivel sem kevésbé véres, bűnökkel terhes, mint Izrael népének története.

A bírák korának eseményeiből, mint zöldellő, virágos liget emelkedik ki Ruth története, melyet külön könyvecskében beszél el a Biblia. Valóságos novella ez, mondhatnék szerelmi románé. Pedig ugyancsak sötét színekkel kezdődik. Naómit, férjét és két fiát éhínség űzi el Izrael földjéről. Kivándorlók Tesznek Moáb pogány országában - ma talán vendégmunkásoknak is nevezhetnénk őket. A fiúk moábita asszonyokat vesznek feleségül, s azután, meghal a férj s a fiuk &. Naomi két menyével magára marad. A honvágy s a jó hír, hogy újra van kenyér Izraelben - Bét-lehem = kenyérhaza! - hazatérésre indítja az idős asszonyt. Egyik menye, Orpa a határon sírva visszafordul. Nem így a másik moa- bita asszony, Ruth. Nem tér vissza, mint sógornője „népéhez és isteneihez” (1,15. v.), hanem ragaszkodik - az anyósához! Mennyit írtak már, drámát és vígjátékot az „anyóskompexumokról”! Itt azon-, ban többről, egészen másról is van szó, mint a meny szeretetéröl anyósa iránt. „Néped az én népem, Isteried az én Istenem!" E rövid mondat - ami mögött persze egy élet aranyfedezete áll -, Ruth egész prédikációja. Bizonyságtevés Izrael egy igaz Istene mellett. S erre felel, kevéssel később, Boáz megerősítő szava: „Fizessen meg tetteidért az Úr, akinek szárnyai alá jöttél oltalmat keresni”. Hogyan tett szert Ruth errer a tiszta hitre Izrael Istenében? Talán Naomi és férje példája nyomán? Ez Isten Lelkének titka. Mindenesetre: nemcsak hívővé válik, át prédikál is, szóval, élettel. így kerül bele a moabita asszony Izrael népének üdvközösségébe s lesz Dávid királynak ősanyja s Jézusnak isi Neve ott szerepel Jézus családfájában, immár az Újtestamerb- tomban. (Máté 1,3-6; Lukács 3,31-33)^.

4. Abigail. - Ki ne ismerné Szabó Magda szépséges regényét s a belőle készült filmet, Abigélt? Az igazi, bibliai Abigail(lSámuel 25,1-40), a ,jó eszü és szép termetű asszony” a durva és rossz természetű Nábál, jómódú gazda felesége. Mikor a Saul elől bujdosó Dávid partizáncsapatával tisztes szóval élelmet kér emberei számára Nábáltól, azdurván elutasítja őket. Pedig oka lenne a hálára, hiszen e „szegénylegények” eddig oltalmazták nyájait, embereit - más szegény- legények ellen. így volt ez valaha hazánkban is, például Rózsa Sándor idejében. S az okos gazdaember, földbirtokos, szívesen ellátta élelemmel s egyébbel is ezt az önkéntes „testőrséget”. Nábál azonban nem volt, okos, inkább gőgös és elbizakodott. Érthető, hogy a vérig sértett Dávid - „ki az a Dávid, az Isai fia”? - véres bosszúra készül.

Itt lép közbe az eszes, bölcs asszony, Abigail. Helyén van az esze és a szíve. És azonnal cselekszik. Élelmiszerkaravánt indít Dávid felbőszült csapata elé - mint annak idején Jákob Ézsau elé, annak haragjától rettegve - s maga is útra kel.. Félúton találkozva Dávid „lábához esett”. Nem egyszerűen kegyelemért kö- nyörgött balga félje és házanépe számára, hanem - igét hirdet Dávidnak, prédikál. „Az élő Urra mondom..., hogy az Úr az, aki visszatartott téged a vérontástól és attól, hogy magad segíts maga- doni!)”. Isten eszközének, üzenete vivőjének vallja magát - s joggal. Mert a megrendült Dávid így vall erről: „Áldott az Úr, Izrael Istene, aki elém küldött most téged,... mert megakadályoztál a vérontásban...” Abigail a békességet akaró Isten békekövetévé lehet. „Menj haza békességgel! Lásd hallgattam szavadra és megbocsátottam", mondja Dávid. Vajha adattak volna a történelem során sokan ilyen bölcs és erősszivű Abjgailok, akik testüket vetették gátnak a szembenálló frontok közé! Tálán akadtak némelyek, - őket kevésbé tartjuk számon, mint - az egri nőket. Várnai Zseni verse jut eszünkbe: „Ne lőjj fiam i én is ott leszek!”

A balga Nábált utoléri megérdemelt sorsa: a történtek-hallatára „elhalt a szíve” - ma infarktusnak mondanók. S a megözvegyült Abigailt Dávid feleségül veszi. Olyan ez a történet, mint egy népmese, pedig valóság. S igazsága, tanulsága is máig érvényes.

5. Hulda. - Igehirdető szolgálata Izrael történetének egy későbbi szakaszába esik, amikor már kettészakadt az ország. Hulda a déli országrészben, Judában működik. Sorsdöntő időkben. Megromlott az istentisztelet, pogány os szokások kaptak lábra. Ekkor találnak meg egy törvénygyűjteménykönyvet a templom renoválása során. Tükrében kitűnik: nemcsak a templom falai szorulnak megújításra,’hanem az egész vallási élet mindenestül. A megrendült király, Jósiás, a főpapot küldi papjaival tanácsért, Isten akaratának megtudakolásáért - egy asz- szonyhóz, Hulda prófétanőhöz! S Hulda hirdeti az igét: Isten Ítéletét, de megbocsátó irgalmát is (2Kir 22,8-20). Prédiká- lását e szavakkal kezdi, mint általában a próféták mindig is szokták: „Ezt mondja az Úr!" (16. v.) Szavát megfogadja a király s a papság s megindul Izrael történetének egyik nagyjelentőségű megújulási mozgalma: az ún. deuteroriömiumi reform. Valóságos reformáció, az Ótesta- mentom korában. (23. fejezet). Helyreállítják az istentisztelet jó rendjét. Csak a jer uzsálem i templomban szabad áldozati istentiszteletet tartani. Lerombolják a pogány, idegen isteneknek emelt oltárokat, elégetik a bálványszobrokat,. Általános bűnbánatot- hirdetnek s megülik, immár, az Úrtói remélt módon, a páska- ünnepet.

S ennek a nagyszabású reformációnak egyik döntő tényezője - egy asszony, Hulda prófétanő. Prédikálása egy egész népet fordít vissza - igaz csak egy időre, de erről nem ő tehet - a végromlás útjáról s ad döntő lökést az Izrael népe - csak Juda országában, mert Észak-Iarael akkor már az asszírok által legyözetve s megszállva, népe javarésze Asszíriába hurcoltatott, ahonnan nem volt többé visszatérés, - lelki, istentiszteleti megújulásának. Ebből a megújulásból táplálkozott azután Juda népe akkor is, amikor hamarosan reá is elkövetkezett az ország önállóságának megszűnése és népének a babiloni deportációba vitele.-Hulda prófétanő nevét azonban feljegyezték a bibliai szerzők, mint aki, nő létére, reformátor lehetett Isten népe történetében.

Az év utolsó napjaiban fel kell nőnie bennünk az egyik alapvető keresztyén szónak, a hálának. Ha hiányzik, akkor küzdenünk kell érte. Ha csírája bennünk van, engedni kell, hogy naggyá nőjön. Ezékiel próféta nem rólunk és nem az emberekről beszél most elsősorban, hanem Istenről. A száműzetésben élő. nép igazi vigasztalása sem emberek ígérete vagy sikeres küzdelme, hahem az Isten hűsége. Az esztendő utolsó napjaiban tudatosan meg kell vizsgálnunk gondolatainkat, mennyire uralja őket Isten nagyságának felfedezése és megtapasztalása. Igazi számadást Krisztus tanítványaiként csak akkor készíthetünk, ha szerepel benne az a rovat, hogy mit kaptam ebben az esztendőben Isten szeretetéből. Nemcsak külső eredmények tartoznak a számadás területéhez, hanem belső, lelki érés is. Üresebb lettem vagy gazdagabb? Amit Ezékiel jövő időben és nagyon távolra tekintően mond el, azt mi már megtapasztalt valóságként ragadhatjuk meg személyes hitünkkel. Az egy pásztort s az egy közösséget éppúgy megismerhettük, mint a Jézussal való szövetség békét teremtő erejét.

Adjunk hálát azért, mert hűséges pásztorunk van! Hány alkalommal hangzott el igehirdetés az elmúlt esztendőben? Nehéz lenne megszámolni. Milyen sok alkalommal keresett, most is megkeres az Isten. Mi magunkban de sokszor lezártuk előtte a kaput! 0 mégis kinyitotta. Befejeztük és lemondtunk a folytatásról. O mégis újra elkezdte bennünk az építést, a növekedést. Gondoljunk ebben az összefüggésben egyházunk útjára és szolgálatára! Hálával gondoljunk templomunkra és lelkészünkre is! Pásztorokra mai világunkban. Akik nem önmaguk vezéreltjei, nem is egy jól megszervezett közösség képviselői, hanem Isten mind a mai napig megújuló hűségének tanúi. Nem lehet eléggé rácsodálkozni Jézus nagyságára abban, ahogyan ma is megszólít

A

VASÁRNAP

IGÉJE

Ez 37,24-27

HAJLÉKOM NÁLUK LESZ

igehirdetőkön keresztül. Ahogyan az egész anyaszentegyház hajójának kormányánál türelemmel, szeretettel, kegyelmes döntéssel mellettünk áll. így kell hálát adnunk azért, hogy valóban egy Pásztorunk van mindnyájunknak. Az ő hűsége mindvégig tart.

Adjunk hálát azért, mert a Pásztor szövetségesei vagyunk! Erre a kapcsolatra szabad használnunk azt a jelzőt, amelyet emberi szövetségeinkben oly sokszor áthúz a bűn hatalma. Örök szövetséget kötött velünk Isten. Sok bennünk a nyugtalanság, ha a jövőre gondolunk. Aggódunk emberi kapcsolataink romlása miatt. Félünk, mert pusztulnak körülöttünk az értékek, ijesztő, ahogyan terjed és eluralkodik a durvaság. Ä mi utunk ezekkel szembe vezet. Helyünk nem a kiábrándultak, a lehorgasztott fejek között van, nem a mindenben ellenséget látó, örök vesze- kedők között. A helyünk ott van, ahol a jövőt nem egyszerűen a mi ügyünknek látjuk, hanem Isten oltalma .alatt szemléljük. Ezzel az erővel kellene hangosabban szólnunk ott, ahol a pánik- hangulat vagy az önvesztés betegsége

Interjú á siófoki templom tervezőjével

„A mindenkori építészet funkciója, hogy az eget és

a földet összekösse”

Makovecz Imre a MACONA építésziroda - kisszövetkezet elnöke. Mintegy húsz fiatal építésszel közösségi és művelődési házak, lakóépületek és egyéb épületek tervezésével foglalkozik. Az építésziroda Makovecz Imre vezetése mellett közéleti tevékenységet is folytat. Az ország különböző helyein főépítészi állásokat látnak el, a települések felújítását is próbálják segíteni. 1959-ben végezte el az egyetemet,

52 éves, három gyermek édesapja.

Az Ybl-díjas építész, ebben az esztendőben készítette a siófoki evangélikus templom és parókia terveit. Építészi hitvallásáról és a templom tervéről kérdeztük.

* * *

Az Ön építészete messze túllép az építészetnek a határain. Úgy tűnik, sokkal inkább az emberi létnek az alapkérdéseit kutatja. Úgy fogalmaznék, hogy az Isten által teremtett embernek az evilági lehetőségeit keresi. Elfogadja ezt az állítást?

El, de ebben nincs semmi különös. Az építészet mindenkori funkciója, amit hol jól, hol rosszul teljesített, hogy az eget és a földet ösz- szekösse. Ehhez még keresztyénnek sem kell lennie.

Ha a sumér, az akkád, az egyiptomi vagy a zsidó építészetre gondolunk, Kr. e. többszáz, többezer évvel, akkor azt a különös dolgot tapasztaljuk, hogy az akkori építészet, - ami természetesen elválaszthatatlan a szobrászattól és egyéb emberi megnyilvánulástól, - hogy mindig a kozmosz és egyén kapcsolatában gondolkozik. A kozmosz és egyén kapcsolata a 20. századra, mára vagy a nullára redukálódott, vagy az ember és természet viszonyára. Egy katasztrófa- érzésből keletkezett a természet és ember mai viszonya, az ökoépítészet, a zöldek mozgalma, a környezetvédelem, stb. Valójában egy kétségbeesésből, nem pedig egy olyan szemléletből, amelyik képes átfogni a jelent egy több ezer éves múlttal.

Ebben a jelenlegi, még a legérzékenyebb emberi magatartásban is - mondjuk.pl..a zöldek magatartása i bennerejlik egy emlékezetvesztés. Egy olyan emlékezetvesztés, hogy ma az emberek nem együtt gondolják a jelent a több ezer éves múlttal, hanem csak a mai konstrukciókban képesek gondolkodni és szemléletükből hiányzik a kultúra, amely nem egyszerűen a tájékozottság műveltségét jelenti. Ha így fogjuk fel az épitészetet, hogy mindig is a kozmosz és az egyén, az ég és a föld problémájával foglalkozott és arra adott választ, akkor az én építészetem nem egy különös' dolog. Beletartozik abba a folyamatba, amibe bele kell tartoznia automatikusan. Hogy ez nálam.tudatos, az egy más kérdés.

terjed. Higgyük és hirdessük bátrabban Isten ígéretét! Tegyük oda az elmúlt esztendőt is az ö szövetségének asztalára ! Innen leérjünk útmutatást a jövőre! A mi aggodalmunknak óriási idő egy hónap is. Az ő szövetségének egy emberöltő is csak pillanatnyi része.

Adjunk hálát azért, mert szentélyét közénk helyezte és hajlékát közöttünk építette fel! Gondoljunk most olyan áhítattal életünk útjára, mint amilyennel belépünk egy gyönyörű, gótikus ka- tedrális kapuján. Ézért olyan drága és értékes a mi kicsinek tűnő életünk, mert benne Isten építi hajlékát. Amikor a céltalanság fájdalma, a «.miért is élek?” borzalma ránk tör, jó, ha tudjuk, nem magunkban vagyunk. Neki élünk, ő él bennünk, ő igényel minket, mert Istenünk lett, mi pedig az ő népe. Ne tegyük tönkre Isten hajlékát és szentélyét életünkben! Az ezékieli Ígéret nem távolra mutat csupán. Nem egy nép politikai életútjára vagy történelmének. változó vonulatára, hanem Isten gyermekeinek mindenkori helyzetére.

Egy naptári esztendő utolsó vasárnapján adjunk hálát azért, hogy aki hajlékot és szentélyt teremtett bennünk, hajlékot fog adni akkor is, amikor földi vándorlásunk végetér és megérkezünk az ígéret csupa nagybetűs földjére. Bárcsak mondhatnánk mindig többen hálával, hogy most az ö hajléka mi vagyunk, egykor pedig az ő hajlékában igaz otthonra találunk!

Szabó Lajos

IMÁDKOZZUNK

Jézusunk! Benned érezzük és látjuk igazán élő tartalommal, hogy otthonunk van most is. Köszönjük, hogy senkinek sem kell magát idegennek vagy otthontalannak éreznie, amikor hozzád érkezik és rádtalál. Segíts minket abban, hogy otthonunkban, kívül és belül békesség uralkodjon, a veled való szövetség pedig meg

nem szűnő valóság legyen. Ámen

A kozmosz és az egyén kapcsolatában, pontosabban az emberi együttélésben mit jelent önnek a szeretet?

A szeretet számomra nem érzelmi dolog. A szeretet a páli értelemben megismerő erő. Ha nincs bennem szeretet, akkor nem tudom a világot megismerni, nincs kapcsolatom a világgal. Aki nem jön rá ennek a szónak az értelmére, vagy csak hazugsággal jön rá, az számomra semmit nem jelent.

Krisztus ajánlását, hogy „szeresd felebarátodat, mint te magadat” - én ezt szószerint veszem. Ez abból indul ki, hogy az ember szereti saját magát, és úgy szeresd a másikat, ahogyan magadat. Viszont ha őszinte vagyok önmagamhoz, akkor kiderül, hogy nem mindig szeretem magamat. Az ember önmagával szemben rendkívül ambivalens. Ha az ember a jézusi mondatot szószerint veszi és összekapcsolja az önismerettel, akkor kiderül, hogy nem olyan egyszerű ezt a parancsot teljesíteni. Ez ismeret elméleti alapvetés, azaz a szere- tetet meg lehet ismerni az önismeret által. Krisztus tehát a tű fokáról beszél; mert az önismereten keresztül juthatok csak ,el a másik ^embernek a megismeréséhez. És mit nevez meg eszközként ebben az önismeretben, amely egy lépésről a következőkig elviszi? Egy nagyon különös és általunk eléggé ismert megismerési lehetőségről a szerétről beszél.

Az Ön mindennapi munkájában tehát egy alapvető mozgatórugó a szeretet?

Teljes mértékben. Szeretek dolgozni.

De ez több ennél?

Miért több? Nem. Ennyi, szeretek dolgozni. Amikor azt mondjuk, hogy valaki szeret dolgozni, akkor azt kérdezzük: mániákus? Valami helyett csinálja? Nem normális? Nem is vagyok normális - páli értelemben. Az emberi viszonylataimban sem. Toleráns vagyok akkor, amikor más nem lenne toleráns, harcos vagyok akkor, amikor más nem lenne harcos. És gyenge vagyok, amikor másik szerint nem lenne szabad gyengének lennem.

Egy korábbi nyilatkozatában mondotta azt, hogy az egyéniség próbája a nyílt tekintet. Ezt összekapcsolja az építészetével, mégpedig olyan formában, hogy nagy terekben gondolkodik, pl.: a közösségi házaknál. Mi ennek a titka? Miért éppen a közösségi házak dominálnak építészetében?

Sokáig nem volt az embereknek lehetőségük saját erejük által vezérelve közösséget alkotni. A közösségnek a helyiségei a falvakban és városokban a kultúrház volt. A termelés-elosztás alapján működött a kultúra is.

Az a struktúra alakult ki az évek során - a körzetesítési koncepció következtében hogy egy-egy központhoz tartozott 3-7 falu. Megszűnt a körzetesített falvakban a tsz központja, a tanács, megszűnt az iskola.

Ezekhez a községeknek a szellemi és nemzeti közösségi jellegé mérhetetlenül leromlott és itt valamit tenni kellett.

Jó néhányan ambicionáltuk, hogy ezeknek a falvaknak a közösségét próbáljuk legalább megerősíteni. A kulturális kormányzat, illetve pártpolitika lehetővé tette egyesületek létrehozását. Ez azt eredményezte, hogy jó néhány helyen egyesületi házak is jöttek létre.

Mi az, ami hiányzik, ha ezt építészetre le akarom fordítani? Olyan belső tér, amely felemel, amely ünnepi. A közösségi tereknek a belmagassága magasabb, mint amennyit racionálisan igényelne. Azt mondják, ezek a házak

olyanok, mint a templomok. Igen, templomok.

Templomról beszélt, térjünk át a siófoki templomunkra. Amikor a tervezése szóba jött, - ennek egy kis anekdotája is van - az első megbeszélés során nem jutottak egyezségre Józsa Márton lelkészszel. Nem volt biztos az Ön válasza. Akkor ő azt mondta, hogy sokszor a lelkészszel is úgy van, hogy készül az igehirdetésre és nem találja meg azt a kis eligazíts Józsa Mártont és közölte, hogy megvan az a bizonyos pont, vagy szikra, mely megadta ennek a tervnek a lényegét.

Hogyan érlelődött a siófoki templom építésének a gondolata ?

Nagyon gyorsan kellett valami vázlatot adni, és ilyen rövid idő alatt az embernek nem jut eszébe semmi. De itt el kell mondanom, hogy Józsa Mártonnak rendkívüli karizmatikus képessége van. Olyan sugárzó ember, aki a környezetét képes láthatatlan erőkkel inspirálni. Az az érzésem, hogyha ez a templom egyáltalán felépül, az elsősorban Józsa Mártonnak köszönhető.

O a történteket úgy rögzíti, mint egy legendát. Az első naptól fogva naplót ír. Olyan típusú ember, aki arra figyel, van-e jel. Aki nemcsák kér az Istentől, hanem - ha elmondott egy kérést - utána hallgatózik: van-e visszhang. Az életét is így éli.

Az előbb emlitett mondatom köré anekdotát szőtt,, építi ezt a Házat. Még el sem kezdtük, de a lelkekben már épül.

Ez a templom Siófok üdülőváros jellege miatt nemcsak a helyi gyülekezetnek épül.

Ha megengedi, most beszélgessünk részletesebben a templom terveiről.

Először is a templomról azt kell tudni, hogy kicsi. A templomnak az alapterülete nem nagyobb mint egy családi házé, 150 négyzetméter, tehát nem egy nagy épületről van szó. A templomot egy szálkeresztre építettük rá, amely észak- kelet-dél-nyugati az egyik tengelye. Inkább kelet-nyugat, mint eszak-kelet, tehát egy keleti fekvésű templomról van szó, ahol az oltár kelet felé van, úgy ahogyan megszoktuk ezt keresztyén templomoknál. Négy bejárata van. Az egyik a sekrestye bejárata, a másik három pedig északról, nyugatról és délről nyílik. Ezzel ki van jelölve az a bizonyos szálkereszt, amire ezután fogják építeni. A templom alépítménye kb. két és fél méter magas, itt falazva van és oda- vissza töltjük a földet, mintha a földből kiemelkedne az alsó része. Az alépítmény belső oldalán végig futnak faoszlopok. Köralakú faoszlopok, amelyeket fönt íves le- zárású összekötő gerendák fognak össze és ezeknek az oszlopoknak a sora tartja a tetőt, amely tető nem találkozik az alépítménnyel, hanem annál szélesebb. Ennek következményeképpen keletkezik egy rés a tető és az alépítmény között, innen jön a fény. Az egész tetőszerkezet tehát alulról van fölfelé míegvilágítva. Ennek következtében a tetőszerkezet lebegni fog vizuálisan az alépítmény fölött. És ezt a lebegést pedig az alsó, tömör fénytelen alépítmény és a fénnyel alulról megvilágított lebegő tető között az előbb említett oszlopsor köti össze, ami hátulról kap fényt, tehát egy sötét oszlopsor fogja nappal tulajdonképpen körbevenni ezt a teret. Az oltárnál ez az oszlopsor mintegy összesűrűsödik és átlényegül és elindul fölfelé, mintha végtelenbe menne. Ennek az átlényegült oszlopsornak a tetejére kerülne - elképzelésem szérint, amely bizonyos vitákat vált ki - a feltámadott Krisztusnak a szobra. Azért vált ki vitákat, mert az evangélikusoknál nem szokás szobrot használni. Én azonban azon az állásponton vagyok, hogy ha az evangélikusoknál viszont szokás képet használni, a kép és a szobor között különbséget a szokás szempontjából, a dolog lényegét tekintve nem találok. Viszont fontosnak tartom azt, hogy a templomban a feltámadt Krisztus legyen jelen. Hogy faoszlopok veszik körül magát a templomteret, abban van egy kicsi szándékolt hasonlóság a norvég templomok belsejére. Szándékosan is használtam. Nem akarok a mély rétegekbe lemenni, hogy hogy is került ez ide. Elég azt hiszem, ha azt mondom, hogy ebben a templomban nyáron nagyon sok északi ember lesz. Nemcsak nekünk kell, hogy ez a templom jó legyen, hanem azoknak is, akik idejönnek. Valamilyen otthonossági elemre szükségük van. Aki sokat tartózkodott már külföldön, az tudja, hogy azoknak az embereknek a számára, akik- nem otthon vannak, azoknak szüksége van valamilyen otthonos pontra, ami őket visszavezeti ahhoz a helyhez, ahol imádkozni szoktak. Nagyon nehéz egy idegen helyen megtalálni azt a hangulatot, amelyhez az ember hozzá van szokva a mindennapi hitélete te- kintetében.És talán ezért is kerültem ebbe bele. Az egy más kérdés, hogy én rendkívüli módon vonzódom a vikingekhez és ahhoz a hangulathoz, ami Norvégiában vagy akár Észak-Németországban is megtalálható. De ebbe nem megyek bele, mert ez nagyon messzire vezethet.

Gondolja, hogy a kivitelezés során adódhatnak komplikációk? A terv, a szakemberek szempontjából nem jelent gondot?

A siófoki templom homlokzata

Biztos, hogy nem. Tudniillik az építés feltételeit, ami rajtunk múlik biztosítjuk, tehát olyan mértékben részletezett kiviteli tervet készítünk róla, hogy minden darab fáról fogja tudni az iparos, hogy ez mekkora, milyen vastag, mit kell vele csinálni, hogy kell megépíteni. És én amikor építkezünk, akkor egyik oldalról nagyon gondos vagyok, másik oldalról diktatórikusán szigorú. Ez azt jelenti, hogy nem lehet eltérni a tervtől. Ezzel vállalom is a teljes felelősséget természetesen az épületért. Az, hogy gondja van- e egy iparosnak ennek a tetővel vagy nincsen, mondjuk mert a tető lényeges - az mindjárt az első tervismertetésnél kiderül. Az iparos tudja olvasni a rajzokat meg tudja építeni, ha nem tudja olvasni, akkor nem is fogjuk megbízni.

Ha azt mondom, hogy az ország különböző pontjairól küldtek egyházunk tagjai, gyülekezeteink különféle adományokat a siófoki egyházközség címére, 100 Forin ttól 50000 Ft-ig, akkor ez meglepi Önt?

Igen. Ezt nagyszerű dolognak tartom, hogy ez így van. Valószínűleg a templomot enélkül a segítség nélkül nem lehetne építeni. Anyagilag sem. Mert hiszen ennek a gyülekezetnek eredetileg nincs más pénze, mint a jelenlegi papiak ára. Természetesen van a gyülekezetben adakozó készség, s emellett a kétkezi munkára is támaszkodunk. De a 150 négyzetméter is sokba kerül.

Hol tart jelenleg a templomépítés ? Mi a legutolsó lépés, amit tettek?

Megvásárolták a téglát, le van alapozva az épület, várjuk a faanyagot Finnországból és tavasz- szal elindul az építés. Megvan az építési engedély rá, a kiviteli tervet nemsokára leszállítjuk. Tehát tele vagyunk várakozással, elmúlik a tél, akkor neki állunk.

Lehel László