Evangélikus Élet, 1987 (52. évfolyam, 1-52. szám)

1987-09-27 / 39. szám

ORSZÁGOS EVANGEUKÜS HETILAP 52. ÉVFOLYAM 39. SZÁM 1987. SZEPTEMBER 27. SZENTHÁROMSÁG UTÁNI 15. VASÁRNAP /----------------------------------------------------------------------------------------\ A jót megkezdeni nem sokat tesz, kivinni: erkölcsi tökély. AUGUSTINUS Szabadító szeretet Elkezdődött az új Teológiai Akadémia építése Bemutatjuk templomainkat Jól ismerjük az aggodalmak gyötrelmét, gondok szorítását és a lappangó félelmeket. Sokszor úgy érezzük, csak statiszták vagyunk az élet színpadán. Valójában sen­kinek és sehol nem fontos az éle­tünk, nem több, mint egy karton a munkahelyi nyilvántartásban vagy az SZTK rendelőben. Ezek a kínos érzések azután könnyen úrrá lesz­nek felettünk és belehajszolnak egy ádáz küzdelembe: biztosítsd min­denáron anyagi biztonságodat és bizonyítsd: fontos, sőt értékes vagy mások számára. S úgy gon­doljuk, hogy ebben a harcban csak a pénz biztosíthatja a győzelmet. Elő kell tehát teremteni a többet. A tapasztalat azonban azt mutat­ja, hogy ez az önféltésből születő, önbiztosításért folyó mindennapos hadakozás önpusztító küzdelem. Lépésnyi előnyökért, percnyi sike­rekért sokszor nagy árat kell fizet­ni, mert a pénz hamis isten. Csak ígéri a biztonságot és az értékesség tudatát, de végül kegyetlenül tönk­reteszi imádóit. Hogyan változhat meg ez az ál­datlan helyzet? Csak egyetlen lehetőség van er­re: ha egy még nagyobb Úr szolgá­latába szegődünk, aki magára ve­szi életünk minden gondját, s aki számára kimondhatatlan érték minden élet. Ez az egy lehetőség valósul meg akkor, amikor Jézus bátorító szavára fenntartás nélkül rábízzuk magunkat Isten Szereteté- re. Radikális döntés ez, amely ér­tékrendszerünk megváltozását is magával hozza. Amit addig oly fontosnak és nélkülözhetetlennek tartottunk, belátjuk, hogy valójá­ban mellékes ügy. A dolgok valódi értéküknek megfelelő helyre kerül­nek. Kiderül, hogy az anyagi és emberi értékek kevésnek bizonyul­nak. Sem a matéria, sem a humá­num nem elégíthet meg. Többre van szükségünk: Istenre, akinek Egyházi vezetők tájékoztatása az adóreformról Békési László pénzügymi­niszterhelyettes szeptember 14-én az Állami Egyházügyi Hivatalban tájékoztatta a magyarországi egyházak és felekezetek vezetőit az álta­lános forgalmi adó és szemé­lyi jövedelemadó bevezeté­sére vonatkozó javaslatok­ról, és válaszolt a résztvevők kérdéseire. A hazai egyházak és fele­kezetek vezetői kifejezték: a hívő emberek hitükből faka­dó felelősséget vállalnak egész népünk sorsáért, jobb jövőjéért. Hazai egyházaink szolgálatukkal segíteni kí­vánják országunknak a je­lenlegi nehéz gazdasági hely­zetből való kiemelkedését. A tanácskozáson a Ma­gyarországi Evangélikus Egyház részéről dr. Nagy Gyula püspök-elnök, Só­lyom Károly püspökhelyet­tes és Szemerei Zoltán pénz­ügyi osztályvezető vett részt. gondoskodó szeretete megszabadít az aggodalmak gyötrelmétől és a bénító félelmektől. Kettős bizton­sági zárnál, kamatozó kötvények­nél, titkos széfeknél mennyivel többet ér az az önfeledt gondtalan­ság, ami a mennyei Atya gyerme­keinek kiváltsága. Nagyszerű sza­badság ez, amiben nem kötnek igé­nyek, szükségletek és elvárások. Is­ten gondviselő szeretetének védett­ségében nemcsak a mának és hol­napnak nyugtalanító kérdései né- mulnak el. Ebben a szeretetben még a távolabbi jövő félelmei is reménységgé változnak, mert ettől a szeretettől még a halál sem vá­laszthat el. Szakítva az önféltés és önbizto­sítás igyekezetével a hit személyes kapcsolatában átélhetjük azt is, hogy az Atya számára mindennél értékesebbek vagyunk. Sokszor keserűen kérdezzük: mennyit ér egy emberi élet? Egy jó futballistá­ért, aki megfelelő prémiumért gólt is tud lőni, milliókat is fizetnek. S van, akinek hosszú tanítói pályá­ja után 40 forinttal emelték a nyug­díját. Devalválódhat az emberi élet is?! Isten szeretetében soha! Szá­mára egyforma és kimondhatatlan érték minden emberi élet. Szeretete mindenkit számon tart, név szerint ismer, tudja fájdalmainkat és örö­meinket, és gyermekeként ölel ma­gához. Olyan értékes vagyok a szá­mára, hogy értem halálra adta Fiát. Jézus Krisztus keresztje az ember igazi és mindig érvényes ér­tékmutatója. Ha életünkben minden mást Bizakodunk híveink egyházszeretetében Lapunk hasábjain több ízben is szóltunk már az új Teológiai Akadémia terveiről. Ez alkalommal a Teológiai Akadémia tanárait kérdeztük meg - kerekasztal-beszélgeíésen mi tette szükségessé a tervek előkészítését és az építkezés megindítását. A beszélgetés résztvevői: dr. Cserháti Sándor dékán, dr. Vámos József prodékán, dr. Nagy István a gyakorlati tanszék professzora, valamint dr. Selmeczi János a Teológus Otthon igazgatója. Az Evangélikus Életet lapunk szerkesztője képviselte. Cikkünk a 3. oldalon Megkezdődött az alapozás Maas—*ö*»:'i<SR*£zása megelőzve első helyre kerül meny- nyei Atyánk, ha tehát Isten való­ban Istenünkké lesz, akkor élhet­jük át szeretetének gondoktól, fé­lelmektől szabadító csodáit. Nagy­szerű lehetőség ez. Ezt a lehetősé­get el ne mulasszuk! Madocsai Miklós Harminc éves a magyar evangélikus gyülekezet Buenos Airesben Október 31-én ünnepli temp­lomavatásának 30. évfordulóját a buenos airesi magyar evangélikus gyülekezet. Ez alkalomra magyar ELŐ VIZ Zsoltármozaikok Az igaz Bíró Zsolt 7,1-18 „Igaz Biró, nagy Úristen, Örök rend van müveidben. Reggelt napfényre deríted, A delet Te melegited.” (73. ének) Miért van szükség egyáltalán bíróra? Mert a bennünk lévő bűn, önzés és harag, elvakulttá és elfogulttá tesz. Képtelenek vagyunk megérteni mások nyilvánvaló igazát, mert a saját iga­zunk olyan erősen kiáltozik, hogy attól már a másik ember mondandóját sem halljuk meg. Ilyenkor szoktak emberek pereskedni, bíróságokra járni. Azonban legtöbbször ez sem segít. Hiszen a bírói ítéletet meg lehet felleb­bezni, új eljárást lehet kezdeményezni és végé-hossza nincs a legtöbbször aranyjánosi „fülemülepömek’’. Ezért nagyszerű, hogy van Valaki, aki igazi Legfelsőbb Bíróként odaüljön ítélőszékébe. Igaz Bíró csak egy van; Isten. Csak Ő ismeri a teljes valóságot, és csak Ő tud ítélni teljes igazsággal ember és ember között. Ember soha­sem lehet igaz bíró, hiszen megtéveszt­hető, mert nem képes valójában kiderí­teni a dolgokat úgy, ahogyan azok tör­téntek. Amikor emberek egymást felje­lentik, beperelik, akkor mindegyik fél azt állítja magáról, hogy neki van iga­za. Ha azután az ítélet mégis ellene szól, a bírót vádolja pártoskodással. Ő nem volt igaz. Az Isten, minden dolgok ismerője igazságos Bíró, efelől bizonyosak lehe­tünk. Ő nem mindig itél azonnal, de biztos, hogy elhozza az igazság napját. És ez sokszor úgy történik, hogy az ember azt kapja vissza Istentől, amit ő szánt másoknak. Azt olvassuk a zsol­tárban, „Vermet ás, jó mélyet, de maga esik a gödörbe, amelyet készí­tett.” Ó, hányszor ítél úgy Isten, hogy azt kapjuk vissza, amit másoknak kívá­nunk. Betegséget kívánunk másoknak, és magunk betegszünk meg. Halált kívá­nunk' másoknak, és a mi családunkban sújt le a keze. Tudtommal, csak egy alkalommal volt igazságtalan Bíró az Isten. Akkor, amikor megengedte, hogy az én bűnei­mért, az én cselekedeteimért valaki más bűnhődjön: a Fia, Jézus Krisztus. Is­tennek egyetlen igazságtalan ítélete volt: a KERESZT. A hatalmas, Igaz Bíró szívében az igazság fölött győzött a bűnös ember iránt érzett szeretet. S ezért énekelhetjük: „Átölelj Isten nagy kegyelme Méltatla­nul, érdemtelen. Csodák csodáját látom benne, és hála tölti el szivem. Boldogan ujjong énekem, ha kegyelmét dicsérhetem.” Balícza Iván és spanyol nyelven gyülekezettör­téneti leírást adnak ki, Luther bé­lyegkiállítást és gyülekezettörténe­ti kiállítást rendeznek. Az argentin posta külön bélyegzőket bocsát ki a Reformáció 470. évfordulója al­kalmából, valamint „harminc éves a magyar evangélikus gyülekezet” címmel. November 1-jén egyházzenei hangversenyt is rendeznek, az ün­nepi istentisztelet magyar nyelven hangzik el. Képünkön a Hitünk című Argentínában megjelenő ma­gyar nyelvű gyülekezeti lap látha­tó. A 9-11. számban Hefty László emlékezik a harminc évre. Ebből közlünk részleteket. „Vannak, akik arra hivatkoz­nak, hogy magyarságunkhoz és magyar szokásokhoz való hűség­ből kell a nagyobb ünnepeken részt venni a magyar istentisztele­ten. Amikor a hívek egy részét az ilyen elgondolások indítják a templomba járásra a nagyobb ün­nepkor, akkor eltompult a szívek­ben az Úr iránti hűség és szeretet. Nem kötelességből és kényszerből kell Megváltónkkal találkoznunk, hanem hálás szeretettől indítva! Az a kis hűséges csoport, mely több mint 30 éve hétről-hétre hallgatja az evangéliumot és hű imával és dicsérettel tiszteli az Urat, nem valószínű, hogy hazafiságból teszi csupán, hanem sokkal inkább há­lából és szeretetből... Az elmúlt évek során sokszor hirdettem - az apostolok tanítását követve hogy bizonyságtevők­nek kell lennünk hitünkről, alkal­mas és alkalmatlan időben. Elke­rülhetetlenül hitvallók mindazok, akik rendszeresen élnek az Igéből _»«.••• cowa waociOH -la cma m autnr. mhmumi imh m. ä um-> —«31 2ÉM57 Hwmilt xxxv cwaoM - im? • » Tf-.-U ssüt m fll/iiijiibnujife j- 30 és Krisztus testével és vérével. Fele­lősségérzetünk jó példát ad a csüg- gedőknek és a tévutakon járóknak. Hiszem, hogy nekünk tudatosan hívogatnunk kell azokat a testvé­reinket, akiknek - ha ők is átérez­nék magyar evangélikus voltuk fe­lelősségét - itt lenne a templomban a helyük minden istentisztelet al­kalmával. Felelősségérzetünk és hálatelt szívünk, örömünk és re­ménységünk is ezt követeli tőlünk. Megértettük hittapasztalataink alapján, hogy „azoknak, kik az Is­tent szeretik, minden javukra van,” (Rm 8,28). Szeretjük hozzátarto­zóinkat, barátainkat, honfitársain­kat. Hogyne akarnánk, hogy ők is minden jóban részesedjenek. Ezért hívogatjuk gyermekeinket, uno­káinkat, ismerőseinket az Úr házá­ba és imádkozunk értük is.” A lap részletes, képes beszámolót közöl dr. Káldy Zoltán püspök te­metéséről, valamint méltatja a Déli Egyházkerület új püspöke, dr. Har­mati Béla eddigi munkásságát. Hefty László Mohora Nem idős, csak 111 éves a kis templomunk. Tornyát külön építet­ték hozzá, hisz alig több mint 25 evangélikus család lakik itt. A szü­gyi anyagyülekezethez tartozunk, és lelkipásztorunk Záborszky Csa­ba. Az anyagyülekezethez kb. 300 évvel ezelőtt 18 leángyülekezet tar­tozott. Jelenleg 3, Csesztve, Moho­ra és Patvarc. A reformáció terjedé­se után Szügy volt Nógrád megye székhelye, 40 éven keresztül. Az ak­kori megyeháza épülete 2 emeletes épületből állt, amit jelenleg iskolá­nak használnak. Az ellenreformáció idején Szügy és a nógrádi gyülekezetek sok szen­vedésen mentek át. Templomunk nevezetessége, hogy itt esküdött Mikszáth Kálmán Mauks Ilonával 1883. január 1-jén. Ez alkalommal felesége saját kezűleg hímzett egy szép oltárterítőt, melyet másolatá­val együtt most is használunk. Ezt az oltárterítőt kiránduló csoportok és megyei lapunk is fényképezte, cikket közölt róla. Most gyógyszer- tár van az egykori Mauks család lakóhelyén. A meglévő nagy geszte­nyefa alatt írta Mikszáth a „Lohi- nai fű” című novelláját. " Mikszáth Kálmán elválás és 7 évi különélés után vette el ismét első feleségét Mauks Ilonát. A régi öre­gek elbeszélése szerint esküvőjük után felültek apósa hintájára és úgy járták körbe a falut, melytől elbú­csúztak és Budapestre költöztek. Ha majd olvasóink közül többen eljönnek Nógrádba, tekintsék meg a közel 300 éves Zichy-Vay kas­télyt, melyen a török félhold most is látható. Továbbá Csesztvén a 10 szobás Madách kastélyt, mely most múzeumnak van berendezve, hisz alig 6 km-re van Mohorától. Nógrád szép tájainak látnivalói között még megemlítem Szécsényt, mint történelmi nevezetességű he­lyet, ahol 1705-ben Rákóczi Ferenc tartott Országgyűlést. A szécsényi evangélikus templom 1986 őszén lett felújítva, több éves fáradozás után lett átadva rendeltetésének. Szécsényhez közel találjuk Hol­lókőt, a palóchagyományokat őrző falut. A nógrádi evangélikus hívek ven­dégszeretetével hívogatok erre a táj­ra minden kedves olvasót. Szvák Mihály Táborszky László kitüntetése A Népköztársaság Elnöki Tanácsa Táborszky László kelet-békési evangéli­kus esperest (Békéscsaba) a magyar ál­lam és az evangélikus egyház közötti jó viszony munkálása terén szerzett érde­mei elismeréséül 60. születésnapja alkal­mából a Munka Érdemrend ezüst foko­zatával tüntette ki. A magas kitüntetést Miklós Imre ál­lamtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke, szeptember 11-én nyújtotta át hi­vatalában. Az ünnepélyes alkalmon jelen volt dr. Nagy Gyula, a Magyarországi Evangélikus Egyház püspök-elnöke.

Next

/
Thumbnails
Contents