Evangélikus Élet, 1987 (52. évfolyam, 1-52. szám)

1987-06-21 / 25. szám

Evangélikus Elet 1987. június 21.

Részvéttáviratok, levelek a világ minden tájáról

Gyászunkban osztoztak

Budapesten ülésezett az Európai Evangélikus Egyházak Egyház és Zsidóság Bizottsága

Dr. Káldy Zoltán püspöknek, a Lutheránus Világszövetség elhökének halála nagy részvétet keltett a világ evangéli- kussága és a nemzetközi öku- mené körében. Számos külföldi egyház - természetesen elsősorban az LVSZ tagegyházai továbbá egyházi szervezet fejezte ki részvétét táviratban, vagy levélben egyházunknak. Az alábbiakban - a teljesség igénye nélkül - ezekből idézünk:

A Németországi Evangélikus Egyház (EKD) távirata, amelyet dr. Martin Kruse nyugatberlini püspök, a szervezet tanácsának elnöke, és dr. Heinz- Joachim Held, a Külügyi Hivatal elnöke küldött, megállapítja: „Káldy Zoltán egyfajta dia- kóniai teológia határozott képviselőjeként és az ökumené gondolatának elkötelezett, hir- detőjeként marad meg emlékezetünkben.” Hans von Keler württembergi (NSZK) püspök szerint „Káldy Zoltán püspöknek az LVSZ elnökévé történt megválasztása a keresztyéneknek keleten és nyugaton a reménység jele volt.” Az LVSZ NDK-beli nemzeti bizottságának levelében többek között ezt olvashatjuk: „Kérjük az egyház Urát, hogy áldássá tegye mindazt, amit az elhunyt az LVSZ-ért és a magyar egyházért munkálkodott.” Dr. Andreas Aarflot, a Norvég Egyház vezető püspöke szerint „az

evangélikus egyházak kiemelkedő és elkötelezett vezetőt, keresztyén személyiséget és barátot veszítettek el”. Pimen moszkvai pátriárka és Filaret minszki és belorussziai metro- polita, az Orosz Ortodox Egyház Külügyi Hivatalának vezetője a következőt írta: „Mély fájdalommal fogadtuk dr. Káldy Zoltán püspök, a Lutheránus Világszövetség elnöke halálhírét, őszinte részvétünk evangélikus testvéreinknek a veszteség miatt, a Mindenható vegye magához az elhunyt lelkét.”

Az LVSZ Egyesült Államokbeli Nemzeti Bizottságától: „Mélyen elszomorít bennünket Káldy Zoltán püspök halálhíre. LVSZ-elnökként nekünk is barátunk és vezetőnk volt. Egyházával együtt szolgált azért, hogy segítse a kelet és nyugat közötti korlátok lebontását, hogy így munkálja a békét és a Krisztus testének egységét.”

A brazíliai Evangélikus Egyház elnöke, Gottfried Brakemeier Mk 12,27 szavaival fejezte ki együttérzését: „Kérjük Istent, mutassa meg dicsőségét az eltávozottnak, egyházát pedig újra meg újra ajándékozza meg ennek a reménységnek vigasztalásával.” Latin-Amerikából még a chilei, az argentínai és a kolumbiai evangélikus egyház küldött táviratot egyházunknak.

köszönetnyilvánítás

Nagyon köszönöm mindazoknak a szeretetét és együttérzését, akik férjem, Káldy Zoltán evangélikus püspök, az LVSZ elnöke temetésén részt vettek, részvétüket nyilvánították, mély gyászomban velem voltak.

Szalafö *

Június 27-28-án lesznek az idei „Őrségi Napok”. Ezek sok érdekességet tartogatnak az idelátogatóknak. (Kiállítások, népi mesterségek vására a Za- la-parton, különböző programok templomokban, termekben és a szabad ég alatt.) Aki éppen ekkor akar megismerkedni őrséggel - vagy pedig régi látogatás emléke húzza vissza -, jól teszi, ha minéll előbb jelzi szállásigényét az őriszentpéteri Idegenforgalmi Hivatalnál.

őrség azonban egész éven át várja vendégeit. A színpompás tavasz, az alkonyaikor a* rétekre páratengert varázsló enyhe-hűs nyár, az ezerszám ősz új meg új élményt nyújt. S milyen feledhetetlen a téli zúzmarás táj, amikor szikráznak a fenyvesek.

Nekftnk - túl a táj szépségein - külön okunk is van az idelátogatásra. A reformáció hajnalától kezdve - átvészelve az ellenreformáció véres másfél évszázadát - folyamatosan él itt az egykor protestánssá lett lakosság. Dunántúlon a reformáció legősibb szigete. Hogy mit jelentett e tájon a pázmányi ellenreformáció, mutatja a közeli Csepreg főterén levő emléktábla, amely szomorú tényekről emlékezik meg. őrségben több hadjáratot vezettek - legutóbb 1732ben a Veteriáni-ezreddel - a hegyen épült templomok és népük ellen. A csodálatos alpok-aljai levegő ennek a hűségnek és helytállásnak a légkörét is őrzi.

Még azt is jó tudnunk, hogy négy „világítótorony" vette körül nagyobb körben a reformáció idején őrséget. Távolabb északon Sárvár. Ennek nagyműveltségű ura Nádasdy Tamás, a lutheri reformáció nagylelkű támogatója. Életének legnagyszerűbb ténye, hogy befogadta és támogatta a kor egyik európai hírű tudósát - akit „homo trilinguis”-ként tiszteltek a kor humanistái, Sylvester Jánost. így és itt született meg az első magyarországi, magyar célokat szolgáló nyomdában az első magyar nyelvű könyv, az Új Testamentum.

Őrségtől délre Alsólendva volt ilyen lelki hegyen épült város. Kultsár György prédikátor szólt hatalmas szóval, s itt az evangélikus Bánffy-család (szintén nádort adott az országnak) létesített nyomdát. Nyugatra Felsőlend- ván (ma: Grad) szolgáltak neves prédikátorok, akiknek a hatása másik irányban a Murán túl terjedt, s erősödött az ottani Primus Trubar és Jurij Dalmatin hite által. S még nem szóltunk az északSebastian Kolowa, a Tanzániai Evangélikus Egyház vezető püspöke: „Káldy Zoltán halálakor családjának és a Magyar- országi Evangélikus Egyháznak legmélyebb együttérzésünket fejezzük ki. Imádkozunk Mennyei Atyánkhoz, hogy tartson meg a szomorúság órájában.” Több más afrikai evangélikus egyház, így például a. kenyai és a,libériái is kifejezte részvétét egyházunknak.

Dr. Thomas Batong, a Fülöp- szigeteki Evangélikus Egyház elnöke így írt: „Testvéreitek a Fülöp-szigetekről őszinte részvétüket küldik Káldy Zoltán püspök halálának hírére. Imádkozunk, hogy vigasztalást találjatok a feltámadott Krisztusban, aki örök életet ad...” Ázsiából még Hongkong, Japán, Malaysia, Tajvan és Dél- Korea evangélikus egyházaitól érkezett részvétnyilvánítás.

Az 1976-ban a Lutheránus Világ- szövetség kezdeményezésére létrehívott Egyház és Zsidóság Bizottság először tartotta évi rendes konferenciáját szocialista országban, jelesül fővárosunkban.

A Bizottság azzal a céllal alakult, hogy vizsgálja az evangélikus egyházak és zsidó testvéreink közti kapcsolatokat, azok teológiai alapjait kidolgozza, kölcsönös tájékoztatást adjon a gyülekezetek részére is izraelita és keresztyén együttlétek, esetleg közös istentiszteletek tartása lehetőségéről.

Ugyanakkor a Bizottság feladatának tekinti, hogy néhány evangélikus egyház missziói tevékenységét tanácsolja.

A két felekezet közti kapcsolat jellemzőjéül ilyen megjelölésekkel találkozunk, mint „misszió, dialógus, tanúságtétel és szolgálat.” E fogalmak önmagukban is jelzik az európai egyházak állásfoglalásának feszültségméreteit.

A konferencián nagy érdeklődést kiváltó előadást tartott dr. Nagy Gyula püspök a hazai

keresztyén egyházak múltjáról, jelen életéről és szolgálatáról. Mind az előadás, mind a Bizottság tagjainak néhány gyülekezeti eseményen való részvétele benyomást keltőén jelezte, hogyan élnek hazánkban egyházaink s keresztyén híveink. A konferencián bibliatanulmánnyal szolgált dr. Groó Gyula ny. teológiai professzor a kananita asszony történetéről, ahol az evangéliumok beszélik el, hogy Jézushoz nemcsak zsidók, hanem pogányok is jöttek s iránta való bizalmuk megszégyenítette a választottakat. Isten üdvösségszerző gazdagságába mindkétféle nép beletartozik.

Arnulf Baumann wolfsburgi (NSZK) lelkész előterjesztésében a Bizottság eddigi munkáját összegezte és a zsidósághoz való viszony lehetőségeit elemezte teológiai ösz- szefüggések, hitbeli, különbségek és azonosságok figyelembevételével.

Majd a résztvevők, mintegy harmincán, tíz különböző országból 14 evangélikus egyház képviseletében, munkacsoportokban tárgyalták az előterjesztéseket, amelynek eredményeként dr. Groó Gyulát kérték fel a Római levél 11. fejezete alapján felvetődő kétféle üdvös- ség-út gondolatának kidolgozására.

A Bizottság tiszteletére az Ökumenikus Tanács és a Magyarországi Evangélikus Egyház fogadást adott, melyen köszöntötte a résztvevőket dr. Tóth Károly református püspök, az ökumenikus Tanács Elnöke, dr. Nagy Gyula evangélikus püspök, dr. Gerhard Riegner, a zsidó világkongresszus elnökhelyettese, aki „mennyei jelnek” tekintette, hogy az általa képviselt szervezet és e bizottság egyidejűleg s egy városban tartotta ülését. A fogadáson részt vettek a magyarországi egyházak vezetői és dr. Schöner Alfréd országos főrabbi.

A Zsidó Világkongresszus Végrehajtó Bizottsága fogadásán ugyancsak részt vettek e konferencia képviselői. A Bizottság látogatást tett a budapesti Rabbiképző Intézetben, ahol dr. Singer Ödön főrabbi adott tájékoztatást a magyar zsidóság vallásos életéről, kulturáüs rendezvényeiről és tudományos tevékenységükről. A Dohány utcai zsinagógában és a zsidó múzeumban a konferencia tagjai bepillantást nyertek a magyar zsidóság múltbeli értékeinek megőrzése érdekében végzett munkába.

A Bizottság munkájában magyar részről részt vett vendégként dr. Görög Tibor ökumenikus főtitkár, Tamás Bertalan református lelkész, külügyi osztályvezető és e sorok írója egyházunk küldötteként:

Szebik Imre

szp------------------------------------------------------------------------------Ne

mes Nagy Ágnes

Kiáltva

Irgalmazz, Istenem! Én nem hiszek Tebenned,

Csak nincs kivel szót váltanom.

S lám, máris megadod azt a végső kegyelmet,

Hogy legalább imádkozom.

Bűnöm csak egy, de nagy: a gőg fogai rágnak.

És most porig aláztatom.

Hörgők, voneglok, mint egy nyomorú állat,

Kínomban a port harapom.

Életem vékonyul, gyökere félbemetszve,

■ : ■ • r Virága tán nem nyit soha... ti«„*»-.*>«. - „v<

•! -./«irgalroazzi Istenem, busvétvasárnap-este,

Hisz él az Embernek Fia.

Itt megaláztatás, ott szorongattatások,

Kin és életveszedelem.

Ne hagyd el sok papod hitetlen unokáját,

Ne hagyd el nyomorult fejem!

V_________________________J

Ve

ndégváró Őrség

Őríszentpéter

nyugatra levő Németújvárról (ma: Güssing), ahol Beythe püspök és Clusi- us - a pannon flóra első leírója - Batthyány Boldizsár és Ferenc támogatásával valóságos kis „Athén”-t teremtett. Hatásuknak köszönhető, hogy a közeli Körmend iskolájából, majd főisr kólájából majdnem megszületett az első magyar egyetem. (A „majdnem” az a hajszál, melyet az ellenreformáció szakított el. Körmend ma sem nyugszik bele abba, hogy 400 évvel ezelőtt elvesztette á nagy lehetőséget.)

A történelmi körséta után a mai Őrségbe igyekszünk. Nemcsak a tájjal, hanem itteni testvéreinkkel is meg kell ismerkednünk. Meglep mindenkit a vendégbarátság intenzitása. . Létezik ilyen a világon? Valaki azt mondotta, ha elvesznének az Őrség területét jelző térképek, a vendégvárón megnyíló ajtók nyomán újra lehetne azokat rajzolni.

Vonaton Szombathely vagy Zalaegerszeg felől átszállással érkezünk Za- lalövőre, s innen indul Őrségbe az

autóbusz azóta, hogy megszüntették az őrségi vasutat. Gépkocsival legjobb Körmenden át venni az irányt. Körmenden azonban meg kell állni a vár előtt, s meg kell tekinteni a tudományokat is felvirágoztató nyugat-dunántúli reformátorok emlékoszlopát a várkertben. E várban több zsinatot is tartottak. Innen már csak húsz perc gépkocsival az Őrség.

Őríszentpéter evangélikus imaháza a két világháború között létesült, miután az anyaegyház, a szintén őrségi Hodos az országhatáron túlra került. A református templom a Türelmi Rendelet óta ad otthont Isten népének. Aki nyáron huzamosabb ideig tartózkodik őrségben, esténként 7 óra után szép orgonamuzsikában gyönyörködhet. Ez a helyi lelkész ajándéka az idelátogatóknak. Szikrázó égbolt, hatalmas hársfák, s a templomból kihallatszó Bach-muzsika fenséges élményt nyújt. A római katolikus templom, amely ISO éven át - miután az egész környék protestánssá lett- az evangéliumot szolgálta, több tucat bibliai feliratot őriz falain. Ezek Károli Gáspár előtti szentírásbeli szövegek.

Innen szépTenyveseken át megy az út a közeli Szalafőre. Az itteni evangélikus imaház is újabb idők létesítménye. Előtte megy el az út „Pityer-szer”- re, ahol a szabadtéri múzeum található. Itt „in situ” eredeti helyszínen tanulmányozható az eredeti őrségi életmód, munka és lakáskultúra. Ezekben az épületekben húsz évvel ezelőtt még folyt az élet.

Őriszentpéterről feltétlenül el kell látogatni Bajánsenyére. (E név avar fejedelmek emlékét őrzi!) Az itteni református templom (1818-21) kertjében és falain több történelmi emlék látható. Gályarab-emlékmű, díszkapu Szenei Molnár Albert emlékére, Pálóczi Horváth Adám, a nagy politikus és polihisztor, egyben őrség jótevője és Nemesnépi Zakál György őrség legnevesebb őrnagya tetteit hirdető emléktáblák stb.

Innen továbbhaladva a fazekas falvakba jutunk: Magyarszombatfa, Gödörháza, Velemér. Ez utóbbi római katolikus templomában csodálatos középkori freskók fogadják a látogatót. Alkotójuk: Aquila János. Radkersburgi születésű, a XIV. század gyermeke. Valódi pannon személyiség. A mai Magyarországon csak Veleméren láthatjuk alkotását, de innen 10-20 kilométeren belül ma jugoszláv területen további három templom őrzi csodálatos ecsetjének vonásait. A Háromkirályok hódolatától az utolsó ítéletig felvonul e. falakon a Biblia világa.

Bár őrség kisebb települései közé tartozik, ne kerüljük el Kerkáskápol- nát, ahol az 1980-ban befejezett gyülekezeti házban állandó kiállítás mutatja be Sylvester János munkásságát. A ház is az ő nevét viseli.

Hazafelé tartva ejtsük útba a panka- szi szoknyás haranglábat, a romantikus Vadása-tavat. S fejezzük be utunkat az őrimagyarósdi evangélikus templomban, melyet a közelmúltban renováltak nagyon szépen.

Kötetre való információt lehetne nyújtani Őrségről. De az a legjobb, ha mindenki saját maga fedezi fel hazánk e fontos kis darabját. S éreztessük az itt lakókkal is, hogy atyánkfiái ők. Még egy érdekesség: e terület országgyűlési képviselője sok éven át Lehel Ferenc szombathelyi evangélikus lelkipásztor volt.

Papp Vilmos