Evangélikus Élet, 1986 (51. évfolyam, 1-52. szám)

1986-05-18 / 20. szám

Evangélikus Élet 1986. május ib. QO * GYERMEKEKNEK „Bibliai TOTÓ” Eredményhirdetés Az április 13-i számunkban közölt „Bibliai TOTÖ" helyes megfejtése a következő: 1=2; 2=2; 3=1; 4=x; 5=2; 6=1; 7=1; 8=x; 9=1; 10=2; 11=x; 12=2; 13=1; 13+1 =x A mostani kérdések túl könnyűek voltak, ezért a legtöbben elérték a 13 +1 találatot De az is lehet, hogy a bizonytalanok nem küldték be a megfejtésüket. Több beküldő levelét hiányoltam, akik eddig hűségesen elküldték megfejtésüket, noha nem értek el telitalálatot A mostani kérdések nehezebbek lesznek. Gondoljátok meg, hogy mi Jézus megváltói kereszthalála után élünk, ezért már többet tudhatunk Isten akaratáról, mint az ótesta- mentumi időkben élő emberek. 13+1 megfejtést az alábbiak értek el: Ajkáról Paksa Rudolf; Albertirsáról Erős Zsolt, Jutási Angelika és Balázs,'Hegyi Anikó, Kerepszki Zsuzsa, Motyovszki Katalin; Bakony- szombathelyről ősz Erika; Balassagyarmatról Uram Viktor; Budafokról a Gyermekbiblia­kör; Dunaegyházáról Jávorszki Andrea; Győrből Bujtor László és Gábor; Mosonma­gyaróvárról Rábl Katalin; Nádasdról Mándli Beáta; Nádudvarról Maczik Erika; Nagy- acsádról Tima Katalin, Kántor Henriette; Nagybörzsönyből Orsik Zsuzsanna; Nagykálló- ból Szakos Csaba; Nemesgörzsönyből Gyórffy Anita, Király Andrea, Nyíregyházáról az ELIM gyermekbibliaköre; Pilisről Gál Erika, Melich Edit, Pétervári Mónika, Petyán Agnes, Petyán Edit; Szarvasról Arnóczki Csaba és Szilvia, Csesznak Szilvia, Daridai Ivette, Horváth Andrea, Styecz István és Tünde, Takó Levente, Völgyvári Tünde, Zvonár Mónika; Sopronból Berényi Virág, Pityer Gabi, Wagner Ildikó és Siófokról Zsolnay László. 1. Ki volt a zsidó nép vezére a honfoglalás idején? 1 Áron. XJózsué. 2 Mózes. 2 Hol található az az ország, amit Isten a zsidó népnek ígért és ahová elindultak Egyiptomból? 1A Földközi-tenger keleti végénél talál­ható. X Nincs a térképen, mert az csak egy kitalált ország, mesében lévő or­szág. 2 A Jordán folyótól keletre fekszik. 3. Mi volt Ákán bűne? 1 Azt gondolta, hogy amit az emberek nem látnak, azt Isten sem veszi ész­re. X Önző volt, csak a maga javát akarta. 2 Az Istennek szentelt dolgokból rejtett el. 4. Miért bünteti meg Isten a rosszát? 1A rosszat azért bünteti meg, hogy így visszatartsa az embert a helytelen úttól. X Isten nem bünteti meg a rosszat. 2 Isten nem szereti a rossz embert és ezért elpusztítja azt. 5. Mi fájt nagyon Dávid királynak? 1 Az, hogy békében kell élnie és nem tudja megmutatni a bátorságát úgy, mint fiatal korában tette. XAz, hogy a fia fellázadt ellene. 2 Az, hogy csak háborúval sikerült el­foglalnia Jeruzsálemet, amit aztán fővárosnak is nyilvánított. 6. Miért akart Absalon király lenni? 1 Nagyravágyása indította őt arra, hogy minél előbb király legyen. XApja rosszul vezette az országot és ezért fájt neki a nép nyomora. 2 Látta a szomszédos országok felől közeledő veszélyt, és ezt akarta ural­kodásával kivédeni. 7. Miért menekült el Dávid Jeruzsálemből? 1 Mert gyáva volt X Nem akart vérontást 2 Mert Abasalon túl nagy hadsereggel közeledett Jeruzsálemhez. 6. Kit küldött Isten többször is Aháb király­hoz, hogy visszatérítse a jó útra? 1 Ézsaiás prófétát. BekOldósI határidő: 1986. május 28. X Elizeus prófétát. 2 Illés prófétát 9. Nábót Isten törvényére hivatkozva nem akarta eladni a szőlőjét a királynak. He­lyesen tette? 11gen, mert Istennek ez a parancsa megakadályozta, hogy egyes csalá­dok elszegényedjenek. X Igen, mert Istennek ez a parancsolata megakadályozza, hogy egyesek na­gyon meggazdagodjanak. 2 Nem, mert Istennek nincs ilyen paran­csa. 10. Milyen világrészben volt Babilon? 1 Európában. X Afrikában. 2 Ázsiában. 11. Mi volt Nebukadneccar bűne, amiért megbüntette Isten? 11stentelenül élt. X A maga ügyességének tulajdonítot­ta Babilónia gazdagságát és szép­ségét. 2 Mert megtámadta a választott nép országát. 12. Mikor volt könnyebb a királyoknak és a nép vezetőinek uralkodni? 1 Régen, mert őket nem kötötte sem­miféle törvény, ezért azt csináltak, amit akartak. X Most, mert a sok törvény által jobban ismerik, hogy mi válik az emberek javára. 2 Mindegy, mert Isten régen is meg most is a lelkiismeretünkön keresz­tül vezetni akar. 13. Mikor bünteti meg Isten a bűnt? 1 Azonnal, amikor elkövetjük. X Később, amikor már nem is gondo­lunk rá. 2 Nincs időhöz kötve, de az utolsó íté­letkor biztos számon kéri tőlünk Is­ten a tetteinket. 13+1. Ha Isten megbüntet minden bűnt akkor félnünk kell tőle. 1 Nem kell félnünk tőle, mert ő a bűnét bánó embernek megbocsát. X Nem kell félnünk tőle, mert ő Jézus kereszthaláláért minden bűnt meg­bocsát. 2 Nem kell félnünk tőle, mert ő nem egy haragvó Isten. Missura Tibor r A ^ VASÁRNAP IGÉJE ApCsel 2,36-38 A TELJES BIZONYOSSÁG Nagyon rossz dolog a bizonytalanság. Szeretnénk mindig pontos értesüléseket szerezni bizonyos eseményekről, ame­lyek minket közvetlen közelről érintenek. Az a vágyunk, hogy a hozzánk közel állókról gyakran halljunk híreket. Saját éle­tünk kilátásaival kapcsolatban is jobban örülünk a biztosabb­nak látszó adatok, tények közlésének, mint a teljes bizonyta­lanságnak. Hitünk dolgában is bizonyosságra törekszünk. Ebben a törekvésünkben mai igénk is segít minket, amikor el akar vezetni bennünket arra, hogy Jézus Krisztusról és egyút­tal keresztyén életünk reménységéről teljes bizonyosságunk legyen. Teljes bizonyossággal tudhatjuk, hogy kicsoda Jézus Krisz­tus. Róla így vall az apostoli bizonyságtétel: Úrrá és Krisztus­sá tette őt az Isten. Az a Péter tesz így vallomást Jézusról, aki ott élt Jézussal a tanítványi körben. Ismerte tanítását, tetteit, látta szenvedni, meghalni. A pünkösdkor kapott Lélek pedig bizonyossá tette őt arról, hogy ez a Jézus feltámadott és él. Nem egyszerűen a Feltámadottal való találkozás győzte meg az értelmét, hogy Krisztus úrrá lett a halálon, hanem a Szent­lélek adta neki a hit bizonyosságát. Ilyen teljes bizonyosságra vezet ma is, minket is a pünkösdi Lélek. A Krisztusról való új ismeret új életet kíván. Péter apostol számára sem jelentett kevesebbet a Krisztus új ismerete, mint azt, hogy meg kellett bánnia korábbi bűnét, tagadását, hitet­lenségét, vagyis meg kellett térnie, és a Krisztustól kapott bűnbocsánat által meg kellett újulnia. Ma is ezt igényli a Krisztus igaz ismerete. Akinek a Szentlélek ad hitet, vagyis aki általa nyeri azt a teljes bizonyosságot, hogy Jézus Krisztust Úrrá tette az Isten, annak vállalnia kell a megtérés konzek­venciáját. így lesz a Krisztus új ismerete egyúttal neki szolgáló új élet is. A Krisztusnak szolgáló új élet róla bizonyságot tevő élet. Péter, amikor a Szentlélek által eljutott a Krisztusról való új ismeret teljes bizonyosságára, úgy akart Krisztusnak szolgál­ni, hogy elkezdte őt hirdetni. Tudja meg Izráel egész háza, hogy Isten mindenki Urává és Krisztusává tette Jézust. Ezt a hírt akarta tudtára adni mindenkinek. A Szentlélek mindenkit erre a bizonyságtételre hív. A Lélek ajándéka olyan az ember számára, mint az üzemanyaggal feltöltött autónak a motor gyújtását adó szikra. A Lélek adja az indítást az embernek, hogy menjen és mondja el, amit Jézus Krisztusról megismert és megtapasztalt. A Lélek ajándéka cselekvő életre serkent. Aki Krisztust igazán ismeri, az rögtön azt kérdezi, mit kell tennem. Pünkösd ünnepének lényege sohasem a Szentlélek ajándékára való tétlen várakozás. Sokkal jellemzőbb ez a kérdés; Mit tegyünk? Ez pedig nem a tanácstalanság kérdése, hanem a tettre készség várakozása. A begyújtott motor is a sebességváltó kapcsolá­sát és a kormány fordulását várja. Pünkösd adja számunkra azt a lendületet, amely Krisztushoz visz, hogy róla szerezzünk teljes bizonyosságot, s pünkösd segít bennünket arra is, hogy mások felé is elinduljunk, és továbbadjuk a Szentlélek aján­dékát. Vető Béla IMÁDKOZZUNK Szentlélek Úristen! Köszönjük, hogy nekünk nem rólad kell ismereteket szereznünk, .hanem általad kell Krisztushoz jutnunk, őt kell igazán ismernünk. Áldunk azért a munkádért, hogy elvezetsz minket Krisztus igaz ismeretére. Köszönjük azt is, hogy megtérésre, új életre viszel, s megerősítesz minket a Krisztusról való bizonyságtétel szolgálatára. Add, hogy eszközeid lehessünk ajándékaid továbbadásában. Ámen. INTERJÚ EGY VOLT LEVELEZŐ TANFOLYAMOS HALLGATÓVAL „Szórványtel kész szerettem volna lenni” A sajókazai gyülekezetben helyben, továbbá Izsófalván, Kazincbarci­kán, Kurittyánban, Rudabányán és többi szórványában tavaly szeptem­ber eleje óta Balázs Tibor gyülekeze­ti munkatárs főállásban végzi szol­gálatát. Munkatársunk felkereste, hogy szolgálatáról beszélgessen vele.- Hogyan lettél főállású gyüle­kezeti munkatárssá? 198S. április elején megürült a sajókazai lelkészi állás. Az ideigle­nesen helyettesítésre kiküldött se­gédlelkésznek nem volt jogosítvá­nya, azért kaptam megbízást arra, hogy a szórványokban a szolgálati Trabant gépkocsival az igehirdeté­si szolgálatokat elvégezzem. Augusztus végén a helyettes lelkész kiküldetése véget ért, s akkor kap­tam megbízatást dr. Nagy Gyula püspök úrtól, hogy Sárkány Tibor miskolci esperes felügyeletével az egész gyülekezetben szolgáljak.- Mi adta az indítást az egyházi szolgálatra? Szülőfalumban, Újcsanáloson fiatalemberként szívesen kísértem el szórványútjaira a gyülekezet ak­kori lelkészét, hol gyalog vagy szán­kóval, hol motorkerékpáron vagy Trabanttal. Annyira megtetszett ez a nem könnyű, de szép szolgálat, hogy szivem mélyén mindig szór­ványlelkész szerettem volna lenni. Édesapám több mint két évtizede szülőfalum gyülekezetének gond­noka, de úgyis mondhatnám, a „gyülekezet mindenese”. Nemcsak a szorosan vett gondnoki teendőket látja el, de harangoz, fűt, a templo­mot takarítja és kertjét rendben tartja. Bizonyára tőle is „örököl­tem” az egyház szeretetét. 1964-ben érettségiztem Miskolcon. Még gim­nazista koromban, 1961-ben részt vettem Foton egy kántorképző tan­folyamon, s közel negyedszázadon át szülőfalumban társadalmi mun­kában kántorként szolgáltam. Amikor 1979-ben megindult az első Levelező Teológiai Tanfo­lyam, egyike voltam annak az SÍ boldog hallgatónak, akit a jelent­kezők közül felvettek. Itt egy egé­szen új világ nyílt meg előttem. Olyan ismeretekre tehettem szert, amelyekről addig alig hallottam.- Hogyan érezted magad a Leve­lező Teológiai Tanfolyamon? Nagyon tetszett az a meghitt, szinte családias légkör, amely a teológián körülvett. Professzora­ink szeretete és szívből fakadó tö­rődése segített a tanulásban. A tan­folyam első hónapjaiban azt nyilat­koztam az Evangélikus Élet mun­katársának, hogy a Levelező Tan­folyam elvégzése után szeretném folytatni tanulmányaimat, szór­ványlelkésznek készülök. Az urba­nizáció folyamatával megyénkben mind több evangélikus kerül szór­ványhelyzetbe a falvakban, de a városokban is. Ebben a helyzetben szeretnék egyházamnak segíteni és szolgálni. 1982-ben, a tanfolyam elvégzésekor 36 éves voltam, már két gyermek édesapja, s ez nem tette lehetővé számomra, hogy a nappali tagozaton tanuljak to­vább. Kár, hogy előbb nem indult ilyen tanfolyam, ha előbb is lett volna, bizonyára befejeztem volna tanulmányaimat a nappali tagoza­ton. Szívemben még mindig él a vágy, hogy jó lenne valahogyan elvégezni a Teológiai Akadémiát. Bár családomról is kell gondos­kodnom és már 40 éves vagyok, de ha álmom valóra válhatna, még közel negyedszázadig szolgálhat­nám lelkészként is egyházamat.- Milyen segítséget kapsz szol­gálatodban? s Családom részéről megértő tá­mogatást. Feleségem Miskolcon dolgozik, reggel ötkor kel, mert hat órakor indul a vonata. Hétfőn este fél hétkor ér haza, a többi na­pokon négy óra után. Fárasztó ez az utazgatás, de vállalja, mert szol­gálatom miatt Sajókazán kell lak­nunk. A lelkészek sokévi tapaszta­latukkal szeretettel tanácsolnak és segítenek. Rendszeresen részt ve­szek én is a lelkészi munkaközös­ség munkájában. A gyülekezet tag­jai nyitott szívvel és szeretettel fo­gadtak. Nincs annál szebb dolog, mint kis falvakban szolgálni, ahol várják az igehirdetést és számíta­nak a szolgálatra. Sárkány Tibor TESTVÉREK KÖZÖTT TÁVOL-KELETEN Japánban Látogatásunkat a 20 ezer tagú Japán Evangélikus Egyháznál (JELC) kezd­tük, amelyhez az itteni evangélikusok többsége tartozik. Március 21-én dél­előtt üdvözletét mondtunk a tokiói egyházkerület éves zsinatán, a főváros nyugati részén levő modern egyházi központban, este pedig szeretetvendég- ségen vettünk részt. - Japánban az evangélikus (amerikai) misszió 1892- ben kezdődött, a második világháború azonban nagymértékben visszavetette, szinte elölről kellett kezdeni. Ma is szá­mos amerikai misszionárius tevékeny­kedik a Lutheránus Egyház Ameriká­ban (LCA) küldötteként. Kumamotoi gyermekbibliakörösök A következő két napot a Kjusu (Kyushu) szigetén lévő Kumamotóban töltöttük. Az evangélikus misszó itt is a múlt század végén kezdődött, itt ala­kult meg a később Tokióba helyezett szeminárium 1909-ben. Középiskolát és egészségügyi gyermekotthont is fenntartanak. A 600 ezer lakosú város­ban és környékén 8 gyülekezethez kö­rülbelül 500 tag tartozik. Március 23- án. Virágvasámap az egyes gyülekeze­tek vendégei voltunk. Mind a gyermek- bibliakör tagjai, mind pedig az isten- tisztelet résztvevői nagy-nagy szeretet­tel és érdeklődéssel fogadtak. A követ­kező napon Hirosimába látogattunk. Utazásunk utolsó napjaiban a 2200 tagú Kinki Evangélikus Egyház vendé­gei voltunk. Az egyház a második vi­lágháború után alakult a norvég misz­szió munkája nyomán Oszakában és környékén, gyülekezeteik száma 30. A norvég misszionáriusok szerepe ma is jelentős. Itteni programunk szerve­zője Alf Idland, az LVSZ korábbi ifjú­sági ügyvivője volt. Március 2£-én Na. rát kerestük fel, amely a VIII. század­ban a császárság első székhelye volt. A gyülekezetben Kodzsi Szugioka egy­házelnök, a budapesti nagygyűlés dele­gátusa látta vendégül a csoportot. Ez­után a Tódajdzsi (Todaiji) templomot tekintettük meg; Földünk legnagyobb, majd 50 méter magas faépületében ta­lálható Japán legnagyobb, több mint 16 méter magas bronz Buddha-szobra. Japán 130 milliós lakosságából a sin- toizmus és a buddhizmus követőinek száma egyaránt 90-100 millió között van. (Nem tévedés! - a legtöbben mind­két vallás előírásait követik.) Délután a nisi- (nyugat-) narai gyülekezet fiatal tagjaival találkoztunk. A beszélgetés során elmondották, hogy bár igazi mély vallásosságról Japánban csak ritkán be­szélhetünk, a hagyományoknak nagy erejük van. Noha a japánokra általában jellemző, vallási téren is, a türelem, egyik-másik fiatalnak keresztyén ségéért a családdal való szakítást is vállalnia kellett. Az ifjúsági munka másik nagy akadálya a fiataloknak a továbbtanulá­sért, érvényesülésért folytatott küzdel­me. (Félig tréfásan, félig komolyan azt mondják, hogy aki egyetemre készül, csak napi négy órát alhat, ha ötöt szeret­ne, akkor ne készüljön.) - A keresztyé­nek a lakosság 1 %-át teszik ki jelentősé­gük azonban arányuknál nagyobb. Másnap Oszakában felkerestük a koreai keresztyén központot. Mintegy 700 ezer koreai él Japánban, őseik 1910 után, Korea megszállásakor - többnyi­re nem önként - jöttek. A keresztyének száma közöttük néhány ezer. Este az egyházi központban ismét fiatalokkal találkoztunk. A misszió egyik lehetősé­ge itt (de máshol is) az angol nyelvisko­la, ahol a japán átlagnál jobb ered­ménnyel oktatnak, főleg ami a beszél­getést illeti. Látogatásunkat Nagycsütörtökön a köbei gyülekezetben úrvacsorái isten- tisztelettel fejeztük be. Bár Húsvétot már ki-ki a saját hazá­jában ünnepelte, mégis együtt, annak a népnek tagjaként, amelyhez távol-kele­ti testvéreink is elválaszthatatlanul hozzátartoznak. Szentpétery Péter Pünkösdi gondolatok Pünkösd van, a Szentlélek kitöl­tésének és az anyaszentegyház megalakulásának ünnepe. Az új kezdésnek az ünnepe. Nemcsak azért az új kezdésnek az ünnepe Pünkösd, mert ezen a napon indutt el vándorújára az egyház, hanem azért Is, mert a Szentlélek mindig azért munkálkodik, hogy egyes em­berek és közösségek újjá legyenek, új életben járjanak és napról napra megújuljanak. (Káldy Zoltán) * * * Pünkösd az egyház ünnepe. A Lélek első müve az volt, hogy csüggedt, széthúzó, megfáradt em­berekből bátor, boldog és szolgá­latra kész közösséget kovácsolt. A Lélek mindig gyülekezetét teremt. Ebben a gyülekezetben, nem lehet­nek elhagyottak, szúkölködők, vi­gasztalanok, mert testvérszfvek és testvérkezek emelik fel és Ölelik át egymást. (Groó Gyula) * * * A Szentlélek ajándéka éppen azt jelenti, hogy Isten ki akar vezetni bűneink nyomorúságából, Krisztu­sért bűnbocsánatot ajándékoz és csődbe jutott életünket új és igaz utakon akarja vezetni. Tud erőt ad­ni új közösségi életre. - Nincs kö­zöttünk senki, aki rá ne szorulna erre az életújulásra. (Karner Károly) Közléstudományi szókönyv Dr. Rezessy Zoltán ny. lelkész „A közléstudomány terminológiá­ja” című tanulmányát a Tömeg kommunikációs Kutatóközpont az érdeklődők részére hozzáférhe tővé tette ez év elején. Egyetlen tudományág sem vé gezhet érdemi munkát mindaddig, amíg a közösen használt kifejezé­seken nem ugyanazt értik. Ezért a terminológia egységesítése az első feladatokhoz tartozik. Ez részben az általános kifejezésekre, részben az egyes szakterületek (sajtó, rá dió, televízió etc.) speciális, saját fogalmaira vonatkozik. A szakszerű meghatározások először az eredeti nyelvről pontO' san magyarra fordítva sok félre értést kiküszöbölnek. Anyanyel vünk megóvása, tiszta beszéd lehe tővé tétele érdekében sok zsargon szót magyar megfelelővel helyette sít (kommunikáció = közlés). Ez zel is bizonyítva, hogy a tudomány nem attól lesz tudomány, hogy a be nem avatottak számára idegen, érthetetlen, titokzatos nyelven be szél. A zárszó utal arra, hogy ez a munka csak egy lépés egy átfogó, minden szakterületet feldolgozó monográfia jellegű lexikonnak. Annak elkészültéig ez a mű hiányt pótol a szakember számára. L. P­Tokyo látképe

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents