Evangélikus Élet, 1986 (51. évfolyam, 1-52. szám)
1986-04-27 / 17. szám
Evangélikus Éleim ORSZÁGOS EVANGÉLIKUS HETILAP 51. ÉVFOLYAM 17. SZÁM 1986. Április 27. HÚSVÉT UTÁNI 4. VASÄRNAP ÁRA: 5,50 Ft Isten egyik leggyönyörűbb s legdicsőbb ajándéka az ének. Haragszik is rá a sátán, mert sok kísértést és gonosz gondolatot űz el vele az ember... Az ének a művészetek egyik legjelesebbje. A dallam megeleveníti a szöveget. Mint Saul királynál látjuk, elűzi a szomorúság lelkét. Az ének a szomorú ember legjobb orvossága, melytől a szív újra megbékél, feléled és megújul. A zene Isten gyönyörű és dicső adománya, egyenesen a teológia rokona. Semennyiért sem adnám oda az én csekély zenei tudásomat. Rá kell kapatni s állandóan szoktatni az ifjúságot erre a művészetre, mert ez hasznavehetó embereket nevel. (Luther) mm Bemutatjuk templomainkat MEZÖBERÉNY II. A törökök kiűzése után, 1716 táján telepedett le az itteni lakatlanul maradt pusztaságon néhány szlovák evangélikus család. Ők tekinthetők a község első lakóinak. A vidék földesura szorgalmas földművesekkel és iparosokkal kívánta betelepíteni birtokát. E célból az akkori Magyarország északi megyéiből (Pest, Nógrád, Hont, Zólyom, Turóc, Árva és Gömör megyékből) újabb szlovák telepesek érkeztek 1722-ben, akik azonnal építettek templomot is maguknak. De mivel fából és nyers vályogból készült, sor került egy második, majd harmadik templom építésére is 1741-ben, illetve 1768-ban, de ezek sem voltak tartósak. Ott élt a vágy a hívek szívében, hogy egyszer tartós és szép templomot építhessenek maguknak. II. József uralkodásakor és után kedvezőbb idők következtek és a mezőberényi szlovák evangélikusok valóra válthatták régi vágyukat. 1792-ben kezdték el és 1797 ádvent első vasárnapján fel is szentelték negyedik, jelenleg is álló templomunkat, amely több építési stílus jegyeit viseli magán. Templomunk méretei a következők: hossza 30,3 m, szélessége 18 m, magassága 21 m, a torony magassága Sím, amelybe az idők folyamán a gyülekezet 4 harangot készíttetett, de ezek közül 1 az első világháború idején áldozatul esett. A mostani oltárképet, amely Schöff Károly alkotása és Jézus mennybemenetelét ábrázolja, valamint az oltárt és felette a szószéket, pesti mesterek (Dunaiszky, (Folytatás a 3. oldalon) ÉLŐ VÍZ így kezdődött az európai Pál az „ismeretlen keresztyénség istennek” városában - hol tart ma? ApCsel 17,16-23 Pár hete egy ismerősöm panaszkodott, hogy elhúzódó derékfájásai miatt ki kellett vizsgáltatnia magát.. Az eredmény: csigolyako- rong-porckopás. A diagnózishoz azt is hozzáfűzték: ideális eset, mert nagyszerűen és eredményesen operálható. Késedelem nélkül vesse alá magát a műtétnek. Biztonság okából felkeresett egy másik neves orvost is - akihez messze vidékről járnak különféle panaszokkal -, az azt mondta: gerincének semmi baja, semmiképpen ne operáltassa meg magát. Most mit csináljak? Kinek higgyek? - hangzott a vergődő kérdés. Gyakori helyzet ez sok gyógyulást kereső ember életében. De nemcsak testi bajokból szabadulás eseteiben, hanem az élet egésze, helyes iránya, igazi tartalma megtalálása tekintetében is. Minél több a kínálat, minél gazdagabb a választék, annál félőbb, hogy felis- merjük-e a legjobbat, eltaláljuk-e az igazán célravezetőt. A pogány Európa sokisten- imádó volt. A pogányság mindig az. Sokféle tanítás, javaslat, hiedelem, kötelezés, ígéret az ember bol- dogítására. Athénben különösen is pazar kiállításiján, ritka gazdagságban, művészi szinten felkínálva. Pál akkor az európai művészet, bölcselet, tudomány középpontjába érkezett, a sokarcú, kifinomult vallásosság középpontjába is: díszes templomok, oltárok, bálványok seregszemléjére. Itt válogathattak abban, mit higgyenek, kit kövessenek, kinek hódoljanak. Válogathattak, - de ki biztosította őket arról, hogy helyesen választanak-e? A nagy választék csak növelte a bizonytalanságot: melyik a nagyobb, az igazabb, a követésre méltóbb isten? És közöttük van-e a legnagyobb, a legtiszteletreméltóbb, a valóban boldogítani tudó? A bálványok seregszemléje elárulta Pálnak egy egész földrész: a pogány világ mélységes ínségét, kira- katos vallásossága elégtelenségét. Pál apostol ki is mondta észrevételét: „Athéni férfiak, minden tekintetben nagyon vallásos embereknek látlak titeket, mert amikor bejártam és megtekintettem szentélyeiteket, találtam olyan oltárra is, amelyre ez volt felírva: ,Az ismeretlen istennek. ’ Akit tehát ti ismeretlenül tiszteltek, én azt hirdetem nektek." Pál apostollal a sejtett, vágyott, nélkülözhetetlen ismeretlen Isten tanúja érkezett meg Európába. Régi történet ez, de nem ide- jétmúlta. A mai keresztyén Európa se nélkülözi a bálványok seregét. Számra bizonyára több, választékra még színesebb. Minden bálványunkká válik, amit Isten elé engedünk a szívünkben. A technikai civilizáció, a szinte korlátlan ismeretanyag, az emelkedő életszínvonal, a most ölünkbe hullott vagy szívós munkával kivívott lehetőségek mind alapot kínálnak bálványoltárok építéséhez, melyeken áldozhatjuk időnket, erőnket, idegeinket, békénket. De a sor végén mindig ott vannak a kérdőjelek is: megérte? volt értelme? nem ke- rült-e valami pótolhatatlanba? Ezek mind az ismeretlen Isten felé tapogatózások, az igazi, a maradandó után nyúló tétova kezek! Pál evangéliuma éppen Őt hirdeti nekünk is: az egyetlen igaz Istent, az ajándékozót, a boldogítót, a mai népek, a mai Európa üdvözítőjét is. Őróla tanultuk már kiskorunkban, „hogy Őt minde- nekfelett féljük, szeressük, és egyedül csak benne bízzunk!” Csepregi Béla „Óra et labora” Országos esperesi értekezlet 5 Budapesten Középkori latín mondás: Óra et labora! Imádkozzál és dolgozzál! Ez a mondás lehetne a március 20-án egyházunk budapesti székházában tartott tavaszi esperesi értekezletünk tartalmi összefoglalója, amelyen jelen voltak egyházunk vezetőségének tagjai mellett az ország evangélikus esperesei. dr. Nagy Gyula püspök nyitóelőadását tartja. Mellette balról dr. Fekete Zoltán, országos felügyelő, jobbról Sólyom Károly püspök-helyettes Dr. Nagy Gyula püspök részletes előterjesztése bevezetésében dr. Káldy Zoltán püspök-elnök távolléte okáról szólt. „Beárnyékolja munkánkat az a tény, hogy egyházunk püspök-elnöke betegsége miatt nem lehet itt közöttünk” - mondotta. Szólt arról a megható, az egész országból és a külföldi testvéregyházakból érkező soksok szeretetmegnyilvánulásról, amely az utóbbi hetek során szüntelenül érkezik hozzánk. Örömmel számolt be arról, hogy a püspökelnök már otthonában, a fokozatos gyógyulás útján van. „Gyógyulásában mi akkor segítünk a legjobban, ha hűségesek maradunk az érte való imádkozásban, és mindenki a maga helyén kétszeres felelősséggel végzi szolgálatát.” Az értekezlet résztvevői közösen aláírt levélben kívántak gyógyulást, mielőbbi szolgálatba állást a távollévő püspök-elnöknek. Ä püspöki előterjesztés mindenekelőtt egyházi szolgálatunk hitbeli-teológiai alapjainak a fontosságára mutatott rá, a Nagyhét és Húsvét ünnepére irányította a figyelmet. A kereszthalál és a feltámadás eseményei azért történtek, hogy szívünkben, életünkben végbemenjen a hit ébredése; hogy igével és szeretetünk cselekedeteivel szolgáljunk a világban. Ez a teológia szolgálatunk változatlan és szilárd alapja. Ezt követően az előterjesztés részletes kitekintést adott mai világunkra, a genfi találkozó utáni helyzetre, és szólt a mai világban az egyházakra váró fontos, sokoldalú, a béke és igazságosság ügyét segítő szolgálatról. Majd szólt népünk, társadalmunk mai életének gondjairól és örömeiről; arról, hogy egyházunknak ma bőven vannak lehetőségei a társadalmi, közéleti és emberiességi szolgálatokra; a hivő emberek megbecsült tagjai népünk életének. Az a „köz- megegyezés”, amely ma országunkban különösen a Hazafias Népfront keretei között bontakozik ki, tág teret ad a hívő keresztyének számára is az együttgondolkodásra és együtt cselekvésre az élet legkülönbözőbb területein: a családi élet szeretet-közösséggé formálásában, gazdasági kérdéseink közös megoldásában, a munka és hivatás becsületes végzésében, általában a közösségi élet erősítésében. Ugyanezt a széles körű áttekintést adta ezután a püspöki beszámoló egyházunk élete minden területén: a világ-ökumenével való kapcsolatoktól az országos egyház különféle munkaterületein át a gyülekezetek életéig. Az esperesek feladata felkészíteni a lelkészeket és egyházunk népét is a közös, országos feladatokra éppúgy, mint az intenzív gyülekezeti élet jó szervezésére és megvalósítására. Országos Berzsenyi-emlékünnep, nyári ifjúsági konferenciák, diakó- niai jellegű konferenciák, kántor- képző tanfolyamok, osztrák és nyugatnémet lelkészekkel közösen tartandó lelkészi találkozók, az ősszel induló harmadik Levelező Teológiai Tanfolyam - mindezek akkor lesznek igazán eredményesek, ha az esperesek és lelkészek Az esperesi értekezlet résztvevői mindent megtesznek ez idei gazdag egyházi munkaprogramunk megvalósításáért. Kiemelten szólt a püspöki előteijesztés még egyházunk diakóniai intézményeiről, egyházi sajtónk ez évi programjáról és a lelkészképzés és lelkészi továbbképzés időszerű feladatairól. A délutáni második előadást dr. Karner Ágoston országos egyházi főtitkár tartotta. Részletesen ismertette az országos egyházi iroda rendelkezésére álló statisztikai adatokat, amelyek azt mutatják, hogy egyházunk élete rendezett; a lelkészek jól látják helyüket és feladatukat egyházunk és népünk életében. A gyülekezetek áldozat- készsége, tehervállalása rendkívül nagy. Ma igen nagy összegekbe kerülnek egyházi épületeink, karbantartásuk és renoválásuk, az új építkezések. A gyülekezetek ezt nagy anyagi áldozatokkal, közös fizikai és más segítő munkával végzik. Szó került a szórványgyülekezetek és szórvány-lelkészek helyzetére, a nékik nyújtott támogatásra, a társgyülekezetek helyzetének felmérésére, a gyülekezeti énekkarok szolgálatára. Általános volt az esperesi értekezlet véleménye: még nagyobb figyelmet kell összpontosítanunk a gyülekezeti életre, a gyülekezetek tagjainak aktív, közös szolgálatára. Szüntelenül meg kell kérdeznünk magunkat: megtet- tünk-e valóban mindent, amit lehetett? Mind a püspök, mind a főtitkár előterjesztését gazdag és eleven FOTO: Bachorecz megbeszélés követte. Ennek során közös teológiai alapjaink megerősödtek, és igehirdetésünk és minden szinten végzendő szolgálatunk jobb végzésére vonatkozó számos, konkrét javaslat született. Egyházunk tizenhat esperese ezen a napon imádkozva készült fel az előttük álló munkára. Ezt tegyék a lelkészek és gyülekezetek is! Mert az egyházban a munka intenzitásához, folyamatosságához elengedhetetlen az imádság. Óra et labora - imádkozzál és dolgozzál! Tóth-Szöllős Mihály Új ének A mai vasárnap latin neve: Kantate, egy zsoltárvers kezdő szava, amely magyarul így hangzik: „Énekehetek az Urnák új éneket.” „Énekeljetek” - ez felszólítás, tehát úgy tűnik, hogy ezzel Isten kér, parancsol valamit. De valójában nem kérés ez, hanem ajándék, amit Tőle kap az, aki énekel. Új énekről van szó, ami az éneklő belső megváltozására utal. A gyülekezeti ének akkor lesz új ének, ha az éneklő ben- sőleg megújul. Ennek a megújulásnak lényegét Zsoltár 51 : 17 így fejezi ki: „Nyisd meg ajkamat Uram, és dicséretedet hirdeti szám.” Híveink szeretnek énekeim. Vidéki városokban és falun sok helyütt már istentisztelet előtt beülnek a templomba és beharangozásig énekelnek. Az ének szeretete gazdag örökségként maradt ránk evangélikus őseinktől. Az új ének fontos szerepet kap az istentiszteleten is. A gyülekezetnek örömöt jelent az, hogy az éneklés által tevékenyen bekapcsolódhat az isten- tiszteletbe. Nem kívülről, tétlenül szemléli a pap vagy a kántor által végzett szertartást, hanem maga is aktív szerepet kap. De az éneklés nem csak az istentisztelethez kapcsol, hanem egymáshoz is. A sok hang egy hangban egyesül. Egyes emberek énekelnek, mégis a sokféle hangnak egy az értelme és egy a célja: Isten dicsőítése. Az éneklés kiemel minket az önző elzárkózásból. Általa megváltjuk hitünket, Krisztus iránti szeretetünket és ezzel egyszersmind a másik embernek is segítünk, buzdítjuk, hogy ő is örömmel kapcsolódjék bele az éneklésbe, így lesz az új ének a gyülekezet énekévé. Nem „én”, hanem „mi”. Ráébredés arra, hogy Isten önmagával és az emberekkel való közösségre teremtett. Sőt a gyülekezet határán is túllép az új ének, mert hit álfal össze vagyunk kapcsolva a világ legtávolabbi éneklő gyülekezetével is. Ezért külön örömünk, hogy az Evangélikus Énekeskönyv most újra megjelenhetett. Ez további új lendületet ad majd az énekek megtanulására, valamint otthonainkban is mindennapi kenyérré válhat az éneklés. Ne feledjük, hogy evangélikus őseink otthonában a Biblia mellett ott volt a nagy kapcsos énekeskönyv, amely összetartó erőnek bizonyult a család számára. Ezt az örökséget őrizzük, adjuk tovább, ízleltessük meg gyermekeinkkel, unokáinkkal az éneklés örömét! Gáncs Aladár őrségváltás Dusicza Ferenc református lelkész tölti be március 15-e óta a KBK prágai irodájának igazgatói tisztét Budapesti, debreceni, majd princetoni tanulmányai után az utóbbi években a Református Egyház című folyóirat felelős szerkesztőjeként tevékenykedett. Dusicza Ferenc - a közelmúltban az Ökumenikus Tanács főtitkárává választott* - dr. Görög Tibort váltja fel a prágai iroda élén. Isten áldását kívánjuk az új irodaigazgató életére és munkájára. (GFK Information) 1
