Evangélikus Élet, 1986 (51. évfolyam, 1-52. szám)
1986-01-12 / 2. szám
Evangélikus Elet 1986. január 12. 200 éves templom Veszprémgalsán „Boldogok, akik házadban Veszprémgalsának az egyházi „krónika” szerint 1706-ban tanítója van s a kemenesaljai egyházmegyéhez tartozik, mint Kerta filiája. 1786-barí Zalamegye közgyűléséhez folyamodik, hogy továbbra is Kerta filiája maradhasson. 1795- ben „az eklesiának csak árendás Háza vagyon és annak végében egy kis imádság Háza... Nagyon szegény a gyülekezet...”. 1804-ben önálló lett s ezt így olvashatjuk megsárgult lapokon: „Galsán így gondolják, hogy a Prédikátor itten lakván, mellette egy kis gyenge Preceptort -Tanítót-tarthatna Gal- sa, Börzsönyiekkel és Hanyiakkal össze foglalva.” A gyülekezet első prédikátora Polgár István, 1790- ben került Galsára, mint licentiá- tus „mely kötelességben 14 esztendeig példásan forgolódván, első prédikátornak szenteltetett a Gal- sai új Gyülekezet szükségére 1805- ben.” Az 1900-as évek elején épített előbb új iskolát, majd ugyanazon telken épült fel a mai temploma. Bár adósságokkal küzdött, mégis pár év múlva elkészült az új „paróchia” is. Anyagyülekezetként ölelte magához a 20 km-es körzetben levő falvak evangélikus népét, és lelkészek sora végezte szolgálatát egészen 1975-ig, amikor a nagyon megfogyatkozott lélekszámú gyülekezet Kertával társult, majd pedig a környék-gyülekezetek lelkészei látták el pásztorolással a nagy kiterjedésű társas gyülekezetét. Pár éve Sághy András nagyalá- sonyi lelkész gondozza Kertának és Galsának kis gyülekezetét. A gyülekezet ragaszkodva templomához, most boldogan énekelt megújult templomában - az elmúlt esztendő novemberében -, ahol e sorok írója esperesi megbízottként adta át további rendeltetésének a szépen megújult „Istenházát”. A 84. zsoltár alapján hirdette Isten üzeneteként, hogy legyen a hívek számára mindig „kedves hely a templom”, ahova minden alkalommal vágyódjanak. Szép hasonlattal olvassuk a 84. Zsoltár 4. versében, hogy még a fecske, meg a veréb is talál fészket magának a templomban, az Úr hajlékában, akkor hogyne találna ott fészket az Istent szerető .lélek, akkor hogyne találna otthont az, aki vágyva vágyik Isten szent közelébejutni. Ne csak most érezz így ünneplő gyülekezet, hanem mostantól fogva mindig, ha hívnak a harangok szívesen keresd fel ezt a hajlékot. Legyen Nektek is olyan drága, mint volt azoknak az elődöknek, akik szép áldozattal és Isteni szeretettel építették e templomot. , De a templomot úgy mutatja be nekünk a Zsoltáros, mint a boldogságnak a helyét. Minden ember számára életkérdés a boldogság, ezért dolgozik, ezt hajszolja. De hol találja meg? Az ige ezt mondja: „Boldogok, akik házadban laknak... dicsérhetnek Téged.” Akik most úgy érzitek, hogy kedves ez a hely és mily boldogok vagytok, hogy itt lehettek, járjatok elöl jó példával és imádkozzunk azért, hogy a kis létszámú gyülekezetnek fiataljai és öregjei vágyakozzanak e boldogság helyére. Az istentisztelet utáni közgyűlésen Sághy András ismertette a munkálatokban részt vevőket és a sokszínű munkát. A teljes vakolat leverését, a régi padoknak,, szószéknek és ablakoknak a megújítását, valamint a padlózat mozaiklapokkal való lerakását. A karzat alatti részt pedig üvegfallal leválasztották és ezzel a télre is biztosítják a meleg helyen való gyülekezést. Külön köszönetét mondott Kiss Sándorné gondnok asszonynak, akinek a hűséges munkája, fáradsága, de főként hite beleépült a gyülekezet megszépült templomába. Ki férjével együtt gondozója a templomnak, de a híveknek is. Vajon miként tudta a szükséges----------------------------------------------------------------------------------------\ Templomépítési offertórium A mai vasárnapon az istentiszteleteken összegyűlt perselypénzt Országos Egyházunk a templomot, imaházat, lelkészlakást építő vagy felújító gyülekezetek támogatására továbbítja. E szép cél érdekében kérjük hittestvéreink szívből jövő, készséges hálaáldozatát. v__________________________________________________________) az'i! okairól „Egy enrangúként ebben a társadalorhban laknak anyagaikat ehhez a nagy munkához megszerezni? A feltett kérdésre válaszolva elmondta a lelkész, hogy közel 10 éve - egyházhatósági engedéllyel - eladták az üresse vált lelkészlakást. S a takarékban kamatozott összegből még a volt filiáknak is adtak templom felújításra és e nagy munkát is tudták fedezni. Felolvasta a lelkész dr. Nagy Gyula püspök köszöntő sorait, valamint a távollevő esperes és lelkészek levélbeli köszöntését. Boros Lajos szőlősi lelkész, mint az egyházmegye Gyülekezeti Segély előadója és Kovács Etelka marcalger- gelyi lelkész igével köszöntötték a gyülekezetét. A gyülekezet vendégei és tagjai adakozását ismertetve imádsággal és a Himnusz éneklésével ért véget a templomi ünnepség és utána Kiss Sándorék otthonában gazdagon terített asztal mellett örvendezett a helyi és a távolról jött vendég koszorú. Igével köszöntünk el egymástól: „Seregek Ura, boldog az az ember, aki Benned bízik!” 84. Zs. 13. Tóth Sándor * \ A dinamikusabb békemunkáért A KBK NDK-beli Regionális Bizottsága november 25-26- án Berlinben tartotta meg közgyűlését. A gyülekfezetekben működő békecsoportok képvi-' seletében 200 résztvevő volt jelen az ülésen, emellett külföldi vendégek is Csehszlovákiából, NSZK-ból, ij Hollandiából, USA-ból. Megtárgyalták a VI. prágai béke-világgyűlés után adódó feladatokat és perspektívákat, a nők szerepét a békemunkában. A genfi csúcstalálkozót külön Nyilatkozatban méltatták, s felhívtak „az értelem és a realizmus békekoalíciójára”. Programterveket dolgoztak ki az ifjúság részvételének további aktivizálására, akik eddig is több nagyvárosi gyülekezetben eleven békemunkát végeztek. Hazánkból az ülésen Tót-Szőllős Mihály evangélikus esperes és Békefi Lajos, pesterzséj»et-szabótelepi lelkész vett részt. Az esperes átadta a közgyűlésnek a hazánkban tevékenykedő KBK Baráti Körének üdvözletét. * latához tartozik. A jövőben is, mint hívők és nem hívők fogunk együtt élni. Nekem egy nem hivő ember éppen olyan drága, mint a hivő. Nem másodrendű, mint sokan mondják, de azt igénylem, hogy egyetlen hivő se legyen másodrendű azért, mert hivő! Egyenrangú emberek vannak ebben a társadalomban, együtt építjük az országot, szocialista társadalmunkat. Be merem fejezni a felszólalásomat tipikusan egyháziasan: áldást kívánok a Hazafias Népfront kongresszusára. r Áprily Lajos Amulni még... Ámulni még, ameddig még lehet, amíg a szíved jó ütemre dobban, megőrizni a táguló szemet, mellyel csodálkoztál gyerekkorodban. Elálmélkodni megszokottakon: • az andezitre plántált ősi váron, virágokon, felhőkön, patakon, az azúrban kerengő vadmadáron, a csillagon, ha végtelen terek hajítják át a késő-nyári égen. S ámulva szólni: Most voltam gyerek. S vén volnék már, -s itt volna már a végem? Megjelent Jelentés a völgyből c. kötetben (Magvető 1965) Dr. Káldy Zoltán püspök felszólal MTI FOTO - Manek Attila Nekünk az élet tiszteletét még abban az összefüggésben is, amit az idézett barátunk mondott külföldön, érdemes végiggondolni: ebben kellene egynek lenni, az életet tisztelni, menteni, továbbvinni, gazdagítani, szebbé tenni. Nem engedni, hogy torzó legyen. A harmadik, a család. A család tiszteletében való egység vezet nemzeti egységhez. Nekem a családról csak jó tapasztalataim vannak. Nem akarok érzelegni, de hí meghalt édesanyámra, édesapámra gondolok, hogy mit adtak nekem, vagy most a feleségemre gondolok, akkor azt mondom: - ne engedjük a családot senkitől se rombolni. Azt lejáratni. Nem igaz, hogy régi képlet. Nem igaz, hogy régi közösségi forma. Az egész társadalom alapja. Ennek a társadalomnak is, a szocialista társadalomnak is! Becsüljük meg, ne engedjük robbantani és lazítani a családot! A negyedik, a. kenyér. A kenyérért való munkában való egység a nemzeti egységhez is hozzátartozik. Itt nagyszerű, előttem felszólaló kiváló műszaki emberek megmondták a munkának, a kenyérnek a feltételeit. Én egyet hadd tegyek hozzá: nem fogunk tudni előre menni gazdaságilag, pedig kiváló közgazdászaink, politikusaink vannak kiválóak, irigyelheti a külföld őket ha az erkölcsi alap ezzel együtt nem fejlődik. Erkölcsi alap nélkül nem megy tovább jól a gazdasági élet. Önzéssel, énközpontúsággal önmagában, előrehaladásnak a hajszolása, anélkül, hogy néznénk a másik ember javát - nem tudunk előre menni! A kenyérnek ilyen egységes megítélése nélkül, hogy erkölcsi támogatás kell a munkához, nem tudunk előre menni. Ezt kellene jól látni. Végül: egység a toleranciában. Különböző világnézetű emberek vannak itt. Egymás álláspontjának a tiszteletben tartása, tolerálása, ez a Hazafias Népfront szent szolgáSzokolay Sándor zeneszerző, aki felszólalásában az oktatás és nevelés erkölcsi alapjairól SZÓlt. MTI FOTO - Manek Attila Találkozás egyházi vezetőkkel A VII. kongresszuson lezajlott találkozók sorában Pozsgay Imre, a HNF főtitkára a magyarországi egyházak és felekezetek képviselőivel találkozott. A megbeszélésen jelen volt Kállai Gyula, a HNF elnöke és Miklós Imre államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke is. Pozsgay Imre többek között hangsúlyozta: A felszólalók meg- nyilatkozsaiból újabb és újabb együttműködési lehetőségek tárultak fel. Egy viszontagságos, néha megterhelő feltételek, viszonyok között élő országban együtt keressük hívők és nem hívők a kibontakozás, a megújulás, az előrehaladás lehetőségét. Ha van ügy, amelyben a nemzeti közmegegyezés keretei a legszélesebbre nyithatók, az éppen a béke ügye - mondotta Pozsgay főtitkár. Az eszmecserében többen kifejtették véleményüket. Elmondották, hogy érdeklődéssel hallgatták az etikai értékek hangsúlyozását, a családi élet problémáira vonatkozó utalásokat és az ifjúság neveléséről szóló gondolatokat. Fontos kérdésnek tartják a magyar nyelv kulturáltság ápolásál. Mint mondották, sosem volt ilyen nyilvánvaló az együttmunkálkodásra való készség. A KERESZTYÉNHIT FŐ TÉTELEI GONDOLATOK A GYÓNÁSRÓL Bemutatjuk templomainkat NAGYBÖRZSÖNY „Nem vagyok én olyan bűnös, hogy mindig vegyek úrvacsorát, ahányszor terítve az Úr asztala!” - hallottam sokszor templombajáró emberektől. Viszont alig van család, ahol valaki ne lenne ideges, ne szedne nyugtátokat. Az idegcsillapítók helyett talán hasznosabb lenne rendszeresen szembenézni önmagunkkal, megbánni bűneinket Isten előtt és egymás előtt is. Nem fájna a fejünk az elhibázott lépések miatt, és az elhanyagolt feladatok miatt sem gyötörne a lelkiismeret, ha naponta tiszta lappal indulnánk, felülről kérnénk az erőt, és nem lennénk fáradtak az őszinte beszélgetésekre. Mintha elfelejtettük volna, mi szülők, gyermekek, házastársak, lelkészek, és hívek hogy milyen jó a gondokat, bajokat megosztani, és közösen keresni a továbblépés lehetőségeit. Nem lennének tele az elmegyógyintézetek, és nem járna élen országunk a válások tekintetében, ha sikerülne bűneinket Jézus keresztjénél gyakrabban letenni. Nála az ő tanításából gyógyírt kaphatunk beteg a bűnök miatt furdaló lelkiismeretünkre és jó tanácsokat kapcsolataink helyes kialakításához. A gyógyír, a ,jó hír” mindenki számára elérhető, Jézus mindenkit hív a bűnbánat és a bűnbocsánat asztalához. Nem gondolhatja senki komolyan, hogy az evangélium olvasása vagy hallgatása nélkül is tud Istennek tetsző életet élni. A Jézus által megjelölt utat máshonnan nem lehet megismerni, más mértéket nem fogadhatunk el, csak értünk önmagát áldozó krisztusi szeretetet. Senki emberfia nem veheti azt a bátorságot, hogy a Megváltó mellé emeli magát, s azt gondolja elég felnőtt ahhoz, hogy senki tanácsát se fogadja el. Ha pedig belátja az ember, hogy maga is segítségre szorul, mert önmaga képtelen jót tenni, akkor ne próbáljon másokat is megfertőzni a rosszal. A Szentlé- x lek jóra indító hangját csak az hallja meg, aki ráhangolódik a csendesen megszólaló, belső hangra, vagyis nyitott szívvel lapozza a Szentírást, segítőkész minden mozdulata,^ minden tettével használni akar. így élni önmagától nem tud senki, ha pedig azt mondja, hazudik. Az Ige hirdetése és annak befogadása nélkül üresek a dolgos napok, és fölöslegesek a szép beszédek is, akár a hallgatónak akár a megszólalónak. Jó azt tudni, hogy az imádság, a bibliaolvasás, az igehirdetés nem pusztába kiáltott szó és nem falra- hányt borsó. Ha Szentlélek segítségével szól, akkor mindig éltalál valakit. Lehet, hogy hatása nem látható, nem érezhető azonnal, de egy év múlva vagy tíz év múlva biztosan érezteti hatását. Bizalom gerjed általa Isten iránt, hit ébred sze- retetében és megváltozik az ember, mert azután már arccal az örökélet felé fordul. így történt Kornéliusz esetében is. Keresztsége előtt jóval hallott már Isten csodálatos útjairól, és szívében megerősödött, meggyőződött azok igazságáról s csak ezután jött a keresztyénség és az új élet is. Isten előtt igazzá válik az az ember, aki termi a hit gyümölcsét és nem teszi süketté magát amikor az ige őt szólítja meg, őt akarja mozdítani indítani keresztyén életre. Az Ószövetség és az Újszövetség igéin keresztül Isten bűneinket megbocsátja, lábunkat a hívő életre, tétova látásunkat az igazi világosságra irányítja. Határozatlan, bizonytalan, habozó életünkben egyben biztosak lehetünk: a világ terem tője hozzánk is érthető szavakkal szól. Bennünket is magához akar szeretni a keresztséggel, s az úrvacsorával e drága ajándékkal megtisztít egy szebb új életre. Azt akarja elérni az igehirdetéseken keresztül, hogy akaratát megérthessük, meg- keresztelkedjünk és bűneinket megbánva felszabadultan, a Lélek csöndes szavára figyelve éljünk. Smidéliuszné Drobina Erzsébet *4" A nagybörzsönyi evangélikus templom Gyülekezetünknek ez a második temploma. Az első 1875-ben avatták, „patics-falú”, kicsiny, torony nélküli Istenháza. 1844 nyarán tűzvész martaléka lett. 1847-52 között épült fel a jelenlegi templom. Alapjainak lerakása 1847 októberében történik. Terveit Belcsák Károly egyházfelügyelő, az Eszterházy uradalom mérnöke készítette. Megindul a gyűjtés. A lelkész és gondnok házról-házra járva kérik az adományokat. Gyűlik a pénz... de nem volt elég. 1849ben tető alatt van az épület, boltozat, ajtó és ablakok nélkül. 1850- ben Húsvét hatalmas hóviharokkal köszönt be. A huzatos-fagyos, csupasz templomban állva vesz részt a gyülekezet az istentiszteleten. 180-an vettek úrvacsorát. Zúgolódás nélkül tűrik a hideget. Van már templomuk! A németországi Gusztáv Adolf Gyámintézet két alkalommal siet a templomépítő gyülekezet segítségére. Befejeződhet az építés nagy munkája. 1852-ben, a. Szentháromság utáni 16. vasárnapon Stromszky Sámuel pozsonyi szuperintendens szenteli fel, - Szebe- rényi János bányakerületi püspök és Székács József jelenléteben és szolgálatával. Azóta ünnepli gyülekezetünk minden évben ezen a vasárnapon a templomszentelési emlékünnepet. Az oltárkép 1852-ben készült: Pesky János festőművész alkotása. A húsvéti történet „Ne illess engem” jelenetét (Ján 20,17) örökíti meg. Az oltár két oldalán Mózes és Pál apostol szobra, - a szószék felett pedig Luther szobor látható. Ugyanebben az évben készül az első orgona, melyet azonban 1901-bep újjal cserélnek fel. A templom 3 harangjából kettőt az első világháborúban elvittek, de hamarosan pótolják. 1928-ban toronyóra kerül a toronyba, mely ma is mutatja az időt. 1944-ben újabb harangtól kell búA templom belső tere csúznia a gyülekezetnek, de később véletlenül egy roncstelepen rábukkannak (nem olvasztottak be), - így visszakerülhet testvérei mellé. 1962-ben a templom belső, 67-ben a külső renoválásra került sor. A valamikor több mint ezer lelket számláló gyülekezet, - ma alig 300 lélekkel, - csak ugyanazt mondhatja hálaadással templomáért, 1 amit egyik lelkésze több mint száz évvel ezelőtt írt az anyakönyvi bejegyzések végére: „Mindeddig megsegített minket az Úr!”
