Evangélikus Élet, 1986 (51. évfolyam, 1-52. szám)
1986-02-09 / 6. szám
Evangélikus Elet 1986. február 9. J3 QQ * # GYERMEKEKNEK Jób 1 Hogyan vezet Isten? Próbákkal erősít Következő történetünk egy olyan emberről szól, aki keleten, Úc földjén lakott. Jóbnak hívták. Ez az ember tisztelte az Istent, került minden rosszat és minden dolgában becsületesen járt el. Ezért Igen megáldotta őt az Úr: Hét fiat és három leánygyermeket ajándékozott neki. Jóbnak tekintélyes vagyona volt, nagy földterülete, sok állata. Ezekre számos szolga felegyütt vesztették életüket a szolgák is. Egyik csapás után a másik. Ez még nem volt elég. Jób fiai és leányai lakomát rendeztek legidősebb testvérük házában. Ahogy ünnepeltek, borozgattak, egy hirtelen támadt szélvész rájuk döntötte a házat. Jób összes gyermeke ott halt szörnyet. Amikor mindezt hfrül adták Jóbnak, nagyon szomorú lett. Megügyelt. Minden szépen, rendben volt. Mi történt ez alatt a mennyben? Az Úristen elé járultak hódolni az istenfiak. Eljött a Sátán is. Az Úr megkérdezte tőle, hogy merre járt, és látta-e szolgáját, Jóbot? Most maga Isten kezdi el dicsérni igaz szolgáját. Erre a Sátán: „Könnyű neki jónak lenni, hiszen minden jóval elhalmoztad őt. Add'Céak a kezembe, majd meglátod, hogy megtagad ..." - „Jól van. - válaszolt az Úr - kezedbe adom. Tégy vele, amit akarsz. Csak az életére nem törhetsz. Azt nem engedem, azzal én rendelkezem." Ezzel a Sátán gyorsan elment az Úr elől. S belekezdett a földön pusztító munkájába. Szörnyű csapások érték Isten szolgáját. Jób szolgái éppen az évi szántást végezték, amikor rájuk rontott az ellenség. A marhákat, szamarakat elrabolták, a szolgákat pedig lekaszabolták. - A mezőn legelésző juhokat hirtelen támadt tűz emésztette meg. Velük szaggatta ruháját, földre esve zokogott, így kesergett: „Úgy jöttem e világra, hogy semmim sem volt, úgy is fogok elmenni, hogy semmim sem lesz.” Azonban a következő pillanatban már Istenhez fordult -, nem zúgolódva és nem szitkozódva, hanem ekképpen: „Az Úr adta, az Úr vette el. Áldott legyen az Úr nevei" Még most sem vétke- zétt Jób. A bajban is hű maradt Istenhez. A nehézségek között is ragaszkodott az Úrhoz, kitartott mellette. Tanulhatunk ebből a történetből. Ne csak a jó napokban - amikor minden jól megy, amikor sikereink vannak, amikor megsegít az Isten - tudjunk hozzá imádkozni, őt dicsérni. Tanuljuk meg a nehezeket is Isten kezéből elfogadni. Tudjuk a bajban is az ő kegyelmes akaratát, jóra való vezetését látni. Hiszen - ahogy az Úr Jézus apostola vallja, ez ma is áll: „Akik az Istent szeretik, azoknak minden javukra szolgál.” (Rm 8,28) Fabulya Hilda f A "V / VASÁRNAP 1 r IGÉJE Mt 23,23-36 ■■■ JAJ NEKTEK! KISZŰRITEK A SZÚNYOGOT, A TEVÉT PEDIG LENYELITEK! Az ember nem szereti a borral együtt a szúnyogot is lenyelni, ezért leszűri, hogy ezektől az apró állatoktól tiszta legyen itala. Arra már a zsidó nép sem figyelt oda, hogy az élete teljes egészében tiszta legyen. Kínosan ügyeltek az apróságokra, amelyek ugyan nem elhanyagolandók - mint például a tized a szerzett javak után - de az új világ, amelyet Jézus akar megvalósítani, nem ilyesmiken fordul meg. Jogosság, irgalmasság, hűség, ezek a tulajdonságok fémjelzik, ki mennyire tartja fontosnak a törvényt, ki mennyire cselekszi a törvény Urának akarátát. Jézus képekben gazdag mondatai közül a legelgondolkod- tatóbb a következő: HASONLÓK VAGYTOK A MESZELT SÍROKHOZ! A pászka ünnep előtt a zsidók bemeszelték a sírokat, hogy messziről észrevegye az arra járó, és nehogy tisztátalanná váljon annak megérintése miatt. Ezekhez a sírokhoz hasonlítja azokat, akik ellene hadakoznak. Kívülről azt mutatják, „minden szép és jó” életünkben, de azzal nem dicsekednek, hogy belül a halál és az enyészet uralkodik, mint a hófehérre meszelt sírokban. A mai látszathívők, külsőségekbe felejtke- zők, szokások rabjai ugyanebben a cipőben járnak. Jézus mindenkitől, aki követésére szánja el magát, külső de főleg belső nagytakarítást követel. Nem elégszik meg a meszeléssel, ablaknyitást, alapos szellőztetést, a bűnök kisöprését követeli. - A vád nekünk is szól. A mi nemzedékünk sem szeret önmagába nézni, hogy megkeresse a bűnöket, a szeny- nyes foltokat és Jézus vérének segítségével tetőtől-talpig, kívül és belül megtisztuljon. Pedig erre lenne szüksége minden imádkozó és templomot látogató mai embernek. Egyikünk sem vetheti le magáról őseinek hibáit, mint egy piszkos ruhát. A bűnre való hajlamot az első emberpár bukásától kezdve az ereinkben hordozzuk. FIAI VAGYTOK AZOKNAK, AKIK MEGGYILKOLTÁK A PRÓFÉTÁKAT! önmagunk erejéből nem menekülhetünk meg az ítélettől, önmagunk erejéből vakok vagyunk meglátni a kitisztítandó bűnöket, gonosz tulajdonságokat, melyek olyan jól érzik magukat belsőnkben. Külső szépítgetéssel Isten elől nem takargathatunk semmit. Mi is igyekszünk elhallgattatni azt, aki nyíltan beszél titkolt törvényszegéseinkről. Jézus figyelmeztető szavait fogadjuk alázattal, bűnbánattal. Tanítása tükrében vagyunk csak képesek arra, hogy megkülönböztessük a fontosat a kevésbé fontostól. A Szentlélek jön segítségünkre, hogy szívünkbe is nagytakarítást végezhessünk. Isten szeretetét elfogadva és azt továbbadva élhetünk Neki tetsző életet és menekülhetünk meg az ítélettől. Smidélluszné Drobina Erzsébet IMÁDKOZZUNK Mindenható, szíveket vizsgáló Úr! Kérünk adj erót igazi, teljes bűnbánatot tartani. Engedd, hogy igazi megtérésben legyen részünk, Jézus Krisztus érdeméért. Ámen. Öröklik a földet Mt 5,5 KÉPMEDITÁCIÓK A HEGYI BESZÉD ALAPJÁN Nemrégiben láttam a Győri Balett előadásán eltáncolni az emberiség kilátástalan, reménytelen küzdelmét a boldogságért. Siralomvölgy az életünk, mert harcunk halálos - ezt a nyomasztóan pesszimista gondolatot fogalmazták meg a művészek, sajátos eszközeikkel. Valóban nagy küzdelem folyik a világért, a boldogságért. A történelem során világossá vált, hogy könnyebb elveszíteni Isten megígért örökségét, mint megtartani. A világmindenség meghódítása ádáz küzdelembe csapott át. Nem egyszerűen a tudásvágy, az ismeretlen felfedezésének gyönyörűsége, a megismerés öröme, Isten parancsa és biztatása hajt, hanem a birtoklásvágy, amely nem ismer korlátokat. Könyörtelen verseny ez, ahol mindig lesznek kisemmizettek, vesztesek, áldozatok. Lesznek éhezők, otthontalanok, értelmetlenül szenvedők, háborúk következményeit hordozók, sugárfertőzöttek, testi-lelki nyomorékok. Nemcsak az ember szenved az ember miatt, hanem a természet is. Kinek számit ma, hogy milyenné válik a környezet egy- egy kísérleti robbantás után? Eltelik néhány évtized és gyermekeink csak a múzeumokból ismerik majd a halat, és aranyat fog érni egy liter kristálytiszta forrásvíz. Kihasználói és pusztítói lettünk a teremtettségnek. Ma még gyönyörködhetünk a teremtett világ szépségében. Kinyújthatjuk a kezünket és megtalálhatjuk a társunkét. De sokszor gyötör a gondolat: lesz-e holnap, lesz-e folytatás, lesz-e Föld és rajta emberek? Hová vezet az ádáz küzdelem? Eltorzított minket ez a harc. Már nem látjuk a testvért, csak az ellenséget. Egymás farkasává lettünk. A gátlástalan, a könyörtelen, a pillanatig sem- lelkiző, az agresszív, a számitó, a hajlékony gerincű szinte akadálytalanul tör előre. Úgy látszik, csak az erőnek és az erőszaknak van jövője. Az győz, aki irgalmatlanul söpör el maga körül mindent és mindenkit. Az ember a Holdon jár és közben nem érdekli, mi történt a szomszédjával. Magabiztosan állást foglal az emberiség nagy kérdéseiben és zavarba jön, ha megkérdezik, rendezett-e a családi élete. Semmi sem drága előrejutásáért és érvényesüléséért, szeretne a legrövidebb úton feljutni a csúcsra. Aztán ott fönn kiderül, hog/ egyedül maradt. Micsoda jövő és micsoda győzelem ez? Miféle örökség? Boldogtalan emberiség! Az önzéssel, gátlástalan erőszakkal folytatott küzdelemnek nincs holnapja, nincs ígérete. Jézus mégis örökséget ígér. Lehetséges köztünk a felszabadult öröm és nevetés! „Boldogok a szelídek, mert ők öröklik a földet.” A boldogsághoz legtöbben a legrövidebb és legkönnyebb utat keresik. Jézus nem egy tulajdonságot jelöl meg a sok közül, amely a boldogság titka lehet. Nem azt mondja, hogy a sok egyéb mellett még a szelídség is szükséges ahhoz, hogy boldogok legyünk és elnyeljük az ígéretet. Jézus egészen új, de jókedvvel járható útra hív. Merőben más, de reménységgel teli életformát kínál nekünk. „Tanuljátok meg tőlem, hogy szelíd vagyok és alázatos szívű”... Ehhez az iskolához nehezebb út tartozik, terhek elhordozásával. I Valóban nehezebb értelmes érvekkel meggyőzni, mint agresszívan lehengerelni a másikat. Nehezebb kitérni az útból, mint harciasán küzdeni a magam igazáért. Nehezebb békességben | elhordozni a más gondolkodásút, mint kenyértörésig vinni a feszültségeket. Nehezebb uralkodni magunkon, lenyelni a bántó szót, mint visszavágni és I megalázni. Nehezebb irgalmas szere-1 tettel élni, mint ítélkezni.anaásik,felett. I Nehezebb osztozni a világ sok nyomo-1 rúságában, mint kivonulni «»Világból. I Nehezebb sok fáradsággal új mód-1 szereket keresni, mint kizsákmányolni I a természetet. Talán nem késő még eszmélnünk, Jézus szavára figyelnünk, ő boldogságot rejtett el a szelíd életformában. A tőle kapott irgalmas szeretet formál minket. Jézus az egymásra találásnak, egymás elfogadásának, egymás megtartásának örömét is elrejtette a szelídségben. Az is boldogsággal tölthet el, I hogy Isten szereti a világot és életet I ígért neki. A szelídek erőfeszítései által is meg akarja tartani a teremtettséget. ígéretét be akaija váltani: örökségül adni a földet. A küzdelem azért nem kilátástalan és reménytelen, mert a szelíd Jézus Krisztus győzött a bűn felett, és minket sem hagy cserben. Tekusné Szabó Izabella Könyvszemle Magyar Családi Kalendárium 1986 Tudatában van a Kalendárium kiadója - történetesen a Hazafias Népfront!-a. Kalendárium rendkívüliségének és eredetiségének. Míg más naptárak vagy kalendáriumok általában szakmailag jellegzetesek, és fő céljuk többnyire az információáramoltatás,- addig ez a kiadvány család-centrikus és célja a kommunikáció, tehát a kapcsolatok elősegítése, elsősorban a családban. Cikkei, megemlékezései, tanulmányai szándékosan annak jegyében íródtak, hogy rámutassanak a családi élet alapvető értékéire, beleágyazzák ezeket 'múltjuk hagyományaiba, a művészet segítségével is ezeket az értékeket ápolják, mentsék, erősítsék. - És mivel mindezt a Hazafias Népfront vállalta magára, családvédő küldetésének, teljesítésének stílszerűen eleget tesz azzal, hogy hívőket és nem hívőket egyaránt megszólít és megszólaltat. Pozsgay Imre, a Hazafias Népfront főtitkára a Beköszöntőben többek közt ezt úja: „Sokan kérdezték: lehet-e, szabad-e egy újabb, sokadik kalendáriummal ostromolni az olvasót, akinek már eddig is jutott elég e műfaj termékeiből és talán elege is van belőle. Mégis volt bátorságunk útjára indítani ezt a vállalkozást, mert sokaknak szóló igényes kalendárium kevés van. Olyan pedig egy sincs, amelyik a műfaj hagyományait és •a családi élet időszerű jelenségeit, életmódbeli gondjait kapcsolja össze. Ebben a kötetben kiváló művészek és tudósok, felelős úás- tudók szólnak az olvasóhoz”. A könyv céljának tartja: „Hasznos ismeretekkel és szép olvasmányokkal segít őrizni a család összetartozását, méltóságát”. Említsünk meg néhányat a hasznos ismeretek közül. Minden hónapnál van visszatekintés korábbi idők, évszázadok kalendáriumára, Kis magyar kalendáriumtörténet címmel. Hasznos olvasmány ez a történelmet és az érdekességeket kedvelőknek. - Minden hónapnál olvashatunk egy-egy alapos, komoly elmélkedést valamely orvosi, egészségügyi, gyermeknevelési, életviteli kérdésről, örömről, de többször inkább a gondokról. Például - Gyermeknevelésről: Nemcsak szóból ért a gyerek. - Gyógyszerfogyasztásról. - A család nyelvéről. - Férfi és nő kapcsolatáról. - Dohányzásról. - Alkoholizmusról. - Információrobbanásról. - A gyermeki mosolyról. - A génsebészetről. - A családtervezés új lehetőségéről.- Kábítószerek hazai gondjairól. - Válásról. - Az iskola szeretetéről.- Az emberi együttélés örök szabályai címmel a Tízparancsolatról. - Áz öregek gondozásáról. - A halálról és gyászról. Ezen kívül minden hónapnál olvashatunk a csillagászati vonatkozásokról; a hónap régi magyar elnevezéséről; az aktuális egyházi, főleg katolikus ünnepekről; a leggyakoribb magyar személynevek eredetéről, jelentéséről: Ágnes, Balázs, Sándor, György, Eszter, Péter, Pál, Judit, Ilona, Mária, Ferenc, Katalin, Tamás. Ízelítő a szép olvasmányok közül: versek pl.: Nagy László: Tűz / Csoóri Sándor: Virágvasárnap / Tóth Árpád: Lélektől lélekig / Ká- nyádi Sándor: A Prédikátor Könyve 1. részének 10. versére / Kassák Lajos: Anyám / Kósztolányi Dezső: A bús férfi panaszai-ból / Székely Magda: Kőtábla / a népköltészetből: Karácsonynak éjszakáján / Illyés Gyula: Az idő lebírása. Novellák pl. Móricz Zsigmond: Otthon / Karinthy Frigyes: Tanítom a kisfiámat / Török Sándor: Friss, gyönge tavaszi jóság / Móra Ferenc: Szép karácsony szép zöld fája. Az Akadémiai Kiadó gondozásában két évvel ezelőtt egy vaskos, kitűnőbbnél kitünőbb, történelmi tanulmányokat tartalmazó kötet jelent meg, amelyet barátai, tanítványai és tisztelői, ha kissé megkésve is, 85. születésnapja alkalmából Mályusz Elemér professzornak ajánlottak. A nagy tudós azóta már 88. életévébe lépett' és sok betegség, súlyos műtétek után újult erővel folytatja tudományos munkáját, jóval több, mint hat évtizede egyfolytában. Egész életére ez a hosz- szú táv a jellemző, ősei a valaha volt Magyarország legészakibb részét védelmezték már az Árpádok korában, evangélikus hitük egyidős a reformációval. Nemcsak a magyar történettudománynak, evangélikus egyházunknak is - ahogy régente szokták volt mondani - „nagy öreg embere” Mályusz Elemér. Hadd köszöntse őt a mi szerény szavunk is ehelyütt, hisz a maga munkahelyén, levéltári, könyvtári Már e felsorolás is az igényes vállalkozás sikerét garantálja. A sikerhez persze semmiképp nem lett volna elég a híres-neves gárda, művészek, tudósok, írók és költők nagyszerű művei. A siker tulajdonkutató termekben, budai dolgozó- szobájában, távol a világ zajától, a krisztusi példázat hűséges sáfáraként élte és éli életét. Történettudományi munkásságának középpontjában a magyar nép áll. Még, ha államférfiakról írt is, a néphez való viszonyukat vizsgálta. Az elesettekét. így a legelesettebbekét, a XVIII. században annyi üldöztetésnek kitett, evangélikus magyar nép életét. Egyik leg- remekebb monográfiája, „A türelmi rendelet” az üldöztetéseken győzedelmeskedő evangéliumi hitnek monumentális emléke. „A templomok és iskolák - írja amelyeket az erőszak egyetlen ökölcsapása máról-holnapra a föld színével tett egyenlővé, külsőleg gyenge alapjai voltak a protestáns egyházaknak... Az épületek egyszerűsége csak az anyagi szer génységnek volt a kifejezője, a sokszor példátlan nyomornak, amely- lyel hívők és pásztoraik küzdöttek. Ami azonban a földhöz ragadt népet éltette s az egymást sírjába kíképpeni titka a jól megválasztott aktuális téma, a család védelme, és ezzel karöltve világnézeti nyitottság, az értékek kölcsönös megbecsülése, megőrzése és, továbbadása. Gyűr Sándor sérő generációkat átsegítette a szenvedéseken, az az erő és kitartás a lelkekben élt. Hit volt ez, a szónak legfenségesebb értelmében, egyedül méltó arra, hogy rajta, mint kősziklán, nyugodjék az egyház.” A nagy professzor egyik ősét, Bezegh György zólyomi alispánt Caraífa végeztette ki Eperjesen. Kiváló, katolikus történész írta róla, hogy Mályusz Elemér (én teszem hozzá: ez a lelke mélyéig evangélikus tudós) közép- és újkori, egyháztörténelmi munkáival a katolikus egyháztörténet-írásnak is új utakat mutatott. Az eperjesi vértanú kései ivadékának ökumenikus lelkülete maradandó művekben öltött testet. Ezek a munkák nemcsak a magyar történettudománynak, de az egyetemes, magyar keresztyénségnek is örök értékei. Alkotójukat, hűséges és jó sáfárját éltesse még sokáig a jó Isten töretlen munkakedvvel, erőben, egészségben! , Komjáthy Miklós MÁLYUSZ ELEMÉR KÖSZÖNTÉSE
