Evangélikus Élet, 1986 (51. évfolyam, 1-52. szám)
1986-08-10 / 32. szám
Evangélikus Élet i9B6. augusztus 10. Eül 01 jfts A GYERMEKEKNEK Jn 15,1-8 Hogyan nevezte magát Jézus? Az igazi szőlő tő Ha a zöldségbolt kirakatában pillantjuk meg, ritkán gondolunk arra, hogy a szőlőnek milyen sok fajtája létezik. Bennünket persze inkább az érdekel, hogy anyutól pénzt kapjunk, ás a gyönyörű fürtök egyike minél hamarabb a birto- k inkban legyen. Akik közüle- tek falun élnek, tudnák elmondani, hogy milyen sokféle szőlő terem. Vannak olyanok is, amelyeket ritkán, vagy egyáltalán ziem árusítanak üzletekben. Ezekből nagyon finom bor készíthető. Másokat viszont vétek lenne italok készítésére felhasználni. Ilyenek pl. a csemege- vagy étkezési szőlők. De esetleg hallottatok már a No- va-borról is. Olyan szőlőből készítik, ami nemcsak értéktelen, hanem kimondottan veszélyes. Boltban nem találkozhattok vele, mert az igazi kereskedő sose vásárolná meg. Bora, ha sokat isznak belőle - mérgező, pedig fürtjei kívülről nem sokban különböznek más fajtákétól. Minden azon múlik, milyen szőlőtőből táplálkozik a vesz- sző. Jézus ma így szólít meg bennünket: Én vagyok az igazi szőlőtő. Az ő korában az emberek könnyen megértették ezt a kijelentését. Egy gyönyörű kép élt a zsidók képzeletében. Magukat a szőlőhöz hasonlították, s úgy gondolták, hogy ők az Isten kertjében a legértékesebb szőlőtőke. Életük jó „gyümölcseit” Uruknak-a kert Gazdájának, és saját nemes, kiválasztott voltuknak tulajdonították. Jézus azonban arról beszélt nekik, hogy nagyon tévednek, ha saját kiválasztottságukban, tökéletességükben - vagyis önmagukban - bíznak. Nem a zsidó nép az igazi szőlőtő, hanem maga Jézus személyesen. Ha valaki nem rá építi az életét, nem belőle táplálkozik, akkor rossz tőkén él, s így csak rossz gyümölcsöt teremhet - az ilyen szőlővesszőket pedig előbb- utóbb kivágja a mennyei Gazda, s a tűzre veti őket. Jézus azonban nemcsak kétezer évvel ezelőtt nevezte magát „igazi szőlőtőnek", ma nektek is így mutatkozik be. Minden ember életében vannak gyümölcsök. Sokszor így nevezzük őket: eredmény, siker, teljesítmény, jóság, becsületesség vagy éppen hazugság, gyűlölködés, durvaság, csúnya beszéd, igazságtalanság. Biztosan ti is tudnátok most már folytatni a felsorolást. Látjátok, ezek a dolgok mind arról árulkodnak, hogy hova tartozunk, kire építjük az életünket, milyen tőről szívjuk magunkba naponként a testi-lelki táplálékot. Ha az Úr Jézushoz tartoztok, tőle biztosan nem tanultok soha szeretetlenséget, csalást, hazugságot-hiszen ő az igazi szőlőtő - s aki vele állandóan kapcsolatban van, az nem teremhet rossz gyümölcsöt. Persze, ha másfajta gyümölcsöket is találtok, akkor meg kell vizsgálnotok, hogy hol vagytok. A szőlő Gazdája türelmes, de nem érdemes visszaélni jóságával. Ha látja, hogy rossz, vad tőkén élünk, s nem terem, rajtunk semmi jó gyümölcs, előbb-utóbb kivág minket, nehogy megfertőzzük a többit is. Figyeljetek tehát Jézusra! ö az igazi szőlőtő. S ha valaki azt szeretné, hogy élete ezentúl jó gyümölcsöket teremjen, kérje most velünk együtt így a kert Gazdáját: Uram, Mennyei Atyám! Ültess át kérlek engem! Szeretnék jó gyümölcsöket teremni. Ámen Brebovszkyné Pintér Márta X a "v VASÁRNAP IGÉJE Jer 9,23-24, NINCS DICSEKEDNI VALÓNK Jeremiás prófétai igéje első pillanatban talán a maga korában helytállónak, de a mi időnkben aktualitásában tőlünk távol állónak tűnik. Rögtön megváltozik azonban véleményünk, ha arra gondolunk, hogy általános emberi gyakorlat szerint melyek azok az értékek, amelyekre törekedni szoktunk. Vagy pl. milyen mértékek szerint szoktunk embertársainkról véleményt alkotni. Miért találjuk egyiket kimagaslónak, nagynak, a másikat szürkének, kicsinek. Van, aki ebben, van, aki amabban látja az emberi nagyság mértékét, de bölcsesség, erő és gazdagság olyan tulajdonságok, amelyeket gyakran használunk mérték gyanánt. Ezeket még gyermek és ifjú is elérendő célként tűzi maga elé. így, ha az embertársaink előtt való szóbeli dicsekvés korszerűtlen és gyermetegnek tűnő is, bizonyos, hogy az ember szívének mélyén sokszor él az ezekre támaszkodó öntudatos büszkeség. Egyikünk a bölcsesség, értelem, másikunk az erő, hatalom, ismét más a gazdagság, vagyon előtt hajol meg. A próféta nem száll vitába azon, hogy ezek az értékek valóban értékek-e, hanem egyszerűen azt hirdeti, hogy a rájuk támaszkodó büszkeség, gőg nem Isten szerint való. Ez a magatartás ugyanis saját magunk előtérbe állítása, ahol a dicsőséget magunknak tulajdonítjuk, s ezzel magunkat helyezzük Isten helyére. Vétek ez az első parancsolat ellen, hiszen így önmagunkat istenítjük. Nem hiába óvja Isten népét: „Ne gondolkodj tehát így: az én erőm és hatalmas kezem szerezte nekem ezt a gazdagságot, hanem gondolj arra, hogy Istened az Úr ad neked erőt a gazdagság megszerzésére. (SMóz 8, 17-18.) Pál apostol pedig az első Korinthusi levélben így írt a gyülekezet tagjainak összetételére vonatkozóan: „...hogy egyetlen ember se dicsekedjék az Isten színe előtt.” Látnunk kell, hogy mindig arra az Úrra szorulunk, aki szeretetet, jogot és igazságot teremt és gyakorol a földön. Nemcsak arról van szó, hogy nélküle nem lenne az embervilágban szeretet, jog és igazság, mert csodálatos útjai által ő munkálja azoknak érvényesülését, s ha ő nem tenné ezt, nem lenne bennük részünk, hiába szomjaznánk rájuk. Hanem valami másról is. Ez az ótestamentomi kifejezési forma ugyanis arról az Úrról tesz tanúságot, aki kegyelméből megigazít, s ezáltal juttatja érvényre szentségét és dicsőségét. Már Ezsaiás így prófétáit erről, mikor arról szólt, hogy a Messiás Isten szeretetéből a jog és igazság által valósítja meg országát. (Ézs 9,7) Rászorulunk erre az Úrra és az ő szeretetét és igazságát hozó és adó Krisztusra, hiszen ő a mi igazságunk, szentségünk és váltságunk. Ha pedig ezt tudjuk, akkor valóban nincs mivel büszkélkednünk, dicsekednünk. Illetve csakis egyetlen lehetőségünk marad, amit Pál apostol is ír Jeremiás szavait idézve: „Aki dicsekedik, az Úrral dicsekedjék.” (1 Kor 1,31) Nincs hát semmink, amivel eléje állhatnánk, csak az a Krisztus, aki betakar minket érdemével most és az ítéletben egyaránt. Képességeink és javaink sem a mi dicsőségünket hirdetik, hanem azét az Úrét, aki kegyelmes szeretetével körülveszi életünket, s mindennel megajándékoz bennünk, ami erre az életre és az üdvösségre szükséges. Nincsen másunk, csak ez az örök kegyelmes szeretete. Ha valamit dicsekedve elmondhatunk magunkról, az ez. Bánfi Béla IMÁDKOZZUNK Hálát adunk Neked, Mennyei Atyánk, hogy kegyelmes szereteted öleli körül életünket. Te ajándékozol meg minket mindennel, ami e földi életre szükséges. Tudjuk, nincsen semmi érdemünk, amivel eléd állhatnánk. Egyedül Krisztus érdemében bízva mehetünk eléd napról-napra, s így állhatunk meg előtted az utolsó nagy napon is. Kérünk azért engedd, hogy elnémuljon ajkunkon minden dicsekvés s a Te dicséreted csendüljön fel helyette. Ámen. Végiglapozzuk a Bibliát Óbudán az ifjúság szombaton délután találkozik. Az együttlétek három területen folynak. 1. A Biblia tanulmányozása tölti ki az óra nagyobb részét. Legelejétől nézzük át ezt a csodálatos könyvet úgy, hogy a legfontosabb mondanivalónál megállunk és a modem bibliatudomány segítségével igyekszünk mélyre hatolni. Eközben előkerülnek természettudományi, pszichológiai, antropológiai tételek is. De mindenekfö- lött érdekel bennünket az Isten-arc és az emberréválás problémája. Jelenleg - az ószövetség után - a szinoptikus evangéliumokat olvassuk. megszólaltak, s elmondták, nekik személy szerint mit jelentenek a szombat délutánok. Zoli: „Egyértelműen értékesek. Ezek a bibliaórák nekem olyanok, mint a sivatagi vándornak az oázis. /Mindig nagyon várom. Feltöltődöm és a hétköznapokra is marad tartó erő belőlük. Nagyon jó, hogy aktuális problémáinkra kapunk feleletet. Nagyobb perspektíva nyílik meg előttünk.” Anett: „Találkozásaink legfőbb célja az Istenről alkotott kép élesítése. A Biblia világa modern módon jön közel hozzánk és megérthetjük a nekünk szóló üzenetet. Beszélgetéseink során megismerkedünk a haKirándul az óbudai ifjúság 2. Érdekes könyveket ismertetünk a Biblia mellett. Élveztük pl. Carnegie könyvét: „Hogyan bánjunk az emberekkel?” Időnként a Nők lapjából és az Ifjúsági Magazinból olvastunk el egy-egy cikket. Olvastunk Hankiss Ágnestől, Friderikusz- tól, és beszélgettünk Moody: „Élet az élet után” c. könyvéről. 3. Az óra harmadik részében vidám vetélkedők vannak, sőt tréfákat olvasunk és mondunk. Kedves, egymáshoz még közelebb hozó volt a bakonyi kirándulásunk. Az itt közölt fénykép a Cuha-völgyben készült. De ne csak én legyek a beszámoló! Mikor említettem a fiataloknak, hogy az Evangélikus Élet részére küldök cikket az ifjúsági alkalmakról, páran sonló korú és érdeklődésű emberek életszemléletével. Az is jó, amikor „piknik”-szerűen hozunk magunkkal valamit: cikket, szép verset, könyvet.” Vili: „Az is érdekes, amikor ki-ki beszámol egy filmélményéről, s véleményt cserélünk. A modem bibliatudomány ismertetése igen fontos. Sokkal biztosabbak vagyunk, amikor valakivel vitára kerül sor. Hiányzik Karcsi barátunk, aki katona - jó hozzászólásai voltak neki is. Időnként levelezünk vele.” Még annyit: az istentiszteletekre csak hárman járnak az ifjúságból rendszeresen. Bárcsak megérintené Isten Lelke fiataljaink szívét úgy, hogy életük áldott, boldog legyen! Görög Tibor--------------------------------------------=------------------------- Könyvsorozat ------------------f------------------------------------------------— 03 m —---------- A VALLÁSI NÉPRAJZRÓL ----------== Val lási néprajz címen új könyvsorozat jelent meg. Mindjárt ennek I. és II. kötete. Külseje az első köteten díszes, emelvényen kakas, a református templomok tornyát jelképezi. A második köteten viszont kereszt. Mindjárt ez is utal az ökumenikus tartalomra. A kötet kiadója Eötvös Lo- ránd Tudományegyetem Folklór Tanszéke. Röviden ELTE, budapesti egyetem. Ahol a jövendő néprajzosokat képzik ki. A kötetek célját az első kötet „Ajánlásában” Voigt Vilmos dr. tanszékvezető egyetemi tanár így határozza meg: „Minden adat, amely népünk vallásos életének múltjáról vagy jelenéről ad képet, drága kincs, amit össze kell gyűjtenünk, és közzé is kell tennünk. Kötetünk céjja ez. Évek hosszú sorának munkáját tükrözi, lelki- pásztorok, néprajzkutatók, filológusok gyakran egész életük során foglalkoztak e témakörrel, és most tanulmánykötetünk némi ízelítőt ad kutatásaik eredményeiről.” „Minden magyarországi egyház és felekezet felismerte annak fontosságát, hogy a maga néphagyományait rögzítse, feldolgozza.” „Kötetünk elkészültekor természetesen legbüszkébbek a magyar népre vagyunk, amely a maga egyházi és vallásos életében is megtalálta a módot arra, hogy az életvitelét, ideáljait, normáit megőrizhesse és egyetemes magyar művelődéstörténet példátlan értékeit mentve meg ezáltal.” A kötetek megjelenését a Művelődési Minisztérium Központi Kutatási és Fejlesztési Alapja tette lehetővé. A jutányos áru nyomdai munkálatokat a Debreceni Kollégium végezte. Cikkírók, közreműködők társadalmi munkában tették szép dolgukat. A közölt nagy anyag legnagyobb része a református egyház Doktorok Kollégiuma Néprajzi szekciójában elhangzott előadásokból áll. E szervben alakulása óta az évenkénti egy-két alkalommal tartott több napos gyűlésén 205 előadás hangzott el. Csak a legutóbbi júniusi berekfürdői konferencián 75 előadás és hozzászólás volt. Első kötetről. 394 oldalon 39 fényképpel jelent meg. Ennek első részében a röviden idézett Voigt Vilmos dr. professzor ajánlása után Gunda Béla dr. ny. egyetemi tanár, Balogh István ny. levéltár-igazgató és Molnár Ambrus esperes, a református néprajzi szekció elnöke alapvető tanulmányai jelentek meg. Ezekben a mai feladatokat és a- gyülekezetek felelősségét fejtegetik. II. részben 12 tanulmány következik, melyekben kisebb- nagyobb területet vizsgálnak, íróik foglalkozásuk szerint a kötet végén lévő összeállítás szerint: ref. lelkész 7, evang. lelkész 1, múzeumigazgató, agronó- mus, muzeológus 1-1, ref. lelkész egyben múzeumigazgató 1. Molnár Ambrus ref. esperes a csoport elnöke tanulmányában visszatekint munkájukra és az előzményekre. Igen széles körű vizsgálódásra buzdítja a résztvevőket. Az első tanulmány a 12 rész- vizsgálatokból Huley Alfréd ny. evangélikus lelkésztől származik (Kiskőrös). Címe: A Biblia a református és evangélikus népi tudatban Békés megyében. Ebben magyar, német, szlovák gyülekezetekben 56-ban vizsgálja a Biblia helyét, olvasottságát, ismeretét, ki kinek veszi. Bibliaterjesztés eredményessége és végül történetek a Biblia hatásáról. A többi tanulmányok témái egy-egy kisebb területen vizsgálva: Kálvin hatása, konfirmáció, úrasztala, templomi ülésrend, temetői rend, fejfák díszítése, temetési szokások, harang, harangozás, látomások, vallásos népszokások, lakodalom. A sorozat II. kötete 554 oldalas és 18 tanulmányt tartalmaz. Cikkírói foglalkozásuk szerint még változatosabb képet mutat, mint az első kötetben. Református lelkész 3, evangélikus lelkész 2, ádventis- ta lelkész-elnök 1, szakemberek 6, főkönyvtáros, gyűjteményigazgató ref. lelkész 2, tanár 1. E kötet első részében régi iratok, jegyzőkönyvek alapján na- zarénusok és reformátusok múltjáról olvashatunk négy tanulmányt is. Majd öt megemlékezést találunk lelkészek néprajzi munkájáról. A további tanulmányok témája egy amerikai magyar közösség, egy szombatista, két református temetési szokásokról szól. Koppány János nyugalmazott tótkomlósi lelkész 31 oldal terjedelemben színesen ismerte-' ti a tótkomlósi harangozási szokásokat. Rajtuk keresztül a község és gyülekezet életébe tekinthetünk bele. A gyülekezet, templom, harangok történetének vázlata után a 4 harangozó választása, fizetése, viselete, tartózkodási helyük, egészen részletesen pedig a kötelességeik. Ez utóbbi pedig nem csak a harangozásból állt, hanem kézbesítés, takarítás, tűzőrség stb. Például tülkölés éjjel negyedóránként. Közbevető javaslatom: érdemes volna a még élő idős harangozóktól, sírásóktól a régi szokásokat begyűjteni. A másik evangélikus tanulmány e kötetben Huley Alfrédtől van. Ünnep és ünneplés a Békés megyei evangélikus gyülekezetekben címmel. Az egyházi esztendőn végigmenve gyűjtötte össze az ünnepi-ünnep előtti szokásokat. Ezek között vannak, amik európaiaknak mondhatók. Másokat más vallásokból vettek át. Némelyik az ünnepi gondolatok elmélyítését szolgálta. De egy részük ősi hiedelmek maradványa. Bizonyára vannak lapunk olvasói között, akiket a fenti témák érdekelnek. Kapható kötetenként 100 forintért a Protestáns könyvesboltban: Budapest IX., Ráday utca 1. szám alatt. Huley Alfréd <
