Evangélikus Élet, 1986 (51. évfolyam, 1-52. szám)
1986-07-06 / 27. szám
ORSZÁGOS EVANGÉLIKUS HETILAP 51. ÉVFOLYAM 27. SZÁM 1936. JÚLIUS 6. SZENTHÁROMSÁG UTÁNI 6. VASÁRNAP ÁRA: 5,50 Ft r ■ Krisztus a keresztségbe minden időre belevegyítette ártatlan piros vérét. Igaz, hogy az emberi szem csak tiszta fehér vizet lát. János apostol azonban hitünk belső, lelki szemét akarja kinyitni, hogy ne csak a vizet lássuk, hanem a mi Urunk Jézus Krisztus vérét is. Miért? Mert a szent keresztséget is ugyanaz a vér szerezte meg nekünk, amely 'értünk kiomlott és bűneinkért megfizetett. Krisztus vére érdemét és erejét a keresztségbe helyezte, hogy abban legyen a miénk. (Luther) V A Lutheránus Világszövetség az európai biztonság és együttműködés erősítéséért- Dr. Nagy Gyula püspök újabb genfi útja Hálaadó ünnepi ülés a Teológiai Akadémián „Világosság vagytok az Úrban!" Az 1985/86-os tanulmányi esztendő tanévzárójára június 20-án került sor. Az idei esztendőben 9 teológiai hallgató búcsúzott és lép a közeli hetekben lelkészi szolgálatba. Az'ünnepi alkalmon részt vett és igét hirdetett dr. Nagy Gyula püspök. Az ünnepségen részt vettek az egyházi, állami és társadalmi vendégek sorában a testvér akadémiák képviselői, egyházunk esperesei, lelkészei, a Lutheránus Világszövetség Európa-titkára, Sam Dahlgren. A tanévzáró ünnepi ülésen megjelent és beszédet mondott Miklós Imre államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke, akit elkísért Lóránt Vilmos tanácsos is. Újabb genfi útjáról hazatérve dr. Nagy Gyula püspök nyilatkozott annak a genfi tanácskozásnak az eredményeiről, amelyet Gunnar Stálsett főtitkár június 16-ra és 17-re hívott össze a Világszövetség genfi központjába. Elmondotta, hogy a mai nemzetközi helyzetben különösen nagy jelentősége van a Lutheránus Világszövetség elhatározásának, hogy az európai és északamerikai evangélikus egyházak segítségével kívánja támogatni - az eddiginél sokkal erőteljesebben -.azt a „Helsinki-folyamatot”, amelyet a 10 évvel ezelőtt megkötött és harmincöt állam által aláírt Helsinki Egyezmény indított el Európában. Ma Európa és Észak-Amerika evangélikus egyházainak is mindent meg kell tenniük azért, hogy a szembenállás, a konfrontáció, a feszültségek helyett a tárgyalások, a kölcsönös biztonság, a fegyverkezési versenyfutás megállítása és a békés együttműködés szelleme jusson győzelemre kontinensünkön és a világban - mondotta Stálsett főtitkár megnyitó beszédében. A békét nem elég őrizni, hangzatos jelszavakkal dicsőíteni, tenni is kell érte valamit. Ennek a gondolatnak a jegyében gyűlt össze harminc fiatal június 9-11. között Balatonszárszón, egyházunk üdülőjében, véleménycserére, egymás elképzeléseinek megismerésére, formálására. Az Egyházközi Békebizottság, a Keresztyén Békekonferencia (KBK) Baráti Köre, az Ökumenikus Tanács és az Európai Ökumenikus Ifjúsági Tanács (EYCE) kezdeményezésére jött létre ez a maga nemében eddig egyedülálló ökumenikus konferencia. Nem vezető személyiségek képviselték a különböző egyházakat, hanem gyülekezeti tagok, teológusok és fiatal lelkészek, akik szeretnék komolyan venni Jézus Hegyibeszédében elhangzott szavait: „Boldogok, akik békét teremtenek, mert ők az Isten fiainak neveztetnek.” (Mt 5,9). A konferencia során elhangzott két bibliatanulmány is erre hívta fel a figyelmet, amikor a békéről mint ajándékról (Jn 14,27) és mint feladatról beszélt (Mt 5,9). Az ismerkedés percei után dr. Aranyos Zoltán, az Egyházközi Békebizottság főtitkára szólt arról, hogy milyen alapon nevezhetünk egy békemozgalmat keresztyénnek. Négy pontban fejtette ki, hogy mennyire meghatározhatja egy mozgalom jellegét a benne munkálkodók személye, indítékaik, a módszer - ahogyan dolgoznak, és a tartalom - amit tesznek. A szémélyes hangvételű, sokszor régi emlékeket is felelevenítő beszámolót élénk beszélgetés, véleménycsere követte. A világ tizennégy pontján van jelenleg is háború. Az egyházak nemzetközi béketevékenységéről, a KBK munkájáról dr. Görög Tibor, az ökumenikus Tanács főtitkára, a KBK prágai irodájának volt vezetője számolt be. Ehhez kapcsolódott Lehel László, lapunk szerkesztője, a KBK Baráti Körének titkáA kétnapos tanácskozás során dr. Nagy Gyula püspök a kelet-európai evangélikus egyházak részéről számblt be ezeknek az egyházaknak az európai béke és együttműködés érdekében végzett szolgálatáról és az egyházak lehetőségeiről ezen a területen. A munkabizottság teológiai és gyakorlati irányvonalakat dolgozott ki arra nézve, hogyan vehetnek részt a két kontinens sokmilliós evangélikus egyházai a „Helsinki-folyamat” erősítésében, így a novemberben Bécsben összeülő új „Helsinkikonferencia” egyházi támogatásában, az Európai Egyházak Konferenciája «és az Egyházak Világtanácsa hasonló programjainak erősítésében. A nemzetközi munkabizottság tanácskozását dr. Paul Wee (USA), a LVSZ új, második főtitkárhelyettese vezette. Részt vettek a munkában az NSZK, NDK, Ausztria, Svédország, Finnország, Norvégia egyházi küldöttei és az Egyházak Világtanácsa és az Európai Egyházak Konfera, aki a hazai munkáról és a legújabb lehetőségekről szólt. A fiatalokhoz különösen is közelálló kérdéseket érintett Páll László, az EYCE főtitkára, amikor a nemzetközi ifjúsági találkozókról, az ökumenikus szinten való kapcsolatok építéséről beszélt. A kérdések és hozzászólások mellett fontos javaslatok, megvalósulásra váró ötletek is jócskán elhangzottak. Felmerült pl. egy magyar nyelvű ökumenikus információs lap szükségessége, mely a tájékoztatáson túl, sok egyéb hasznos feladatot is elláthatna. (Az angol és német nyelvű változat már évek óta rendszeresen megjelenik.) Szóba került az ökumenikus énekeskönyvvel párhuzamosan egy ifjúsági énekfüzet létrejöttének lehetősége is. Itt kell megemlítenünk, hogy jó visszhangja volt, a pilisi evangélikus „Effata” ének- és zenekar képviseletében megjelent „kvartett” szolgálatának. • Általa bepillantást nyerhettünk a ma még kevésbé ismert ökumenikus ifjúsági énekkincsünk gazdag tárházába. A konferencia második napján három vendéget hallgattak meg az összegyűltek. A leszerelés iclőszerü kérdéseiről dr. Tolnáy László, a Külügyi Intézet tudományos osztályvezetője tartott részletes és nagy érdeklődést keltő előadást. A hazai békemunka legújabb fejleményeiről, terveiről Fodor István, az OBT titkára szólt. A Magyar Ifjúság Országos Tanácsa képviseletében pedig Tunyogi László számolt be az ifjúság szerepéről, a békemunka megújulásáról és a külföldi kapcsolatok fejlődéséről. A nyílt, őszinte légkört jelzi, hogy a kérdések, hozzászólások a fehér asztal mellett is folytatódtak. A záróesten a résztvevők aláírták az OBT által az 1986-os békeévre kiadott „Őrizzük a békét” című plakátot. A szervezők és a résztvevők így búcsúztak: Érdemes volt! Ezeknek a találkozóknak folytatódniuk kell! Brebovszky János • • Ökumenikus konferencia a kallódó ifjúság megmentéséért A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa keretében működő, a Kallódó Ifjúságot Mentő Misszió munkatársai számára konferenciát rendeztek Berekfürdőn május 26-31. között. Ezen az alkalmon részt vett F. Weis singer, a Hessen-Nassaui Tartományi Egyház (NSZK) diakó- niai szolgálatának hazánkban tartózkodó igazgatója. : Május 28-án felkereste a konferenciát dr. Tóth Károly püspök, a Zsinat lelkészi alelnöke. Ezen az alkalmon jelen volt Tamás Bertalan, a Zsinati Iroda Külügyi Osztályának vezetője, Arató Ferenc tiszántúli egyházkerületi főjfegyző és dr. Pásztor János dékán. A Kallódó Ifjúságot Mentő Misszió vezetője, dr. Adorján József budapesti esperes bemutatta az egyhetes konferencia résztvevőit, akik különböző protestáns felekezetekhez tartoznak, majd ismertette a misszió szolgálatának eddigi tapasztalatait és további terveit. A püspök tolmácsolta az Ökumenikus Tanács köszöntését, #majd kiemelte az embereket és a családokat mentő misszió egyházi és társadalmi jelentőségét. Weis- singer igazgató elmondta: az NSZK-ban hasonló gondokkal küzdenek. A kábítószerek rabságában sínylődő fiatalok érdekében a keresztyén embernek kötelessége, hogy hatékonyan tudja kifejezni szeretetét, törődését,, segíteni akarását. Evangélikus részről a tanácskozáson resztvettek Vető Béla és Missura Tibor lelkészek. A tanévzáró ünnepi istentiszteleten Ef 5,8 alapján hirdette a püspök az igét. (Az igehirdetést lapunk 3. oldalán teljes terjedelemben közöljük.) A dékáni jelentés megemlékezett az elmúlt tanév főbb eseményeiről, eredményeiről. A 90. zsoltár befejező sorai, „Kezeink munkáját tedd maradandóvá!” refrénsze- rűen visszatértek dr. Vámos József dékán szavaiban. Mint mondotta - ezért volt és lesz Akadémiánk és Teológus Otthonunk egyik legszo- rongatóbb és egyben legreménytel- jesebb imádsága, mert hiszünk a kérés teljesedésében - ez a néhány szó: „Kezeink munkáját tedd maben is, mert ez a mi Jézus Krisztusba kötött egzisztenciánk és ez a mi a jövőért, a megújulásért való — az egyháztól ránk bízott szolgálatunk. A továbbiakban a dékáni jelentés foglalkozott az oktatás színvonalának, a „Fórumok” és „otthonórák” alkalmaival, a TIT Budapesti Szervezete József Attila Szabadegyeteme kihelyezett tagozata által létrejött külső előadásokkal, az evangelizációs sorozatokkal, a külföldi kapcsolatokkal és professzorcserékkel . A jelentés részletesen szólt arról az új kezdeményezésről, melynek keretében a Teológiai Akadémia a legfiatalabb lelkészgenerációt továbbképzésre, testvéri beszélgetésre hívta meg. - A célunk az volt és az maradt, hogy segítsünk volt tanítványainknak a hit, a tudomány és a mindennapi szolgálat dolgái- ban és az, hogy közösen beszéljük meg az egyházi, társadalmi és emberi problémáinkat úgy, ahogy - ismét - a zsoltáros mondja „a mi kezeink munkáját tedd állandóvá nékünk!” - hangsúlyozta Vámos József dékán. Kitért a jelentés a katonai szolgálatot teljesítő előfelvételis hallgatók helyzetére is. A körülmények kedvező változásáért a dékán köszönetét mondott a Honvédelmi Minisztériumnak és az Állami Egyházügyi Hivatalnak. Ä jövőre vonatkozó tervekkel kapcsolatosan örvendetes bejelentést tett a dékán. - Gondjaink vannak az oktatás, a nevelés külső feltételeinek biztosításában, mert szűkké lett tanintézetünk és Teológus Otthonunk belső tere és ezzel párhuzamosam az oktatás és nevelés belső és külső lehetősége. Ennek tudatában fordultunk segítséDr. Nagy Gyula püspök köszönti Miklós Imre államtitkárt gért egyházi vezetőinkhez csakúgy, mint fővárosi, állami feletteseinkhez: engedélyezzék számunkra egy új - a teológiai oktatás és továbbképzés, egyházunk konferenciai és sokirányú céljait szolgáló - épület felépítését. Ez a kérésünk meg- hallggatásra talált: egyházvezetőségünk támogatja céljainkat, államunk biztosítja a feltételeket is, és most az a kérésünk, hogy a gyülekezetek köznapi és távolabbi - lelkész, laikus, réteg és egyéb konferenciák - céljait szolgálja. Ehhez - hogy „kezeink munkája állandó” legyen - kérjük gyülekezeteink megtapasztalt segitségét. A dékáni jelentést követően került sor a végzett hallgatók - Brebovszky Éva, Brebovszky János, Fodorné Szkrinyár Katalin, Nagy ra, Szeker Éva, Tóth Márta és Vető István - búcsúzására. Nevükben Vető István a hálaadás és a bizalom hangján mondott köszönetét. A Teológiai Akadémia szép szokása, hogy évről évre meghívja a több évtizeddel ezelőtt végzett hallgatók egy-egy csoportját. A 40 évvel ezelőtt végzettek nevében - nyolcán indultak egykoron, ketten már nincsenek közöttük - Garami Lajos esperes adott hálát. Miklós Imre államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke külön is köszöntötte a Teológiai Akadémiát abból az alkalomból, hogy tevékenységé miatt az Országos Béketanács kitüntető plakettben részesítette. Az államtitkár beszédét lapunk 3. oldalán közöljük. A hálaadó ünnepi akadémiai ülést a teológus ifjúság éneke Zengjen hálaének, Miklóssy Anna szólóénekével, Laudate Dominum, valamint Finta Gergely orgonazenéje (J. S. Bach: c-moll prelúdium és fúga) gazdagította. radandóvá!” - a jelenben és a jövőA Teológiái Akadémia tanári kara, középen dr. Vámos József dékán Edina, Mitykó András, Puskás SáELŐ VIZ A tanévzáró ünnepély. Az első padsorban az idén végzett teológiai hallgatók így kezdődött az európai keresztyénség - hol tart ma? ApCsel 20,17-38 A búcsúzó Pál nem dogmatikát vagy etikát ad, hanem saját életét állítja oda példa gyanánt: „Ti tudjátok, hogy az első naptól fogva... hogyan viselkedtem közöttetek az egész idő alatt: szolgáltam az Úrnak teljes alázatossággal...” Nekünk is tudnunk kell, hogy akar- va-akaratlanul az életünkkel prédikálunk környezetünknek. Az elméleti keresztyénségnek nem sok haszna van, de a gyakorlati keresztyénség mindig többet ér a legjobb prédikációnál is. Pál abban summázza szolgálatát: ő megtette amit tehetett, intett, figyelmeztetett. Nyíltan megmondta, van üdvösség, de van kárhozat is. Erre utal a 26. vers: „Bizonyságot teszek előttetek a mai napon, hogy én mindenki vérétől tiszta vagyok” Ezzel Ezékiel próféta szavaira utal az apostol; Ezékiel 3,17-19. A búcsúzó Pál a presbiterekre bízza a gyülekezet gondját. De érdekes, hogy azzal kezdi, hogy elsősorban magukra viseljenek gondot. Ez vonatkozik a mai gyülekezeti munkásokra is: először magunkra vigyázzunk, nehogy felülkerekedjen az „én”, a hiúság. Mert ha ez bekövetkezik, az illető már nem alkalmas a szolgálatra. Péter apostol is nagyon szépen írja le a gyülekezetről való gondoskodást I. Péter 5,2-4 verseiben: „Legeltessétek az Istennek közötPál búcsúja az efezusi presbiterektől tetek levő nyáját; ne kényszerből, hanem önként, ne nyerészkedésből, hanem készségesen...” Ez lehetne a presbiterek lelki tükre. Ma is ezek a problémák. Van aki semmi terhet nem vállal. Nem akarja „lekötni” magát. Szeszélyből, múló lelkesedésből, hangulatból olykor tesz valamit, de rendszeres szolgálatot nem vállal (kántor, egyházfi, pénzbeszedő, perselyezö, beteglátogató). A baj végső magyarázata: hiányzik a szolgálat öröme. „Nyerészkedés” arra utal, hogy valaki anyagi vagy legalább hiúsági vonalon elismerést, dicséretet vár. Ahogy Pál példakép volt - úgy legyen minden presbiter is példakép a gyülekezet számára. Áz elő példa a döntő gyülekezetben és családban. Pl. mit lát otthon a gyermek: Bibliát olvasó, imádkozó szülőt, olyant aki őt küldi a templomba, vagy aki őt kézen fogva vele megy.! A gyülekezetről való gondoskor dás forrása az Igéből való élés. Sok terv, ötlet lehet egy gyülekezetben, de ami nem az Igéből fakad, azon nincsen áldás. Igéből élő, naponta Bibliát olvasó presbiterekre van szükség. A Bibliából élő presbiter tudja az élő igét továbbadni, azaz „legeltetni” a nyájat. Gáncs Aladár renciaja képviselői. Új kezdeményezés Ezeknek a találkozóknak folytatódniuk kell! „Boldogok, akik békét teremtenek”
