Evangélikus Élet, 1985 (50. évfolyam, 1-52. szám)

1985-02-24 / 8. szám

Egyházunk 40 éve Kántorképzésünk 40 éve Egyházunk negyven évvel ez­előtti útkeresésében nagyon sok mindent kellett újra átgondolni. Ezek sorába tartozott a kántor­kérdés is. Az Egyezmény (1948.) két évi időt adott a volt kán­tor-tanítóknak, hogy eldöntsék melyik hivatást választják: a fa-, nítóit vagy a kántorit. Egyhá­zunk a döntést rábízta kánto­raira és lelkiismereti szabadsá­gukat tiszteletben tartva nyu­godtan fogadták a gyülekezetek, ha egy kántor a tanítói hiva­tást tartotta meg. 1950-től azon­ban újra gondoskodni kellett belső egyházi szükségletből kán­torok képzéséről. A legelső idők­ben Budapesten az Üllői úti Luther Márton Intézetben folyt kántorképzés. Itt bentlakásos tanfolyamokon igyekeztek a je­lentkezőkből alkalmas kántoro­kat képezni. Hamarosan be kel­lett látni, hogy az intézet ke­retei szűkek egy intenzívebb és főleg népesebb gárda tanításá­hoz. A választás ekkor esett a Fóti Mandák Mária Otthonra. Itt a főváros közelében, jól meg­közelíthető helyen, de mégis a város zaján kívül, alkalmas te­rep kínálkozott e munka elin­dítására és kifejlesztésére. Az al­kalmasságot személyi tekintet­ben is megtalálta egyházunk, mert akkor kezdte itt szolgála­tát Kiss János, aki előbb mint gondnok, majd később mint a Kántorképző Szolgálat igazga­tója egyik kimunkálója lett a kántorképzés módszerének. Több, mint három évtizedes szolgálata beleépült egyházunk ének-zene-ügyének megerősödé­sébe, mai szintre jutásába. A KANTORKÉPZÉS E NÉGY ÉVTIZEDBEN nem néhány em­ber szívügye volt csupán. Mögöt­te mindig ott állt egész egyhá­zunk. Az elinduláskor még ke­resni kellett az alkalmas taná­rokat. Néhány egyházi zenében foglalatos lelkész, néhány ma­gas tudású orgonista állt lelke­sedéssel az ügy mellé és sza­badidejéből áldozott anea.- hogy legyen egyházunkban kántor- utáhpótlá's. Jó másfél évtized el­teltével ,,új‘ színnel” gyarapodott a fóti kántorképzés: az okleve­let, kántori képesítést szerzett fiatalok maguk jöttek vissza az otthonba tanítani a kezdőket, új jelentkezőket. Ez a módszer na­gyon jól bevált, inspiráló lett a tanulásban és komoly szolgálat végzésére képesített ’ tizenéves fiatalokat. A fóti kántorképzés az évtizedek alatt megteremtet­te önmagából saját „tanári ka­rát”, ahol az idősebbeknek, a munkát négy évtizeddel ezelőtt elkezdőknek és természetesen az országos zenei igazgatónak' csak jól kell irányítani. Ezek a fia­talok hitből és „kettős szeretet”- ből végzik szolgálatukat: Isten- és az egyházi zene iránti szere- tetből. 1978 óta működik a Kán­torképző Szolgálat Igazgató Ta­nácsa. amely gazdája és gond­viselője a fóti kántorképzésnek. Nem volt könnyű: feladat az otthon felszerelése. E tekintet­ben is sokat fáradozott Kiss Já­nos igazgató. Ma már 3 orgona, 2 pedállal is ellátott harmonium és 12—14 harmónium várja a tanfolyamok hallgatóit és • bi­zony egy-egy két- vagy három­hetes nyári tanfolyamon jó ide­gek kellenek a kint lakó- lelké- szi- vezetőnek vagy más előadó­nak, hogy reggel 6-tol este 10-ig elhallgassák, ahogy ezen a ren­geteg hangszeren a sokféle gya­korlat, kezdők és haladók já­tékában. több-kevesebb hibával elhangzik. Mégis nagy öröm hallgatni ezt a hangzavart, mert a lassan kicsiszolódó művek mögött . kántorutánpótlásunk jö­vője rejtőzik. A KANTORKÉPZŐ SZOLGA­LAT háromféle képesítést ad: oklevelet, mint a legfelsőbb bi­zonyítványt azoknak, akik az or­szágos egyház szabályrendeleté­ben lefektetett követelménynek megfelelnek. Eddig 78 ilyen ok­levelet adtunk ki. Az okleveles kántorok képesek orgonán bár­milyen kántori feladatot ' ellát­ni és komolyabb orgonadarabo­kat játszanak igényesen, olykor művészi színvonalon is. A kán­tori bizonyítványt azok kapják, akik harmóniumon képesek e feladat végzésére, de padálpzni, orgonán játszani még nem tud­nak. Olyan gyülekezetben, ahol csak harmónium. Van. nagyon megfelelnek kántoroknak és ter­mészetesen tanulhatnak tovább, magasabb képesítésért. Eddig 91- en szereztek ilyen ' bizonyít­ványt. A harmadik az ún. se­gédkántori bizonyítvány, amely már arra képesít, hogy korálo- kat is le tud játszani : az,1 aki megszerezte. Ezzel is képes va­laki istentiszteleti szolgálatra. Eddig 220-an kapták meg. A KANTORKÉPZŐ SZOLGA­LAT MÖGÖTT a fóti kántor­képzés mögött híveink sokaságé áll imádkozó és áldozatot hozó hátvédként. Az ő széretetük nél­kül képtelenek lennénk az ott­hont fenntartani, állandóan mo- cjerizálni. a szükséges ' átalakítá­sokat elvégezni és télen-nyáron üzemeltetni. Természetesen or­szágos egyházunk és a kerületek is meghozzák áldozatukat, gyü­lekezeteink a Kantate-vasárnapi offertóriummal segítenek, akik pedig már egyszer megfordultak Póton és indíttatást, áldást kap­tak az ottani munkából, hálá­ból lesznek támogatói az ott­honnak. Ami az otthon külsején, berendezésén, működésén évről- évre leolvasható, az ennek a tö­rődésnek, hálának és ragaszko­dásnak az eredménye. Egyházunk kántorképző szol­gálata pedig bizonyítéka annak, hpgy a szolgálat útján járó egy­házunk nem szegényedik, nem szürkül, hanem izmosodik, el tudja látni munkásokkal önma­gát. sőt „minőséget” is tud . fel­mutatni az egyházi ének- és ze­ne terén, hiszen ezek a kánto­rok . teremtették meg annak le­hetőségét. hogy megérjen az új énekeskönyv kiadása, ők segí­tenek abban, hogy á.z új énekek vérünkké váljanak és. nem egy közülük elindítója lett egy-egy gyülekezetben az; énekkari mun­kának, melynek igen szép gyü­mölcsei teremnek ma már egy­házunkban. Tóth-Szöllős Mihály MEGJELENT A „CONSCIENCE ET L1BERTÉ” MAGYARORSZÁGRÓL SZÓLÓ SZÁMA Több évi gondos előkészítés után megjelent a H. N. Adventista Egyház Euro-Afrikai Divízió és a Vallásszabadság Nemzetközi Társasága által kiadott folyóirat, a Conscience et Liberté (Lelki­ismeret és szabadság) Magyarországról szóló száma. A lap szer­kesztői azzal a céllal mutatják be a vallásszabadság múltját és jelenét a különböző társadalmi berendezkedésű országokban, hogy ezáltal elősegítsék a vallásszabadság kiszélesedését és elmélyíté­sét. A lap módszereinek egyik fontos jellemzője, hogy minden or­szág és minden közösség önmagáról írhat és saját szerzőin ke­resztül mutatkozhat be a világ előtt. A magyar helyzetről szóló szám első fele a vallásszabadság tör­ténetét vázolja Magyarországon. Neves magyar egyháztörténészek rövid, magas tanulmányokban írnak a magyar keresztyénség tör­ténetéről az államalapítástól a felszabadulásig. A lap második része a jelenről szól. A társadalmi szervek részéről Aczél György, Miklós Imre államtitkár fejthette ki a magyar egyházpolitika alapvető elveit. A különböző egyházakat a vezető püspökök és egyházvezetők mutatják be a római katolikus egyháztól kezdve a, történelmi, prftestáns egyházakon át az izraelitákig, az unitá­riusoktól a különböző szabadegyházakig. Az evangélikus egyház­ról szóló részt dr. Káldy Zoltán püspök-elnök írta. A lap közli a legfontosabb egyházügyi törvényeket, az Alkotmány megfelelő szakaszaitól a büntető törvénykönyvnek az izgatást tiltó szaka­szán át az egyházi vezetők választásának állami jóváhagyására Vonatkozó törvényekig és az állami segély folyósítását szabályo­zó rendelkezésekig. A lap objektív és reprezentatív képet ad a magyarországi egy­házak életéről és lehetőségéről, s minden bizonnyal jó szolgálatot tesz a bizalom és a megbecsülés szellemének építésében. (H. N. Adventista egyházi Lelkésztájékoztató.) Budapest — Rákosszentmihály A Budapest-Rákosszentmihályl gyülekezet az elmúlt esztendő végén ünnepelte temploma fel- szén te lésének ötvenedik évfor­dulóját. A gyülekezet hálaadó istentisztelet keretében emléke­zett meg erről az évfordulóról'. A mai gyülekezet hálával gon­dolt azokra, akik ezt a kis gyü­lekezetei vezették és a temp- lómépítést' szorgalmazták. ... A Rákosszentmihály-Sashalmi egyházközség 1911-ig a cinkotai gyülekezet szórványa volt. . Ek­kor fiókegyházzá .alakult. Már. ekkor gondoltak az itt élő evan­gélikusok templomépítésre, , .de erre sem anyagi sem szervezeti lehetőségük nem volt. 1926 de­cemberében . az, egyházközség, presbitériumának egyik., tagja, név szerint. Tóth Péter .(a . jelen­legi gyülekezeti felügyelőnek, dr. Tóth Attilának az édesapja) az­zal a javaslattal .fordult a pres­bitériumhoz. hogy egy imaház építését szavazzák meg. A ja­vaslatból határozót lett' s meg­indult az a munka, amely meg­teremtette a templomépítés alapjait. ­A, mai gyülekezet különösen is hálásan emlékezik Zirmann Já­nosra. a gyülekezet első felü­gyelőjére, aki — feleségével együtt — az egyházközségre hagyta nagy értékű ingatlanát, amelynek' egy részén áll a Sáh- dy Gyula által tervezett temp­lom valamint a gyülekezeti te­rem és a lelkészlakás. A gyüle­kezet a templomszentelés évfor­dulóján hálából márványtáblát helyezett .el a templom falán, amelyen megörökítették Zirmann János és felesége áldozatos ado­mányát. . A templom , alapkövét 1933. október 8-án Raffay Sándor, Bá­nyakerületi püspök helyezte el. majd .ugyancsak ő'szentelte fel az elkészült templomot, 1934. jú­nius 17-én. Erre az évfordulóra emléke­zett a mai gyülekezet- Isten irán­ti hálával. A zsúfolásig megtöl­tött templomban ' dr. Karner Ágoston gyülekezeti ..lelkész, az Országos Egyház főtitkára em­lékezett meg a templomépítésről és azokról, akik fáradoztak eb­ben a munkában. ÚJ OROSZ ORTODOX KÉPVISELŐ AZ EVT-NÉL Az Orosz Ortodox Egyház Ezent Szinódusá a közelmúltban Szer- gij szlonyecsnogorszki püspököt nevezte ki az egyház állandó kép­viselőjévé az Egyházak Világtanácsánál. Szérgij püspök, aki most 35 éves, Vitálij Borovoj prótopresbiter, főpap utódja lesz. aki az or­todox egyházak csatlakozása (1961) ótá töltötte be ezt a megbízatást, most pedig - a- Moszkvai Patriarchátus "Külügyi. Hivatalának helyet­tes vezetőjévé nevezték ki. (epd-Schweiz — szp)­Vedd fel a kereszted! Mt 16,21—87 Négyszer használja Jézus a „kell” szócskát egyetlen mondatban, amikor közli tanítványaival, hogy fel kell mennie Jeruzsálembe, ott megölik, de harmadnap feltámad. Bizonyára nem árt, ha azt, hogy Jézusnak meg kellett halnia, nemcsak négyszeresen, hanem ezer­szeresen is hangsúlyozzuk. HÁROM NAGY IGAZSÁGGAL magyarázza meg nékünk Jézus azt, miért is kellett meghalnia. Az első az, hogy mindnyájunknak meg kell jelennünk Isten ítélő széke előtt, „mert eljön az Emberfia Atyja dicsőségében angyalaival együtt, és akkor megfizet minden­kinek cselekedetei szerint”. A másik két igazság költői kérdés for­májában van megfogalmazva. A felelet egyértelmű — igaz csak an­nak az embernek a számára, akit erről a Szentlélek már meggyő­zött. „Mit használ az embernek, ha az egész világot megnyeri, lel­kében pedig kárt vall?” E kérdésben az élet második legfontosabb igazsága van elrejtve. Isten az ítéletben a szíveket vizsgálja. Előtte leplezetlenül és koldúsként állunk. A harmadik igazság: „Mit adhat az ember váltságul leikéért?” A kérdésben benne a felelet: semmit! Bármit adnánk is, jóvátenni a bűnöket vele nem lehet. A négyszeres „kell” tehát az-t jelenti, hogy Jézus bennünket, kár­hozatra méltó bűnösöket szán és szeret. Oda kellett adnia szeretet- ből önmagát érettünk. Csak az Ö ártatlan szenvedése szerezhet né­künk szabadulást. Az ö feltámadása által lehet csak nékünk, örök életünk. SZENVEDÉSE MEGJÖVENDÖLÉSE UTÁN ezt mondtá Jézus ta­nítványainak: „Ha valaki énutánam akar jönni, tagadja meg magát, vegye fel keresztjét, és kövessen engem.” Nem gondolom, hogy e szavakat a tanítványok akkor értették. Ekkor még nem kerültek kö­zelebbi kapcsolatba a kereszttel. Bizonyára megbotránkoztatónak tarthatták azt a bizarr gondolatot, hogy valaki egy kivégző eszközzel a vállán járja a világot. Hogy is érthették volna meg Nagypéntek előtt azt a titkot, hogy Jézus véres keresztfája a mi keresztünkké lesz, Jézus nyitott sírja a mi újéletünk kapuja? A ma gyülekezete azonban már boldogan vallhatja, halálod az én halálom, feltámadá­sod Jézusom az én életem! Halálába temetem régi életem, feltáma­dásában új életet nyerek. Az örök gáncsvetö, a Sátán ott van a döntő pillanatban, amikor Jézus ráteszi a lábát a kereszt útjára. Péter által szeretné el­tántorítani a szenvedés útjától. Ö mindent megtesz azért, hogy Jézus ne haljon meg értünk, és mi örökre elvesszünk. Jézus azonban átlát az ördög szitáján. Kijelenti, hogy a kereszt Isten gondolata. A „kell” ami őt a Golgotára viszi isteni kell, és az Atya szeretetében gyöke­rezik. ■ A Sátán ma is ott van az élet legdöntőbb pillanatánál, lábát kite­szi, hogy elgáncsoljon bennünket, amikor mi indulunk, hogy felve­gyük az ő keresztjét. Azt állítja a Sátán, hogy iszonyatos áldozatot vállalunk, ha Krisz­tussal együtt keresztre hagyjuk feszíteni magunkat, és halálába bele­temetjük egész régi életünket. Azt viszont elhallgatja, hogy ha régi életünket, veié együtt bűneinket meg akarjuk tartani, elveszítjük az életet. Azt. is elhallgatja, hogy ha a KriSZtús halálába beletemet­jük óemberünket, ártatlan szenvedése és halála árán új, igaz, örök életet nyerünk, A KRISZTUSSAL MEGFESZfTTETNI NEM ÁLDOZAT, hanem kegyelem. Halálra azt adom, amit a Szentlélek már meggyűlöltetett, bűnnel terhelt önlelkemet. Az is ördögi gondolat, hogy a kereszt az életünk végállomása, tar­talma és értelme. A kereszt a számunkra kapu, amely, a diadalmas húsvéti nyitott sírhoz vezet. Mi nem csak a Krisztus halálában, ha­nem a feltái adásában is részesek vagyunk. Általa gazdag, boldog, új életet kapunk. Jézus záró szavai is elgondolkodtatnak bennünket. Olyan életről beszél, amelyen az ítélet napjáig sem fog a halál. Nagyon össze­cseng ez azokkal a szavakkal, melyet Jézus Lázár feltámasztásakor Mártának mondott: „Én vagyok a feltámadás és az élet, aki hisz énbennem. ha meghal is él, és aki él és hisz énbennem, az nem hal meg soha.” Így lesz a böjt önmagam megtagadása és keresztrefeszítése, és új és örök élet forrása. Bcnkö Béla Imádkozzunk! Megváltó Jézus Krisztusunk! Áldunk és magasztalunk, hogy ke­reszted a mi keresztünk lett, halálod halálunk, és feltámadásod a mi új és örök életünk. Kérünk, áldd meg a böjti időszakot. Ajándékozz meg bennünket a te Szentlelkéddel, bűnbánattal, hittel és megújult élettel, hogy ál­talad mindenkor áldhassuk Mennyei Atyánkat, aki azt akarja, hogy minden ember üdvözöljön. Amen BACH-, HÄNDEL- ÉS SCHÜTZ-ÜNNEPSÉGEK AZ NDK EGYHAZAIBAN A Német Demokratikus Köztársaság egyházai Georg Friedrich Händel és Johann Sebastian Bach születésének 300. (február 23., illetve március 21.), valamint Heinrich Schütz születésének 500. (ok­tóber 14.) évfordulója alkalmából nagyszabású ünnepségeket ren­deznek. A szász egyház (Drezda) által rendezett Bach-ünnepséget május 14—20. között tartják Lipcsében (egyházunkat Trajtler Gábor zenei igazgató fogja képviselni). A szász tartományi egyház (Kir­chenprovinz Sachsen) Magdeburgban a június 5—9. közötti egyház­zenei napokat Händel emlékének szenteli. A Bach-ünnepségeken kívül szintén a szászországi egyház emlékezik meg Heinrich Schützről Drezdában október 9—15. között. Az idei thürni'giai egy­házzenei napokon is, amelyeket június 21—24. között rendeznek Eisenachban, Bach szülővárosában, a három nagy zeneköltő élet­műve áll középpontban. A lipcsei ünnepi hét május 14-én a Tamás-templomban, amely­nek Bach 1723-tól haláláig kántora és karnagya volt, a g-moll misé­vel kezdődik, a drezdai egyházzenei akadémia előadásában. A kö­vetkező napokban számos előadás hangzik el a zeneszerző művei­ről, és mindennap több hangversenyt tartanak. Május 16-án. Menny- bemenetel ünnepén például a Nikolaikirchében Bach Húsvéti és Mennybemenetel-oratóriumát adják elő. (Glaube und Heimat — szp) I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents