Evangélikus Élet, 1985 (50. évfolyam, 1-52. szám)

1985-10-06 / 40. szám

Bemutatjuk a Magyarországi Szabadegyházak Tanácsa Tagegyházait (Befejező rész) Október 12-én jubilál a Gyülekezeti Segély 85. (Ih’C \ Az öt kisebb felekezet ORSZÁGOS ÜNNEPSÉG KECSKEMÉTEN Közülük a legrégibb tagegyház Isten Egyháza néven működik ha­zánkban, 1901 óta. 1939-ben betil­tották, csak á felszabadulás után kaptak ismét gyülekezeti szabadsá­got. Hajlandók nyitott szívű együtt­működésre úgy az ökumenikus, mint a szabadegyházi közösségben. Az Isten Egyháza sok tagot veszített a pünkösdi misszió magyarországi megjelenésekor. Vezetőjük „Bech- told Jakab... elutasította az új pün­kösd örömeit” - Írja róla Siroky István pünkösdi igehirdető. A pünkösdi mozgalom Bakony- csernyén, 1926-ban, Mihók Imre által kezdődött, és valóban sokan csatlakoztak hozzájuk a fentebbi közösségből. Az Evangéliumi Pün­kösdi Közösség a hazai karizmati­kus közösségek közül a legrégibb. Állami elismerésüket 1975-ben kapták. Hosszas várakozási idő után. A szabadegyházi szervezet 1958-tól számíthat együttműködé­sükkel. Az Őskeresztyén Apostoli Egy­ház a második világháború vége fel'é, az úgynevezett „szabadkai prófétás mozgalom” segítségével terjedt el, de egy ideig közösen te­vékenykedtek a pünkösdiekkel. Sárkány Mihály, jelenlegi országos elnökük és már élhunyt fivérei ala­pították a külön „őskeresztyén” missziót, kiválva a pünkösdiektől. Később kérték felvételüket a sza­badegyházak kötelékébe. Kérésük 1958-ban teljesült. Az Élő Isten Gyülekezete - jelen­legi vezetőjük Csizmadia Dániel - tagjait „szombatos pünkösdiek”- nek is nevezik, önálló missziójuk szintén a felszabadulás után kelet­kezett és szabadegyházi tagságuk is 1958-ból kelt. Eredetileg nem volt pünkösdi (karizmatikus) jellegű csoport az )f* ultim ír*»«*. 1920 körül kezdődő Szabadkeresz­tyén Gyülekezet, amelyhez csatla­kozott Budapesten Mézes Zsig- mond orvos. A hetvenes évek elején „új látásra jutottak”, és gyülekeze­tük karizmatikus irányba fejlő­dött. Ugyanazon évtizedben fel­lendült a missziójuk. Ma már ki­egyenlítődött a növekedés. Taglét­számukat tekintve a második he­lyen állnak a pünkösdiek után. A Magyarországi Szabadegyházak Tanácsának 1950-től tagjai. Mű­ködésük ezen a jogo'n folyamatos. A felszabadulás utáni négy évti­zed során voltak még kisebb- nagyobb közösségek - elsősorban karizmatikus jelleggel - amelyek törekedtek hazánkban meghono­sodni, de kezdeti térhódítás után személyi vagy hitelvi okokból meg- hasonlások, vagy más okok miatt megszűntek. Ä Magyarországi Szabadegyházak Tanácsához je­lenleg 9 tagegyház tartozik, akiket a cikksorozatban immár jellemez­tünk. Az evangéliumi szabadegy­házak egyes felekezeteinek véd­nöksége alatt további gyülekezetek működnek hazánkban (a pünkös­diek védnökségét például a Késői Eső Misszió élvezi), mások dr. Sza­kács József elnök személyes véd­nöksége alatt tevékenykednek (így a nazarénusok és az Új Apostoli Egyház). Nem kizárt, hogy a kö­vetkező időkben tovább szélesedik a kör. A Szabadegyházak Tanácsa ezzel a jószolgálati rendszerével tö­rekszik legálissá tenni azokat a fe­lekezeteket, amelyek már tevé­kenykednek az országban. Hatás­köréhez tarttzó felekezetek koor­dinációjával arra is garanciákat ad, hogy a szóban lévő felekezetek és az egyházak az egész magyar társadalom kereteibe jól beillesz­kedjenek. Szebeni Olivér noifcrrnot^T r Jirtrimm vriRiVl 50 ÉVES A HATVANI TEMPLOM ÉS1 EGYHÁZKÖZSÉG „...a gyülekezet nem önmagáért van... Egyházunk egyik munkaága, a Gyülekezeti Segély ebben az eszten­dőben ünnepli 125 esztendős jubi­leumát. Ebből az alkalomból felke­restük dr. Karner Ágoston országos főtitkárt, aki egyben a Gyülekezeti / Segély országos előadója is.- Úgy tudjuk, hogy a Gyülekeze­ti Segély már az új társadalmi kö­rülmények közt ébredező egyhá­zunknak egyik „új" hajtása. Ho­gyan beszélhetünk mégis 125 esz­tendős jubileumról?- Valóban így van. A Gyüleke­zeti Segély elnevezésében mindösz- sze 32 esztendőre tekinthet vissza. De e szolgálati ág szellemét tekint­ve valóban 125 esztendőt mondhat magáénak.- Hogyan kell ezt érteni?- Egész egyszerűen arról van szó, hogy 1953-ban, az akkor ülé­sező Zsinat úgy látta jónak és kor­szerűnek, ha a régi Gyámintézet elnevezést újra cseréli fel. Termé­szetesen nemcsak egy névcseréről volt akkor szó. Az 1953-54. évi Zsinat korszakalkotó abban a te­kintetben is, hogy ez a Zsinat már formailag is módosította egyhá­zunk struktúráját ahhoz a teo­Kiáltás Életem Királya, segíts: ne hiába éljek a földön! Napjaim Vezére, add, ne gyötrelmére legyek másoknak! Segíts engem, Uram, sose hiányozzam, ivéből szykség. va.h,r,áiT\!>,,',„,vJ. Életem Királya, segíts: ne hiába éljek a földön! . Németből ford. Túrmezei Erzsébet \ ____________________J ló giához, amely aztán erjedésbe hozta egész egyházunkat. A Gyámintézet egyik igen áldott egyesülete volt egyházunknak. S mint egyesület magán viselte en­nek minden szűkkeblűségét. Ez nem akar ítélet lenni a Gyámintézet munkája felett, hiszen a mai egy­háznak nagyon hálásnak kell len­nie azért, amit e munkában „őse­ink” elvégeztek. Mégis a Gyámin­tézet nem vált országos munka­ággá. Ezt korrigálta az elnevezésé­ben is új szolgálati ág. A Gyüleke­zeti Segély országos munkaággá vált s annak terhét és gyümölcsét minden magyar evangélikus gyüle­kezet hordozza. így vált teljessé az a gondolat, amelyet a Gyámintézet, első „megszállottái”, - különös­képpen is Székács József bányake­rületi szuperintendens képviselt hogy ti. a Gyámintézet főfeladata a közegyházi szellem építése és erősítése. Ezt a Gyülekezeti Segély sosem felejti s nem felejtheti el.- Tulajdonképpen milyen jubi­leumot ünnepel most a Gyülekezeti Segély?- Nem egyszerű a válasz. Ugyan­is egyházunkban a Gyámintézet el­ső életre hívása 1842-ben kezdő­dött el, s a próbálkozás nyomán 1845. augusztus 15-én már az első gyámintézeti gyűlést tarthatták Budapesten. Ha ezt a dátumot te­kintem kiindulópontnak, akkor most a 140 esztendős jubileumot kellene ünnepelnünk. Én mégis nem erre az időpontra teszem a hangsúlyt. Ugyanis ennek az első próbálkozásnak lángja hamar ki­aludt. Pontosabban szólva a láng­ból parázs lett. Hiszen az első gyű­lés után egy esztendőre eredmény­telenség és pártoló tagság hiánya miatt (!!), megszűnt ez az egyesület. De a parázs néhány év múlva lángra lobbant, s 1860. október 10- én az egyetemes ülés már nemcsak foglalkozott az újjászülető Gyám­intézettel, hanem annak program­ját is elfogadta. Erre a dátumra gondolunk most, amikor a 125 esz­tendő jubileumát köszöntjük. Hi­szen azóta, megszakítás nélkül vég­zi egyházunk ezt a szolgálatot, alap­okmányának megfelelően „keresz­tyén szeretet” önkéntessége alapján.- Készül a Gyülekezeti Segély ezt a jubileumot ünnepélyes formá­ban emlékezetessé tenni?- Igen. Október 12-ún ünnepi megemlékezést tartunk Kecskemé­ten.- Miért éppen Kecskeméten?- Azért esett a választás Kecske­métre, mert egyrészt ebben az egy­házmegyében, a Bács-Kiskun egy­házmegyében, egyformán találha­tunk nagy lélekszámú és valóban szórvány gyülekezeteket. Másrészt, azért választottuk ünneplésünk he­lyéül Kecskemétet s vele. együtt Bács megyét, mert elmen a megyé­ben sosem volt nagy hagyománya a Gyámintézetnek. Ugyanakkor itt a Gyülekezeti Segély az elmúlt esztendők alatt többszáz százalé­kos emelkedést mutat. Kicsit .ju­talmul” adjuk ezt az ünnepséget a Bács-Kiskuni egyházmegye gyüle­kezeteinek.- Hallhatnánk valamit magáról az ünnepségről?- Nagyon szívesen szólok erről is. Október 12-én, szombaton du. 3 órakor a csodálatosan megújított kecskeméti Ybl-templomban ün­nepi istentiszteletet tartunk, ame­lyen dr. Káldy Zoltán püspök­elnök fog prédikálni. Utána ünne­pi megemlékezés fog elhangzani, majd köszöntésekre kerül sor.- Külföldi vendégeket láthatunk az ünnepségen?- Igen. Jelen les? a Német Szö­vetségi Köztársaságban működő Gustav Adolf Egyesület több veze­tő munkatársa, a Német Demok­ratikus Köztársaság Gustav Adolf Egyesületének a főtitkára, de itt lesz az osztrák Gustav Adolf Egye­sület vezetője, a lengyel és a cseh Testvér egyház hasonló szervezete­inek a vezető munkatársai isr A külföldi vendégek az ünnepsé­get követő vasárnapon az egyház­megye különböző gyülekezeteiben fognak igehirdetési szolgálatot vé­gezni.- Lapunk olvasói nevében sok ál­dást kívánunk a Gyülekezeti Segély jubileumi ünnepségére és erre az igen fontos közegyházi munkaágra. Ebben az évben szeptember 8-án tartottuk ünnepünket: hálaadás volt a templom és a gyülekezet fél évszázadáért. Az elődök építő munkájának folytatásaként a „ve­zetékes gáz”-nak a gyülekezeti he­lyiségekbe és a parókiára történt bevezetésével is készültünk az év­fordulóra. Ebből az alkalomból igét hirdetett dr. Nagy Gyula, egy­házkerületünk püspöke, akit útjá­ra felesége és Nagy Edina teológiai hallgató is elkísért. A püspök Jn 17, 20-26 alapján hirdette az igét. Igehirdetése ele­jén átadta a Buenos Aires-i ma­gyar, és a Mendoza-i (nyugat- argentin) német-spanyol nyelvű lutheránus gyülekezetek testvéri köszöntését, rajtunk keresztül egész hazai egyházunknak, majd arról szólt, hogy Krisztus és az ő népe áldott, és hasznos eszköz le­het az egység, a szeretet és a re­ménység erősítésében. Mint aho­gyan az elmúlt 50 évben volt, le­gyen ezután is a szép, kedves templom a gyülekezet megújulá­sának, erősödésének áldott lelki otthona. A gyülekezet nem „ön­magáért” van, hanem környezeté­ért, az emberekért, a világért, és ha rendeltetésének, küldetésének megfelelően, Urunknak engedel­meskedve él, akkor mindenütt, és mindenkinek jelentős szolgálato­kat végezhet. A gyülekezetből sokan vették magukhoz az úrvacsora szentsé­gét, olyanok is, akik fiatalon részt vettek a templomépítésben, és a gyülekezet önállósodásában. Az ünnepi istentisztelet után ta­lálkozott a püspök a gyülekezet vezetőivel, a vendégekkel, és a hí­vekkel, majd rendkívüli közgyűlé­sen üdvözlések, köszöntések hang­zottak el, és felolvasásra került a templomépítés, és a gyülekezet rö­vid története. Köszöntötte az ünneplő gyüle­kezetei Bornemisza Géza, a hely­beli református egyházközség gondnoka, Pálhidy Mihály, az új­hatvani róm. kát. egyházközség vi­lági elnöke Terei Endre, és Scholz László ny. lelkész. Fehérné Lovász Mária, a városi népfrontbizottság titkára a városi vezetés és a tömeg­kicsiny fiókegyházközség családi­as, hitben, reménységben és szere- tetben élő közösséggé. Nem az a döntő, hogy van-e a kicsiny gyüle­kezetnek kőből épített temploma, hanem az, hogy tagjai legyenek „lelki házzá”, „szent papsággá”, mert így vagyunk élő gyülekezet, a lélekszámtól függetlenül! A gyüle­kezet élete, elevensége elsősorban nem lélekszámától, hanem hitétől Nagy püspök úrvacsorát oszt, a háttérben Scholz László és Terei Endre nyugalmazott lelkészek Fotó: Gyulavári szervezetek megbízásából szemé­lyesen vett részt együttlétünkön, és köszöntötte külön is, meleg sza­vakkal a püspököt. Az üdvözléseket dr. Barcza Béla, helyi lelkész köszönte meg, majd a püspök az egyházkerület és az or­szágos egyház köszöntését adta át, és zárta be a közgyűlést, amely a Himnusszal ért véget. Délután a gyöngyösi fiókegy­házközségben végzett igehirdetői szolgálatot a püspök lPt 2, 4-5 alapján: formálódjon továbbra is a függ, és attól, hogy Urába vetett hitét hogyan követi á gyümölcster­més. Az istentisztelet után - amelyen Berzétey László esperes-lelkipász­torral együtt sokan vettek részt a református gyülekezetből is - Fü- zesséry Gusztáv felügyelő szívélye­sen köszöntötte a püspököt. Hisszük, hogy Urunk, Aki az elmúlt 50 esztendőben életre hívta és megtartotta a gyülekezetét, nem hagyja el - a következő 50 évben sem! B. B. BILLY GRAHAM MAGYARORSZÁGI TAPASZTALATAIRÓL Mint olvasóink már értesültek, Billy Graham a Szabadegyházak Tanácsa és a Baptista Egyház meghívása alapján szeptember 17-23. között hazánkban tartózko­dott. Szeptember 21-én a pécsi székesegyház előtti téren 20 000 ember, 22-én a Budapest Sportcsarnokban pedig mintegy 12 5000 ember előtt hirdette Isten igéjét. Billy Graham 1918. november 7-én született Ashville-ben (Észak-Karolina, USA). 1939-ben egy evangélizáció hatására kötelezte el magát az evangélium szolgálatára. 1941-ben a chicagói baptista gyülekezet lelkipásztora, majd a „Fiatalok Krisztusért” mozgalom szervezője és evangélistája. 1949-től Los Angelesben, majd az USA más területein is evangelizál. Nevét Európában az 1954. évi londoni szolgálata tette ismertté. Kőrútjain járt Indiától Ausztráliáig, Üj-Zélandtól Brazíliáig, Koreától Japánig sók helyen. 1977-ben jutott el Kelet-Európába, először Magyarországon, majd Lengyelországban, az NDK-ban, Csehszlovákiában, a Szovjetunióban, idén pedig Romániában is hirdette az evangé­liumot. Szeptember 23-i elutazása előtt nyilatkozott a sajtó képviselői előtt. Pécsi szolgálatáról többek kö­zött így szólt: - Ezt az istentisztele­tet már jó néhány héttel elő.bb meghirdették minden egyházban, és felejthetetlen alkalommá vált, amin mind a római katolikus, mind a baptista énekkar részt vett. Ráadásul, tudomásom szerint ek­kor történt először, hogy valame­lyik kelet-európai országban hasz­nálták a „Diamond Vision” televí­ziós képernyőt. A legmodernebb technológia alkalmazásával e ha­talmas képernyő (megközelítően 8 x 12 méteres) lehetővé teszi, hogy ragyogó napfényben néhány .száz méterről is lássák a televíziós ké­pet; így tehát azok is figyelemmel kísérhették az egész istentiszteletet, akik nem fértek el a katedrális előtti főtéren. Itt tartózkodása alatt számos egyházi és állami vezetővel találko­zott. E megbeszélésekre visszaem­lékezve elmondotta: - Különleges megtiszteltetés volt részemre, hogy fogadott Sarlós István úr, a ma­gyar parlament elnöke. Saját or­szágomban is sokak érdeklődését kelti fel, ha megtudják, hogy több egyházi vezető tagja a magyar par­lamentnek, és hogy Szakács elnök (a Szabadegyházak Tanácsától), Bartha püspök (a Református Egyháztól) és Káldy püspök (a Lutheránus Egyháztól) tagja a Nemzetközi Kapcsolatok Parla­menti Bizottságának. Egyébként e láfogatás során örömmel találkoz­tam barátommal, Káldy püspök­kel, akit egy évvel ezelőtt a buda­pesti kongresszuson a Lutheránus Világszövetség elnökévé választot­ták. Az 1977-es és mostani látogatá­sát összehasonlítva kiemelte: - Először, nagy hatással volt reám Magyarország gazdasági fejlődé­se. Amerre csak jártunk, minde­nütt új épületeket és építkezéseket láttunk, olyanokat, amik 1977- ben csak a tervezők asztalain raj­zolódtak ki... Másodszor, öröm­mel tapasztaltam, hogy sok egy­ház között erősödik az ökumeni­kus szellem, miközben igyekeznek a társadalomban élni és bizonysá­got .tenni. Nemcsak e különleges látogatás alkatújával működtek együtt, hanem folyamatosan szá­mos feladat megoldásában együtt­munkálkodnak. Imádkozom, hogy erősödjék az együttműködés lelkülete. Harmadszor, e látogatásom alatt mély benyomást tett rám az egyházak és az állam közötti kap­csolat biztató fejlődése, és úgy tű­nik, ez a fejlődés folytatódik to­vább. Jóllehet a magyar államot ateisztikus ideológia vezérü, sok olyan feszültség lecsillapult, ami a múltban kétségtelenül fennállt, és a magyar egyházi vezetők közül többen elismerően szóltak a jóaka­ratnak arról a szelleméről, amely a jelenlegi egyházi és állami kapcso­latokat jellemzi. A világpolitikai helyzettel kap­csolatban kérte, hogy „mint hívők, mindnyájan imádkozzunk Reagan elnök és Gorbacsov főtitkár közel­gő genfi tárgyalásaiért. Imádkoz­zunk, hogy megtaláljuk az utat ah­hoz, hogy csökkentsék és végső fo­kon megsemmisítsék ezeket a tö­megpusztító fegyvereket, amelyek az egész emberi családot fenyegetik. < ♦

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents