Evangélikus Élet, 1985 (50. évfolyam, 1-52. szám)

1985-09-29 / 39. szám

Bemutatjuk a Magyarországi Szabadegyházak Tanácsa Tagegyházait Keresztyén testvérgyülekezetek A KERESZTYÉN TESTVÉR­GYÜLEKEZETEK nem szervez­nek országos vezetőséget, egyházi csúcsszervezetet. Az egyes gyüle­kezetekben közös testvéri irányí­tással tevékenykednek. A baptis­tákkal való hasonlóságukat hang- súlyözzák, de tőlük „abban külön­böznek, hogy országos szövetséget nem alakítanak, vagyont nem gyűjtenek, az egyházakból ki nem lépnek, és így nem látják szükségét az állami elismerésnek”. Mint bib­likus elveken nyugvó gyülekezet járultak hozzá a Szabadegyházak Szövetségének megalakulásához, amelynek idején az egyik jellemző közös tulajdonság éppen a biblici- tás volt. Századunk második évtizedében - ettől pontosabb adat nem áll ren­delkezésül - Budapesten működött egy keresztyén testvérgyülekezet. Első budapesti gyülekezeti épüle­tüket, a már évek óta bérelt ingat­lanon 1985-ben nyitották meg. A gyülekezet kiemelkedő egyénisé­ge, s a Szabadegyházak Szövetsé­gének első elnökp dr. Kiss Ferenc (1899-1966) Nagyszalontán szüle­tett, egyszerű földműves család­ban. 1919-ben Victor Jánossal be­szélgetve „szólította meg először Isten”, fiatal tanársegéd korában. Egy ideig lelkes tagja a Bethánia Szövetségnek, majd egy németor­szági utazása során ismerkedik meg a testvérgyülekezetekkel. Dr. Kiss Ferenc orvosprofesszor, a Sza­badegyházak Szövetségének alapító el­nöke. Dr. Kiss Ferenc 120 nazarénus el­ítéltet mentett meg. A nyilasterror idején élete kockáztatásával járt közbe zsidó testvéreiért. Az 1939- es betiltás után elérte, hogy össze­jöveteleiket egy időre mentesítet­ték. A keresztyén testvérgyülekeze­tek jellegüknél fogva nem vesznek részt az ökumenikus kapcsolatok­ban, kivált a római katolikusok bekapcsolódása óta, mert abban a pápai hatalom szándékainak érvé­nyesülését látják. Jószolgálatokra készek az úgynevezett aliánsz moz­galomban. Szebeni Olivér GERENDÁS A gyülekezeti közgyűlés által újraválasztott és megválasztott 39 tisztségviselőt, illetve presbitert beiktatta a szolgálatba Táborszky László esperes, mellette Szeverényi János segédlelkész. Evangélikus Elet 1985. szeptember sa Nyelvtanfolyamon az NSZK-ban Mátrai Mariann telefonjelentése Er- langenből. Hét „öreg erlangeni” boldogan ka­lauzol három újat a kedves kis erlange­ni város utcáin, a meghitt öreg ház labirintusában. Ha kamera lenne a ke­zemben, így fotóznám az idei erlangeni, immár 4. nyelvtanfolyamon résztvevő magyar csoportot. Vekerdi Lilla, a sop­roni gyűjtemény vezetője, Szemerei Zoltán egyházunk pénzügyi főosztály- vezetője és Asbóth László oroszlányi lelkész az újak. Akik pedig már jártak itt: Deméné Smidéliusz Katalin csöngei, Foltin Brúnó péteri, Ittzés János kősze­gi, Laborczi Géza nyíregyházi, Varsá­nyi Ferenc pécsi, Vető Béla és Mátrai Mariann budapesti lelkészek. Tagadhatatlan. Itt régi kedves isme­rősök, barátok találkoztak. A munka pedig hihetetlen gyorsan elkezdődik! Aki az első délelőtt benéz a nagyterembe, 24 ceruzavéget rágó öregdiákot lát. Felmérő tesztet írnak. A magyarokon kívül 5 csehszlovák, 4 jugoszláv, 2 angol és egy-egy francia, görög és román résztvevő nyelvtudása kerül mérlegre. Az eredmény pedig 3 munkacsoport a klasszikus rendben: kezdő, középhaladó, haladó. Örömmel írom, hogy a magyarok kivétel nélkül a két utóbbi csoport helyein osztoznak. ^hogy mivel is töltik a napot? Az egyik csoport nyelvtani és helyzetgya­korlatokat végez: „Mit mondanál, ha..- így lehetne nevezni beszédgya­korlataikat. A leghétköznapibb s leg­különlegesebb szituációban kell eliga­zodniuk, a legmegfelelőbb kifejezést megtalálniuk. És természetesen begya­korolniuk. Hiszen beszélgetés közben pörög a magnó, minden szót megörö­kít. Hadd tudja a diák, mit kell kijaví­tani... Egy emelettel följebb két felvonásra oszlik a délelőtt. Bonhoeffer etikája magyarul is kemény falat. Hát még ere­detiben! S főként ha utána nyomban állást kell foglalni, érvelni, vitázni és hivatkozni. Nem csoda hát, ha a jól megérdemelt kávészünet után műfajt váltanak. Dürrenmatt tragikomédiáját „Az öreg hölgy látogatása’’-t olvassák, és persze elemzik is. Szereplőket jelle­meznek, stilisztikai finomságokat igye­keznek fölfedezni. Ezek után szükségtelen is szavakba önteni „nem pihenni jöttünk”. Való­ban kemény munka folyik itt. Azt re­méljük, nem céltalanul és nem haszon­talanul írjuk még este 10-kor is a fogal­mazást és tanuljuk az új szavakat. Köz­ben igyekszünk időt találni arra is, hogy beszélgessünk egymással. Ma­gyar a magyarrral és mindannyian, akik ezekben a napokban a ház lakói vagyunk. Hiszen teli az épület egyetemi hallgatókkal, disszertációt készítőkkel, ösztöndíjasokkal szerte a világból. Csodaszámba megy manapság. Ellen­téttel, bizalmatlansággal, előítélettel te­li világunkban olyan helyet találni, ahol mindenki egyformán fontos és kedves. Ahol hallatlan természetesség­gel fogadja a fehér a feketét, keleti a nyugatit. Istentől kapott - eléggé fel nem becsülhető - ajándék minden ta­nulási lehetőség. Istentől kapott él­ményt nyújtó ajándék átélni, hogy egyek lehetnek a különféle emberek is abban a Jézusban, aki ledönti a válasz­falakat. Hadd legyen hát a búcsúszó a köszö­net szava. Istennek, aki mindig többet ad, mint amit megérdemlőnk, emberek­nek, akik otthonról küldtek, itt pedig fogadtak minket. Mindazoknak, akik helyettünk dolgoznak ezekben a napok­ban. Gyülekezeteknek, akiknek imád­ságában Bajorország is helyet kap mos­tanában. Végül pedig azoknak, akiknek hiányzunk, s akik hazavámak minket. m a® Túrmezei Erzsébet Nem mondott fel nekem! Szolgálatára angyalok sietnek. Parancsol viharoknak és szeleknek. Megérteni, felfogni nem lehet, hogy meglátott, parányi porszemet, s szolgálatába vett Szívemben ujjongva dalol a hála. Kerek világon nincs jobb gazda nála! Mikor szolgálatába fogadott, ■'nem csak munkát, drága feladatot, “■erőt'is-Ö'adott! s Szentleikét adta: segítsen, vezessen. Sürgessen: soha ne időzzek resten. Tekintete rajtam volt szüntelen. Mindenre elég volt a kegyelem. Ö maga járt velem. Talált volna annyi hűségesebbet, parancsainak engedelmesebbet. Csudairgalmát áldja énekem, hogy szolgálhattam hosszú éveken, s nem mondott fel nekem. Pedig annyiszor megtehette volna! S én szegény, gyenge, engedetlen szolga türelmét, irgalmát dicsérhetem... mert ezután se mond fel... sohasem! övé az életem! PRESBITERI KONFERENCIA MONORON Múlt - jelen - jövő ölelkezése A Pest megyei Egyházmegye 13 gyülekezetéből 130 presbiter volt együtt a Sándy Gyula tervezte mo­non templomban szeptember 8-án délután. Akik eljöttek Bényéről, Dunaharasztiból és környékéről, Gyömrőről, Maglódról, Péteriből, Mendéről, Nagy tárcsáról, Isaszeg- ről, Csornádról, Gödről, Vecsés- ről, Pestimréről - és a vendéglátók nemcsak találkozni akartak, de egymásra figyelni, hitükben erő­södni, szolgálatot közösen hordoz­ni -, megajándékozok és megaján­dékozottak akartak lenni. Ezt a vágyakozást segítették Marschal- kó Gyula vecsési lelkész vezetésé­vel a közös énektanulás, az előadá­sok, az áhítat, a megterített aszta­lok melletti beszélgetések. Szó esett a múltról. Egyházunk négy évtizede a vándorúton címmel Esz- lényi László csomádi lelkész fog­lalta össze az elindulás és útkere­sés, a megtorpanás es megerősö­dés, a kibontakozás és útra találás időszakait. Az eltelt 40 esztendő prédikáció Isten kegyelméről és egyházunk ügyét felelősen hordo­zó emberekről. Beszélgettünk a je­lenről. Baranyai Tamás espereshe­lyettes azokról a világméretű és társadalmi hatásokról, örömökrpl és gondokról beszélt, amelyek kö­zött ma élünk. Elsősorban azon­ban Isten akar hatni ránk. A Krisztusban megjelent evangéli­umot meggyökereztetni akaija szí­vünkben, hogy újuljon a szolgála­tunk és rajtunk keresztül is szépül­jön és gazdagodjék az élet. Isten igéjéből a jövő képe, a Jézushoz tudatos kötődés szükségessége raj­zolódott meg Gáncs Péter nagytar- csai lelkész záróáhítatában... Kö­szönjük a monori gyülekezet ven­dégszeretetét. A Sándy Gyula által tervezett monori templom Interjú Gombos Lajos .. .Ahol a halott anyag eleire kell. m m harangöntő mesterrel gézzé munkáját az, hogy az anyagba hangot adunk, megszólaltatjuk, életre keltjük. A nehézsége elsősorban az, hogy ez a munka egész embert és rendkívüli odafigyelést igényel. Azt lehet mondani, hogy munkaidő nélkül dolgozunk, nincs szombat-vasárnap, ami munkaszünet lenne és ugyancsak nem nyolc órát kell dolgozni, hanem ahogyan a munka megkívánja. És ez ma sokak számára nem szimpatikus.- A harangöntés mesterség is, művészet is. Melyik megjelölést érzi magához közelebb állónak?- Dilemmában vagyok én is, de azt hiszem mindenki, aki ezzel a kérdéssel foglalkozik. Országosan a hivatalos szervek sem tudták a mai napig eldönteni, - és ezért van egy megalkuvás, hogy mind a kettő közé besorolták. Azt hiszem én itt a megszállottság szót használnám.-'van-e utód?- Három fiam van, a középső fiam, Miklós, itt. dolgozik velem. O úgy érzi: van kedve hozzá, szereti ezt a munkát.- Milyen munkafázisai vannak a harangöntésnek?- Talán ott kellene kezdeni, hogy - rpondjuk - valahol megreped egy harang. El kell mennünk a helyszínre, be kell hangolni a többi harangot, hogy az elrepedt harang helyett vagy azonos, vagy megfelelő konszonáns harangot öntsünk. Ezt követően meg kell tervezni a formáját, a tervek alapján el kell készíteni a formázó sablont, a sablon után pedig meg kell formázni a harangot. A formázás után megönteni, majd kidolgozni, kicsiszolni. Ez, amit röviden elmondtam, 5-6 hónapos munka.- Honnan szerzik be az anyagot?- A haranganyag összetétele 78%-ban vörösréz, 22%-ban angol ón. Ezt a Metalloglobus Vállalattól szerezzük be. . - Mennyibe kerül egy új harang?- Elsősorban súlyától függ. 50 kg-tól 2 tonnáig tudunk a jelenlegi kapacitás mellett harangot önteni. Az árát az határozza meg, hogy a Metalloglobustól kapott alapanyag, minőségétől függően, 300-350 Ft/kg. A munkadíj 250-300 Ft/kg. Durván 600 Ft-ba kerül egy harang kilo­grammonként.- Normális körülmények között hány év a harang élettartama?- Erre nem lehet határozottan válaszolni. Függ a bánásmódtól, a használattól. Vannak több száz éves harangok, és van olyan, amelyik 10 év után elreped. A harangnak ez a korai halála visszavezethető oda, hogy vagy a villamosítás nem volt megfelelő, vagy nem kellő'bánásmódban volt része. Szerintem, megfelelő bánással, minimum 100-150 évet meg kell élnie.- Említette, hogy nem vezet statisztikát. Mégis, kb. hány harangot öntött evangélikus gyülekezetek részére?- Megítélésem szerint a harangok kb. 25%-a készült evangélikus gyü­lekezeteknek.- Melyik volt a legelső harangja és melyiken dolgozik most?- A kérdés első felére nehéz feleletet adnom. Apám is ugyanezt művel­te, nála is belefolytam a munkába, éppen ezért nehéz megmondani, hogy melyik volt az első harang. Nem is tudok különbséget tenni, mert mind­egyik a szívemhez nőtt. A kérdés második felére könnyűszerrel válaszo­lok: jelen pillanatban a büki evangélikus gyülekezet részére készül egy 250 kg-os harang, - ádvent 1. vasárnapján lesz a szentelés.- Az évek során újságírók, rádió- és TV-riporterek megszámlálhatatlan kérdésére kellett már válaszolnia. Mi volt az, amit még nem kérdeztek meg, de szívesen beszélne róla?- A feleségem helytállásáról. Munkám sok távolléttel, családtól elsza­kadással jár. Feleségem egy életen át, a háttérben, mellettem volt. Az 0 segítsége nélkül nem tudtam volna azt csinálni, amit csináltam... Eszlényi László . IL** a • ; PgMHBpf / i Magyarország^ egyetlen harang^öntő „művészeti műhelyében” az évente készülő 25-30 harang közül hamarosan útra „indul" a büki evangéli­kus gyülekezet harangja is. Gombos Lajos harang­öntő mester kérdéseinkre válaszol, miközben mes­terségének titkaiba is be­avatja az Olvasót.- Elképzelhetőnek tartom, hogy híveink közül sokan nem tudják: őr- bottyán, Budapesttől 30 km-re a Veresegyház-Vác vasútvonal mentén fekvő, közepes nagyságú település. De ha Gombos Lajos harangöntő nevét hallják, tudják, hogy ő ebben a faluban dolgozik. Talán nincs is olyan gyülekezetünk, ahol ne ismernék, többen személyesen is találkoztak vele. Van-e felmérése arról, hogy hány faluban-városban fordult meg munkája során?- Felmérés készítésére sajnos nincs időnk, ezért statisztikai adatokkal nem szolgálhatok. Ha azt mondom, hogy évente 25-30 harangot készí­tünk és ezt idestova 45 éve csinálom, akkor ez már képet ad arról, hogy hány harangot öntöttem és hány helyen fordulhattam meg.- Ügy tudom: ön az egyetlen harangöntő hazánkban, Közép-Európában is csak néhányan űzik ezt a mesterséget.- Valóban így van. Magyarországon én vagyok az egyetlen, Közép- Európában, rajtam kívül, még hatan vannak harangöntók.- Önkéntelenül adódik a kérdés: mi a szépsége, öröme ennek a munká­nak, hogy Ön és néhány munkatársa ezt választotta hivatásául, - és mi a nehézsége, hogy mások visszariadnak ettől?- A szépsége, ami arra kényszeríti az embert, hogy hobbiszerűen vé-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents