Evangélikus Élet, 1985 (50. évfolyam, 1-52. szám)

1985-01-20 / 3. szám

(Az egyetemes imahétre felkészítő anyag 2. része. Az 1. részt Id. lapunk előző számában. — Szerk.)

Január 24., csütörtök

haláibői az életre - Krisztussal

Egyetemes imahét 1985. január 20—27

nyék vagyunk. Nem mindegy azonban, hogy ez a jövő milyen. Háború, éhínség, vér és embertelenség vár ránk? Ez lenne az emberi történelem kifejlődése? Mindezeket jól ismerjük már a múltunkból.

KERESZTSÉG ÁLTÁL

megeleveníttetünk

2 Kir 5,1—14; Gál 3,26—29; Mt 28,18—20.

«... életre keltett a Krisztussal együtt..(Ef 2,5b)

Az ember bűneiben — azok miatt — halálra szánt lény. Amint az emberi szervezet kiváló táptalaja lehet az ártalmas baktériumoknak, ugyanúgy a sok kísértés is táptalaja a halál erőinek. Az óegyház Istennek erre adott orvoságát látta a szentségekben.

Az ember az, akinek Isten ígéretei szólnak. Nekünk ígéri a Földet, és minden élőt, ami rajta mozog. Mi mégis hajlamosak vagyunk arra, hogy mindezt erőszakkal ragadjuk magunkhoz, hogy ne sáfárai, hanem pusztítói legyünk a Föld javainak, s így önmagunk ellenségei. Az Üristen különös kegyelme, hogy ma még kiléphetünk ebből az „ördögi korból . ^ Mi azonban rendszeresen másképp képzeljük el a megoldást, mint Ö. Ahogy Naámán nem tartotta elég előkelőnek, hatásosnak, rendkívülinek az isteni gyógyítás módját, úgy van gyakran ma is. Elképzeléseink vannak, s ha Isten gondviselése nem aszerint „működik”, akkor inkább nem fogadjuk el Ót, nem fogadjuk el az életet.

Tetszett Istennek, hogy Krisztust öltözzük föl, hogy őbenne omoljanak le azok a korlátok, amelyek embert embertől, nemzetet nemzettől elválasztanak. Őbenne szerzett nekünk — bé- ketleneknek és bűneinkben hol- taknak — békességet és életet.

Akik a Krisztus Jézus halálába kereszteltettünk meg, azok föl is támasztatunk az Atya dicsősége áltál (Rm 6). De a Krisztusban való élet már nem az ó- ember élete. Akit Isten Jézus verevel elpecsételt, kiválasztott

ben, egyházban és az ökumené- ben — a Krisztus.

ADJUNK HÁLÁT Istennek azert az egységet teremtő aján- Íeakaer,t’ '?melyet az e§y kereszt- seg jelent, amely által Krisztus győzelmének részeseivé lehetünk, amely megosztott világunkat át- +!? ’r Isten gyermekei

távoli földrészeken is testvéreinkké valnak. Magasztaljuk Ót azért, hogy az úrvacsorában már most emvételezhetjük a jövendő üdvösségét; a gyülekezetben is

testaihatjuk a veie va>ó

ta^ALLuUK meg bünbánatAL, hogy a szentségekkel ?,y.a^ran erőtlenül, reménytelenül elünk Az igazi szentség mibenlétének boncolgatása közben megfeledkezhetünk elhivatásunk- rol, elpecsételtetésünkről. Nem úgy elünk, mint az Ür gyermeKÜNYÖRÖGJÜNK azért, hogv Isten gyermekeinek a méltósá- SLíí”,denho! elismerjék és respektálják. Imádkozzunk azokért.

níÍT a, tarsadal°m peremén áll- nak, akik hátrányos helyzetűek, hofy ?.mberi méltóságuk meg- kíl?°^k’ s bogy otthonra tataijának a megkereszteltek kö°SZfhent- de a társadalomban is Ma este vigyük imádságunkan az Ür elé a Karib szigetek egyhazait! °eteK

Június 25., péntek

BÁR SZAKADÁSOK VANNAK KÖZÖTTÜNK, KIENGESZTELTE TTÜNK KEGYELEM ÁLTÁL ÉS ÜDVÖZÍTETTÜNK

5 Móz 7,7—11; 1 Kor 1,10—15; Lk 19,1—10.

„Kegyelemből van üdvösségetek!” (Ef 2,5c).

Hálát adunk a mi megtartó Istenünknek, aki elhívott minket és választottal közé számlált, hogy Jézus Krisztusban mígjelentett kegyelme által üdvözítsen bennünket. Mindazonáltal jó figyelnünk arra a kísértésre. amelyben Isten embere is könnyen elbotolhat. A hivő

keresztyén ember azt hiheti, hogy Isten azért szereti ot, vagy szereti őt jobban, mmt masokat, mert tökéletesebb, tisztább, szen- tebb embertársainál, a „vnag

nSA gőg e fajtája a gyülekezeten kívül levők számára ellenszenves, akadálya lehet a gyulek zet missziós munkájának is_De nemcsak azért veszess ez, mert egyfajta zárkózásra es hamis ki vlítságtudathoz vezet> mert egy teológiai tevedesre épül. „Nem azért szeretett tite két, mivel minden népnél tob ben voltatok - vagy mas )ótu- lajdonsággal jártatok volna éten _• mert ti minden népnél ke vesebben vagytok " donságaitok szerint senki ne s vagytok különbek. Nem, fn„va tűk föl kiválóságunknál log • a7 fjr figyelmét magunkra.

tekintett miránk, ö döntött ugY,

hogv irgalmat gyakorol rajturm És bár mi kicsinyek és bűnösök vagyunk, másoknál nem ,

bek Ö mégis szeret minket, O mé^is megajándékoz minket. m Hrf pedig Jézus valóban bete, t már hozzánk, es azt mondta.

..Ma lett üdvössége ennek a ház^

nak”, akkor ott mar nem nőve kedhet többé a hamis társadalmi, erkölcsi vagy dallasi fotel y tudata, hanem csakis “efm<* keresztyéni alazat. A K SY

valóban megtapasztaló bun^

mint Zákeus is, a tobbiekne szolgáló emberré válik. Aki Is ten szeretetét megtapasztalta, fl7 nem tud többé tétlenségben maradni, s a kapott szeretetet nem továbbadni.

ADJUNK HÁLÁT Istenünknek azért, hogy rnéltatlansagunk ellenére is üdvösségé* terve van velünk. Dicsőítsük öt a megváltás kegyelmi ajándékáért, hozzánk, bűnösökhöz való áthajtásáért. Amiképpen megszabadultunk őbenne — s nem3 magunk erejéből, akeppensze retnénk harcolni mindazokért, akiket bármiféle megkotozottség tart fogva.

VALLJUK MEG BÜNBÁ- NATTAL, hogy gyakran egymásban is csak az elválasztot, az idegent vesszük eszre, ahelyett, hogy a másik Isten-kepusege ötlene legelőször a szemünkbe, még mielőtt eszünkbe jutna, hogy aki rajtam könyörült, a másikon is megkönyörült.

KÖNYÖRÖGJÜNK azokért, akik hitük és meggyőződésük miatt szenvednek és végzetük puszta szemlélőivé válnak, hogy fölfedezhessék Isten kegyelmet, amely cselekvő részeseivé, tevékeny résztvevőkké teszi őket saját életük formálásában. Vigyük Isten elé azt a vágyunkat, hogy bárcsak megengesztelődnének az emberek is egymással azután, hogy engesztelési, békességet szerzett mindannyiunknak. Forduljunk ma esti könyörgésünkben az észak-amerikai egyházak felé! Könyörögjünk azért, hogy Isten kiengesztelődésének a híre mind többeket egységre szólítson.

Január 26., szombat

ISTEN KIRÁLYI URALMA MAR KÖZÖTTÜNK VAN

Ézs 49,1—6; Ef 1,15—23; Lk 17, 20—21.

„ ... és vele együtf feltámasztott és a mennyeiek világába ültetett Krisztus Jézusért..(Ef 2,6).

Isten az ő titkainak sáfáraivá tett minket. Sokan nem ismerik az ő titkait, de nekünk megadatott, hogy noha még nem nyilvánvalók, mégis megismerhessük azokat.

A hivő keresztyén ember a világban tapasztalható problémák láttán sem lesz borúlátóvá, nem keseredik el. Nem azért, mert a nyomort, szegénységet, éhínséget, háborút nem veszi komolyan. Hanem, mert mint Isten titkainak sáfára belelát egy rejtettebb dimenzióba, ott és akkor is fölismeri Isten köztünk lévő hatalmát, amikor és ahol mások csak csődöt és kudarcot látnak. Ahogy a" röntgensugarak érzékelik a szabad szemmel láthatatlant is, úgy érzékeli a keresztyén ember az evangélium reménységének fényében az egyébként láthatatlan, de már jelen lévő isteni realitást ebben a világban. Nem kell távoli világba mennünk, vagy a Földön túlra, nem kell a mikrovagy makrovilágba hatolnunk, hogy Istennel találkozhassunk. Nem kell semmiképpen a mi világunkat, a nekünk adott és rendelt világot itt hagynunk, hogy Isten keresésére induljunk. Isten máris itt van velünk, kezének munkáját érezhetjük, tapasztalhatjuk a legközvetlenebb környezetünkben, mindennapjainkban. Ö megszentelte a mi földünket és életünket, amikor Jézus Krisztusban szolidaritást vállalt velünk, emberekkel.

Sokan Jézust sem ismerték föl, mások viszont a húsvéti reménységet érzékelve meglátták benne, hogy itt van Isten köztünk. És ezek a hívők látták Isten erejét, „amelyet megmutatott a Krisztusban. mikor föltámasztotta őt a halálból, és ültette őt a maga

Istentiszteleti rend

Budapesten, 1985. január 20-án

Deák tér de. 9. (úrv.) Pintér Károly, de. 11. (úrv.) Káldy Zoltán, du. 6. Hafenscher Károly. Fasor de. 11. (úrv.) Szirmai Zoltán, du. 5. Szirmai Zoltán (szeretetvendegség). Dózsa György út 7. de. fél 9. Gáncs Aladár. Üllői út 24. de. fél* 11. (úrv.) Tóth Márta (szuppl.). Karácsony Sándor u. 31—33. de. 9. Tóth Márta (szuppl). Rákóczi út 57/b. de. 9. (szlovák) Cselovszky Ferenc, de. 12. (magyar) Tóth Márta (szuppl.). Tha- ly Kálmán u. 28. de 11. Réciey Pál. Kőbánya de. 10., du. 4. (szeretetven- dégség). Vajda Péter u. 33. de. fél 12. Zugló de. 11. (úrv.) Szabó Lajos. Rákosfaiva de. 8. Szabó Lajos. Gyarmat u. 14. de. fél 10. Szabó Lajos. Kassák Lajos u. 22. de. 11. Váci üt 129. de. negyed 10. Frangepán u. de. 8. Üjpest de. 10. BláZy Lajos. Pesterzsébet de. 10. Pintémé Nagy Erzsébet. Soroksár-Üjtelep Pintérné Nagy Erzsébet. Pestlőrinc de 10. Havasi Kálmán, pstlőrinc Erzsébet-telep de.

8. Havasi Kálmán. Kispest de. 10. Bonnyai Sándor, du. fél 7. Bonnyai Sándor. Kispest Wekerle-tclep de. 8. Bonnyai Sándor. Pestújhely de. 10. Schreiner Vilmos. Rákospalota Kis- templom de. 10. Bolla Árpád. Rákosszentmihály de. fél 11. Sashalom de.

9. Mátyásföld de. 9. Szalay Tamás. Cinkota de. fél 11. Szalay Tamás. Kistarcsa de. 9. Solymár Péter. Rákoshegy de. 9. Rákoscsaba de. 9. Rákosliget de. 11. Rákoskeresztúr de. fél 11.

Bécsikapu tér de 9. (úrv.) Mado- csai Miklós, de. fáj 11. (német), de. 11. (úrv.) Koren Emil. du. 6. Ma- docsai Miklós. Toroczkó tér de. fél 9. Korén Emil. Óbuda de. 10. Görög Tibor. XII., Tartsay Vilmos u. 11. de. 9.. de. 11., du. fél 7. Modori u. de fél 10. Pesthidegkút de. fél 11. Kelenföld de. 8., de. 11. (úrv.), du. 6. Németvölgyi út 138. de. 9. Nagytétény de. fél 9. Rozsé István. Kelen- völgy de. 9. Budafok de. 11. Rozsé István. Budaörs du. 3. Rozsé István. Törökbálint du. fél 5. Rozsé István. Csillaghegy de. fél 10. Benkő Béla. Csepel de. fél 11. Mezősi György.

— Vízkereszt ünnepe után a 2. vasárnapon az oltárterítő színe: zöld. A délelőtti istentisztelet ol- tári igéje: Jn 2,1—11; az igehirdetés alapigéje: Zsid 13,20—21.

EVANGÉLIKUS ÉLET

A Magyarországi Evangélikus Egyház Sajtóosztályának lapja Szerkezti: a szerkesztő bizottság A szerkesztésért felel:

Mezősi György:

Felelős kiadó:

| Harkányi László |

Szerkesztőség és kiadóhivatal 1088 Budapest VIII.. . Puskin u. 12. Telefon: 142-074

Előfizetési ár: egy évre 280.— Ft Előfizethető a Kiadóhivatalnál Árusítja a Kiadóhivatal és a Magyar Posta

Index: 25 211 ISSN 0133—1302

Szedés: 85.2315/90-03 . Zrínyi Nyomda Felelős vezető:

Vágó Sándorné vezérigazgató

Nyomás: rotációs magasnyomás Athenaeum Nyomda Felelős vezető*

Szlávik András vezérigazgató

jobbjára a mennyekben”, és fölismerték, hogy Isten ezeket a javait velünk is közli. Ám az Ür szolgájának, aki túllát a csügge- désen és nyomoron, feladata van; „Kevés az, hogy nékem szolgám légy, a Jákob nemzetségének megépítésére és Izráel megszaba- dultjainak visszahozására, sőt a népeknek is világosságul adtalak, hogy üdvöm a föld végéig terjedjen.” (Ézs 49,6).

ADJUNK HÁLÁT a mi Urunknak eljövendő királyságáért, amely számunkra az ő üdvözíté- sének ígéretes jele. Köszönjük, hogy királyságának erejét már most is érezhetjük: magunkban, de a világban is. Dicsőítsük az Atyát, aki Fiában megdicsőítette önmagát! Imádságban kérjük a Szentlélek megelevenítő erejét, hogy itt és most átélhessük mi is, megláthassák embertársaink is Isten közénk jött szeretetét.

VALLJUK MEG BÜNBÁNAT- TAL, hogy sokszor meghomá'vo- sul a szemünk, nem igazodunk el az egymással viaskodó erők harcában, s nem vesszük észre a Szent Lelke erejével köztünk munkálkodó Urat. Elbizonytalanodunk küldetésünkben, s a ránk bízott üzenetben, s magunk is reményt vesztettekké, elesettekké válunk. Kérjük, adjon nekünk szilárdságot és állhatatosságot, lábaink alá kősziklát, hiszen, ha a trombita bizonytalan hangzást tészen, akkor hitvallásunkban nem tehet erő.

KÖNYÖRÖGJÜNK azért, hogv mint egyháztagok harcolhassunk saját magunk ellen is a büszkeség. az önzés, a manipuláció és a kizsákmányolás terén. Imádkozzunk azokért, akik bizalmatlanok az egyház iránt — olykor a mi, bűneink miatt is —. mert nem látják benne Isten királyi uralmának jeleit. Könyörögjünk az Űrhöz, hogy az egyház Isten kegyelméből az ő jelenlétének látható jelévé válhassék. s hogy általunk lehessen valósága Isten országa ebben a világban. Vigyük a mennyei Atya elé Európa egyházainak ügyét, s kértük, munkálkodjék az ö egyházában Szent Lelke erejével, elhívott szolgái által.

Január 27., vasárnap

VARJUK, HOGY ISTEN MEGMUTASSA JÓSAGAT

Ézs 11,1—9; Jel 21,1—7; Jn 17, 20—26.

„ ... hogy megmutassa az eljövendő világban kegyelmének mérhetetlen gazdagságát irántunk való jóságából Krisztus Jézusban.” (El 2,7).

Reménységben, keresztyén bizonyossággal valljuk, hogy Istennek terve van ezzel a világgal, amelyben élünk. Isten jövőt ad nekünk. Mi emberek a jövőbe tekintő, a jövőből élő teremtmé—• SZÜLETÉS. Rónay Zoltán gyártásvezető és Sánta Jolán operaénekes augusztus 6-án született első gyermekét: ’ CSABA ZOLTÁNT december 16-án a pestlörinci templomban nagyapja, id. Rónay Zoltán ny. lelkész keresztelte meg.

— HALÁLOZÁS, özv. Gáncs Aladárné sz. di Gleria Róza. néhai Gáncs Aladár lelkész özvegye 1984. december 25-én Nagy- tarcsán. 82 éves korában. 49 évi özvegység után az Ürban csendesen elhunyt. Temetése igeszolgálatát veje. Győri János nv. lelkész és unokája. Gáncs Péter, a nasytarcsai gyülekezet lelkésze végezték Jn 1,14, az aznapi szentige alapján. Az elhunytban Gáncs Aladár lelkész. Győri Jánosné és Fábry Istvánná lelkészfeleségek édesanyjukat gyászolják. Gyászolja még 10 unokája és 24 dédunokája.

— Dr. Bárdy Károly ny. megyei vezető szemész főorvos, az esztergomi gyülekezet volt felügyelője, a győri gyülekezet presbitere 1984. november 1-én. 68

A Biblia szerint Isten mást ígér az embernek. A próféta szava békét és társadalmi igazságosságot hirdet a saját kora szavaival. Nem a világból kimenekülő, apo- litikus ember szavai ezek. hanem a világ realitásai között élő. annak sorsáért aggódó hívőnek a bizonyságtétele arról, hogy eljő az idő, amikor hatalom és dicsőség, igazságosság és hűség egymásra találnak, amikor ősi ellenfelek békében fognak élni egymással. Erre az ószövetségi próféciára mi is igent mondunk. Mi is a világban élünk. Jézus is azt kéri főpapi imájában: Nem azt kérem, hogy vedd ki őket e világból, hanem, hogy őrizd meg őket a gonosztól.

Mi is azzal a rendíthetetlen. Istenbe vetett bizalommal szeretnénk e fenyegetett világban is a jövőbe tekinteni, mint Ézsaiás: igen, eljő ez a kor, mert Istenünk, a történelem Ura, Jézus Krisztus Atyja megígérte, és mi tudjuk, hogy az ő szava igaz és ámen. Mi egy olyan új eget és új földet várunk, ahol a halál nem lesz többé, sem gyász, sem kiáltás, sem fájdalom, mert abban bízunk, aki azt mondja: „Íme, mindent újjá teszek!”

ADJUNK HALÁT Istennek

gondoskodásáért, amellyel szívén viseli e világ sorsát, jövőjét. Köszönjük meg, hogy még reménykedhetünk, jóllehet olyan masz- szív a visszahúzó erő. Dicsőítsük Istent mindazokért, amiket az egységért tenni lehetett — akár szóban, akár tettben, akár imádságban. Adjunk hálát azért a bennünk ébresztett reménységért, amely a tökéletes közösség irányába ösztönöz minket.

VALLJUK MEG BÜNBÁNAT- TAL, hogy Isten kijelentésére hagyatkozásunk mögött sokszor a kényelmesség, a felelősségtől való vonakodás húzódik meg, semmint az élő reménység. Sokan nem tudunk várni, nem tudunk nyitottak lenni a jövőre, sokan a múltból szeretnének élni. Sokan nem tanultuk még meg. hogy az atyáinkat megszabadító Isten felénk is közeledik, és nekünk is szabadságot hoz. ha nem zárkózunk el a holnaptól, és attól, aki benne felénk közeledik.

KÖNYÖRÖGJÜNK Istenhez fenyegetett családjainkért és Isten nagv családiéért szerte a világon. Kérjünk erőt, bölcsességet, türelmet és hitet, hogv saiát családunk körében mindannvian otthon érezhessük magunkat, valamint. hogy mások, otthon ta1 nook, maeánvosok számára vonzó, befogadó családokká válhassunk! Ma este az egyházak egységének az ügyét vigyük a mennyei Atya elé, s fohászkodjunk, hogy mielőbb jöjjön el az a nao. amikor Isten teljes népe szeretetben és egyetértésben gyülekezzék majd egybe.

éves korában rövid, de súlyos szenvedés után elhunyt. Hamvait szülei — Bárdy Ernő volt mező- berényi lelkész és felesége — síriában helyezték el 1984. december 18-án. A temetési szolgálatot Keveházi László esperes, az elhunyt unokaöccse végezte a Lu- theránia kamarakórusának énekszolgálatával. — „Szemeimet a hegyekre emelem, onnan jön segítségem. Az én segítségem az Űrtől jön.”

— Dr. Verli Sándor ügyvéd, a ceglédi gyülekezet felügyelője,, a Pest megyei Egyházmegye jogtanácsosa, egyházmegyei presbiter életének 68., házasságának 25, évében, hosszú, de türelemmel viselt szenvedés után december 3-án csendesen elhunyt. Temetése december 6-án volt hatalmas részvét mellett a ceglédi evangélikus öregtemetőben, Roszik Mihály és Zászkaliczky Pál lelkészek szolgálatával. A sírnál az egyházmegye nevében Keveházi László esperes búcsúzott az elhunyttól. „Akit szeret az Űr, megdorgálja, de mint apa a fiát, akit kedvel.” Péld 3,12.

I

I

{