Evangélikus Élet, 1985 (50. évfolyam, 1-52. szám)

1985-05-19 / 20. szám

( 7 A TARTALOMBÓL Újuljatok meg telketekben Énekkarok első országos találkozója Selma Lagerlöf: A szárazság Részletek a Gösta Berling c. regényből. II. rész k _________________’___________________________1____________> RE MÉNYTELJES TT ff __ff j r n i > A Iá*001 •• vá llalkozás LíCIkcszík ist tas Budapest-Angyalfoldon ÁLELKÉSZI »•/ f SZOLGÁLAT Káldy püspök interjúja az IDL-nek „Szélesíteni szeretném a Lutheránus Világszövetség bázisát” Az IDL, az európai kisebbségi evangélikus egyházak lapja márciu­si számában interjút közölt Káldy Zoltán püspökkel a Lutheránus Vi­lágszövetség elnökeként előtte álló feladatokról. Az interjút Gottfried Mierau főszerkesztő készítette. Az elnökség kezdeti szakaszára vonatkozóan Káldy püspök meg­állapította, hogy nem volt könnyű. ' Majd arról, hogy mit tekint elnök­sége alatt különösképpen is céljá­nak, a következőket mondotta: „Szeretném, ha az LVSZ bázisa szélesedne. Szeretném azokat az evangélikus (illetve uniált) egyhá­zakat, amelyek még nem tagok, közelebb hozni az LVSZ-hez ... és ezt a kapcsolatot aktívan formál­ni.” Ehhez, illetve a tagegyházak­kal való kapcsolattartáshoz sok utazásra van szükség. Különösen is fontos lenne a Szovjetunió terü­letén, Szibériában és Közép-Ázsiá-. ban élő evangélikus gyülekezetek meglátogatása - 150 nyilvántartott gyülekezet-van itt, és számuk egyre növekszik. Május második felében Káldy püspök részt vesz az egye­sült kanadai evangélikus egyház alakuló zsinatán, utána látogatást tesz az amerikai egyházaknál. A tervek között a II. János Pál pápánál, és Dél-Afrikában teendő látogatás is szerepel. Az LVSZ történetében feltűnő, hogy mind az elnök, mind pedig a nemrég megválasztott főtitkár, Gunnar Stálsett Európából szár­mazik. Káldy püspök szerint en­nek nyilvánvaló előnye, hogy* ha­sonló teológiai, egyházi és politikai tapasztalataik birtokában köny- nyebben tudnak együttműködni. Az európaiság ugyanakkor azt is jelenti, hogy túl kell látni a konti­nens határain, a történelemi is erre tanít. Arra a kérdésre, hogy mit jelent az LVSZ elnöke számára az, hogy szocialista országban élő egyház­ból jött, Káldy püspök a követke­zőket mondotta: „Feladatqmat, il­letve missziómat abban látom, hogy ezen országokban élő egyhá­zakat közelebb hozzam a nyugati egyházakhoz és a harmadik világ­ban élő egyházakhoz... Felada­tomnak tekintem, hogy megmu­tassam azokat a pozitív eredmé­nyeket, amelyek a nyugati keresz- tyénség számára is hasznosak le­hetnek.” Josiah Kibira elnök a fej­lődő országok problémáit „hozta” - egy szocialista országban élő ki­sebbségi egyházból származó el­nök nyilván az ő életüket ismerteti meg közelebbről, és súlyt helyez arra, hogy ezeket a nagy egyházak­kal egyenrangúnak tekintsék. Az egyház jelentősége nem a számok­tól függ, hanem attól, hogyan tud­ja az adott, Istentől rendelt körül­mények között prédikálni és meg­élni az evangéliumot.-Ez a „hogyan” mindig vita tárgya a teológusok között - mu­tatott rá a szerkesztő, akinek ezzel kapcsolatos következő kérdése a múlt, közelebbről Ordass Lajos püspök teológiai örökségére vo­natkozott. Káldy püspök, válaszá­ban utalt arra, hogy nemcsak Or­dass, hanem más püspökök örök­ségét is figyelembe kell venni. A korábbi püspökök különböző teológiai irányzatokat képviseltek, így például Thuróczy Zoltán püs- pökre a finn ébredési mozgalom volt nagy hatással. Raffay Sándor püspök a legveretesebb hitvalló evangélikus hagyományokat kép­viselte, Kapi Béla püspök pedig azon fáradozott, hogy a hitvallá­sos és ébredési irányzatokat egye­sítse. Ordass Lajos püspök, aki Raffay Sándor utódaként 1946- ban került a püspöki székbe, Svéd­országból jó evangélikus hagyo­mányokat hozott magával. Az ő meggyőződése is az volt, amit szá­mos igehirdetésében és előadásá­ban ki is fejezett, hogy „az egyház ebben a világban szolgálatra, nem pedig uralkodásra rendeltetett” - ebben megvan a folyamatosság, noha a mai történelmi körülmé­nyek között nem lehet őt egyszerű­en utánozni. Végül pedig az elnök és a főtit­kár viszonya, ezzel együtt a politi­kai kérdésekhez való viszony ke­rült szóba. Nem arról van szó, hogy az LVSZ elnöke a szocialista, főtitkára pedig a NATO-országok politikáját képviseli, hanem köl­csönösen meg kell érteniük az itt és ott élő egyházakat, a feszültségek enyhítésén fáradozni, hidakat épí­teni. Az LVSZ-nek az eddiginél is konkrétabban kell a világ problé­máival foglalkoznia, bármely ré­széről is legyen szó - remélem, hogy az elnöknek és a főtitkárnak ez a szolgálata az egész LVSZ-ben érvényre jut - mondotta Káldy Zoltán püspök. Fordította: szp A főváros XIII. kerületében is él evangélikus gyülekezet. Már közvetlenül az első világháború be­fejezése után, 1919-ben megkezdő­dött a gyülekezet szervezése. Négy év szervező munka után Rímár Jenő lelkész megkezdte a gyűjtést a templomépítésre. 1937 nyarán volt az alapkőletétel, s 1938. október 30-án avatta fel a Súndy Gyula ter­vei alapján elkészült templomot Raffay Sándor püspök. Csak ez­után, 1941 -ben került sor a szervező lelkész rendes lelkészként való beik­tatására, míg a gyülekezet önállóso­dása 1953-ban következett be, ami­kor a Pesti Egyház 7 lelkészi köre önálló egyházközséggé alakult. Az Angyalföldi Evangélikus Egyház április 27-én iktatta be új lelkészét, dr. Reuss Andrást, aki Benczúr László 18 évi lelkészi szol­gálata után vette át a gyülekezet vezetését. A lelkésziktatást Szirmai Zoltán esperes végezte, míg az ün­nepi alkalmon dr. Káldy Zoltán püspök hirdette az igét. Igehirdeté­sének alapigéje Ézs 55,10-11 volt. Elmondta, hogy egyházunkban az ige hirdetése mindig együtt kell hogy járjon az öregek, betegek, se- jfftáégré szohíló'k közötti szolgálat­tal, mert ige és diakónia a Krisz­tusról való bizonyságtétel teljessé­ge. Ezt kell tenni a mindenkori an­gyalföldi evangélikus lelkésznek is. Nagyon melegen szólt a püspök Benczúr László lelkészi szolgálatá­ról. Nehéz helyzetekben tudott vi­lágos teológiai látással helyesen dönteni, s szolgálatában ugyanak­kor igazi keresztyén humanizmus valósult meg. Utóda, Reuss András a teoló­giai tanulmányok kitűnő elvégzése után 12 évet töltött segédlelkészi szolgálatban. Sopronban, Ózdon, Csöglén, Kelenföldön, a Budavári Egyházközségben teljesített szol­gálata után 12 évig egyházunk Külügyi Hivatalának élén állt. Nagy érdeme a Lutheránus Világ­szövetség VII. budapesti nagygyű­lésének megrendezése. Mérhetetle­nül sokat fáradozott azért, hogy a gyűlés előkészítése, lefolyása a leg­teljesebb rendben menjen. Angyalföld régi munkásnegyed. A Jakósság jó része a gyárak, üzemek munkásaiból tevődik össze. A régi nyomorúságos munkáslakások helyét ma új lakótelepek foglalják el. Valaha a 10 kerületből álló főváros peremén elhelyezkedő külváros volt, ma a metró jóvoltából néhány percnyi távolságban van a városközponttól. Á második világháború befejezésétől eltelt 40 esztendő szinte felbecsülhetetlen gazdasági, szociális és kulturális fellendülést hozott ennek a kerületnek. Az itt élő evangélikusság ünnepe volt, új lelkészének, Reuss Andrásnak a beiktatása. Reuss András a nagygyűlés ideje alatt átélte az egyház egységének nagyszerű élményét. Megtapasz­talta, hogy Isten igéje nem tér visz- sza üresen, hanem megterméke­nyít, mint az eső és hó. Az igehir­detés szolgálata nem reménytelen szolgálat. Ez a legreményteljesebb vállalkozás, mert a garancia maga az Isten. O ígéri, hogy az ige eléri célját, gyümölcsöt terem. Ez a gyü­mölcs nem csak a messze jövőben lesz látható, beérik most is. Van­nak^ megújult életű emberek, akik­nek a hite a szeretet gyümölcseit termi. Ezért érdemes élni, lelkész­nek lenni, Angyalföldön is. A beiktatás után Reuss András prédikált Ef 4,15 alapján. Az ige által kitűzött igényes cél eZ: növe­kedjünk együtt mindenestől. Nö­vekednünk kell az igazságban és a szeretetben. Szólni is kell és tenni is. Mai szavakat kell találni az evangéliumnak, és meg kell találni a ma tetteit. ^ Az istentiszteletet követő köz­gyűlésen többen köszöntötték a beiktatott lelkészt. Dr. Harmati Béla a Lutheránus Világszövetség genfi irodája üdvözletét adta át. Dr. Bornemissza Sándor, a XIII. kerületi Tanács elnöke felszólalá­sában arra a közös nevezőre utalt, amelyen az egyház és az állami szervek egymást segítő szolgálata lehetséges. Több gyülekezet és egy­házmegye köszöntése, valamint a testvéregyházak képviselőinek megszólalása után Káldy Zoltán püspök köszöntötte a lelkészt, aki válaszában őszinte köszönetét mondott a sok oldalról megnyilvá­nult szeretetért. Az ünnepi istentiszteletet méltó módon gazdagította és még felejt­hetetlenebbé tette a Lutheránia Énekkar szolgálata. Sok gyüleke­zeti lelkész jelenléte, áldása s az általuk képviselt gyülekezetek imádsága kifejezi azt a reményt, hogy Isten megáldja majd az an­gyalföldi gyülekezetben is az ige hirdetésének szolgálatát. V. Fotó: G. K. Köszöntések az ünnepi közgyűlésen Az angyalföldi templom és parókia Fotó: Götze Krisztina ELŐ VIZ Jézus kérdései — mm yy Szeretsz-e engem: emberekhez Jn 21,16 Zavarba ejtő Jézus kérdése. Számon­kérést is érezhetett benne Péter. Egé­szen friss volt még a tagadás bűne, ami kettőjük kapcsolatát megzavarta. Ami­kor először talán halkan, maga is meg­ijedve a kimondott szótól, majd később mintha önmagát is meg akarná győzni, átkozódva is bizonygatta: nem is isme­rem azt az embert! S most „az az em­ber” itt van mellette és megkérdezi: sze­retsz te engem? Voltak a múltnak szép emlékei is. A kezdetnél, a Genezáreti tó partján emelte fel Jézus maga mellé, s tette munkatárssá, emberhalasszá. Péter je­lentette ki először, hogy Krisztusnak, az élő Isten Fiának ismerte fel. S nem hiányzott az elszánás sem, amikor vé­delméről volt szó. Még meghalni is kész lett volna vele. Majd egyszerre összeroppan Jézus tekintetétől. Keser­vesen sírni kezd, mint aki tudja: elját­szott mindent, s azt sem érdemli meg, hogy Jézus egyáltalán szóba álljon vele. Az én életem sem bizonyítja, hogy mindig szeretem Öt. Jogosan kérdez Jézus az én múltam után is. Milyen messze vagyok attól a normától, amit Jézus élt bele ebbe a világba! Nem csak képes nem vagyok akarata szerint élni, hanem sokszor nem is akarok. Kibúvót keresek és mentségeket. Sokszor én is csak a jóban tudok hűséges lenni. Hányszor tettem úgy kíváncsian vizs­gáló tekintetek előtt, mint aki nem is ismeri őt. Vagy tagadják titkos, vagy nyilvános cselekedeteim, hogy közöm lenne Hozzá. Szeretsz-e engem? Legyen mindig él­ménnyé számunkra, hogy Jézus egyál­talán megkérdezi. A múltat hajlandó annyiszor megbocsátani! Kérdése mö­gött előlegezett szeretete van. Péternek frissen hegedő sebek is tanúsították, hogy Jézus halálával is bizonyságát ad­ta nagy szeretetének. Ebben mi sem kételkedhetünk. Amikor Jézus szerete­tünk után kérdez, akkor ez csak vi­szonzás, viszontszeretet lehet. Kérdése éppen ezért felemelő kérdés is. Távlatok nyílnak benne, a Vele ígé­retessé váló jövő. Hiszen kérdése után a megbízatás következik: Legeltesd az én juhaimat! Ezzel még jobban kiemeli Jézus, hogy elfelejtette, ami volt, s sze­reti Pétert mint akkor, amikor ember­halásszá tette. A régi megbízatást Péter igenlő válaszára most a másik képpel is megerősíti, amikor újra megbízza a szolgálattal. Jézus szeretetét közel kell vinnünk az emberekhez. Ha Őt szeretjük, ember­társainkat is szeretjük, mert Jézusban Isten és ember egységet alkot, - tanít egy kortárs teológus is. Az istenszeretet és felebaráti szeretet egységének végső biztosítéka az iránta való szeretetünk. Csak önmagára kérdez: szeretsz-e en­gem? - de mert ő valóságos ember is volt, a kérdésben az is benne van: szere­ted-e bennem az embertársat, felebará­todat is? Szereted-e pásztor-lelkülettel, pásztoroló szeretettel? Jézus kérdése nemcsak önmaga felé fordít, hanem az emberek felé is. Ne abban lássam a szeretet lényegét, hogy engem szeressenek, hanem hogy képes legyek szeretni Jézust, s benne mindenkit, akik felé Ő küld szereteté- vel. Zászkaliczky Péter Keresztyén kommunikációs vezeték tanácskozása Budapesten Az Európai ökumenikus Információs Munkaközösség elnökének, dr. Aranyos Zoltán zsinati tanácsosnak a meghívására május 2-4 között Budapesten az „Új lehetőségek - új feladatok a keresztyén kommuniká­ciós együttműködés területén" témáról konzultációt tartottak a keresz­tyén kommunikációs európai- és világsze.rvezetek vezető képviselői. A tanácskozáson résztvett dr. Coenrad Boerma, az Egyházak Világfa- nácsa kommunikációs osztályának igazgatója, dr. Norman Heljm, a Lutheránus Világszövetség kommunikációs osztályának igazgatója, dr. Hans Florin, a Keresztyén Kommunikációs Világszövetség főtitkára, Hans Wolfgang Hessler, az NSZK Evangéliumi Egyházai Publicisztikai Központjának igazgatója és Pltylrlm volokalamszki érsek, az Orosz Ortodox Egyház Kiadói Hivatalának elnöke. A konzultáció témájáról bevezető előadást tartott Köves Tibor, az MTI külpolitikai szerkesztőségének vezetője, dr. Hans Florin és H. W. Hess­ler. Az eszmecsere során a szóban forgó kérdésről a jelenlévők kifejtet­ték véleményűket.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents