Evangélikus Élet, 1985 (50. évfolyam, 1-52. szám)
1985-01-06 / 1. szám
„Írok nektek, ifjak.. Mi ea Ss&ntSéiek ? GYERMEKEKNEK. Egy elliamarkodott döntés 1 Sám 13,1—4 Az új esztendő első napjaiban mindnyájan tele vagyunk fogadkozásokkal. Kicsik és nagyok, gyermekek és felnőttek egyaránt megfogadják, hogy ebben az esztendőben minden másképp lesz. Szorgalmasabbak és engedelmesebbek leszünk, jobban fogjuk szeretni testvéreinket és szüleinket, kevesebb bosszúságot fogunk okozni azoknak, akikkel együtt élünk. Sorolhatnánk még tovább fogadkozásainkat, de talán ennyiből is magunkra ismerünk. Az első napokban rendben is mennek a dolgojr. Ügy látszik, hogy az új esztendőben valóban új életet kezdünk. De azután jönnek a szürke hétkÖ?űaP°h. fogadalmunkról egyre gyakrabban megfeledkezünk és lassan rájövünk, hogy minden marad a régiben. Pedig nem ejég valamit jól elkezdeni. A jói elkezdett dolgokat mindvégig jól kell csinálni. Ez az élet boldogságának és sikerének a titka. Saul király is nagyon jól kezdte uralkodását, népe vezetését. Mindnyájan emlékszünk még rá, hogy kezdetben mennyire engedelmes gyermeke volt Istennek. Isten meg is áldotta őt. Az ama- lekiták fölött fényes győzelmet aratott és ezzel megszabadította népét az ellenségtől. Izrael népének azonban nem csak ez az egy ellensége voR. Isten népének legfélelmetesebb ellenségei a fi- liszteusok voltak. Ezektől kellett a legtöbbet szepvednjök. Saul király éppen ezért a filiszteusok ellen fordult. Volt a filiszteusok- nak egM bálványoszlopuk. Ez előtt szoktak imádkozni, mert azt hitték ez a bálvány segíti őket győzelemre. Sámuel éppen ezért lerombolta ezt a bálványosz'.o- pot. Azt hitte, hogy ezzel megfosztja a filiszteusokat hatalmuktól és erejüktől. 'Emikor a filiszteusok meghallották. hogy Saul lerombolta bálványistenüket, nagy haragra gerjedtek. Nagy sereget gyűjtöttek és elindultak Izrael ellen. Saul király kémei hírül hozták, hogy a filiszteusok nagyon sokan vannak, sokkal többen, mint Izrael 100 ÉVE, 1885. január 3-án született Budapesten LESZNAI ANNA — eredeti nevén Moscovitz Amália — költő,, író és iparművész. Gyermek és ifjúkorát falusi környezetben töltötte, s az ott szerzett élménye egész életét végigkísérte. Parasztasszonyoktól tanult hímezni, majd Budapesten, Párizsban iparművészeti tanulmányokat folytatott. Első versei a Nyugatban jelentek meg. Első kötete pedig Adytól kapott elismerő kritikát. Barátai közé tartozott Ady Endre, Kaffka Margit, Balázs Béla, Lukács György és még sokan teások- 1919 után Bécsbe emigrált, maid 1930-han visszatért. Ekkor háza sok hónak és művésznek adott otthont. József Attila és Radnóti Miklós pályáját is figyelemmel kísérte. 1939-ben újabb emigráció következett, New Yorkban élt. Tobh kötete jelent meg. Jellegzetesen asszonyi témái a legjobb magyar költőnők közé emelték. 1966. október 3-án New Yorkban halt meg. 200 ÉVE, 1785. január 4-én született Ha- nauban JÁKOB GRIMM, a meséikről híres Qrimm-tesvérek egyike. 1814-ben Párizsban diplomata, később a Bécsi Kongresszus munkatársa volt- Hátat fordítva a politikai életnek, Kas- selben, Beriinhen, Göttingenben könyvtáros és egyetemi tanár. Göttingenből el kellett mennie a kormány jogfosztó rendelkezései elleni tiltakozása miatt. Ettől kezdve a romantika őskereső útján jutott el a népdalhoz, a népmeséhez, a nyelvtörténethez, a rendszerezéshez, szótári feldolgozáshoz. Testvérével együtt adta ki a német népmese-gyűjteményt, serege. A hír hallatára nem csak a katonák ijedtek meg, haném még Saul király szívét is elfogta a félelem. A félelem pedig rossz tanácsadó. Saul király Sámuel prófétával abban állapodott meg, hogy a király megvárja Sámuel megérkezését. A próféta majd istentiszteletet tart és áldozatot mutat be Istennek. Izrael serege majd ezután, Isten segítségével indul a harcba a filiszteusok ellen. Saul király azonban annyira féli, hogy minél előbb túl akart lenni a dolgon. Ezt gondolta magában: Minek várjam meg a prófétát? Hiszen én király vagyok! Én is tudok istentiszteletet tartani és áldozatot bemutatni Istennek. így is tett. A király éppen végzett az áldozat bemutatásával, amikor megérkezett Sámuel próféta. A király a próféta elé sietett, hogy áldással köszöntse őt. Sámuel gzonban megdorgálta a királyt: „Mit tettél? Miért nem tartottad megállapodásunkat? Hiszen ez Isten akarata volt! Isten megsegített volna és megerősített volna királyságodban. De mivel látja, hogy állhatatlan,» kapkodó ember vagy, elfordul tőled. Más valakit keres, aki majd engedelmesebb szolgálja lesz neki.” így játszotta el becsületét Isten előtt Saul király. Engedelmes szolgaként indult, de félelme és türelmetlensége elhamarkodott döntésre késztette őt. Ezzel nem csak becsületét veszítette el Isten előtt, hanem királyságát is. Selmeczi János HELYREIGAZÍTÁS: Dec. 9-i számunkban a „Tovább a meg- elevenedés útján” című beszámoló-cikkében a Pesti egyházmegyéről szóló részben a zuglói gyülékezettel kapcsolatos félreérthető mondat jelent meg. A mondatok helyesen így hangoznak: „Zuglóban új orgonát avattak. Nehézségek ebben az egyházmegyében is vannak . . mely magyar nyelven is megjelent. 1863. szeptember 20-án halt meg - Berlinben. 200 ÉVE, 1785. január 10-én halt meg WEISS FERENC matematikus és csillagász. 1752-től a nagyszombati egyetemen volt a matematika tanára, 1754—1761 között a matematikus- és mérnökképző tanár. Ugyanakkor a nagyszombati, később a budai Qsillagvizs- gáló igazgatói tisztét töltötte be és a csillagászat előadója volt. Hosszabb ideig Hell Miksa, a kor nagy csillagászának munkatársa volt. Vele együtt építette fel a nagyszombati Csillagvizsgáló Intézetet 1755-ben. Megfigyeléseit 1756-tól rendszeresen publikálta is. 1717. március 16-án a Nagyszombaton született tudós Budán hunyt el. 100 ÉVE, 18.85. január 11-én született Szarvason SZÉKELY MIHÁLY gépészmérnök, pilóta, a magyar távrepüiés első pilótája- Oklevelét a budapesti egyetemen szerezte. 1910-ben saját szerkesztésű gépével jelentkezett a budapesti nemzetközi repülőversenyen. Nevéhez fűződik az első magyar távrepülés Bécs—Budapest—Bécs útvonalon 1911. július 19-én. 19Urben ő szállította először légi úton a napilapokat és egyéb sajtótermékeket a fővárosból vidékre. Egész életében a repüléssel foglalkozott. Számos aviatikái tárgyú cikke jelent meg a sajtóban. Budapesten hunyt el 1959. április 3-án. A fenti cím azt az érzést keltheti az olvasóban, mintha e cikkben egy kizárólag lelkészeket foglalkoztató teológiai kérdésről esnék szó, amiben ő személy szerint aligha érdekelt. Pedig Jézus a Szentlélek elleni bűnről szóló tanítását (Mt 12, 31—32 és párh. helyei) nem elvont fogalomnak vagy tantételnek szánta, ami csak egyeseknek, bizonyos szakmai köröknek szolgál alapul a meditálásra. Súlyos mondanivalója végtére is mindannyiunkat érint. Megértéséhez nem annyira jártasságra, mint inkább szavának őszinte meghallására vgn szükség- Ezért lehet a Szentlélek elleni bűn gondolata is újságcikk témája. A kérdés így is felvetődik: mi áll e szavak mögött? HA A HÉTKÖZNAPOK NYELVÉN FOGALMAZOM, a Szentlélek elleni bűn nem más, mint: jóindulatra rosszindulatú, közeledésre elutasító válasz. Jézus szavainak tükrében ez azt jelenti: valaki Isten szeretetét, Krisztus bűnbocsánatot adó isteni hatalmát, a Szentlélek hitre vezérlő munkáját tudatosan és szándékosan visszautasítja. Mereven elzárkózik előle. Életével homlokegyenest ellentmond neki. Amikor a farizeusok Jézust az ördöggel való cimborálás vádjával illették, egyszerűen az igazságot nem akarták meglátni, mert az számukra fájó lett volna. Nem voltak hajlandók észrevenni és befogadni Isten Lelkét. Ezzel mintegy áttörhetetlen falat húztak maguk elé. S erre már Jézus szava sem lehetett más, csak ez: megbocsáthatatlan. Arról van szó, hogy az ember maga zárja el makacsul az élet és üdvösség, a bűnbocsánat egyetlen lehetséges útját, azaz az Istenhez vezető utat. Kizárja magát Isten szeretetének vonzásából. Ezzel szinte önmaga felett mond ítéletet, mert miközben elszakad Istentől, egyszersmind közösségellenessé is válik. Magára marad, aki irtózik, előbb-utóbb elszigetelődik az emberektől. A büntetés rajta az, hogy a teljes kirekesztettség állapotába sodorja önmagát. Ez a megkeménye- dés útja. SPURGEON A SZENTLÉLEK 350 ÉVE, 1635. január 13-án született SPE- NER JAKAB FÜLÖP, a pietiz- mus atyja. Elzászból származik, ahol édesapja városi tanácsos volt. Kedves olvasmánya volt a Biblia mellett Arndt és a misztikusok. Teológiát a strassburgi egyetemen tanúit, ahol tanulmányai mellett sokat imádkozott és elmélkedett. 1660-ban Genfben járt, ahol nagy hatással volt rá az egyházi fegyelem. Rövid ideig Strassbourgban volt lelkész, majd 1666-ban Frankfurtba hívták meg, ahol 31 évesen esperes volt. Hűséges lelkipásztorkodása és biblikus prédikációi mély benyomást tettek híveire. 1670 óta tartott olyan összejöveteleket, amelyek a mai bibliaórák előde volt. 1675-ben jelent meg a Pia desideria c. műve, 2 év múlva pedig a Lelki papság. Frankfurtban kezdték pie- tistáknak nevezni Spinért és társait. 1686-ban Drezdában lett udvari lelkész, majd 1691-től Berlinben I. Frigyes udvari papja. Élpte utolsó szakaszában a támadások kereszttüzébe került, mint pietista. 1705-ben halt meg. 300 ÉVE, 1685. január 14-én halt meg SZE- LEPCSÉNYI GYÖRGY esztergomi érsek, az ellenreformáció megszállott harcosa. Nagyszombatban született 1595-ben. Teológiai tanulmányait Rómában végezte. 1634-ben szempci plébános, 1636-tól esztergomi kanonok, 1638-tól földvári apát, később szentgyörgymezei prépost, 1642- ben növi címzetes püspök, pilisi apát, 1643-ban Csanádi, pécsi, MUNKÁJÁNAK EREJÉT abban látja, hogy „eltereli figyelmünket önmagunkról, s meggyőz arról, hogy semmik vagyunk, s Krisztus minden mindenekben”. Az ellenkezőjét igyekszik igazolni az, aki a Szentlélek elen vétkezik, amikor önmagára irányítja a figyelmet, s arról győz meg, hogy ő a valaki, ő a középpont, s Krisztust számításon kívül hagyja. AZ ELUTASÍTÁS MOZZANATÁNAK KÉZZELFOGHATÓ JELEIT és megjelenési formáit életünk több pontján is tapasztalhatjuk. Általánosnak tűnő kortünet napjainkban az érzéketlenség, a közöny. A Szentlélek elleni bűn már ebben a köntösben is jelentkezhet. Mögötte olyan magatartástípus áll, ame}y egyszerűen érzéstelen. Közömbösséget tanúsít sok minden iránt. Elveszti érzékenységét, fogékonyságát a szép, a jó meglátására és befogadására. Sokszor részvételnséget árul el mások iránt. Szenvtelensége bántó. Mindez nagy kísértése a keresztyén ember életének is, amely az Isten igéjével szemben való érzéketlenségben nyilvánul meg. Valaki ugyan hallgatja, érdeklődést tanúsít iránta, de nem hat rá. Kivonja magát alóla. Mozdulatlan marad. Nem fog rajta szinte semmi, nem változtat sem gondolkodásán, sem életén. A Szentlélek elleni bűn jut kifejezésre gyakran a cinizmusban is. A megkeményedésnek, az elutasításnak nyersebb és kíméletlenebb formája. Cinikus az, aki eszmények nélkül, kiábrándultán mindent gúnyol és megvet. Mindent megkérdőjelez, de mindig negatív oldalról közelíti meg a problémákat. Érveit gyakran a rosszindulat diktálja, ö az állandó „kritikus” egy adott közösségen belül, de az önkritikát alig ismeri. Ez a mi fogalmaink szerint azt jelenti: valaki a komoly, őszinte bűnbánat megkerülésével akar bocsánatot nyerni. A MEGKEM?ÉNYEDÉS JELÉT láthatjuk az ellenkezés, a folytonos tagadás, a teljes elutasítás szellemében is. Nem a klasszikus értelemben vett ateizmusról 1644-ben veszprémi, 1648-ban pedig nyitrai püspök lett. 1657- től kalocsai érsek, 1666-ban esztergomi érsek, Magyarország prímása. Emellett 1648-ban kancellár, 1667—1673 között királyi helytartó. Követként többször járt a török portán, Lengyelországban és Erdélyben. A kíméletlen ellenreformáció híve. Li- tovicán (Morvaország) halt meg. Több latin nyelvű vitairata maradt fenn. 275 ÉVE, 1710. január 22-én Romhánynál ütközött meg a kuruc sereg a császáriakkal a Rákóczi-szabad- ságharc utolsó hadjárata keretében. 1709-ben indult ez a hadjárat Zemplén megyéből, hogy a gyűrűbe zárt Érsekújvárt megsegítse. A romhányi ütközetben a magyarok rohama megfutamította az ellenséget. Végül azonban az, hogy a magyar katonákat lekötötte a málhás szekerek körül szokásos zsákmányolás, részben egyéb körülmények miatt a csata mégsem végződött győzelemmel. Annyi volt az eredménye, hogy sikerült élelmet és hadianyagot juttatni Érsekújvárra, ahol egyébként az év első hetében fejezték le az áruló Ocs- kayt, a brigadérost, akit január 1-én Jávorka Ádám kuruc tiszt és katonái fogtak el. 150 ÉVE, 1835. január 24-én Bazinban született MOCZKOVCSÁK KÁROLY HENRIK evangélikus lelkész. Tanulmányait Bazinban, Pozsonyban, majd Göttingenben végezvan itt szó. Egyszerűen arról, hogy az ember a már világosan felismert isteni igazságnak makacsul ellenáll. A Léleknek útját állja. S ez erőteljesen kihat életére, emberi kapcsolataira. Haj- líthatatlan. Rideg és könyörtelen. Szinte mindenkiben ellenséget lát. Helyeselni nemigen tud. Mások véleményét, érveit szándékosan a visszájára fordítjá. Az észszerűség határain túl is mereven ragaszkodik elképzeléseihez, nézeteihez. Meggyőzhetetlen. Olykor már a tévedhetetlenség látszatát kelti. Mindezek miatt nehezen megközelíthető. Jelenlétével inkább taszít. E fokozatok, melyek a valóságban sokszor árnyaltabban ismerhetők fel, csak arra mutatnak, hogy elgondolkozzunk Jézus szavainak időszerűségén, s azon, vajon a magunk élete nem jut-e sokszor egyik-másik fokra. Az ember nyilvánvalóan nem akar magának rosszat. Mégsem mindig a körülmények hatására keményedik meg a szíve, önmaga válhat okozójává. Télen a mélyen befagyott tó jegét nincs, aki feltörje. Egyedül a felhők mögül előbukkanó nap sugarának erejében bízhatunk, melynek hatására akár néhány nap alatt is felolvad a hatalmas, kőkeménnyé fagyott jégtömeg. A teljes megkeményedés veszélyétől bennünket is csak az óv meg, ha újból és újból Isten szeretetének melege alá helyezzük életünket, hogy a már-már fagyossá vált szívünk felengedjen, s a Lélek újra utat találjon bennünk. Ezért hangzig méltán a felhívás: „Ma, ha az Ö hangját halljátok, ne keményítsétek meg a szíveteket...” (Zsid 3,15) , i n Németh Pál — SALGÓTARJÁN. A gyülekezet számvevőszékének elnöke Horsa Pál és felesége, aki a salgótarjáni gyülek-zet presbitere, nemrégen ünnepelték aranylakodalmukat. A házastársak elsősorban Istennek köszönték meg az ajándékba kapott, egymással töltött ötven esztendőt. A hálaadó családi istentiszteleten Jézus szava hangzott: „Én vagyok a kezdet és a vég.” te. Hazajőve Miskolcon volt segédlelkész, majd 1860-ban So- morján helyetteslelkész, szeptembertől pedig nagybányai lelkész lett. 1863-ban Nagybecskerekre hívták. Ott is halt meg 1870. december 15-én. Luther és Me- lanchthon életrajzát fordította magyarra és adta ki Pesten 1868-ban. 125 ÉVE, 1860. január 27-én halt meg a minden idők egyik legeredetibb gondolkodású matematikusa, BOLYAI JÁNOS. Kolozsvárott született 1802. december 15-én. Édesapja, Bolyai Farkas {torának egyik legkiválóbb matematikusa volt. Tanulmányait először édesapja irányította. 12 éves, amikor a marosvásárhelyi kollégium tanulója lett, amit 15 évesen be is fejezett. Bécsben 1818-ban beiratkozott a hadmérnöki akadémiára, ahol feltűnt matematikai és zenei tehetségével. 1823-ban fejezte be az egyetemet. Temesvár, Arad, Lemberg, Olmütz volt viszontagságos életének egy-egy állomása. 1833-ban saját kérésére nyugdíjazták, mert súlyos beteg volt. Élete ezután sem került igazán sínre. Bár meghá- zasodott, 3 gyermekük született. Magányában matematikai problémák megoldásával foglalkozott. Elméletéből fejlődött ki a nem eukledészi geometria. De munkáját kortársai közül csak Gauss értette. Tiszteletére 1903-ban Bo- lyai-díjat alapítottak, amit csak két ízben adtak ki. Róla nevezték el később a Matematikai Társulatot. — Teljesen elhagyatottan tüdőgyulladásban halt meg 1860-ban. Detre János JANUÁRI KRÓNIKA