Evangélikus Élet, 1984 (49. évfolyam, 1-53. szám)
1984-04-15 / 16. szám
4 készülünk a nagygyűlésre Bemutaljuk a világ evangélikus egyházait Hollandia, Belgium A HOLLANDIAI EVANGÉLIKUS EGYHÁZ hivatalosan 1818- ban alakult meg királyi rendeletre, ekkor azonban a lutheraniz- rous már háromszáz éves múltra, tekintett vissza Németalföldön. Az antwerpeni (Belgium) ágoston rendi templomban már 1518-ban az új szellemben prédikáltak. A reformáció első két németalföldi vértanúja, Henrik Voes és Jan van Esschen 1523-ban, Brüsszelben szenvedett máglyahalált. Antwerpenbe, a gazdag kereskedővárosba sokan jöttek Észak-. Európából is, és a Spanyolországból, Portugáliából elmenekült, erőszakkal megkeresztelt zsidók, az úgynevezett marannusok is éiénk érdeklődést mutattak az új tanok iránt. 1566-ban alakult meg az első önálló evangélikus gyülekezet. Vezetői, német egyházi emberek voltak. Továbbá Fluctus Mátyás (Illyricus), a Horvátországból származó híres teológus. Az ellenreformáció fellángolásakor ugyanis ez utóbbinak és társainak menekülniük kellett, legnagyobb részük 1588- ban Amszterdamban (Hollandia) telepedett le. 1614-ban néhány gyülekezet , szövetségre lépett. 1793-ban szakadás következett be. a felvilágosodás és a lutheri ortodoxia hívei között. Az egységet csak 1951-ben sikerült helyreállítani. A Hollandiai Evangélikus Egyháznak jelenleg körülbelül 30 ezer tagja van", 61 gyülekezetben 29 lelkész szolgál. Az ország területe félakkora sincs, mint hazánké, lakossága azonban 3 millióval több, ezekből az adatokból is látható, mennyire szétszórtan élnek, és nehéz küzdelmet kell folytatniuk fennmaradásukért. 1982-ben például 535 tag halt még, 285 kilépett, ugyanakkor 97 gyermeket kereszteltek és 56-ot konfirmáltak.. Ezért sokan hívéi a református egyházakhoz való csatlakozásnak, abban a reményben, hogy így átmenthetik a lutheri örökséget. A két legnagyobb református egyház 1889-ben vált szét, 1986-ban azonban újra egyesülni akarnak, és árról van szó, hogy az evangélikusok ekkor kívánnak csatlakozni. Természetesen ezt nem mindenki helyesli, az ellenzők külön csoportot alkottak 1979-ben. Az egyház szervezete zsinat- presbiteri. A zsinat évente kétszer ülésezik, 36 tagja van, ebből 12 lelkész, 24 laikus. Az egyes ülésszakok között a zsinati bizottság, amelynek 11 tagja van, felelős az ügyek viteléért, A zsinat elnökét évenként újraválasztják. Wonno Bleij elnök és felesége 1980 őszén egyházunk vendége volt. A lelkészképzés az amszterdami egyetemhez tartozó szemináriumban folyik, itt jelenleg 17-en tanulnak. A lélkészhiáriv miatt külföldről is hívnak lelkészekét, és'Igen jelentős az 1973-bán indúlt laikuskéozés. a levelező tan- fötvgrnokort azóta 125-en vették részt. Az említett nehézségek ellenére számukhoz mérten igen jelentős . munkát végeznek. Hatvan A 350 éves Oude Lutherse templom Amsterdamban gyermekbibliakörbe 700 gyermek jár; 25 gyültekezetben van iíjúsá-' gi munka, diakóniai intézményeket tartanak fenn, hazai és külföldi, segélyekre gyűjtenek, 1982- ben a gyűjtés összege 62 ezer, guld.en voit. Tevékenyen részt MÉG NÉHÁNY SZOT A BELGIUMI EVANGÉLIKUSOKRÓL, hiszen velük is kezdtük. Belgiumban két eúarigélikus gyülekezet található, mindkettő az amerikai Missouri Zsinattal szó ros kapcsolatban álló Evangéli Beatrix holland királynő (balra) és férje, Cláus hefceg (a kcp jobb szélen) a mult évi Luther-ünnepségen. — Középen szemben; Wonno Bleij püspök, zsinati elnök vesznek: az Egyházak' Világtanácsa, az Európai Egyházak Konferenciája ék természetesen, a Lutheránus Világszövetség munkájában, Bleij elnök a Végrehajtó Bizottság tagja, a Bizottság ülését 1975-ben Amszterdamban tartották. Egyszer nemrégiben, amikor a statisztikákból, borúlátó jóslatokat olvastak ki,, valaki megjegyezte: ',,Az! egyházat isten alapította és nem az emberek.” kufi Egyház Franciaországi és Belgiumi Zsinathoz . tartozik. A flainand nyelvű antwerpeni gyülekezet 1938-bam a francia nyelvű brüsszeli 1950-ben alakult, ez utóbbinak, amelyet az LVSZ is hivatalosan elismer, 820 tagja van. Jibbo Poppen pekelai (Észak- Hpllandia) lelkész beszámolójának felhasználásával. 1. Sz. P, Hazafelé• Valaki azt írta: télben is viruló, illatozó, üde rózsák az emlékek. Mennyi ilyen rózsa szépsége ragyog rám, amikor' a mégtétf útra visszanézek. Mennyi szívet-lelket vidító ajándék! Mintha, tél idején rózsakartben járnék! De mért tartson fogva gyönyörű Igézet, amikor százszor szebb, ha az emlékrózs'ák kertjéből a holnap fényé felé nézek! Rózsák illatoznak a tövises úton, amelyiken jöttem, de előttem ragyog az atyai hajlék Jézus Vére által kitárult kapuja, s Krisztus jár előttem. Mögöttem maradnak rózsák és tövisek,' utak és emlékek... . Krisztus jár.előttem! Öreá tekintek. Hazafelé tartok, és előre nézek. Idrmezei Erzsébet Netgypénf&k igéje Rettenetes, de csodálatos nap Zsoltárok 22,17—20 Láttunk már testi-lelki kínoktól, nyomorúságtól meggyötört embereket. Arcukat a kín, a fájdalom annyira elváltóztatta, hogy alig ismertük meg őket. Eltorzult arcuk, iszonyatos tekintetük, görcsbe ráncíult izomzatúk ‘ a szánalom helyett inkább az utálat érzésével töltött el minket. IGÉNKBEN EGY ILYEN NYOMORÚSÁGOS HELYZETBEN LEVŐ, szenvedő ember jajkiáltását olvashatjuk. Torka kiszáradt, nyelve az ínyéhez tapadt, minden ereje elhagyta. Kínját., keservét fokozza, hogy a testi megpróbáltatások mellett el kell viselnie az emberek gúnyolódását, megvetését. Mind ezt tetézi az Istentől való eihagyatottság érzése. A Zsoltáros szenvedésében, elhagyatottságában, felhangzó kiáltásában, panaszában a nagypénteki, szenvedő Jézusra emlékeztet. Vele történt valami hasonló, nagypénteken. Ö't vette körül gyűlölködő, gúnyolódó sereg. Az ö kezét, lábát lyukasztották át. Az Ö ajkáról is elhangzott a Zsoltáros kiáltása: Én Istenem én,Istenem, miért hagytál el engem. NEM TUDNI, MIÉRT KERÜLT EBBE A HELYZETBE a , Zsoltáros. Bűnös volt-e, vagy ártatlan? Ki tudja. Azt viszont tudjuk, hogy Jézusnak óriási igazságtalanságot, kellett elszenvednie akkor, amikor halálra ítélték. Ártatlan volt. Bűntelen, tiszta. Nem csak hogy bűnt nem követett el. de egész életét az Isten és az emberek szolgálatéba állította. A szebbért, a jobbért, az igazabbért, az egészségért, a megbékélésért küzdött egész életében. Hirdette és élte a szeretet nagy parancsolatát. Mégis ott találjuk nagypénteken a gúnyolódok, bántalmazok, halált követelők szorító gyűrűjében, amint ellenkezés nélkül tűri az életére törők mesterkedéseit. JÉZUS ATYJA PARANCSÁRA, AZ ATYÁNAK ENGEDELMES- KEDVE jutott ebbe a nyomorúságos helyzetbe Az Isten ellen fellázadt, tőle elfordult és elszakadt emberiségnek az első bűn elkövetése után Isten megígéri, hogy élkészíti a hozzá való visszatérés útját. Jézus szenvedésében, halálában ez az is leni akarat, Ígéret teljesedik be. Miattunk történik minden. Miattunk, akik letértünk a jó útról. Miattunk, akik messze kerültünk Istentől és akiknek olyan sokszor távolinak tűnik a legközelebb élő embertárs is. Miattunk történt minden, akik1 sokszor nem éljük az Istentől szeretett, emberek szebb és szeretetben gazdagabb életét. Értünk történt minden. Azért, hogy újra. kitáruljon előttünk az Isten Országának hatalmas kapuja. Azért, hogy reménységben éljünk, reménységgel várjuk közeli és távoli napjainkat. Reménységgel készüljünk az Isten előtti "számadás nagy napjára. Értünk történt minden, hogy szívütik megteljen bizalommal Isten iránt és bátran vegyük ajkunkra a Krisztustól kapott megszólítást. Abba. Atyánk. Azért tqj-tént minden hogy,, életünk alakításában bátran vállaljuk Krisztus parancsát: szeresd az Istent és szeresd felebarátodat NAGYPÉNTEK RETTENETES Nap VOLT Jézus számára, és az őt szeretettel ltörül vevők számára. Vereségnek indult, vereségnek látszott az a nap. Mégis vereség helyett győzelem következett. A Zsoltáros panaszdala is reménységgel teljes dicsőítő énekké vájtozik. A szánalmas helyzetben levő' panaszkodó istenhez fordul * teljes reménységgel kiált segítség után, mint, aki tudja, közel a szenvedés vége, közel a évőzélem.ngpja. .... _ ...... 1 NAGYPÉNTEKET HOSVfer1 ítÖVÉTTfe Ez a két napú-az Istén győzelme, a .Krisztus győzelme s ezzel egvütt a mi győzelmünk is a halál fölött; A nagy szenvedő megpróbáltatása tehát nem Volt hiábavaló. EZÉRT MÉLTÁN ÉNEKEL erre-a rettenetes de a maga nemében páratlanul csodálatos napra emlékezve így a gyülekezet: E nagy nap fájdalmát, -Ö ember, gondold meg Sok bűnöd szívből bánd, Istenedhez térj meg. .Nézd imádattal. Jézusod Kínos halálra mint jutott, Munkálván üdvödet. (Ék. 221,1) Kósa László IMÁDKOZZUNK! Áldunk Istenünk, Hogy elküldted egyszülött Fiadat a szenvedés útjára és feláldoztad értünk a Golgota keresztjén. Köszönjük Krisztusunk, hogy vállaltad a nicgalázottságot és az eihagyatottság minden kínját keservét, Kérünk Urunk, hogy áldozatod nagysága töltse meg szivünket, életünket hittel, reménnyel és szeretettel Amen. Lfikrszavaíás a lírák term A LELKÉSZAVATAST rendszerint kiemelkedő ünnepély a gyülekezetek életében. Ügy is szokták kitűzni az időpontját, hogy minél többen részt vehessenek rajta. Lelkészek hosszú" sora szokta kísérni a lelkészjelöltet; a templomot pedig sokszor messze vidékekről jött.vendégek töltik meg. Ötvened vasárnapján a Deák téri gyülekezet istentiszteletén egyszerű és csendes ünnepélynek voltunk tanúi és résztvevői. Némethné Tóth Ildikó lelkészi munkatársat ávatta lelkésszé dr. Káldy Zoltán püspök. Ez az alkalom jó beleillett az új lelkész életébe. Hiszen már évek óta szolgált lelkészi munkatársként több gyülekezetben, csendes, szerény, hűséges munkával. Annakidején, a megszokott. kiemelkedő ünnepély keretében kapta lelkészi munkatársi' megbízását a püspöktől. Most, hogy férjével együtt a mintegy hetven helységre kiterjedő mohácsi és inagyarbólyi gyülekezet lelkésze lett, megkapta a felhatalmazást a teljes lelkészi szolgálatra. Egy csendes, böjt előtti vasárnapon, amikor gyülekezeteinkben a megszökött rend szerint folytak az istentiszteletek, amikor .férje az ő gyülekezetükben talán ez alkalommal jóval több szolgálatot is , vállalva hirdette . isten igéiét és á gyülekezet Imádságával kérte Tsten áldását rá és szolgálatára. NÉMETHNÉ TÖTH ILDIKÓ a vasárnap igéjét vitte magával további szolgálatára.. Dr. Káldy Zoltán püspök igehirdetése a felülről való tiszta, békeszerető és jó gyümölcsökkel teljes bölcsességről (Jakab 3, 13—18) igen . jó útravaló a lelkészi szolgálatra Jó, mert ebben a szolgálatban nagy szükség van erre a bölcsességre, és azért is, mert a jó lelkészi szolgálat programjává lehet az az ige, amely ezen a vasárnapon minden gyülekezetünkben így hangzott: kérjétek ezt a bölcsességet Istentől, és éljetek vele. AZZAL IS BELESIMULT EZ A LELKÉSZ A VATAS a gyülekezetek istentiszteletébe, hogy miután egyházunk megszokott rendje szerint a befejező oltári szolgálatban Káldy Zoltán püspök dr. M untág Andor teológiai tanár és Pintér Károly lelkész kíséretében a lelkészi eskü elhangzása után felavatta a teljes lelkészi szolgálatra, Némethné Tóth Ildikó maga is részt vett az úrvacsora kiszolgáltatásában. A Szentlélek erejét és áldását kérjük az új lelkész szolgálatára és arra a szórványgyülekezetre, amely meghívta lelkészéül. Kívánjuk, hogy a felülről 1 való bölcsességgel, Isten bölcsességével végezze ezt a szolgálatot egyházunk, népünk javára és Isten dicsőségére. M. A.
