Evangélikus Élet, 1984 (49. évfolyam, 1-53. szám)

1984-04-01 / 14. szám

^ készülünk a nagygyűlésre Bemutatjuk a világ evangélikus egyházait Svédország egyháza Nemcsak az észak-európai evangélikus egyházak között, ha­nem az LVSZ tagegyházai között Svédország egyháza a legnagyobb létszámú. A hazánknál ötször na­gyobb területű Svédország lako­sainak száma nem éri el Ma­gyarország lakosságának számát (8,2 millió svéd állampolgárt tar­tanak számon). A lakosságnak mintegy 94%-a tartozik a svéd evangélikus államegyházhoz, ez azt jelenti, hogy mintegy 19-szer nagyobb egyházuk a mi magyar evangélikus egyházunknál. Sok különbséget és sok megegyezést is felfedezhetünk a két egyház arculatán. VEZETES SVÉDORSZÁG 170 éve él békeben (1815 óta nem volt háborúban az ország!), az embe­rek megszokták, hogy a béke a természetes emberi életforma. Az ENSZ-ben és más világszervezet­ben létszámánál nagyobb tekin­télye van a svéd államnak, s ezt nemcsak Hámmarskjöld egykori ENSZ-főtitkár személye mutatta, hanem számos jelentős helyet be­töltő diplomata. A svéd egyházat is jelentős nemzetközi kapcsola­tok jellemzik. A még száz évvel ezelőtt elszigeteltnek mondható országban nemcsak az életszín­vonal magas, hanem magas fo­kon áll -az idegen nyelvek isme­rete (elsősorban az angol). A szá­zadforduló előtt kivándorolt, az akkori szegénység miatt hajóra szállt és az „Új Világban” meg­telepedett svédek már csak ne­vükben őrzik svéd eredetüket (Minneapolis környékén pl.). de családi kapcsolataik révén állan­dó összeköttetésben állnak az egykori „anyaországgal”. Ma a svédeknek egyházilag is igen jó kapcsolataik vannak az afrikai Namíbiával, Tanzániával. Ázsiá­ban pedig a dél-indiai evangéli­kusokkal, csakúgy mint az euró­pai kisebbségi egyházakkal. GAZDAG ÖRÖKSÉG Ü MÚLT — SOKSZÍNŰ JELEN. Ansgar püspök (801—65) nevéhez fűződik a középkori keresztyénség beveze­tése. Hamburg püspöke. Skandi­hatása. a világhírű tudós, egyete­mi tanár, akinek egyszerre három katedrája volt Európában, a béke embere, éppen olyan világhírű érsek is volt, az ökumenikus moz­galom egyik ágának atyja, sok impulzust adó, bölcs és sok kap­csolattal rendelkező egyházi ve­zető, sőt prófétai egyéniség. Ősi templomépületek és egészen modem templomok, sőt egyházi kombinátok egyaránt hozzátar­toznak a mai svéd egyházi élet arculatához csakúgy,' mint nagyon különböző irányzatok: magasegy­házi, papos, liturgiát kedvelő mozgalmak és alacsonyegyházi, laikusokat foglalkoztató, mozgal­mi jellegű irányok, ifjúsági moz­galmak, szerzetesi közösségekre törekvők, sokféle egyesületben élők. Svédországban nemcsak az időjárás változó, még az ország területén belül is több időjárási zóna húzódik, de az egyházi élet­ben is a sokrétűség, sokoldalúság a jellemző. Nehéz lenne egyet­len szóval, vagy mondattal jelle­mezni a svéd evangélikusság éle­tét, sőt nehéz olyan megállapí­tást megfogalmazni, aminek az ellenkezője is ne lenne igaz ma Svédország egyházában. SVÉDORSZÁG EGYHÁZÁ­NAK SZERVEZETE. Ma 13 püs­pöki kerülete van (1923 óta). Ezek közül már 1100 körül létesült: Skara, Linköping, Strängnös, Västeras. A legfiatalabb kerület Stockholm (1923). Az érsek a leg­tekintélyesebb egyházkerület, az uppsalai püspöke. Söderblom óta a nemzetközi és felekezetközi kapcsolatok irányítója is. — 1384 anyagyülekezet működik (a fi- liákkal együtt a gyülekezetek száma 2570). Mintegy 4250 lel­kész teljesít szolgálatot, akik kö­zül több. mint 400 nő. Sok nem lelkész jellegű, teljes idéjfl, fize­tett egyházi munkásuk tan: dia­kónusok, diakonisszák, tanítók, intézeti vezetők, gyülekezeti munkálok, ifjúsági titkárok, új­ságírók stb. — Büszkék új for­dítású Újszövetségükre, új éne­keskönyvükre, megújuló litur­giájukra. A templomba járás arányszáma alacsony (évi átlag­ban 3—5%), különösen a fővá­rosban és az ipari központokban áll így a helyzet, de a Gallup in­tézet szerint, ha megkérdeznék a lakosságot, vajon ki akarnak-e lépni a svéd államegyházból, több, mint kétharmada biztos nemmel szavazna, beleértve az ún. szabadegyházi csoportokat is. Az utóbbi években az úrvacso- rázók száma és az if júság részvé­tele emelkedőben van. 82% a megkereszteltek és 74% a meg­konfirmáltak arányszáma. 65% veszi, igénybe az egyházi esküvőt és 94% az egyházi temetés szol­gálatát. A NAGYFOKÚ SZEKULARI­ZÁCIÓ állandó kérdést jelent. Sok akut problémája van a svéd társadalomnak ma: felbomló csa­ládi kötelékek (több. mint válási kérdés!), bevándorlók, alkoholis­ták, kábítószerélvezők, magányo­sok kérdései. Hosszú és éies vi­ták folynak még mindig az ál­lam és egyház közötti kapcsolat­ról (noha törvényesen rendezett ‘e viszony), a női lelkészek szol­gálatáról, nevelési, szervezeti és teológiai kérdésekről. Kívülállók számára sokszor érthetetlen, fi­nom különbségek éles ellentéte­ket teremtenek a mai svéd egy­házban. A Svenska Kyrkans Tid- ning című kitűnő svéd országos egyházi lap ablakot jelent e so­rok írójának a svéd egyházi élet­re, de nem írhatja le lelkiisme­retesen, hogy mindent ért a bo­nyolult svéd egyházi élet jelen­ségeiből. Az Engelbrekt templom. 1921-ben itt tartották az első ökumenikus istentiszteletet Egyértelmű a svéd egyházi se­gélyszerv, a Lutherhjälpen sze­repe és fontossága, olyanok köré­ben is népszerű, akik nem ne­vezhetők aktív egyháztagoknak. A harmadik világ számos orszá­gában csakúgy, jmint az európai kisebbségi egyházakban sokat se­gítenek, részben az LVSZ-en ke­resztül. MAGYAR EVANGÉLIKUS KAPCSOLATAINK A SVÉDEK­KEL évszázadokra nyúlnak vtsz- sza. A 18 sz.-ban az egykor svéd teológiai fakultáson. Greifswald- ban éppenúgy voltak magvar ösz­töndíjasok, mint Uppsalában és Lundban ebben az évszázadban. Hol megerősödött, hol lanyhult kapcsolatunk. Az 1970-es években örvendetesen megelevenedtek e kapcsolatok Két érsek is járt ná­lunk ebben az évtizedben: 1971- ben Ruben Josefson, 1979-ben Olof Sundby. 1977-ben négytagú magyar delegáció járt Káldy Zol­tán püspök-elnök vezetésével hi­vatalos látogatáson svéd testvé­reinknél. Jelenleg is van ösztön­díjasunk Uppsalában: Dóka Má­ria. E sorok írója is többször jár­hatott hivatalos minőségben is. testvéri látogatóban is északi evangélikus testvéreinknél és sze­mély szerint nagyon reméli, hogy továbbra is folytatjuk a kétirá­nyú forgalmat a közeli és távo­labbi jövőben egyaránt, külön­böző szinten egyházaink között. A nagygyűlésen is találkozunk svéd evangélikusokkal Budapes- ten- Hafenscher Károly aHÉi vasárnap igéje­Az éltető szeretet 2Móz 16,11—15 Ilyet szeretnénk látni és átélni! Este húst kapnánk szükségle­tünknek megfelelően, reggel viszont kenyeret, és mindezt ingyen! Csak régi történetekben lehet ilyen különös eseményről, csodáról olvasni — gondoljuk mi. IGÉNKBEN VALÓBAN CSODÁRÓL VAN SZÓ, de nem arról a csodáról, amit mi annak gondolunk. A fürjek nagyszámú csapata ma is átrepül a Sinai pusztán, s ahol este letelepednek, ott lépni is nehéz. A manna pedig a tamariszkusz cserje mézgája, amely a hűvös hajnalokban megmerevszik és szürkés-fehér golyócskák formájában ma is összegyűjtik. A véletlennek gondolt vagy ter­mészeti jelenségként is magyarázható esemény mögött és fölött meglátni Isten gondoskodó kezét, ez a csoda. Mózes is így hirdette meg a csodálkozó embereknek: ez az a kenyér, amit az Űr adott. A természeti esemény mögött hirdette a néppel törődő isteni sze- retetet. „MINDEN CSODA HÁROM NAPIG TART” — így tartja ezt a magyar közmondás. Utána megszokottá, „természetessé” válik. Az Isten vezetésével vonuló nép esetében ez nem következik be. A naponként ismétlődő, „természetes" eseményben is látták Istent. Ezt tanuljuk meg tőlük! Mert ha megtanultuk, akkor újra hálát tudunk adni a tavasz szép virágaiért, a madárdalért és a boltban vásárolható mindennapi kenyérért. Sok embernek ez annyira meg­szokott, hétköznapi esemény, hogy eszébe se jut ezekben Istent látni és Istennek hálát adni. Talán amikor egy-egy kisgyermek születik, s megcsodáljuk fitos orrát, pici ujját, illetve halljuk, hogy mennyi veszély fenyegeti egy-egy újszülött egészségét: a terhesség alatt még a környezetét szennyező cigarettafüst is, vagy az anyját megtámadó rubeola betegség, de esetleg az ősök bűne miatt nem egészségesen kapcsolódó gének és sok más is okozhatnak rendel­lenességet, torzszülést. Ilyenkor érezzük, a megmagyarázható ese­ményekért is Istennek kell hálát adnunk, mert az ő szeretetét lát­juk védő gondoskodásában. Tanuljunk meg a hétköznapi esemé­nyekben megmutatkozó isteni szeretetért is hálát adni. A LEGNAGYOBB CSODÁT AZONBAN EBBEN A TÖRTÉNET­BEN nem a fürjek és a manna jelenti. A 12. versben ugyanis ezt olvassuk: „Meghallottam Izrael fiainak a zúgolódását”. Nem a nép imádságát, hanem a zúgolódását. Az élő Isten, a történelem Ura, a bennünket vezető Isten nem háborodik fel a nép hálátlan­sága láttán — hiszen naponta kellett volna megköszönniük, hogy végre kiszabadultak az egyiptomi fogságból —. hanem gondos­kodik népéről. Nem bűneink szerint, hanem szeretete alapján cse­lekszik velünk a mi Urunk! Ez a legnagyobb csoda. Ez a szeretet magyarázhatja meg nekünk, hogy Isten nemcsak a hétköznapi megélhetésünkről gondoskodik az évszakok változá­sán. a mezőgazdasági és ipari munkán keresztül, hanem a lel­kűnkről is. Jézus mondja: „Én vagyok az élet kenyere. Atyáitok a mannát ették a pusztában, mégis meghaltak. De ez az a kenyér, amely a mennyből szállt le. hogy aki eszik belőle, meg ne haljon. Én vagyok az az élő kenyér, amely a mennyből szállt le: ha va­laki eszik ebből a kenyérből, élni fog örökké, és az a kenyér, amelyet én adok, az az én testem, amelyet én oda fogok adni a világ életéért” (Jn 6.48—51). EZEN A VASÁRNAPON GONDOLATAINK ÖNKÉNYTELENÜL IS VISSZASZALADNAK 39 évet. Április 4-én lesz annak az év­fordulója, hogy számunkra ebben a hazában befejeződött a II. vi­lágháború. Az utolsó harcoló alakulatok hagyták el országunkat. Sokan nem is mertek gondolni egy jobb jövőre. Mennyi rom az országban, mennyi gyász a családokban! Lehet egy új kezdés, ahol annyi egyéni és társadalmi bűn és mulasztás halmozódott föl? Már akkor is voltak olyanok, akik mertek beszélni c-gy, új kez­detről. társadalmi szükségszerű fejlődésről. Elindult egy széles ala­pokra fektetett új fejlődési irány, ami hazánk mai nyugodt: még gondok között is kiegyensúlyozott életéhez vezetett. A keresztyén tudja és vallja, hogy a „természetes” és könnyen magyarázható ember Isten irgalmát is látja ebben a fejlődésben, mert hiszi, Ö akarja és munkálja földi boldogságunkat is népünk életén ke- események mögött és fölött is ott van Istenünk csodálatos szeretete. resztül, mennyei üdvösségünket pedig Jézus Krisztus váltsághalá- lán keresztül. Missura Tibor Imádkozzunk! Szerető jó Istenem, van pénzem, vannak anyagi javaim, van aranyam és ezüstöm Mindez nem az én müvem, hanem a Te ajándékod, Uram. Te adtad mindezt nekem munkámon keresztül. Mily sokat fáradoztam és hajtottam magam: de ha Te nem akartál volna adni, nem is volna semmim most. (Luther Márton imádsága) návia apostola kezdte az eredmé­nyes missziói munkát. A keresz­tyénség elterjedése hosszú folya­mat volt — a 11. század végéig tartott. A reformáció idején ha­mar csatlakoztak az evangélikus keresztyénséghez. Már 1527-ben hivatalosan elfogadták a lutheri tanítást! A harmincéves háború­ban kiléptek a mai Svédország területéről és Gusztáv Adolf ré­vén ismertekké váltak a konti­nensen is. A múlt századi ébre- dési mozgalmak és jelentős teo­lógiai iskoláik több nagy neve' adtak az európai eVangélikus- ságnak Wallin, az énekköltő fő­pap. Erling Eidem, Yngve Bri- lioth érsekek, Gustaf Au lén. An­ders Nygren, Gustaf Wingren, Rosenius vagy Ba Gierz nálunk is ismert nevek. A nagy nevek közül is kiemel­kedik Söderblom Náthán neve (első teológiai tiszteletbeli dok­torunk!). Még ma sem zárult le Ök bimm* mi kiss hékewzB'iiiBiiáriiám A keresztyén egyházak ma világszerte felismerték a fenyegető atomkatasztrófa veszélyét, és megnyilatkozásaikban támogatják a béke és igazságosság megvalósítása érdekében tett kezdeményezése­ket. Elismerik azt is, hogy szükség van arra, hogy a teológusok es békemunkások találkozzanak, megismerjék egymás békét és igaz­ságosságot szolgáló tevékenységét, és megismertessék azt a keresz­tyén hívekkel is. Ezért a Keresztyén Békekonferencia, az Európai Atomleszerelés, a Holland Egyházközi Béketanács, a Kiengeszte(ödés-szervezet. a Nemzetközi Megbékélési Szövetség és a Pax Christi elhatározták, hogy szemináriumot szerveznek teológusok és keresztyén békeakti­visták részvételével. A felsorolt szervezetek együttműködve igye­keznek egy kiváló teológusokból álló fórumot létrehozni, ahol a teológusok egymással és a világ minden részéből összegyűlt keresz­tyénekkel megbeszélést folytathatnak a béke-kezdeménvezések sür­gető fontosságának új értékeléséről és fokozott átérzéséről. Idáig két nemzetközi előkészítő gyűlésre került sor; 198.3-ban Prágában és most itt, Budapesten. Ezeken elhatározták, hogy a Szemináriumot 1984. szeptember 17—22. között tartják Budapesten, a Ráday Kollégiumban. A Szemináriumon plenáris ülésen és kisebb csoportokban megbeszélést folytatnak a következő négy fő témáról: 1. Bibliai tanulmányok a béke és igazságosság kérdéséről: 2. Ke­resztyén magatartás a nukleáris elrettentés-politikával szemben, 3. A béke és igazságosság kérdése, különös tekintettel a Harmadik Világra; 4. A békéről és igazságosságról tett keresztyén bizonyság- tétel célja. A Szemináriumra 50—60 kiváló teológust és keresztyén békeakti­vistát hívnak meg a világ minden részéről. Ezek személyükben kapják a meghívást, nem pedig mint szervezetek vagy egyházak Képviselői. A meghívandó teológusok és más keresztyén résztvevők kiválasztass folyamatban van. Végső döntés a személyekre nézve még nem született, de a szervezők arra törekszenek, hogy a rész­vétel minél széleskörűbb legyen, és lehetőség szerint egyensúly le­gyen egyházak, régiók vonatkozásában. A Szeminárium célja, hogy 1. a világ különböző részeiről jött keresztyének között valódi párbeszéd jöjjön létre a béke teológiá­járól. és az igazságossággal való kapcsolatáról. 2. A keleti, nyugati, északi és déli teológusok és egyházak megtalálják, hogy hogyan segíthetik a békemunkát a saját társadalmuk keretei között, és hogv a béke érdekében milyen új kezdeményezésekre kerülhet sor. 3. Nyilvánosságra hozzák a Szeminárium eredményeit, hogy pozitív és gyakorlati nyilatkozatuk valamennyi keresztyén számára köz­kinccsé legyen, amelyet a nem-keresztyének is felhasználhatnak. A Szeminárium szervezői remélik, hogy ez az új kezdeményezés a mai súlyos nemzetközi helyzetben fokozott aktivitásra indítja a keresztyéneket a béke és igazságosság megvalósítása érdekében. /

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents