Evangélikus Élet, 1984 (49. évfolyam, 1-53. szám)
1984-03-11 / 11. szám
készülünk a nagygyűlésre Bemutatjuk a világ evangélikus egyházait A Dán Evangélikus-lutheránus Népegyház Az északeurópai evangélikus egyházak több. mint 20 milliós taglétszámú tömbje nemcsak számszerűen jelentős, hanefn sajátos színével fontos szerepet tölt be a világ evangélikusságá- nak nagy családjában. Európa többi országából vagy más földrészről nézve egységesnek tűnő északi evangélikusság saját körén belül mind az öt északi országban más és más jellegzetességet mutat, szervezetében, liturgiájában, kegvességi gyakorlatában sem teljesen azonos. Nyelvileg a finn evangélikus egyház egészen külön áll, a többi tolmács nélkül is megérti egymást, ha nem is beszélnek azonos nyelvet. A mai erős szekularizáció ellenére sem lehet az északi országok kultúráját, társadalmi életét, szokásait megérteni az evangélikus egyház ismerete nélkül. kus szabadegyház, de ez nem mondható jelentősnek. Kötelező egyházi adózás van, ez fedezi a dán egyház anyagi szükségleteit, az offertóriumokat külön célra használják fel. Kb. 1700 aktiv lelkészük szolgál, közöttük jelentős számban nők is (1947 óta szentelnek nőket is fel lelkészi szolgálatra). A dán egyház élén a prímás püspök áll, aki Koppenhága püspöke, s hozzá tartozik a Farö-szigetek világa is, valamint a grönlandi evangélikusok (ezek nagyrészt eszkimók), öt püspöki egyházkerület már a 11. A Dán Evangélikuslutheránus Népegyház Dánia mai területe hazánk területének nem egészen a fele, ugyanez áll lakosai számára is. Nagy zöld alföldek és ligetek, krétafehér parasztházak, lágyan zúgó tölgyesek, változatos, néhol vad tengerpartok országa. Egy félsziget, 100 lakott és vagy 400 lakatlan sziget. Az egész ország híd az európai kontinens és a skandináv félsziget között. Jütland északi részén található sivatagszerű homokja, leírhatatlan változatosságú tengerpartja egészen elüt a magyaroknak megszokott tájaktól, másutt viszont úgy „ érezzük, Dunántúl dimbes- dombós vidékein vagy a Duna— Tisza-közén vagyunk. Amikor Andersen, a (világhírű dán mesemondó a mplt században Görögországból hazatérve hazánkban járt. feljegyzéseiben leírta, hogy országunk hazájára emlékeztette. Ugyanezt elmondhatjuk Dániában többször megfordult magyarok is. Dánia történelme változatos, sok fordulattal és viharral teli, nemcsak a viking időkben, később is. Egykor Dániához tartozott Norvégia. Izland. Svédország déli része, s volt dán gyarmat India déli felén és a Föld másik oldalán a nyugatindiai szigeteken is. Déli országrésze porosz német uralom alatt állt. A 11. világháború idején németek szállták meg az országot. A keresztyénség nehezen vert gyökeret a ciánok között. Népük krisztianizálása a 9. század elején kezdődött és csak a 11. század végén fejeződött be. A keresztyénség terjesztését francia bencések kezdik (826). de az első király csak 960-ban keresztelke- dik meg (Kékfogú Harald), ő adja parancsba, hogy az egész néoet meg kell keresztelni. Német és angol befolvás is hatott a keresztyénség .elterjedésében. — A reformáció idején a dánok szinte kivétel nélkül csatlakoznak a keresztyénség reformátori ágához. 1636-ban Hl. Keresztéig király már hivatalosan vezeti be a lutberanizmust s Bugenhagen segítségével alkotmányt is ilyen szellemben készítet* eszerint egy felsőbbség van és a király a nemzeti egyház feje is. Ez évszázadokra meghatározza az egyházi éle* szerkezetét. Ma a törvényhozás a király (királynői dolga az orszáeavűlés élép. Az egvház. ügyeit állami részről a vallásügyi minisztérium végzi. Egyházi szervezetük: 10 egyházkerületben, 99 egyházmegyében. 2313 helyi gyülekezetben él az egyház nérse. A legkisebb gyülekezet létszáma 120 körül, a legnagyobb ^ gyülekezet létszáma 2? 000 korül mozog. A lakosság mintegy 94% evangélikus, túlnyomó részük a népegvházhoz tartozik. Van ugyan egy 7—8 gyülekezetből álló dán evangéliszázad óta megvan. A püspököket egykor a király nevezte ki, ma három jelöltet a. gyülekezetek választanak és ezek közül nevezi ki a vallásügyi minisztérium a dán korona nevében a püspököt. A dán egyházban a tradíció szeretete és az újra törekvés egyaránt megvan. Mint minden kis nép. a dán is büszke történelmére és nyelvére, s az egyházban sajátos nemzeti jellegzetességeire. Meggyőződésük, hogy külföldi igazán meg sem értheti őket. Ma egyik legnagyobb gondjuk a templomlátogatás alacsony százaléka, különösen városon, bár saját tapasztalatból tudom, hogy vannak gyülekezetek, ahol sok a templombajáró, fiatal is öreg is. Jelentős a rádiós igehirdetések hallgatóinak száma. Az Isten-hit erősebb, az imádkozok száma nagyobb, a konfirmandusok aránya jelentősebb, mint a templomlátogatóké. Rendben tartott. restaurált templomaik, gyülekezeti házaik, szépen gondozott temetőik póldamutatóak lehetnek. Nagyon szeretnek énekelni. Még a mai énekeskönyvben is 269 ének Grundtvig-tól való a sok Kingo és Brorson ének mellett. Istentiszteleteik sajátossága, hogy az orgona előjáték után az első imádságot egy laikus mondja, még a kezdő ének előtt, a Hitvallást az evangélium felolvasása után a gyülekezet rendszerint énekli. A lelkész liturgikus öltözetéhez a fehér koszorúgallér is hozzátartozik, amit rossznyelvek „malomkőnek" neveznek. A dán egyháznak több nem lelkénzjellegű alkalmazottja is van, diakónusok, diakonisszák, népfőiskolái tanítók, tanárok, misszionáriusok, teljes idejű fizetett gyülekezeti munkások, kórházi alkalmazottak. A lelkészképzés két állami egyetemi fakultáson folyik: Koppenhágában és Aarhusben. Az egyetemi oktatást egyházi gyakorlat egészíti ki. Van keresztyén napilapjuk é's sokféle gyülekezeti, kerületi és egyházi újságjuk. A dán kegyesség azelőtt két élesen elhatárolható ága ma összemosódik. Az egykori belmissziói ág és a grundtvigiánus irányzat ma már nincs kibékíthetetlen ellentétben egymással. Sok kritika éri a dán evangélikus népegyházat, senki sem bírálja élesebben őket. mint saját maguk (Kierkegaard öröksége ez?), ugyanakkor „halálosan" szeretik népegyházukat, a gyökerek mélyek, a jelen élet sokrétű s az egész sokatbírált egyházi keret azok rendelkezésére is áll a jövőben, akik ma nem élnek vele. Volt és van kapcsolat a magyar és dán nép, a magyar evangélikus egyház és a dán népegyház között. Az elmúlt harminc évben két prímásuk is járt itt. professzorok, lelkészek szintén. Magyar egyházi delegáció két ízben kereste fel Dániát. Az LVSZ volt európai titkára. Teológiai Akadémiánk egyik dísz- doktora Paul Hansen dán ny. lelkész egyházunk régi barátja. Várjuk a nagygyűlésre is dán testvéreink delegációját is. Az a meggyőződésünk, hogy a két kis nép evangélikus egyháza a jövőben erősebb kapcsolatot építhet ki. Andersen és Thorvaldsen Grundtvig, Kierkegaard, Kai Műnk ismerős nevek nálunk is. A dán hal. sajt. vaj, hús nálunk is ismert termékek, szövetkezeti mozgalmaikat becsüljük, kultúrájukat. tiszteljük, miért nem kerülhetnénk közelebb egyházilag is egymáshoz? Hafenscher Károly egyházzenei Áhítat lesz a budavári evangélikus templomban 1984. március 11-én du. 5 órakor Énekel: a nagytarcsai gyülekezeti és ifjúsági énekkar és a budavári gyülekezet Schütz kórusa Vezényel: Bálint József és Csorba István lsét hirdet: dr. Koren Emil esperes Műsoron: régi külföldi és mai szerzők művei WBM aH > /ASA R N AI Pl 6 ÉJ E Felmenté§ és megbízás Zakariás 3,1—7 Böjt első vasárnapján igénk egy prófétai látomás, tehát nem valóságos történet. Nekünk most nem az a fontos, hogy mit jelentett ez a prófécia akkor és ott, hanem: mit tanulhatunk belőle ma és itt. S ha így nézzük, akkor voltaképpen ebben a két szóban lehet összefoglalni üzenetét: felmentés és megbízás. EGY BÍRÓSÁGI TÁRGYALÁS rajzolódik ki előttünk a látomásban. A színen Jósua főpap mellett a „vádló” és velük szemben az Ür angyala, mint „védő”. A tárgyalás tartalma: méltó-e a jelölt a főpapságra? A vádló kifogást emel a jelöltség ellen: a jelölt méltatlan — mondja. S a védő nem azzal védi meg, hogy méltó lenne, hanem ezt mondja: „tűzből kikapott üszkös fadarab ez”, majd levetteti piszkos ruháját és felöltözteti őt. Ez a tárgyalás ószövetségi nyelven azt jelenti: megnyertük a pert Isten előtt, ugyanis világos, hogy végső fokon rólunk is szó van. S nem azért mert tiszták lennénk. éppen elég „piszkos ügy”, nem tiszta dolog van életünkben. S nemcsak környezetünk szennyez minket, a környezetszennyeződés oka is az ember. Így van ez a bűn kérdésével is. Megérdemelnénk a „tüzet” Isten ítéletét. .0 azonban kegyelmes, minden áron kiment. Ez a látomás tulajdonképpen a kegyelem kifejezése. Elnyertük a bűnbocsánatot. Isten kész minket újra meg újra megtisztítani: felmentettek vagyunk. EGY FŐPAPI IKTATÁS következik ezután. A felöltöztetés ennek a kifejezése, a diadémos turbán feladása is. De méginkább a megbízó szavak az „ítélethozatalra”, Isten népének „felügyeletére”, legfőképpen azonban arra szól a megbízás, hogy a beiktatott Isten elé léphet. mint népe képviselője. A főpapi szolgálat különleges megbízás volt. Isten bűntől felmentő szava azonban minden keresztyénnek megbízás is. Isten — ha nem is főpapi — de papi szolgálatot vár mindenkitől, akit felmentett a bűntől. Sőt: azért tett szabaddá, hogy másoknak szolgáljunk. Papi szolgálatot vár a családfőtől, a szülőtől, minden keresztyéntől ott. ahová Ö helyezte. Szolgálatunk tartalma: fele. barátunk képviselte Isten előtt és Isten képviselete az emberek előtt. Közbenjárás Isten színe előtt és Isten szeretetének megélése a felebarátok között. Ettől a szolgálattól nincs felmentés, életre szól. Tudatában vagyunk-e megbízatásunknak, ennek megfelelően élünk-e? JÉZUS KRISZTUS A MI FELMÉNTÖNK £S MEGBÍZÓNK. Anélkül. hogy „beleerőltetnénk” mindezt ebbe az ószövetségi látomásba. annyit el kell mondanunk, hogy böjt első vasárnapján különösen is Öreá emlékeztet minket az ige. Ö az, aki kiragadott minket a tűzből. Isten ítéletéből. Ö az, akit méltóságából levetkőztettek. akire töviskoronát adtak és korbácsolást kapott, ö az. akire a farizeusok tanácsa kimondta: nem méltó arra. hogy Istent kéovi- selle. Ö az, aki az egyetlen tiszta, de bűnné lett értünk. így hallgattatta el a vádlónkat. így szerzett bocsánatot, és ezért életével fizetett. De Ö a megbízónk is. ö állítja övéit szolgálatba, hogy amit ő elkezdett, azt mi folytassuk a világban: a diakóniát felebarátaink között. Az egyházi esztendő új szakaszában, böjt első vasárnapján így emlékeztessen minket a prófétai szó Jézus Krisztusra. Köszönjük mes áldozatát, győzelmét. Győzelme a mi győzelmünk is:. felmentettek vagyunk. De ez a felmentés nem ment fel soha a m-inkáVlk'- ból, sőt éppen a felmentés a megbízatás az állandó szolgálatra. Keveházi László Imádkozzunk! Hálát adunk neked Urunk, hogy egyszülött Fiad kedvéért nem vádolsz és nem kárhoztatsz minket, hanem mggbccsáíasz és megújítod életünket. Segíts minket, hogy bocsánatod legyen erőforrás mindennapi életünkben, éietünk pedig szolgálattá legyen a te erőddel Ámen. — ZALAEGERSZEG — PUSZTA SZENTLAS7.LÓ. — Hatalmas érdeklődés kísérte mindkét gyülekezetben a „Luther-emlékün- nepély”-1. A zalaegerszegi ifjúság előadta Sütő András: „Itt állok, másképp nem tehetek . . .” című drámai kötetének részletét. Négy lelkészből álló kvartett Luther énekeit adta elő. A kvartett tagjai: szoprán Pecz- nyik Ilona (Celldömölk II.), alt fíaloghné Szemerei Mária (Pusz- taszentlászló), tenor: Győri Gábor (Iharosberény). basszus: Szabó Vilmos Béla (Bakonytamási). Az ünnepi előadást Blázy Lajos országos diakóniai előadó, újpesti lelkész tartotta. ZALAEGERSZEG. — A református gyülekezeti teremben evangélikusok és reformátusok közösen, nagy érdeklődéssel figyelték Fabiny Tamás siófoki segédlelkész vetítettképes beszámolóiét az EVT. Vancouverben tartott VI. nagygyűléséről. — GYÖMRÖ. Ez év januárjában töltötte be 100. életévét Hargitai Sándorné, a gyülekezet hűséges tagja. Ez alkalommal virággal köszöntötték a gyülekezet tagjai és lelkésze. Vancsó József. Az istentiszteleten imádságban kérték Isten további áldását életére. A FŐVÁROS HANGVERSENYÉLETÉBEN a hetvenes évek elejétől jelentős szerepet játszik a budavári Mátyás-templom. Az igények miatt megszaporodó orgonahangversenyek már nem fértek a Zeneakadémia hangversenynaptárába, így azok egy része a Mátyás-templomba került. E templom méltó helynek bizonyult a ,.musica sacra” koncertszerű előadásai számára. A történelmi levegőt árasztó, szép templombelső lehetőséget ad az orgonazene elmélyült hallgatására, a meditációra. Csupán a hangszer volt nagyon gyenge állapotban. Építési idejében. 1909- ben Budapest legmodernebbje volt. A főváros ostromakor azonban az egész várnegyeddei együtt sok kárt szenvedett a templom is. az orgona is. A második világháború óta pedig sohasem volt annyi pénz, hogy az orgoFelavatták a Mátyás-templom orgonáját nát teljesen rendbehozhatták volna. Így szolgált ez a hangszer 1982-ig. Az orgonistáknak nag.y nehézséget jelentett, hogy a helynek és elvárásnak megfelelően jatsz- szanak ezen a sokszor alig engedelmeskedő hangszeren. Mivel az orgonahangversenyek népszerűsége nem hagyott alább, mind az egyházi, mind a koncertszervező világi szervek szükségesnek látták a teljes rekonstrukciót. Közös ügyről volt szó. az anyagiakat az átépítéshez közösön adták össze. A Mátyástemplom gyülekezetének gyűjtését dr. Lékai László prímás-érsek segítsége egészítette ki, valamint jelentősen — kétharmad részben — járult hozzá a költségekhez az Állami Egyházügyi Hivatal támogatásával az Idegenforgalmi Hivatal és az Országos Filharmónia is. AZ ORGONA ÚJJÁÉPÍTÉSÉT a csehszlovákiai Rieger-Kloss or- gonaépitő cég vállalta és végezte el. (Ugyanez a Rieger gyár építette annakidején a régi hangszert is.) Az átépítés és a korszerűsítés remekül sikerült. A regiszterek száma 86, öt manuál- ra elosztva. A modern, minden igényt kielégítő játszóasztalt nyolc kombinációval látták el. Noha a régihez képest a regiszterek számát nem növelték, az orgona hangja megkétszereződött. így most már jól betölti a templom belső terét, a magas boltíveket. A régi regiszterek új színt és fényt kaptak. AZ ORGONÁT JANUÁR 25ÉN SZENTELTE FEL dr. Lékai László prímás-érsek. Az avatáson és az avató hangversenyen az orgona tervezői muzsikáltak: Baráti István, az esztergomi székesegyház, Hock Bertalan, a Mátyás-templom, Koloss István, a budapesti bazilika orgonistái és Gergely Ferenc, a Zeneművészeti B'őiskola professzora. Kodály nagyméretű orgona avatási művét. a „Laudes organit” a Mátyás-templom' kórusa adta elő Tardy László karnagy vezényletével. őszintén örülünk annak, hogy egyházi és állami szervek összefogásának ilyen szép példáját tapasztalhatjuk egy nemes ügy érdekében. És együtt örülünk katolikus testvéreinkkel, hogy fővárosunk ősi templomában ezután ezzel a kiváló hangszerrel dicsérhetik az Urat. Trajtler Gábor