Evangélikus Élet, 1984 (49. évfolyam, 1-53. szám)

1984-03-11 / 11. szám

készülünk a nagygyűlésre Bemutatjuk a világ evangélikus egyházait A Dán Evangélikus-lutheránus Népegyház Az északeurópai evangélikus egyházak több. mint 20 milliós taglétszámú tömbje nemcsak számszerűen jelentős, hanefn sa­játos színével fontos szerepet tölt be a világ evangélikusságá- nak nagy családjában. Európa többi országából vagy más föld­részről nézve egységesnek tűnő északi evangélikusság saját kö­rén belül mind az öt északi or­szágban más és más jellegzetes­séget mutat, szervezetében, litur­giájában, kegvességi gyakorlatá­ban sem teljesen azonos. Nyelvi­leg a finn evangélikus egyház egészen külön áll, a többi tol­mács nélkül is megérti egymást, ha nem is beszélnek azonos nyel­vet. A mai erős szekularizáció ellenére sem lehet az északi or­szágok kultúráját, társadalmi éle­tét, szokásait megérteni az evan­gélikus egyház ismerete nélkül. kus szabadegyház, de ez nem mondható jelentősnek. Kötelező egyházi adózás van, ez fedezi a dán egyház anyagi szükségleteit, az offertóriumokat külön célra használják fel. Kb. 1700 aktiv lelkészük szolgál, közöttük jelen­tős számban nők is (1947 óta szentelnek nőket is fel lelkészi szolgálatra). A dán egyház élén a prímás püspök áll, aki Kop­penhága püspöke, s hozzá tarto­zik a Farö-szigetek világa is, va­lamint a grönlandi evangélikusok (ezek nagyrészt eszkimók), öt püspöki egyházkerület már a 11. A Dán Evangélikus­lutheránus Népegyház Dánia mai területe hazánk te­rületének nem egészen a fele, ugyanez áll lakosai számára is. Nagy zöld alföldek és ligetek, krétafehér parasztházak, lágyan zúgó tölgyesek, változatos, né­hol vad tengerpartok országa. Egy félsziget, 100 lakott és vagy 400 lakatlan sziget. Az egész or­szág híd az európai kontinens és a skandináv félsziget között. Jüt­land északi részén található si­vatagszerű homokja, leírhatatlan változatosságú tengerpartja egé­szen elüt a magyaroknak meg­szokott tájaktól, másutt viszont úgy „ érezzük, Dunántúl dimbes- dombós vidékein vagy a Duna— Tisza-közén vagyunk. Amikor Andersen, a (világhírű dán mese­mondó a mplt században Görög­országból hazatérve hazánkban járt. feljegyzéseiben leírta, hogy országunk hazájára emlékeztette. Ugyanezt elmondhatjuk Dániá­ban többször megfordult magya­rok is. Dánia történelme változatos, sok fordulattal és viharral teli, nemcsak a viking időkben, ké­sőbb is. Egykor Dániához tarto­zott Norvégia. Izland. Svédor­szág déli része, s volt dán gyar­mat India déli felén és a Föld másik oldalán a nyugatindiai szigeteken is. Déli országrésze porosz német uralom alatt állt. A 11. világháború idején néme­tek szállták meg az országot. A keresztyénség nehezen vert gyökeret a ciánok között. Népük krisztianizálása a 9. század ele­jén kezdődött és csak a 11. szá­zad végén fejeződött be. A ke­resztyénség terjesztését francia bencések kezdik (826). de az első király csak 960-ban keresztelke- dik meg (Kékfogú Harald), ő adja parancsba, hogy az egész néoet meg kell keresztelni. Né­met és angol befolvás is hatott a keresztyénség .elterjedésében. — A reformáció idején a dánok szinte kivétel nélkül csatlakoz­nak a keresztyénség reformátori ágához. 1636-ban Hl. Keresztéig király már hivatalosan vezeti be a lutberanizmust s Bugenhagen segítségével alkotmányt is ilyen szellemben készítet* eszerint egy felsőbbség van és a király a nemzeti egyház feje is. Ez év­századokra meghatározza az egy­házi éle* szerkezetét. Ma a tör­vényhozás a király (királynői dolga az orszáeavűlés élép. Az egvház. ügyeit állami részről a vallásügyi minisztérium végzi. Egyházi szervezetük: 10 egy­házkerületben, 99 egyházmegyé­ben. 2313 helyi gyülekezetben él az egyház nérse. A legkisebb gyü­lekezet létszáma 120 körül, a leg­nagyobb ^ gyülekezet létszáma 2? 000 korül mozog. A lakosság mintegy 94% evangélikus, túl­nyomó részük a népegvházhoz tartozik. Van ugyan egy 7—8 gyülekezetből álló dán evangéli­század óta megvan. A püspököket egykor a király nevezte ki, ma három jelöltet a. gyülekezetek választanak és ezek közül neve­zi ki a vallásügyi minisztérium a dán korona nevében a püspö­köt. A dán egyházban a tradí­ció szeretete és az újra törekvés egyaránt megvan. Mint minden kis nép. a dán is büszke törté­nelmére és nyelvére, s az egy­házban sajátos nemzeti jellegze­tességeire. Meggyőződésük, hogy külföldi igazán meg sem értheti őket. Ma egyik legnagyobb gond­juk a templomlátogatás alacsony százaléka, különösen városon, bár saját tapasztalatból tudom, hogy vannak gyülekezetek, ahol sok a templombajáró, fiatal is öreg is. Jelentős a rádiós igehir­detések hallgatóinak száma. Az Isten-hit erősebb, az imádkozok száma nagyobb, a konfirmandu­sok aránya jelentősebb, mint a templomlátogatóké. Rendben tar­tott. restaurált templomaik, gyü­lekezeti házaik, szépen gondo­zott temetőik póldamutatóak le­hetnek. Nagyon szeretnek énekel­ni. Még a mai énekeskönyvben is 269 ének Grundtvig-tól való a sok Kingo és Brorson ének mel­lett. Istentiszteleteik sajátossága, hogy az orgona előjáték után az első imádságot egy laikus mond­ja, még a kezdő ének előtt, a Hitvallást az evangélium felol­vasása után a gyülekezet rend­szerint énekli. A lelkész liturgi­kus öltözetéhez a fehér koszorú­gallér is hozzátartozik, amit rossznyelvek „malomkőnek" ne­veznek. A dán egyháznak több nem lelkénzjellegű alkalmazottja is van, diakónusok, diakonisszák, népfőiskolái tanítók, tanárok, misszionáriusok, teljes idejű fi­zetett gyülekezeti munkások, kór­házi alkalmazottak. A lelkészképzés két állami egyetemi fakultáson folyik: Kop­penhágában és Aarhusben. Az egyetemi oktatást egyházi gya­korlat egészíti ki. Van keresztyén napilapjuk é's sokféle gyülekezeti, kerületi és egyházi újságjuk. A dán kegyes­ség azelőtt két élesen elhatárol­ható ága ma összemosódik. Az egykori belmissziói ág és a grundtvigiánus irányzat ma már nincs kibékíthetetlen ellentétben egymással. Sok kritika éri a dán evangéli­kus népegyházat, senki sem bí­rálja élesebben őket. mint saját maguk (Kierkegaard öröksége ez?), ugyanakkor „halálosan" szeretik népegyházukat, a gyöke­rek mélyek, a jelen élet sokrétű s az egész sokatbírált egyházi keret azok rendelkezésére is áll a jövőben, akik ma nem élnek ve­le. Volt és van kapcsolat a ma­gyar és dán nép, a magyar evangélikus egyház és a dán nép­egyház között. Az elmúlt har­minc évben két prímásuk is járt itt. professzorok, lelkészek szin­tén. Magyar egyházi delegáció két ízben kereste fel Dániát. Az LVSZ volt európai titkára. Teo­lógiai Akadémiánk egyik dísz- doktora Paul Hansen dán ny. lelkész egyházunk régi barátja. Várjuk a nagygyűlésre is dán testvéreink delegációját is. Az a meggyőződésünk, hogy a két kis nép evangélikus egyháza a jö­vőben erősebb kapcsolatot épít­het ki. Andersen és Thorvaldsen Grundtvig, Kierkegaard, Kai Műnk ismerős nevek nálunk is. A dán hal. sajt. vaj, hús nálunk is ismert termékek, szövetkezeti mozgalmaikat becsüljük, kultú­rájukat. tiszteljük, miért nem ke­rülhetnénk közelebb egyházilag is egymáshoz? Hafenscher Károly egyházzenei Áhítat lesz a budavári evangélikus templomban 1984. március 11-én du. 5 órakor Énekel: a nagytarcsai gyülekezeti és ifjúsági énekkar és a budavári gyülekezet Schütz kórusa Vezényel: Bálint József és Csorba István lsét hirdet: dr. Koren Emil esperes Műsoron: régi külföldi és mai szerzők művei WBM aH > /ASA R N AI Pl 6 ÉJ E Felmenté§ és megbízás Zakariás 3,1—7 Böjt első vasárnapján igénk egy prófétai látomás, tehát nem valóságos történet. Nekünk most nem az a fontos, hogy mit jelen­tett ez a prófécia akkor és ott, hanem: mit tanulhatunk belőle ma és itt. S ha így nézzük, akkor voltaképpen ebben a két szóban lehet összefoglalni üzenetét: felmentés és megbízás. EGY BÍRÓSÁGI TÁRGYALÁS rajzolódik ki előttünk a látomás­ban. A színen Jósua főpap mellett a „vádló” és velük szemben az Ür angyala, mint „védő”. A tárgyalás tartalma: méltó-e a jelölt a főpapságra? A vádló kifogást emel a jelöltség ellen: a jelölt mél­tatlan — mondja. S a védő nem azzal védi meg, hogy méltó lenne, hanem ezt mondja: „tűzből kikapott üszkös fadarab ez”, majd le­vetteti piszkos ruháját és felöltözteti őt. Ez a tárgyalás ószövetségi nyelven azt jelenti: megnyertük a pert Isten előtt, ugyanis világos, hogy végső fokon rólunk is szó van. S nem azért mert tiszták len­nénk. éppen elég „piszkos ügy”, nem tiszta dolog van életünkben. S nemcsak környezetünk szennyez minket, a környezetszennyező­dés oka is az ember. Így van ez a bűn kérdésével is. Megérdemel­nénk a „tüzet” Isten ítéletét. .0 azonban kegyelmes, minden áron kiment. Ez a látomás tulajdonképpen a kegyelem kifejezése. Elnyer­tük a bűnbocsánatot. Isten kész minket újra meg újra megtisztítani: felmentettek vagyunk. EGY FŐPAPI IKTATÁS következik ezután. A felöltöztetés ennek a kifejezése, a diadémos turbán feladása is. De méginkább a megbízó szavak az „ítélethozatalra”, Isten népének „felügyeletére”, legfőkép­pen azonban arra szól a megbízás, hogy a beiktatott Isten elé lép­het. mint népe képviselője. A főpapi szolgálat különleges megbízás volt. Isten bűntől felmentő szava azonban minden keresztyénnek meg­bízás is. Isten — ha nem is főpapi — de papi szolgálatot vár minden­kitől, akit felmentett a bűntől. Sőt: azért tett szabaddá, hogy mások­nak szolgáljunk. Papi szolgálatot vár a családfőtől, a szülőtől, min­den keresztyéntől ott. ahová Ö helyezte. Szolgálatunk tartalma: fele. barátunk képviselte Isten előtt és Isten képviselete az emberek előtt. Közbenjárás Isten színe előtt és Isten szeretetének megélése a fele­barátok között. Ettől a szolgálattól nincs felmentés, életre szól. Tu­datában vagyunk-e megbízatásunknak, ennek megfelelően élünk-e? JÉZUS KRISZTUS A MI FELMÉNTÖNK £S MEGBÍZÓNK. Anél­kül. hogy „beleerőltetnénk” mindezt ebbe az ószövetségi látomás­ba. annyit el kell mondanunk, hogy böjt első vasárnapján külö­nösen is Öreá emlékeztet minket az ige. Ö az, aki kiragadott min­ket a tűzből. Isten ítéletéből. Ö az, akit méltóságából levetkőztet­tek. akire töviskoronát adtak és korbácsolást kapott, ö az. akire a farizeusok tanácsa kimondta: nem méltó arra. hogy Istent kéovi- selle. Ö az, aki az egyetlen tiszta, de bűnné lett értünk. így hall­gattatta el a vádlónkat. így szerzett bocsánatot, és ezért életével fi­zetett. De Ö a megbízónk is. ö állítja övéit szolgálatba, hogy amit ő elkezdett, azt mi folytassuk a világban: a diakóniát felebarátaink között. Az egyházi esztendő új szakaszában, böjt első vasárnapján így emlékeztessen minket a prófétai szó Jézus Krisztusra. Köszönjük mes áldozatát, győzelmét. Győzelme a mi győzelmünk is:. felmen­tettek vagyunk. De ez a felmentés nem ment fel soha a m-inkáVlk'- ból, sőt éppen a felmentés a megbízatás az állandó szolgálatra. Keveházi László Imádkozzunk! Hálát adunk neked Urunk, hogy egyszülött Fiad kedvéért nem vá­dolsz és nem kárhoztatsz minket, hanem mggbccsáíasz és megújítod életünket. Segíts minket, hogy bocsánatod legyen erőforrás minden­napi életünkben, éietünk pedig szolgálattá legyen a te erőddel Ámen. — ZALAEGERSZEG — PUSZ­TA SZENTLAS7.LÓ. — Hatalmas érdeklődés kísérte mindkét gyü­lekezetben a „Luther-emlékün- nepély”-1. A zalaegerszegi ifjú­ság előadta Sütő András: „Itt állok, másképp nem tehetek . . .” című drámai kötetének részle­tét. Négy lelkészből álló kvar­tett Luther énekeit adta elő. A kvartett tagjai: szoprán Pecz- nyik Ilona (Celldömölk II.), alt fíaloghné Szemerei Mária (Pusz- taszentlászló), tenor: Győri Gá­bor (Iharosberény). basszus: Sza­bó Vilmos Béla (Bakonytamási). Az ünnepi előadást Blázy Lajos országos diakóniai előadó, új­pesti lelkész tartotta. ZALAEGERSZEG. — A refor­mátus gyülekezeti teremben evangélikusok és reformátusok közösen, nagy érdeklődéssel fi­gyelték Fabiny Tamás siófoki se­gédlelkész vetítettképes beszá­molóiét az EVT. Vancouverben tartott VI. nagygyűléséről. — GYÖMRÖ. Ez év januárjá­ban töltötte be 100. életévét Hargitai Sándorné, a gyülekezet hűséges tagja. Ez alkalommal virággal köszöntötték a gyüle­kezet tagjai és lelkésze. Vancsó József. Az istentiszteleten imád­ságban kérték Isten további ál­dását életére. A FŐVÁROS HANGVERSENY­ÉLETÉBEN a hetvenes évek elejétől jelentős szerepet ját­szik a budavári Mátyás-templom. Az igények miatt megszaporodó orgonahangversenyek már nem fértek a Zeneakadémia hang­versenynaptárába, így azok egy része a Mátyás-templomba ke­rült. E templom méltó helynek bizonyult a ,.musica sacra” kon­certszerű előadásai számára. A történelmi levegőt árasztó, szép templombelső lehetőséget ad az orgonazene elmélyült hallgatásá­ra, a meditációra. Csupán a hangszer volt nagyon gyenge ál­lapotban. Építési idejében. 1909- ben Budapest legmodernebbje volt. A főváros ostromakor azon­ban az egész várnegyeddei együtt sok kárt szenvedett a templom is. az orgona is. A második vi­lágháború óta pedig sohasem volt annyi pénz, hogy az orgo­Felavatták a Mátyás-templom orgonáját nát teljesen rendbehozhatták volna. Így szolgált ez a hangszer 1982-ig. Az orgonistáknak nag.y nehéz­séget jelentett, hogy a helynek és elvárásnak megfelelően jatsz- szanak ezen a sokszor alig en­gedelmeskedő hangszeren. Mivel az orgonahangversenyek nép­szerűsége nem hagyott alább, mind az egyházi, mind a kon­certszervező világi szervek szük­ségesnek látták a teljes rekonst­rukciót. Közös ügyről volt szó. az anyagiakat az átépítéshez kö­zösön adták össze. A Mátyás­templom gyülekezetének gyűjté­sét dr. Lékai László prímás-ér­sek segítsége egészítette ki, vala­mint jelentősen — kétharmad részben — járult hozzá a költsé­gekhez az Állami Egyházügyi Hivatal támogatásával az Ide­genforgalmi Hivatal és az Or­szágos Filharmónia is. AZ ORGONA ÚJJÁÉPÍTÉSÉT a csehszlovákiai Rieger-Kloss or- gonaépitő cég vállalta és végez­te el. (Ugyanez a Rieger gyár építette annakidején a régi hang­szert is.) Az átépítés és a kor­szerűsítés remekül sikerült. A regiszterek száma 86, öt manuál- ra elosztva. A modern, minden igényt kielégítő játszóasztalt nyolc kombinációval látták el. Noha a régihez képest a regisz­terek számát nem növelték, az orgona hangja megkétszerező­dött. így most már jól betölti a templom belső terét, a magas boltíveket. A régi regiszterek új színt és fényt kaptak. AZ ORGONÁT JANUÁR 25­ÉN SZENTELTE FEL dr. Lékai László prímás-érsek. Az avatáson és az avató hangversenyen az or­gona tervezői muzsikáltak: Ba­ráti István, az esztergomi szé­kesegyház, Hock Bertalan, a Má­tyás-templom, Koloss István, a budapesti bazilika orgonistái és Gergely Ferenc, a Zeneművésze­ti B'őiskola professzora. Kodály nagyméretű orgona avatási mű­vét. a „Laudes organit” a Má­tyás-templom' kórusa adta elő Tardy László karnagy vezényle­tével. őszintén örülünk annak, hogy egyházi és állami szervek össze­fogásának ilyen szép példáját ta­pasztalhatjuk egy nemes ügy ér­dekében. És együtt örülünk ka­tolikus testvéreinkkel, hogy fő­városunk ősi templomában ez­után ezzel a kiváló hangszerrel dicsérhetik az Urat. Trajtler Gábor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents