Evangélikus Élet, 1984 (49. évfolyam, 1-53. szám)

1984-03-04 / 10. szám

Bemutatjuk a világ evangélikus egyházait A finn egyház túra inváziója. Kereken nyolc­száz évvel ezelőtt az akkori svéd király küldött hajóhadat a po­gány finnek megkeresztelésére, s ennek a hadjáratnak egyik ha­jójából szállt partra Henrik püs­pök, aki a finn egyház megszer­vezését erős kézzel véghezvitte. A római egyház szentté is avat­ta mártírhalála után. A finn nép A legészakabbra levő ősi kőtemplom Kemiben, Lappföldön 1520-ból FINNORSZÁG A VILÁG LEGEVANGÉLIKUSABB OR­SZÁGA. Még akkor is, ha a fél évszázaddal ezelőtti szinte egész népet felölelő evangélikusságot az utóbbi évtizedekben meg­csipkézték a különböző kisegy- házak, szekták és a szekulari­záció. ötven éve még az össz­lakosság 98%-a volt evangé­likus. Ma 92%-ot tartanak nyil­ván. A finn ortodox egyház „dé­delgetett kistestvérként” él, mintegy 60 000 tagjával. A har­madik legnagyobb vallási kö­zösség a Jehova tanúi, több egyetlen „szentje” mai napig is. Ám a szenttéavatás legendáris anyagát megelőző népköltésben kevesebb dicsfény övezi alakját. Mindenesetre kemény kezű szer­vező volt, s lerakta a finn egy­ház szervezetének alapjait. A reformáció — mint minde­nütt északon — hamar elter­jedt, s nem követte ellenrefor­máció. Ezt a finn vallásosság ar­culatának szemlélésekor nem egyház lévén, igyekszik egész­ségesen megemészteni minden irányzatot, így újabban a kariz- matizmust is. Ám e tekintetben inkább a bűnbocsánathirdetés és a gyógyítás áll előtérben náluk, senjmint a nyelveken szólás. Ér­zékelik az elklerikalizálódás ve­szélyét, ezért egyre inkább igye­keznek a laikus elemeket be­kapcsolni a gyülekezetek életé­be s az egyházszervezetbe is. mint 10 000 tagjával. Az egy­házak sorában a római kato­likus egyház csak a nyolcadik, az egész országban összesen 3100 hívével. Felekezeten kívü­liek száma mintegy 400 000. A finn evangélikus egyház mint' egy 4 és fél millió tagot szám­lál. Az evangélikus egyház szám­arányának megfelelően, óriási apparátussal dolgozik. Szerveze­tük lényegében hasonlít a miénkhez: gyülekezetek, egyház­megyék és kerületek szervezeti keretében élnek. Nyolc kerüle­tük s így nyolc püspökük van, akik közül ősi történelmi jogon a turkui kerület püspöke érseki rangot visel és primus inter pa­res módján vezeti az egyházat. A finn evangélikus egyház sa­játos vonásokkal ugyan, de ál­lamegyháznak, ill. népegyháznak mondható. Egyrészt sok szállal szövődik hivatalosan is a finn államhoz, másrészt magát a finn nép lelkiismeretének tartva hal­latja hangját. SZERVEZETÉNEK SOKSZE­RŰ TAGOLÓDÁSÁRA JEL­LEMZŐ, hogy közel száz külön­böző egyházi egyesület műkö­dik, amelyeknek elvben mind­egyike minden gyülekezetben működhet. Gyülekezeti kerete­ken túlterjedő egyházi újságjuk hetven van. Az istentiszteleti lá­togatottság mégis meglepően alacsony, alig éri el az összlélek- szám 4%-át. Ám ehhez hozzá kell számítani a széles rétege­ket mozgató hétközi alkalmakat, az egyházi egyesületek működé­sét, és igen jelentős mértékben azt a körülményt, hogy a finn rádióban gyakori egyházi adá­sok közül a minden reggel két ízben elhangzó reggeli rádiós áhítatok hallgatósága minden más adást hallgatósága számá­ban megelőz, kivéve a „hírek” közlését. A FINN KERESZTYÉNSÉG KEZDETÉT az ortodox hatás jelentette, amit azonban hama­rosan elnyomott a nyugati kul­Kouvola modern temploma Közép-Finnországban szabad elfelejteni. Kiemelkedő reformátora Agrikola Mihály volt. Kultúrhatásában hasonló Lutherhez, vagy a magyar re­formátorokhoz. Az egyes korok teológiai áramlatai átzúgtak Finnországon és a finn egyházon is: ortodo­xia, felvilágosodás, pietizmus stb. Ezeket a finn nép sajátosan emésztette meg, különösen a pietizmust. A történelminek ne­vezett négy „ébredési mozga­lom” ma is meghatározója a finn egyház kegyességének: a körttiek (Ruotsalainen), a laes- tádiánusok (Laestadius Lőrinc), az evangéliumiak (Hedberg), és az imádkozok (Renquist) irányzata. Az újabb „ébredése­ket” igyekeznek az „ötödik éb­redési mozgalom” elnevezéssel Az egyházi világszervezetek életében részt vesznek, így első­renden tagjai a Lutheránus Vi­lágszövetségnek is. Budapesti nagygyűlésünkre népes delegá­cióval készülnek. Az utóbbi években élénk teo­lógiai eszmecserét folytatnak a szovjetunióbeli ortodox egyház­zal, s ez az eszmecsere igen gyümölcsöző. MAGYARORSZÁGI EVAN­GÉLIKUS EGYHÁZUNKNAK a külföld evangélikusságának so­rában a finnekkel van a leg­szélesebb kapcsolatunk, amely közvetlenül hatvan évre tekint vissza, de a második világhábo­rú után különösen is kiszélese­dett. Koren Emil A KERESZTSÉG A REFORMATUS ÉS AZ EVANGÉLIKUS EGYHÁZBAN Ez a témája a Leuenbergi Kon- kordiában részt vevő egyházak soron következő konferenciájá­nak, amelyet február 26—29. kö­zött tartanak Gallneukirchenben (Linz mellett, Ausztria). Egyha­zunkat dr. Selmeczi János, a Teológus Otthon igazgatója kép­viseli. SÜ A 11 VASÁRNA ,P IGÉJE Bölcsesség Istentől Jakab 3,13—18. „Békesség Istentől” — ez a címe Reményik Sándor egyik szép ver­sének. Ennek az igének pedig ezt a címet lehetne adni: bölcsesség Istentől. DE MI A BÖLCSESSÉG? Talán leghamarabb az élettapasztalat jut eszünkbe ilyenkor. Az a bölcs, aki sok ilyen tapasztalatot gyűjtött össze. Gondolunk bizonyára könyvekből merített bölcsességre is. Mi­nél többet tanulunk mások bölcsességéből, annál bölcsebbek leszünk magunk is. Mindebből semmit nem tagadunk, mindez nagyon igaz és szükséges is. Igénkben azonban másról, többről van szó. Mi a böl­csesség? Voltaképpen valami — nehéz egy szóba foglalni —, amit Is­tentől kaphatunk és ami ugyanakkor életünket átjárja és formálja is. Erről és ezért mondja igénk: „felülről való bölcsesség”. Bölcsesség Istentől. De vigyázat: utánozni is lehet. Lehet megjátszani is a böl­cset, önző, viszálykodó, másokat lenéző indulattal is. Gyakori kísér­tése ez éppen keresztyéneknek. Ez a „bölcsesség” azonban földi, testi és ördögi” — mondja igénk. Avatatlan szem egynek is láthatja a ket­tőt, „látszatra” ugyanaz, pedig egészen más az eredet, a tartalom és a következmény is. Milyen hát a bölcsesség Istentől? (TETTEKBEN MEGMUTATKOZÓ BÖLCSESSÉG. „Kicsoda bölcs és értelmes köztetek?” — ez nem szónoki kérdés, hanem feleletet vár, döntést igényel, sőt életünk feleletét várja. Ezért folytatódik így: „mu­tassa meg magatartásával”. Az igazi bölcsesség nem marad a „fej­ben”, sőt a szívben sem, átterjed egész életünkre és megmutatkozik a magatartásban. Nem elég szép gondolatokat leírni, bölcs mondato­kat formálni, élni kell. Méghozzá nem magunkban, hanem embertár­saink k;özöt. Itt mutatkozik meg a bölcsesség. Ki az, aki „mindent bölcs szelídséggel tesz”, vagy ki az, akinek élete minden szempontból tiszta, mert igénk ezt is hangsúlyozza. A bölcsesség életvitel. Isten akaratának megfelelő magatartás és élet a családban, hétköznap­jainkban. Megmutatkozik valami abból életünkben, amit Istentől kaptunk? BÉKESZERETÖ BÖLCSESSÉG. Igénk erre többször is visszatér, tehát ez a vonás nagyon hangsúlyos. A sorok mögött arról van szó, hogy van valaki, aki mindig viszályt, gyűlöletet, feszültséget és zűr­zavart támaszt kicsiben és nagyban: a sátán. És van valaki, aki min­den helyzetben békét akar, enyhíteni a feszültségeket, legyőzni a gyű­löletet és zűrzavar helyett szép rendet és igazságot: Isten. Nem kér­dés, hogy ebben a küzdelemben hol van a helyünk. Ahogy az egyház­nak, a mi egyházunknak is a híd szolgálatát kell vállalnia mai nehéz és feszült nemzetközi helyzetünkben és a békességre kell törekednie, úgy kell minden keresztyén embernek híddá lennie mindenütt, csa­ládban, társadalomban és gyülekezetben is. Nem könnyű szolgálat. Még az is lehet, hogy sokszor kilátástalannak tűnik, talán éppen nap­jainkban is. Igénk azonban éppen ebben akar megerősíteni minket. Szakaszunk utolsó, nem könnyen érthető mondatának a jelentése ez: akik a békén munkálkodnak, nem fáradnak hiába. Ennek a munká­nak gazdag gyümölcstermés az ígérete. MINDIG MÁSOKHOZ HAJLÖ BÖLCSESSÉG. Ha most az Istentől kapott bölcsesség, a bölcs élet pontosabb leírását nézzük, ilyeneket olvosunk: méltányos (szívélyes), engedékeny, irgalommal teljes, sőt a gyümölcse az irgalom, méghozzá az nem részrehajló és nem is képmutató. Ha ezt a sort végignézzük és summázni akarjuk valami­ben, csak ebben lehet: mások felé forduló. A bölcs ember észreveszi a másikat, igyekszik minél inkább megérteni a másikat, és őszintén se­gíteni is kész a másikat, mindig a másikat. Volt idő, amikor a bölcs élet titkát abban látták, hogy az ember elvonul a világból, valami magányba és minél inkább elmerül ebben a magányban. Az egyhá­zon belül is volt ilyen folyamat, lehet, hogy olykor kísértés ma is. Igénk alapján napnál is világosabb, hogy ez nem Istentől való, hanem hamis, álbölcsesség volt és napjainkban is az. A bölcs élet egyetlen szóban: szolgálat. Ezt a bölcsességet Jézus hozta a földre, ő valósította, aki itt élt és önmagát adta értünk, ö az, aki ma is adja nekünk. ÖTVENED VASÁRNAPJÁN, „BÖJT KAPUJÁBAN” erre a Jézusra tekintünk és kérjük, ajándékozzon meg minket is ezzel. Ezért lehet ezen a vasárnapon istentiszteletünk „köszöntése”, de méginkább ké­rése és reménysége is: bölcsesség Istentől. Keveházi László Imádkozzunk! Hálát adunk neked Istenünk, hogy a kereszt evangéliumában megmutattad isteni bölcsességedet és üdvözítő erődet. Add nekünk Szentlelkedet, hogy meg ne vessük a keresztről szóló bizonyság- tételt és meg ne botránkozzunk benne, hanem higgyünk, és üdvö­zöljünk általa az Or Jézus Krisztusért. Ámen. — őzt). Bakay Zoltánná, sz. Osztroluczky Edit, a volt duna- egyházi evangélikus esperes öz­vegye, türelemmel viselt hosszú szenvedés után, áldásos életének 80. évében, január 16-án vissza­adta nemes lelkét Teremtőjének. Temetése január 31-én volt a Farkasréti temetőben népes csa­ládja, rokonsága és egyházunk tagjai részvételével. — „Aki mindvégig állhatatos marad, az üdvözül.” —■ Mt 24,13. — Kovács Erzsébet, a nyíregy­házi gyülekezet hűséges tagja 1983. december 16-án 72 éves ko­rában meghalt. Szeretett testvé­rünk több évtizeden keresztül végzett diakóniai szolgálatot egy­házunk különböző intézményei­nél. Nagy részvét mellett temet­ték el 1983. december 23-án Nyíregyházán. Testvérei, hozzá­tartozói ezúton is köszönetét mondanak mindazoknak, akik fe­lejthetetlen szerettüket utolsó út­jára elkísérték. — „Mert ha élünk, az Urnák élünk, ha meghalunk az Úrnak halunk meg.” (Rm 14, 8.) — Mély fájdalommal, de Isten akaratában megnyugodva tudat­juk, hogy Havasi Dezső nyugdí­jas evangélikus lelkész türelem­mel viselt, hosszú betegség után életének 80. évében elhunyt. Te­metése 1983. december 16-án volt a kaposszekcsői temetőben. „A szeretet soha el nem fogy.” — Ifj. Varga Árpád Sándornak és feleségének, Dublecz Magdol­nának október 16-án fiú gyer­meke született, aki a keresztség- ben az Attila Árpád nevet kap­ta. A keresztelést december 11-én a gyermek nagyapja, Varga Ár­pád szepetneki lelkész végezte. „Áldott az Űr.. I illetni, de ez közel sem egysé­ges. Szervezettségéről nem is le­het beszélni. TEOLÓGIÁJÁBAN ÉS KE­GYESSÉGÉBEN veretesen lute- ránus, de sokat megtartott li­turgiájában és külső szokásai­ban a katolicizmusból. A kál­vini reformáció Finnországban egyáltalán nem hatott. Tömeg-

Next

/
Thumbnails
Contents