Evangélikus Élet, 1984 (49. évfolyam, 1-53. szám)

1984-03-04 / 10. szám

Bemutatjuk a világ evangélikus egyházait

A finn egyház

túra inváziója. Kereken nyolcszáz évvel ezelőtt az akkori svéd király küldött hajóhadat a pogány finnek megkeresztelésére, s ennek a hadjáratnak egyik hajójából szállt partra Henrik püspök, aki a finn egyház megszervezését erős kézzel véghezvitte. A római egyház szentté is avatta mártírhalála után. A finn nép

A legészakabbra levő ősi kőtemplom Kemiben, Lappföldön 1520-ból

FINNORSZÁG A VILÁG LEGEVANGÉLIKUSABB ORSZÁGA. Még akkor is, ha a fél évszázaddal ezelőtti szinte egész népet felölelő evangélikusságot az utóbbi évtizedekben megcsipkézték a különböző kisegy- házak, szekták és a szekularizáció. ötven éve még az összlakosság 98%-a volt evangélikus. Ma 92%-ot tartanak nyilván. A finn ortodox egyház „dédelgetett kistestvérként” él, mintegy 60 000 tagjával. A harmadik legnagyobb vallási közösség a Jehova tanúi, több

egyetlen „szentje” mai napig is. Ám a szenttéavatás legendáris anyagát megelőző népköltésben kevesebb dicsfény övezi alakját. Mindenesetre kemény kezű szervező volt, s lerakta a finn egyház szervezetének alapjait.

A reformáció — mint mindenütt északon — hamar elterjedt, s nem követte ellenreformáció. Ezt a finn vallásosság arculatának szemlélésekor nem

egyház lévén, igyekszik egészségesen megemészteni minden irányzatot, így újabban a kariz- matizmust is. Ám e tekintetben inkább a bűnbocsánathirdetés és a gyógyítás áll előtérben náluk, senjmint a nyelveken szólás. Érzékelik az elklerikalizálódás veszélyét, ezért egyre inkább igyekeznek a laikus elemeket bekapcsolni a gyülekezetek életébe s az egyházszervezetbe is.

mint 10 000 tagjával. Az egyházak sorában a római katolikus egyház csak a nyolcadik, az egész országban összesen 3100 hívével. Felekezeten kívüliek száma mintegy 400 000. A finn evangélikus egyház mint' egy 4 és fél millió tagot számlál.

Az evangélikus egyház számarányának megfelelően, óriási apparátussal dolgozik. Szervezetük lényegében hasonlít a miénkhez: gyülekezetek, egyházmegyék és kerületek szervezeti keretében élnek. Nyolc kerületük s így nyolc püspökük van, akik közül ősi történelmi jogon a turkui kerület püspöke érseki rangot visel és primus inter pares módján vezeti az egyházat.

A finn evangélikus egyház sajátos vonásokkal ugyan, de államegyháznak, ill. népegyháznak mondható. Egyrészt sok szállal szövődik hivatalosan is a finn államhoz, másrészt magát a finn nép lelkiismeretének tartva hallatja hangját.

SZERVEZETÉNEK SOKSZERŰ TAGOLÓDÁSÁRA JELLEMZŐ, hogy közel száz különböző egyházi egyesület működik, amelyeknek elvben mindegyike minden gyülekezetben működhet. Gyülekezeti kereteken túlterjedő egyházi újságjuk hetven van. Az istentiszteleti látogatottság mégis meglepően alacsony, alig éri el az összlélek- szám 4%-át. Ám ehhez hozzá kell számítani a széles rétegeket mozgató hétközi alkalmakat, az egyházi egyesületek működését, és igen jelentős mértékben azt a körülményt, hogy a finn rádióban gyakori egyházi adások közül a minden reggel két ízben elhangzó reggeli rádiós áhítatok hallgatósága minden más adást hallgatósága számában megelőz, kivéve a „hírek” közlését.

A FINN KERESZTYÉNSÉG KEZDETÉT az ortodox hatás jelentette, amit azonban hamarosan elnyomott a nyugati kulKouvola modern temploma Közép-Finnországban

szabad elfelejteni. Kiemelkedő reformátora Agrikola Mihály volt. Kultúrhatásában hasonló Lutherhez, vagy a magyar reformátorokhoz.

Az egyes korok teológiai áramlatai átzúgtak Finnországon és a finn egyházon is: ortodoxia, felvilágosodás, pietizmus stb. Ezeket a finn nép sajátosan emésztette meg, különösen a pietizmust. A történelminek nevezett négy „ébredési mozgalom” ma is meghatározója a finn egyház kegyességének: a körttiek (Ruotsalainen), a laes- tádiánusok (Laestadius Lőrinc), az evangéliumiak (Hedberg), és az imádkozok (Renquist) irányzata. Az újabb „ébredéseket” igyekeznek az „ötödik ébredési mozgalom” elnevezéssel

Az egyházi világszervezetek életében részt vesznek, így elsőrenden tagjai a Lutheránus Világszövetségnek is. Budapesti nagygyűlésünkre népes delegációval készülnek.

Az utóbbi években élénk teológiai eszmecserét folytatnak a szovjetunióbeli ortodox egyházzal, s ez az eszmecsere igen gyümölcsöző.

MAGYARORSZÁGI EVANGÉLIKUS EGYHÁZUNKNAK a külföld evangélikusságának sorában a finnekkel van a legszélesebb kapcsolatunk, amely közvetlenül hatvan évre tekint vissza, de a második világháború után különösen is kiszélesedett.

Koren Emil

A KERESZTSÉG A REFORMATUS ÉS AZ EVANGÉLIKUS EGYHÁZBAN

Ez a témája a Leuenbergi Kon- kordiában részt vevő egyházak soron következő konferenciájának, amelyet február 26—29. között tartanak Gallneukirchenben

(Linz mellett, Ausztria). Egyhazunkat dr. Selmeczi János, a Teológus Otthon igazgatója képviseli.

SÜ

A

11

VASÁRNA

,P IGÉJE

Bölcsesség Istentől

Jakab 3,13—18.

„Békesség Istentől” — ez a címe Reményik Sándor egyik szép versének. Ennek az igének pedig ezt a címet lehetne adni: bölcsesség Istentől.

DE MI A BÖLCSESSÉG? Talán leghamarabb az élettapasztalat jut eszünkbe ilyenkor. Az a bölcs, aki sok ilyen tapasztalatot gyűjtött össze. Gondolunk bizonyára könyvekből merített bölcsességre is. Minél többet tanulunk mások bölcsességéből, annál bölcsebbek leszünk magunk is. Mindebből semmit nem tagadunk, mindez nagyon igaz és szükséges is. Igénkben azonban másról, többről van szó. Mi a bölcsesség? Voltaképpen valami — nehéz egy szóba foglalni —, amit Istentől kaphatunk és ami ugyanakkor életünket átjárja és formálja is. Erről és ezért mondja igénk: „felülről való bölcsesség”. Bölcsesség Istentől. De vigyázat: utánozni is lehet. Lehet megjátszani is a bölcset, önző, viszálykodó, másokat lenéző indulattal is. Gyakori kísértése ez éppen keresztyéneknek. Ez a „bölcsesség” azonban földi, testi és ördögi” — mondja igénk. Avatatlan szem egynek is láthatja a kettőt, „látszatra” ugyanaz, pedig egészen más az eredet, a tartalom és a következmény is.

Milyen hát a bölcsesség Istentől?

(TETTEKBEN MEGMUTATKOZÓ BÖLCSESSÉG. „Kicsoda bölcs és értelmes köztetek?” — ez nem szónoki kérdés, hanem feleletet vár, döntést igényel, sőt életünk feleletét várja. Ezért folytatódik így: „mutassa meg magatartásával”. Az igazi bölcsesség nem marad a „fejben”, sőt a szívben sem, átterjed egész életünkre és megmutatkozik a magatartásban. Nem elég szép gondolatokat leírni, bölcs mondatokat formálni, élni kell. Méghozzá nem magunkban, hanem embertársaink k;özöt. Itt mutatkozik meg a bölcsesség. Ki az, aki „mindent bölcs szelídséggel tesz”, vagy ki az, akinek élete minden szempontból tiszta, mert igénk ezt is hangsúlyozza. A bölcsesség életvitel. Isten akaratának megfelelő magatartás és élet a családban, hétköznapjainkban. Megmutatkozik valami abból életünkben, amit Istentől kaptunk?

BÉKESZERETÖ BÖLCSESSÉG. Igénk erre többször is visszatér, tehát ez a vonás nagyon hangsúlyos. A sorok mögött arról van szó, hogy van valaki, aki mindig viszályt, gyűlöletet, feszültséget és zűrzavart támaszt kicsiben és nagyban: a sátán. És van valaki, aki minden helyzetben békét akar, enyhíteni a feszültségeket, legyőzni a gyűlöletet és zűrzavar helyett szép rendet és igazságot: Isten. Nem kérdés, hogy ebben a küzdelemben hol van a helyünk. Ahogy az egyháznak, a mi egyházunknak is a híd szolgálatát kell vállalnia mai nehéz és feszült nemzetközi helyzetünkben és a békességre kell törekednie, úgy kell minden keresztyén embernek híddá lennie mindenütt, családban, társadalomban és gyülekezetben is. Nem könnyű szolgálat. Még az is lehet, hogy sokszor kilátástalannak tűnik, talán éppen napjainkban is. Igénk azonban éppen ebben akar megerősíteni minket. Szakaszunk utolsó, nem könnyen érthető mondatának a jelentése ez: akik a békén munkálkodnak, nem fáradnak hiába. Ennek a munkának gazdag gyümölcstermés az ígérete.

MINDIG MÁSOKHOZ HAJLÖ BÖLCSESSÉG. Ha most az Istentől kapott bölcsesség, a bölcs élet pontosabb leírását nézzük, ilyeneket olvosunk: méltányos (szívélyes), engedékeny, irgalommal teljes, sőt a gyümölcse az irgalom, méghozzá az nem részrehajló és nem is képmutató. Ha ezt a sort végignézzük és summázni akarjuk valamiben, csak ebben lehet: mások felé forduló. A bölcs ember észreveszi a másikat, igyekszik minél inkább megérteni a másikat, és őszintén segíteni is kész a másikat, mindig a másikat. Volt idő, amikor a bölcs élet titkát abban látták, hogy az ember elvonul a világból, valami magányba és minél inkább elmerül ebben a magányban. Az egyházon belül is volt ilyen folyamat, lehet, hogy olykor kísértés ma is. Igénk alapján napnál is világosabb, hogy ez nem Istentől való, hanem hamis, álbölcsesség volt és napjainkban is az. A bölcs élet egyetlen szóban: szolgálat.

Ezt a bölcsességet Jézus hozta a földre, ő valósította, aki itt élt és önmagát adta értünk, ö az, aki ma is adja nekünk.

ÖTVENED VASÁRNAPJÁN, „BÖJT KAPUJÁBAN” erre a Jézusra tekintünk és kérjük, ajándékozzon meg minket is ezzel. Ezért lehet ezen a vasárnapon istentiszteletünk „köszöntése”, de méginkább kérése és reménysége is: bölcsesség Istentől.

Keveházi László

Imádkozzunk!

Hálát adunk neked Istenünk, hogy a kereszt evangéliumában megmutattad isteni bölcsességedet és üdvözítő erődet. Add nekünk Szentlelkedet, hogy meg ne vessük a keresztről szóló bizonyság- tételt és meg ne botránkozzunk benne, hanem higgyünk, és üdvözöljünk általa az Or Jézus Krisztusért. Ámen.

— őzt). Bakay Zoltánná, sz.

Osztroluczky Edit, a volt duna- egyházi evangélikus esperes özvegye, türelemmel viselt hosszú szenvedés után, áldásos életének 80. évében, január 16-án visszaadta nemes lelkét Teremtőjének. Temetése január 31-én volt a Farkasréti temetőben népes családja, rokonsága és egyházunk tagjai részvételével. — „Aki mindvégig állhatatos marad, az üdvözül.” —■ Mt 24,13.

— Kovács Erzsébet, a nyíregyházi gyülekezet hűséges tagja 1983. december 16-án 72 éves korában meghalt. Szeretett testvérünk több évtizeden keresztül végzett diakóniai szolgálatot egyházunk különböző intézményeinél. Nagy részvét mellett temették el 1983. december 23-án Nyíregyházán. Testvérei, hozzátartozói ezúton is köszönetét mondanak mindazoknak, akik felejthetetlen szerettüket utolsó útjára elkísérték. — „Mert ha élünk, az Urnák élünk, ha meghalunk az Úrnak halunk meg.” (Rm 14, 8.)

— Mély fájdalommal, de Isten akaratában megnyugodva tudatjuk, hogy Havasi Dezső nyugdíjas evangélikus lelkész türelemmel viselt, hosszú betegség után életének 80. évében elhunyt. Temetése 1983. december 16-án volt a kaposszekcsői temetőben. „A szeretet soha el nem fogy.”

— Ifj. Varga Árpád Sándornak és feleségének, Dublecz Magdolnának október 16-án fiú gyermeke született, aki a keresztség- ben az Attila Árpád nevet kapta. A keresztelést december 11-én a gyermek nagyapja, Varga Árpád szepetneki lelkész végezte. „Áldott az Űr..

I

illetni, de ez közel sem egységes. Szervezettségéről nem is lehet beszélni.

TEOLÓGIÁJÁBAN ÉS KEGYESSÉGÉBEN veretesen lute- ránus, de sokat megtartott liturgiájában és külső szokásaiban a katolicizmusból. A kálvini reformáció Finnországban egyáltalán nem hatott. Tömeg-