Evangélikus Élet, 1984 (49. évfolyam, 1-53. szám)
1984-02-05 / 6. szám
Á készülünk a nagygyűlésre Bemutatjuk a világ evangélikus egyházait A Lutheránus egyházak az NSZK-ban NEKÜNK MAGYAROKNAK több német egyházi jellegzetesség nehezen értehetőnek vagy idegenszerűnek tűnik, mert eltérőek voltak a történelmi feltételek. Ilyen jellegzetesség a tartományi egyház (Landeskirche) fogalma is. Ez a német történelem felől érthető meg. Az első világháború végéig (1918) fennálltak a különböző királyságok, fejedelemségek, nagyhercegségek, tehát tartományi fel- sőbbségek a német császári fennhatóság alatt. A fejedelmi egyházkormányzat (Landesherrliches Kirchenregiment) azt jelentette, hogy a tartományi uralkodó volt az egyház világi kormányzója, míg a belső egyházi ügyeket az egyházi vezetők intézték. Az egyes tartományoknak külön' egyházszervezete volt. A püspököt szerteágazó feladataiban az egyházfőtanács és a keretében működő egyházfőtanácsosok (Oberkirchenrat) segíti. Az LVSZ budapesti nagygyűlésére egyházfőtanácsosok is jönnek, ők tehát azok. akik az egyes egyházi központokban az egyházvezetés egy-egy munkaágát irányítják, a püspökök segítésére. A TARTOMÁNYI RENDSZER ALAPVETŐ FONTOSSÁGÚ az NSZK életében, mert maga az állam is a szövetségi tartományok összefüggéséből áll. Az egyes tartományoknak van miniszterelnöke, kormánya. Ez a németeknek nem szokatlan, mert a történelem folyamán is- - veit- például bajor király, most. pedig van bajor „részállam”. Ezeknek a részállamoknak a szövetségéből áll a Német Szövetségi Köztársaság. Ennek az államformának a neve: szövetségi állam (Bundesstaat). Az egyházi szervezet is nagyjából megfelel a tartományi rendszernek, például a bajor részállam területén van a bajor tartományi egyház. A NAGY TARTOMÁNYI EGYHÁZAKBAN több milliós taglétszám is van. Ilyen arányok mellett a püspöki feladatok is megosztásra kerülnek. Például Württembergben négy országos esperes (Landessuperintendent) is van, rajtuk kívül pedig 51 esperes is működik. Az esperes- ségekben 20—30 gyülekezet van, ugyanúgy, mint nálunk. A nagy méretek teszik indokolttá az egyházszervezet több fokozatú berendezését. A „tömegegyház” jellege meglátszik a gyülekezetek életén is, ahol a mi fogalmainkhoz képest óriás gyülekezetek vannak, több lelkésszel és sok más egyházi alkalmazottal. A BAJOR tartományi egyház püspöke Hanselmann, aki az LVSZ egyik alelnöke, néhány évvel ezelőtt egyházunk vendége volt. Egyházunk vezetői _ is többször látogattak Bajoroszág- ba. Jó kapcsolatunk van a bajor diakóniával is. A lakosság 27 százaléka tartozik a lutheránus egyházhoz, amelynek csaknem 3 millió tagja van. A hitvallásos lutheri kegyesség a jellemző a bajor egyházra, ebben nagy szerepe volt és van az Erlangenben működő teológiai fakultásnak, , ahol a liberális teológia térhódítása idején is a lutheri hitvallások szellemében tanították a jövendő lelkészeket. A hívek templomba járása lényegesen jobb, mint más német vidéken. Neuendettelsau- ban kiemelkedő diakóniai és missziói kiképzés folyik. Tut- zingban akadémiai fokon folyik a világiak egyházi kiképzése, Pullach pedig a lelkésztovábbképzés központja. BRAUNSCHWEIG a maga félmilliós egyházi taglétszámával a kisebb tartományi egyházakhoz tartozik. Hagyományos volt a lutheri hitvallásokra épülő kegyesség, amelyet a göttin- geni egyetem teológiai karának szolgálata is segített a lelkész- képzésben, ez később a diakóniai és a missziói felelősség gyakorlása irányába fejlődött. A püspöki székhelyen, Wolfenbüt- tel-ben hatalmas, híres könyvtár működik, középkori kéziratokkal és könyvekkel, amelyeknek magyar vonatkozásaik is vannak. HANNOVER a legnagyobb tartományi egyház az NSZKWÜRTTEMBERG két és félmilliós lutheránus egyháztagja a tartományi lakosság 60 százalékát alkotja. A gyülekezetek jó része pietista egyháziasságot követ. Ma Württemberg élen jár a diakóniai szolgálatban, Stuttgartban van az NSZK-beli lutheránus egyház diakóniai központja. Egyházunk sok gyülekezete hálás a stuttgarti segély- szolgálatnak (Kirchen helfen Kirchen), lelkészeink egy része innen kapta szolgálati gépkocsiját. A Bad Boll-ban működő A VELKD Information térképe alapján. A jelzések a cikkben jelzett arányokat tükrözik. ban, közel négymillió egyháztag tartozik hozzá, ez a tartományi lakosság 52 százalékát jelenti. Hannover jelentőségét még az is emeli, hogy itt van a német evangélikus egyház (EKD) kancellári hivatala. Lohse püspök — aki járt már hazánkban egyházunk vendégeként —, ennek az összegyházi tömörülésnek (EKD) az elnöke. Hannoverben van a lutheránus tartományi egyházaknak (VELKD) és a Lutheránus Világszövetség német bizottságának is a központja. Az LVSZ 1952-ben itt tartotta világgyűlését, amelyen Lilje, akkori hannoveri püspököt választották meg az LVSZ elnökévé. — A jövendő lelkészek a göttingeni egyetemen tanulnak. majd a négy lelkésztovábbképző szeminárium valamelyikében sajátítják el a gyakorlati egyházi ismereteket. Loccum-ban pedig akadémiai szintű tanfolyamok vannak világiak számára. OLDENBURG ÉS SCHAUM- BURG-LIPPE a két kis tartományi egyház önállóságát a régi nagyhercegségek hagyományai alapján tartották meg. Ol- denburgban a lakosság 70 százaléka tartozik a lutheránus egyházhoz, a másik tartományi egyházban pedig 85 százalék. Mindkettőben hagyományos lutheri kegyességben élnek a gyülekezetek. Nagyobb ünnepeken a régi bückeburgi népviseletben jönnek az asszonyok a templomba. akadémia a modern egyházi élet számos problémáját dolgozta fel. A württembergieket a köznapi szóhasználat sváboknak nevezi. A magyarországi svábok is innen jöttek be hazánkba. A mai napig is fennáll számos családi és személyes kapcsolat. AZ ÉSZAK-ELBAI lutheránus tömörülés 1977. óta áll fenn. A korábbi püspökségek ezen a területen úgy alkotnak egységes szervezetet, hogy ide tartozik Hamburg, Holstein-Lübeck és Schleswig. Minden területnek külön püspöke van, az egyházi központi hivatal székhelye Kiel. összesen 3 millió kétszázezer tagja van az észak-elbai tartományi egyháznak, ahol a lakosság 87 százalékban lutheránus. Hamburg, Holstein-Lübeck és városa. Régebben az Amerikába kivándorlók központja volt, de ma is jelentős a tengeren túli kapcsolata, egyben a missziók kiinduló bázisa is. Az NSZK északi területei Dánia és Skandinávia felé jelentenek kisugárzó kapcsolatokat. A LUTHERÁNUS TARTOMÁNYI EGYHAZAK most azért álltak központban, mert ezek képviselőivel fogunk találkozni az LVSZ budapesti nagygyűlésén. De természetesen uniált és református tartományi egyházak is vannak. Ottlyk Ernő ' mm A H] VASÁRNA P Ki ÉJI E' A felülről való tanúság Jn 3,31—34 Magasba vágyik az embér: felemelkedni, szárnyalni, repülni fizikai és szellemi értelemben egyaránt. Jól van ez így. Nem maradhatunk földhöz tapadtak, röghöz kötöttek. Gondolataink elsekélye- sednek, ha nem kapnak szárnyra, látókörünk beszűkül, ha nem emelkedünk feljebb, s ha nem nézzük magasabb szempontból az életet, a világot és feladatainkat. A magasba törő íme elhagyja már a Glóbust és meghódítja az űrt is. A SZENTÍRÁS SZERINT AZ EMBER IGAZI MÉLTÓSÁGÁT mégsem szárnyalása és felemelkedése jelenti, hanem éppen az, hogy Isten hajol le hozzá Jézus Krisztusban, az emberré lett Megváltóban. Keresztelő János ráébredt erre: „Aki felülről jön, az felette van mindenkinek, s aki a földről jön, az a földről származik és a földiekről szól.” Bármilyen magasba szállunk, bármily fenköltek is vagyunk, „por és hamu” maradunk, alávetve az elmúlás törvényének. S közülünk a legnagyobb tehetség, a legjobban ívelő pályán előrejutó is egyszer lehull, pórba tér vissza. Amit tud és amit mond, az is mind földi, evilági, emberi, múlandó. Az ember kiváltsága azonban az, hogy a „Mindenekfelett való” megszánta, mellé állott, nem hagyta magára, s nem hagyja elveszni sem. Istent Jézus jelentette ki, aki a „mennyből jött”. Vagyis otthon volt Istennél. Szem- és fültanúja mindannak, amit az Atya szólt és tett. O az illetékes egyedül, hogy tájékoztasson a menynyiekről: Isten dolgairól, tervéről, szándékáról, akaratáról. Isten ügyének Ö az egyetlen „szakértője”. Tőle hiteles adatokat kapunk. Ezért Isten szavának ö az egyetlen igaz, megbízható tolmácsolója. Az igehirdetés gazdája tehát Jézus. Ahol Ő szólal meg, ott az evangélium hangzik. AZ EMBERRÉ LETT JÉZUS AZ — minden botránkoztatása ellenére —, aki Isten teljes valóságát feltárja. Nem hiába mondja: „Én vagyok az út, az igazság és az élet. Senki sem mehet az Atyához, csakis énáltalam!” (Jn 14,6) Istennel nem kerülhetünk tehát másképp kapcsolatba, csak Jézus által, de Jézus által minden körülmények között! Az az „Isten”, akit mi „fenkölt gondolatainkban" elképzelünk, megfestünk, ez a házi használatra való istenke, aki annyira megfelel nekünk: ez egyáltalán nem az Élő Isten! Mert Isten nem a mi ábrándjaink és vágyálmaink szerint cselekszik. Hiába akarnák előírni neki, hogy miként bánjon velünk, hogyan szeressen minket, s miként mutassa meg jóindulatát irántunk — ez mind a mi gondolatunk marad, mert tőlünk, földiektől származik. AZ EMBER VESZEDELMESEN SZABAD. Isten még Jézussal sem kötötte meg kezünket. Vagyis: ha úgy tetszik, nem fogadjuk be a bizonyságtételét. Nem hiszünk neki. Az ember nem báb, nem játékszer az Isten kezében. Hanem szabad teremtménye. A tékozló fiút is útnak engedte az apja. Nem bilincselte magához. Szabadjára hagyta. Szabad áz ember a bűnre, a tagadásra, arra is, hogy Krisztust hitetlenül elvesse, megfeszítse. A szerető Isten nem láncol meg, inkább vár és vár, mint türelmes apa a tékozló fiú hazatérésére. Ez az igehirdetés Isten-vállalta nagy rizikója. Hangzik az ige, az evangélium, s elszállhat a fejek fölött, fü^ék mellett, szívek között. Falra hányt borséi Pusztába hangzó szó. Útfélre esett mag. De a pazarló Isten csak veti, veti, mégis szólja, mégis hirdetteti. ÁM VAN, A fii BEFOGADJA! Az ilyen igazat ad Istennek. Az ilyen aztán tapasztalja és tudja, hogy a Krisztussal való közösségben örök élete van. Tudja, hogy Isten nem mond valótlant. Az ö ígérete és szava mind igaz. De a befogadás nem módszer, nem alkat, s nem is szerencsés véletlen dolga — hanem az. isteni kegyelemé. Mert Isten mérték nélkül adja a Lelkét. S a Szentlélek által születik a hit, az engedelmesség. Luther nagyon alázatosan vallotta Kis Kátéjában az Apostoli Hitvallás harmadik ágazatával kapcsolatban: .......saját értelme mmel, vagy erőmmel nem tudnék Jézus Krisztusban, az én Uramban hinni, sem őhozzá eljutni, hanem a Szentlélek hívott engem az evangélium által.” Bizony a Szentlélek hívott! Isten maga cselekedett! A Szentiélektől megajándékozottan lesz hitelessé az emberi bizonyságtevés is. Észre lehet venni azt, amikor a Lélek fű, amikor a Lélek jelen van. Akkor elevenné válik a betű, nekemszólóvá lesz a beszéd. Akkor a szív mélyéig megrendül az ember: Istennel áll szemközt. A földi — a fölülről valóval! Az igehirdetésben Jézust keressük — egyedül ö a hiteles tanú! Bencze Imre Imádkozzunk! Istenem, bocsásd meg, hogy a magam gondolatai körül keringek, pedig Jézusra kellene figyelnem, egyedül öreá. Add Szentlelked bátorítását, hogy merjem vállalni a krisztusi életet embertársaimért és közös jövőnkért. Tudjak figyelni a felülrőlvalóra, s eszközöd lenni ahhoz, hogy tisztuljon az erkölcs, igazabb legyen a szeretet és megvalósulhasson a béke kis közösségekben és a nagy világban egyaránt. Köszönöm, hogy Jézus példát mutatott ebben és én a nyomába szegődhetek. Ámen. — KÖRMEND. Ozv. Unger Györgyné, a gyülekezet buzgó tagja hatezer Ft adományából elkészült a templom világításának korszerűsítése. Az új berendezést karácsony első ünnepén vette használatba a templomozó gyülekezet Isten iránti hálaadással. — Csapó Dezső és Csapó Bálint tízezer Ft adományt juttattak a templom renoválására. — RÁKOSPALOTA. Papp Zoltán es neje Schröder Margit Ká- kospalotán december 18-án ünnepelték házasságkötésük 50. éves házassági évfordulójukat a zsúfolásig megtelt templomban. Isten igéjét az örömünnepen Bolla Árpád hirdette. Közreműködött énekszóval Bártfay László felügyelő, aki az ünnepséget követő- leg méltatta a jubiláló házaspár gyülekezeti és nevelői szolgálatát. — KELENFÖLD. A kelenföldi gyülekezet tanácstermében (XI., Bocskai út 10.) szeretetvendégség lesz február 4-én, szombaton du. fél 6 órai kezdettel. Bánffy Cyörgy kiváló művész a középkori irodalmi kincsekből szólaltat meg egy csokorra valót. Faragó Laura énekel. Az offertó- riumot a gyülekezet az épülő Nemzeti Színház javára ajánlja fel. — Bús Imréné sz. Ruppert Gizella, a tamási gyülekezet tagja életének 81. évében, hosszú, türelemmel és hittel viselt betegség után november 3-án elhunyt. Temetése november 5-én volt Tamásiban. Az elhunytban Stovi- csek Gusztávné lelkészözvegy édesanyját gyászolja. „Tudom, Kinek hittem.”
