Evangélikus Élet, 1984 (49. évfolyam, 1-53. szám)

1984-12-23 / 52-53. szám

WICLIF, A »REFORMÁTOR« 600 éve halt meg A 14. század második felében Angliában széles körű mozgalom bontakozott ki, amely a katoli­kus egyház megreformálására tö­rekedett. Az ebben részt vett tár­sadalmi csoportok és politikai erők az egyházi reformban kü­lönböző okok miatt érdekeltek voltak. A KIRÁLYI HATALOM ANG­LIÁBAN már a 13. század vége óta terhesnek érezte a pápáktól való függést. Tekintettel arra, hogy a pápa — aki Avignonbán székelt, és Franciaországot tá­mogatta a százéves háborúban — Angliával szemben ellenséges politikát folytatott, III. Edward 1353-ban rendeletet adott ki, amelyben megtiltotta, hogy an­gol alattvalók ügyeit a pápai bí­róságok elé terjesszék, majd ké­sőbb megtagadta a pápának az 1000 font sterlinges évi adó meg­fizetését. A királyi hatalom ar­ra törekedett, hogy az angol egy­házát felszabadítsa a pápák be­folyása 'k'fől, és a király hatal­ma alá helyezze. A parlament i§,£)égedeUen volt azzal, hogy a gazdag egyház nem volt hajlan­dó állami adókat fizetni, és a pápai befolyást is erősnek talál­ta. Belső, egyházi elégedetlenség is jelentkezett. WICLIF JANOS oxfordi egye­temi tanár, lutterworthi plébá­nos védte a királyi udvart, és az angol egyház önállósági tö­rekvéseit: támadta a pápaságot, helyeselte az egyházi vagyon megadóztatását, sőt: szekulari­zációját is. Hirdette, hogy a vi­lági hatalom független a pápá­tól. Amikor ezért egyházi bíró­ság elé álltíották. a király, a nemesség és a polgárság együt­tesen vette védelmébe. Követői, a lollhardok ismer­tették meg tanítását a széles néptömegekkel. Jelentős sikere­ket ért el, de amikor híveinek soraiban szakadás támadt, és az 1381-es parasztlázadás kirob- bantásával alaptalanul őt és kö­vetőit vádolták, a nemesség el­fordult tőle. Egyházi eljárás alá vonták, tanait „eretneknek” nyil­vánították, azonban Wiclifet — még mindig nagyszámú és befo­lyásos pártfogóinak közbelépése nyomán — nem érte bántódás. Egyetemi tanszékét . el kellett hagynia, de plébániájáról egé­szen haláláig folytatta irodalmi harcát, amelynek utolsó szaka­szában fordult a legélesebben a pápai hatalom ellen. Halála után követőit véres kegyetlenséggel üldözték, de hatása még hosszú ideig érvényesült az angol és az egyetemes történelemben, a politikában. * 600 éve. 1384-ben halt meg. a hagyomány szerint december 31- én. Tetemét 44 évvel később, a konstanzi zsinat rendeletére kiásták, és szétszórták. WICLIF HATÁROZOTT EGY­HÁZI REFORMOKAT is hirde­tett. Egyik barátja segítségével lefordította angolra a Bibliát. Az üdvösség elnyeréséről még teljesen római-skolasztikus ér­telemben tanított, azonban egyet­len i.steni törvénynek a Szent- 'rójp tartotta, am»lv minden esv- házi (pápai, zsinati) törvénnyel szemben független és érvényes. Krisztusé a „kiválasztottak egy­háza”. amelynek egyedüli feje Ö M«<?a. A papság nem Isteni ren­delés. a papoknak vissza kell térniük a teljes, aoostoli sze­génységhez. Az úrvacsorával kap­A MAGYAR RÁDIÓ „Ma­gyarország orgonái” c. sorozatá­ban a Deák téri orgona ismer­tetése január 5-én, szombaton lesz 8 óra 17 perckor a harma­dik műsorban. Orgonái és az Or­gonát bemutatja Trajtler Gábor. Közreműködik a L utheránia Énekkar dr. Weitler Jenő ve­zényletével. csolatban annak szimbolikus, je­lentőségét hangsúlyozta: a vele való élésből lelki áldásban csak a hivő részesül. Az átlényegü- lés tana, a papi rend (a szerze­tességgel), az utolsó kenet, a tisztítótűz, a fülbegyónás, a fe­lesleges jócselekedetek tana, a búcsú, a szentek, képek és erek­lyék tisztelete, a sokféle ünnep, a latin nyelv elvetendő — Wic­lif tanítása szerint. RENDKÍVÜL NAGY IRO­DALMI MUNKÁSSÁGOT fejtett ki: a bibliafordítás mellett írt Karácsony szombatján üzletbe kellett mennem. Természetesen zsúfolt volt az ABC. Ideges, sie­tő emberek tolongtak és a szó szoros értemében egymás lábát taposták. Nagy nehezen átver­gődtem a pénztáron és serényen szatyromba tömtem, amit vásá­roltam. Utána igyekeztem utat keresni kifelé. Előttem, a kijáró közepén, megfelelő élettapaszta­latokkal gazdag korú férfitársam rakodott szatyrába és ezzel a ténykedésével forgalmi dugót idézett elő. Serény elfoglaltsága közben meglökték, mire nagy felháborodással, a tömeg zaját értekezéseket, egyházi beszéde­ket, vitairatokat, és bölcsészeti műveket. Mint filozófus, a rea­lizmus híve volt, pedig ekkor mór a nominalizmus volt a jel­lemző. Legjelentősebb iratai: „De ecclesia”, és a „Trialógus”. Mint az eg^ik legkiválóbb elő- reformátornak, megbecsüléssel őrzi Wiclif életművének értékeit a protestantizmus. túlharsogva kiáltotta: „Ügy! — csak taszítsanak föl, emberek, a szeretet ünnepének e szent esté­jén! Csak tiporjuk egymást még ezen a napon isP, A tömeg zsi­vaja egyszerre elcsendesedett, mintha mindenkinek eszébe ju­tott volna, hogy tényleg, legalább ezen a napon is!” A tömeg zsl- sál szemben türelmesebbek. A pillanatnyi csendben azonban megszólalt egy felelet: „De egy­más szeretetével se éljünk visz- sza úgy, hogy mindenkinek eláll- juk az útját!” Én az utóbbinak adtam igazat. (mátis i.) Emlékezzünk és emlékeztessünk Az Amerikai Anti-Náci Társaság elnökének, Dobin rabbinak kezdeményezésére világméretű szolidaritás bontakozik ki a náciz­mus idején szervezett formában meggyilkolt zsidók és árván ma­radt leszármazottaik ügyében. A vallásos vezetők figyelmét felhívó írás célja, hogy rámutasson azokra a veszélyekre, amelyeket a he­lyes nevelés, a nélkülözhetetlen tájékoztatás elmulasztása rejthet magában az ifjúságra nézve. Az üzenet a „modern Holocaust” meg­előzése érdekében világméretű összefogásra buzdítja az egyetemes hivő közösség résztvevőit. A mostani és az elkövetkezendő esztendő számos alkalmat kínál az emlékezésre — a felhívás szellemében — a II. világháború áldozatai­ra, elhunyt szeretteinkre, barátainkra, ismerőseinkre és hozzátarto­zóinkra. Minden emlékezésnek akkor van értelme, ha egyben emlé- keztetés, mementó is. Emlékeztessünk a családban ismerősök, barátok és a fiatalok kö­rében az áldozatokig és a hősies helytállásra. Ily módon is öntsünk reménységet ember-testvér szívébe, segítsük őket, támogatvá a sokféle módon szenvedő embervilág küzdelmét a klengesztelődés, a megbékélés, a világ békéje érdekében, hogy soha többé ne ismétlőd­hessék meg az egész emberiség életében szégyenletes korszak véres bűne: a faji gyűlölet által szított szervezett, tömeges testvérgyilkos­ság. BAJCSY-ZSILINSZKY ENDRE 1944. dec. 24-én bekövetkezett halálának . 40-ik évfordulóján emlékestet tart a Maayarországi Evangélikus Egyház a Budapest I., Bécsikapu téri evangélikus templomban az évforduló előestéjén, 1984. dec. 23-án, vasárnap délután 6 órai kezdettel, amelyre szeretettel hívjuk Az emlékest sorrendje: Erős vár a mi Istenünk (ének) Oltár! szolgálat. Végzi: dr. Nagy Gyula püspök Kapi-Králik Jenő: Könyörülj Úristen rajtunk Előadja a Budavári Evangélikus Gyülekezet Schütz kórusa, vezényel: Csorba István Az emlékestet megnyitja: D. dr Káldy Zoltán püspök­elnök Peskó Zoltán: Bánat (chaconna) — öröm (fúsa) Orgonán előadja Peskó György orgonaművész Emlékbeszéd: dr. Rédey Pál lelkész A Schütz kórus előadásában: Szokolav Sándor: Buzgón kérünk Arcadelt: Magasztalással Istenünk Himnusz * * * A templomot fütjük Iá' Barcza Béla TURMEZEI ERZSÉBET: ELSŐ ÉS UTOLSÓ Mintha minden rinnnm n leselső volna új feladatokba vezetne, sodorna ... hisz a tegnap útja már mögöttem maradt, vétke, mulasztása Jézus vére alatt. Előre sietett mindig új kegyelme, mintha minden napom a legelső lenne! És mintha utolsó volna minden napom: végső lehetőség, utolsó alkalom . .. Ügy váljék valóra, legyen terve tetté, mintha soha .többé holnap nem követné! Hadd nézzek, Isteúem, minden új napomra, mintha első lenne és utolsó volna! (Megjelent a költő MOST ÉLNI — KÜLDETÉS c. kötetében 1984.) A SZERETET ÜNNEPÉN Újév igéje Hallás; és cselekvés 1985-ben is! Mt 7,24—27 Jézus követőinek életében nem választható el az ige hallása an­nak cselekvésétől. Éppen a gyülekezet népének engedelmes szol­gálata a csalhatatlan jele Jézus kijelentett örömüzenete. evangé­liuma meghallásának. Sőt még fokozni is lehetne a hallás, meg- hallás és a Szentlélek által való megértés szavaival azt, amit újévi igénkben Urunk az okos ember felől kijelent. Lényegében nem ke­vesebbről van itt szó, mint arról, hogy a hirdetett ige sorsa ebben a világban elválaszthatatlan a gyülekezet népének sorsától. Felelős gyülekezet képe bontakozik ki előttünk. Az okos ismeri ezt! Mi a gyülekezet okosságának csalhatatlan jele? ÉRTI, MÉGHOZZÁ JÓL ÉRTI az Istennek Krisztusban felé. de egyben a világ egésze felé kijelentett akaratát. (Jelen esetben mindegy az, hogy most a Hegyi Beszédre, vagy a teljes Szentírás­ra gondolunk.) Vitathatatlan az, hogy csák a jól értett ige teszi az embert késszé és képessé Isten akaratának a világban való fneg- cselekvésére, valósítására. Csak a jól értett ige lehet egyszerre indítás, küldetés, de erő- és reménységforrás is. ÖRÖMMEL ÉS HŰSÉGGEL VÉGZI feladatát gyülekezeti hatá­ron belül és azon túl. Tudja, hogy a meghallott ige nyomán ré­szese, és ugyanakkor szolgálatra hívott, sőt kötelezett része Isten Krisztusban megjelent világ- és emberszeretetének. Hitének a termés súlyát, sőt a másik ember „kielégítésének feladatát” is el kell bírnia, és nem csak a virágzás színes, könnyed ékességének láttatása a feladata. — Az okos mindezt tudja! DE TUDJA AZT IS, hogy a meghallott igéért felel az Isten előtt. Nem lehet egyszerűen csak hallgatni az i,gét. s maradni moz­dulatlanságban, kényelemben.. Aki felé egyszer szólt az Isten, azt már szava nyomán felelteti, sőt ítéli meg. Aki egyszer már „látta a keresztet”, annak életével (cselekvő, szolgáló életével) kell a „látványról” elszámolnia. Az okos ezt is tudja! DE ABBAN IS BIZONYOS, hogy Ura akarata szerinti szolgá­latával nem hitének építi csendes búvóhelyét a világ zaja előli behúzódásra, hanem nyitott ajtajú menedéket épít a sziklára úgy, hogy Krisztus szeretetével izmosodott hite és abból fakadó szere- tete által valójában ő maga lesz sokak menedékévé. Teszi pedig ezt úgy, hogy szolgáló életével sokak számára láttatja, megérteti és elérhető közelségbe hozza az Urat. Olyan beszédes bizonysággá válik az élete, melynek nyomán sokan fordulhatnak a kereszt felé a felülről való megbékélés igényével, de egyben megtalálva egy­mást is békességre itt a földön. ÉPPEN EZÉRT AZ OKOS EMBER HÁZA nem középkori kolos­tori udvarok elzárt kerengője, hanem torony is és híd is egyben affelé a világ felé, melyre rá kell látnia, és amelyhez oda kell for­dulnia, oda kell talá'lnia, hogy szerethesse a Krisztus, szeretetével. Szeretete végtelen nagyságának semmibe vétele mondatja ki Jé­zussal a mai igénk ítéletét, midőn a cselekvésre, szolgálatra nem mozduló gyülekezetét (gyülekezeti tagot) így nevezi: bolond. A bolond tragédiája az, hogy számára hiába szólt az Isten, hiába lett emberré az Ige. Nem hall. és nem lát! Csak önmagával van elfoglalva kényelmét és nyugalmát féltőn. Ez a fajta gyülekezeti nyomorúság sokszor nehezíti, sőt lehetetleníti Istennek emberrel kapcsolatos üdv-tervének, irgalmas, megtartó, békességet teremtő szeretete szándékának megvalósulását. Másszóval: „a bolond em­ber építménye” csak útban van Istennek és embernek egyaránt! Sorsát Jézus a mai igénk utolsó szavaival jelzi: összeomlott, és teljesen elpusztult. , 1985 lehet az okos gyülekezet okos istentiszteletének sokak hasz­nára, áldására, üdvére Istentől kegyelemből kapott ideje! Fodor Ottmar 1MÁ »KOZZUNK! Magasztalunk Urunk azért, hogy nem vonod meg szavadat tő­lünk a jövendőben sem. Szólsz és szólítasz minket, biztosítasz ben­nünket elfogyhatatlan irgalmasságodról, s indítasz szavad által az irgalmasság cselekvésére. Kérünk, elevenítsd meg Szenilelked által gyülekezeteinket, hogy alkalmas, okos és engedelmes tanúja legyünk mindannyian a Te kegyelmes szeretetednek: ítéletednek és irgal­masságodnak. Tégy minket alkalmassá a békesség szolgálatára is, legyen látha­tóvá ebben is a Te féltő gondoskodásod ezért a teremtett világért. Formáld igéd által úgy népedet, hogy életével sokak számára le­gyen hasznossá, áldássá, nevedet dicsőítővé ebben a jelenvaló vi­lágban, melynek ismét adsz esztendőnyi időt a Veled és egymással ;aló békesség megtalálására kegyelmedből. Ámen. A mautin-lutiier-bund üj elnöke A Schaumburg-Lippe-i evangélikus egyház püspökét, dr. Joachim Heubachot választották meg a Martin-Luther-Bund, a nyugatné­met evangélikusok segélyszerve elnökévé. Hivatalát 1985-ben veszi át. Elődje, dr. Ernst Eberhard egyháztanácsos 14 évig töltötte be ezt a tisztséget, (MLB Informationen — RA) Ez a Gyermek csupán egyet akar: betölteni szívünket. Ha te­hát a szív hitben kitárul, Jézust gyönyörűségesnek találja. Azután felemelkedik a szív az Atyába, ki kegyelméből Fiát nekünk ad­ta. Megmagyarázhatatlan és el­képzelhetetlen, hogyan fér bele akkora kincs parányi szívünkbe. Meg-megújuló csodajel ez. mely­ből a szív boldog vígasztaláét és rettenthetetlen békességet merít minden érhető nyomorúságban. Mi baja is eshetnék? Ahol Jézus megszáll, ott meg is marad. A szív és a Gyermek nem szakad­nak el egymástól. — LvfV'r A nép, amely sötétségben jár. nagy világosságot lát. A halál árnyékának földjén lakókra vi­lágosság ragyog. — Ezs 9,1 A LUTHERÄNIA ÉNEK- ÉS ZENEKARA december 23-án, vasárnap du. 6 órakor a Deák téri templomban előadja BACH KARÁCSONYI ORATÓRIUMÁT. Közreműködnek: Verebits Ibolya Schultz Katalin Fülöp Attila Berczelly István * Trajtler Gábor Vezényel: Weltler Jenő Igét hirdet: Dr. Hafenscher Károly A belépés díjtalan

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents