Evangélikus Élet, 1984 (49. évfolyam, 1-53. szám)
1984-12-16 / 51. szám
ilfgtaapSó css liSIÄ-feoi (2.) Beszámolóm első része a frankfurti Külügyi Hivatalban, a gos- lari országos diakóniai konferencián és a hildesheimi evangélikus püspöki konferencián és zsinaton tett látogatásokról szólt. Ebben a részben az NSZK-beii evangélikus központban, Hannoverben, és a Vesztfáliai Tartományi Egyházban történt találkozások kerülnek sorra. Hannover — a német protestantizmus központja Ez a háborús romjaiból újjászületett, modern nagyváros ma három dologról nevezetes: páratlan szépségű Herrenhauseni Parkjáról, világhírű ipari vásárairól és arról, hogy itt vannak a Németországi Evangélikus Egyház (EKD) és az Egyesült Evangélikus—Lutheránus Egyház (VELKD) központjai. A város múltja is nevezetes, itt élt az egyik legjelentősebb német fejedelmi család, mely az opera- és zeneművészet egyik európai központjává tette a várost, és többek közt a XVII. század legnagyobb gondolkodójának, Leibniznek, adott otthont. A tavasszal itt nyitották meg a tizenhét tartományi egyház uj központi hivatalát. A modern épület-komplexum három emeletén egy modern kápolna és a három főosztály (Jog és Igazgatás, Teológia és Közéleti Felelősség, Ökumené é£ Külügyi Kapcsolatok) helyezkednek el, a 210 munkatárs irodáival, hatalmas könyv- és irattárral, konferencia-termekkel. A frankfurti Külügyi Hivatal 1986-ban költözik át Hannoverbe. Walter Hammer elnök fogadott bennünket munkatársaival és ismertetett meg az új központ életével. Ezután dr. Eduard Lohse professzor, a Hannoveri Evangélikus Tartományi Egyház püspöke és egyúttal az EKD-Tanács elnöke, lakásán fogadott! Egyházaink kapcsolatairól, a lelkészképzésről, S budapesti világgyűlésről és az Bkuménikus helyzetről folyt a megbeszélés. Lohse püspök egyházunk melegszívű barátja, aki nagy súlyt helyez kapcsolataink sokoldalú elmélyítésére. Egyik délután meglátogathattuk a Hannover közelében levő, nagymultú L occum-kolostort. Cisztercita szerzetesek alapították a XII. században. A XVII. század elején a reformációhoz csatlakozott, megtartva az apáti és priori vezetést. Előző apátja a világszerte ismert Lilje püspök volt. a mostani Lohse püspök. A középkori épületcsoport ma egy Lelkészképző Szemináriumnak és egy Evangélikus Akadémiának ad otthont. Ütünk utolsó hetét a Vesztfáliai Tartományi Egyházban tölthettük, gazdag programmal, végigjárva ennek a többmilliós tartományi egyháznak három központját. Dortmund — ' az „acélváros” Bielefeldben az első estén az egyház vezetőségével — köztük dr. Heinrich Reiss egyházi elnökkel, dr. Helmut Begemann alel- nökkel és Ernst Brinkmann egyháztanácsossal — töltöttünk felejthetetlen órákat. Másnap Dortmund következett. Ez a hétszázezres iparváros már a középkorban is fontos Hansa- város volt. Ma a nyugatnémet szénbányászat, vas- és acélipar egyik központja. Bemutatták az egyik óriás olvasztókohó csapolását, majd végigjártuk az acélmeleghengermű óriás csarnokát, — hangyák a gépóriások pokoli zajában. Utána a Hoesch Művek igazgató- és munkástanácsai képviselőivel folyt izgalmas vita a nyugati munkanélküliség nehéz kérdéseiről. Dortmundi egyházi programom során előadást tartottam a körzet egyházi vezetőinek hazai egyházunkról; ebbe bekapcsolódott egy Zaire-ből és Srí-Lankából jött egyházi delegáció is. Egy éjszakai órákba nvúló „nyílt estén” — a helyi Keresztyén Egyházak Munkaközössége rendezésében — erről a kérdésről vezettem vitát; „Mit tehetnek ma az egyházak Európában a béke megőrzéséért?” Vasárnap délelőtt pedig a Sankt-Petri templomban ökuménikus istentiszteleten hirdettem Isten igéjét egy vegyesen protestáns és római katolikus gyülekezetnek. Dortmundból két fontos közeli egyházi intézményt is fölkerestünk. Villigst városka a vesztfáliai Lelkészi Kollégium (továbbképző intézet) székhelye. Iserlohn pedig az Evangélikus Akadémia modern konferenciai központjának ad otthont. Itt gyülekezeti csoportoknak rendeznek tanfolyamokat az egyház és a világ mai kérdéseiről. Münster.— Vesztfália fővárosa Münster a IX. század eleje óta püspöki székhely. Csaknem negyven temploma, köztük a csodálatos középkori Dóm, világhírűvé tették. Ma nagy egyetemi város és ipari központ. A román stílusú Dóm mellett a XIV. századból származó Városháza .a másik ékessége: ennek „béke-termében” kötötték meg a 30 éves háborút befejező békét. Itt rendezett fogadást'a város főpolgármestere, s ezen környékbeli magyarok is résztvettek. Münsterben a Megváltó-témp- lomban végeztem istentiszteleti szolgálatot. Bielefeld és a „szeretet városa” A harmadik és legfontosabb evangélikus centrum Vesztfáliá- ban Bielefeld városa. Itt van a Vesztfáliai Tartományi Egyház központi hivatala. Ez a nagv- multú város ma ugyancsak ipari centrum. Egyik külső negyedében terül el a „szeretet városa”, Bethel, az evangélikus diakóniai munka világszerte ismert központja. Főleg epileptikusokat, de lelki-szellemi sérülteket is gondoznak, gyógyítanak ebben a modern kórházvárosban. Felkerestük a felejthetetlenül szép temetőben a „három Bodelschwingh” — az apa, a fiú és az unoka — sírját, Bethel központi templomát, a hírneves Teológiai Főiskolát és a diakónus-, diakónusnő- és diakonissza-képzés mai központjait. Busch lelkész, a „szeretetváros” mai vezetője, messzemenően segíteni szeretné a magyar evangélikus diakóniai munkával meglevő kapcsolataikat. Gazdag és sokszínű nyugatnémet útunk befejező eseménye volt Bielefeld gyülekezeteinek közös reformációi esti ünnepsége a IVicoloi-templomban. Ezen — klasszikus kórus- és zenekari (Folytatás a 4. oldalon.) GALAMBOS! LÁSZLÖ: ÜNNEP Jégrózsa, jéglámpa villog a pusztába. Tollkendős asztalon Karácsony kalácsa. Karácsony kalácsa anyám kosarában. Isten nyeregből száll csillagos bundában. Botjával a fákon citerál fehéren, kristályfogú kutyák köszöntik serényen. Meggörnyed a kémény, fészek fölé hajol. Sárkánytipró lovam páncélban abrakok Apám a szekercét jégszarvakhoz vágja. Tollkepdőn holdasul Karácsony kalácsa. Citerál az Isten, mécsek tornyos ágon. Konduló asztalát teríti Karácsony. Teríti vadaknak, agancsos futóknak, boglyákon pihenő hósapkás juhoknak. Nyájakra vigyázó égig ballagóknak, jászolra boruló csordapásztoroknak. Meggörnyéd a kémény, szárnyak közé hajol. Sárkánytipró lovam bársonyban abrakok Citerál a fákon botjával az Isten, várja, hogy az anyám neki is terítsen. BAJCSY-ZSILINSZKY ENDRE 1944. dec. 24-én bekövetkezett halálának 40-ik évfordulóján emlékestet tart a Magyarországi Evangélikus Egyház a Budapest I., Bécsikapu téri evangélikus templomban az évforduló előestéjén, 1984. dec. 23-án, vasárnap délután 6 órai kezdettel, amelyre szeretettel hívjuk Az emlékest sorrendje: Erős vár a mi Istenünk (ének) Oltári szolgálat. Végzi: dr. Nagy Gyula püspök Kapi-Králik Jenő: Könyörülj Úristen rajtunk Előadja a Budavári Evangélikus Gyülekezet Schütz kórusa, vezényel: Csorba István Az emlékestet megnyitja: D. dr. Káldy Zoltán püspökelnök Peskó Zoltán: Bánat (chaconna) — öröm (fúga) Orgonán előadja Peskó György orgonaművész Emlékbeszéd: dr. Rédey Pál lelkész A Schütz kórus előadásában: Szokolay Sándor: Buzgón kérünk Arcadelt: Magasztalással Istenünk Himnusz * * * , A templomot fűtjük Sarkadi Nagy Barna elnökhelyettes a Teológiai Akadémián Sarkadi Nagy Barna, az Állami Egyházügyi Hivatal általános elnökhelyettese, az Evangélikus Teológiai Akadémia órarendjében rendszeresített „Fórum”-alkalmon tájékoztató előadást - tartott a tanári kar és a hallgatóság előtt. A nagy érdeklődést kiváltó előadást élénk és gyümölcsöző vita követte. Tiszteletbeli doktorrá avatták dr. Arthur Schneiert Az Eötvös Loránd Tudományegyetem tanácsa szerdán tartott ünnepi közgyűlésén tiszteletbeli doktorává avatta dr. Arthur Schneiert, a New York-i Park East Zsinagóga rabbiját, a Lelkiismeret Felhívása Alapítvány elnökét, a népek és a különböző világnézetű emberek közötti párbeszéd és együttműködés érdekében kifejtett értékes tevékenységéért és e célokat szolgáló sokoldalú tudományos munkásságáért. Az ünnepségen jelen volt Miklós Imre államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke, Esztergályos Ferenc külügyminiszterhelyettes, Nicolas Salgo, az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövete, dr. Arthur Agstner, az Osztrák Köztársaság budapesti nagykövete és a magyarországi egyházak több vezető személyisége. A Magyar Nemzeti Függetlenségi Front megalakulásának 40. évfordulója alkalmából november 30-án a történelemformáló eseményhez méltó ünnepséget rendezett Szegeden a Hazafias Népfront Országos Tanácsa és a Magyar Szocialista Munkáspárt Csongrád Megyei Bizottsága. Az emlékünnepen megnyitó beszédet Komócsin Mihály, a Megyei Pártbizottság első titkára, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának tagja, — míg az ünnepi beszédet Kállai Gyula, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke mondotta. Az ünnepség elnökségében hazai Evangélikus Egyházunk képviseletében helyet foglalt dr. Káldy Zoltán püspök-elnök, a Lutheránus Világszövetség elnöke. A Csongrád-Szolnoki Egyházmegyét Fodor Ottmár esperes képviselte. Finn istentisztelet A Bécsikapu téri templomban december 16-án, vasárnap de. 10 órakor finn istentiszteletet tartanak finn liturgiával. Igét hirdet Juha Lassila lelkész, aki Teológiai Akadémiánkon folytatja tanulmányait. Orgonái Peskó György orgonaművész, énekel a Schütz-kórus Csorba István vezényletével. A minden karácsonykor megtartott istentisztelet kedves találkozóhelye a Budapesten élő finn családoknak és baráti körüknek. Keresztség, úrvacsora, egyházihivatal Az Európai Egyházak Konferenciája december 10—14. között tartotta soron következő tanácskozását az Egyházak Világtanácsa Hit és Egyházszervezeti Bizottsága által megfogalmazott úgynevezett Limai Dokumentumról. Ezt a Bizottság 1982-tyen Limában (Peru fővárosa) tartott ülésén hagyták jóvá. és hozzászólás ..céljából megküldték az EVT tagegyházainak. Az EEK mostani tanácskozását Iserlohnban (Dortmund mellett, NSZK) tartották, ezen részt vett D. dr. Pröhle Károly teológiai tanár, tanulmányi igazgató, aki az EVT-bizottság tagjaként a Limai Dokumentum megfogalmazásához is hozzájárult. MEGVALÓSULT ÁLOM (Folytatás az 1. oldalról.) nik, távol van, elhagyott. Jézus Krisztus keresztje a jele Isten irántunk való szeretetének. Errg mindig rátekinthetünk. Ha ezt megtesszük, akkor tudunk igazán gyönyörködni az ő templomában. Ebben a most felújított templomban is. amely nem nás, mint az általa teremtett világ. Az a világ, amely Isten szeretett világa, amelyben élünk és dolgozunk, sírunk és nevetünk, amelynek békés jövőjéért fáradoznunk szent' kötelességünk. Az igehirdetés után megtörtént a templom újraszentelése. AZ ÜNNEPI ISTENTISZTELETET KŐVETŐEN közgyűlés volt, amelyen Tóth Szőllős Mihály esperes ismertette a templom és a mostani felújítás történetét. A beszámolóból kitűnt, hogy milyen erőfeszítésekre volt szükség a felújításhoz és a templom környékének rendezéséhez. Az esperes méltatta és megköszönte a város és a megye, valamint más szervek és egyházi testületek erkölcsi és anyagi támogatását, amely nélkül nem lehetett volna a nagy munkát elvégezni időben és kiváló minőségben. Köszönetét mondott a mesterembereknek, Füfa Albert- nek, Biderán Imrének, Kádár Gyulának, Fekete Istvának és Bönöck Lászlónak, valamint a közreműködő vállalatok dolgozóinak. A felújítás teljes összege kereken 2 580 000,— Ft. Az speresi beszámoló után köszöntések hangzottak el. Elsőként a gyülekezet felügyeltje dr. Bakay Péter szólt és mondott köszönetét — többek között Tóth Szőllős Mihály esperesnek sok fáradozásáért, szervező munkájáért. Megköszönte a püspök úr szolgálatát, és ennek emlékére átnyújtotta a gyülekezet ajándékát. Dr. Mező Mihály, a városi tanács elnöke meleg szavakkal üdvözölte az ünneplő gyülekezetei, s megkülönböztetett tisztelettel dr. Káldy Zoltán püspököt, úgy is, mint az LVSZ új elnökét és kedves feleségét, majd átadta nekik Kecskemét városának ajándékát. Fehér Sándor, a HNF városi bizottságának elnöke méltatta a gyülekezet és a város vezetőinek gyümölcsöző együttműködését. Dr. Mészáros Ottó református gondnok és Márosi I. István római katolikus segédpüspök a helyi egyházak szeretetteljes áldáskívánását tolmácsolták. Tá- borszky László esperes a keletbékési egyházmegye és a békéscsabai gyülekezet, Fodor Ottmár esperes, a csongrád—szolnoki egyházmegye és a szolnoki gyülekezet, Bachát István váci lelkész, a Pest megyei egyházmegye és a váci gyülekezet, Roszik Mihály alberti lelkész a gyülekezet és a szeretetotthon nevében köszöntötte a közgyűlést, mely a Himnusz eléneklésével ért véget. Az ünnepi istentiszteletet és a közgyűlést egyaránt gazdagította a gyülekezet ifjúsági énekkarának szép szolgálata. A KÖZGYŰLÉS UTÁN a gyülekezeti teremben és a lelkészlakásban terített asztalok mellett testvéri beszélgetésre nyílt alkalom. Ezt követően az esti csendben meghallgattuk a városi tanács homlokzatán elhelyezett harangok szép játékát, s gyönyörködhettünk Kecskemét főterének szépen megvilágított ékes épületeiben, amelyek között most már mindenki láthatja Ybl Miklós remek alkotását, az idén felújított evangélikus templomot is. Táborszky László (Megjelent a költő, GYOLCSBA ÖLELÖ c. kötetében 1984-ben)