Evangélikus Élet, 1984 (49. évfolyam, 1-53. szám)

1984-11-25 / 48. szám

Odajön hozzánk az Isten 150 éves az ikladiak temploma A 65. zsoltár 5. verse volt az a maradandó szál, mely Ikladon egybekötötte a múltat a jelen­nel, az ősöket az élőkkel, a 150 éve felszentelt templomot a most megújítottál, az akkori munkás­kezeket a mai kezekkel, az ak­kori szívek örömét a mostani örömmel. Szép ünnep volt. DR, KÁLDY ZOLTÁN PÜS­PÖK-ELNÖK zsúfolt templom­ban hirdette az igét. — Akik ott voltunk, most láttuk igazán szép­nek ezt a templomot. Falai kí­vül is, belül is gondosan meg­újítottak, rend mindenütt, de aZ, ahogyan zengett az ének százak ajkán, ez tette igazán széppé ezt a templomot! Ma kétezer ember mondja Ik- ladról: az én falum. A második világháború óta harmadszor élik át az itt élők: megújul a falu­juk. A háború után azt hozták rendbe, amit feldúlt a front. A 60-as években a környék egyik legmodernebb falujává épült át. S most újra sorra építik át az otthonokat még szebb,é, még kor­szerűbbé. Sok munka van émo- gött. ‘ i MOST VISSZAFELÉ IS NÉ­ZETT a gyülekezet. Az elődökre, akik 1752 táján viszontagságos úton szekereztek Würtenberg vi­dékéről Ikladig. A hitük miatt Vándorlásra kényszerültek itt ta­láltak otthont. Az aszódiak temp­lomában templomot, ahol anya­nyelvükön hallották az evangé­liumot. Akkor Aszódon az ipa­rosok anyanyelve is német volt. 1708-ban haranglábat épített a már működő iskola mellé a 400 lelkes gyülekezet. A harang ösz- tartó hangja — mely meg­szólalt az emlékezés napján is. mint a „hősök harangja” —most is átível 2 évszázadot és mennyi nemzedéket! 1825-ben a Kaiser Tamás adományozta udvaron kezdődött el sok nehézség köze­pette a templomépítés. 1834 mennvbemenetel ünnepén (má­jus 8) megtörtént a felszentelése az úi istenházának. A mostani templomnak mindössze a fele volt ez. Ettől kezdve az aszódi an.Vagvülekezet fiiiá ja lett, amit szerződés is megerősített. A temp­lomot 1902-ben bővítették a két­szeresére és tornyot is építettek. 1905 óta önálló gyülekezet. Ma szép templomához 1500 gvüleke- zetj tag tartozik 400 családi ott­honból. DR. KÄLDY ZOLTÁN PÜS­PÖK-ELNÖKÖT a templom előtt énekszó fogadta Ecker Pál kán­tor vezényelte kórus ajkán zen­gett a Dicsérjük Istent megkapó dallama, melyet tovább vitt a gyülekezet — az elmúlt nyáron az r.VSZ-vendégeket rabulejtő — éneke.. Káldv püspök igehirdetése a felszabadult boldogságnak adott hangot, amikor felolvasta a 65. zsoltár- 5. versét és arról a ha­talmas Istenről szólt, aki hűsé­get ad. aki ói nemzedéket hoz létre. A gyülekezet öivendező éneke is abból a valóságból ered. hogy Isten kiválasztotta. Ez cso­dálatos titok. Valakire ráteszi a kezét Isten és azt mondja neki í az enyém vagy. Ez a keresztelés­kor történt. Jó tudnunk, amikor az életben sok mindenen me­gyünk keresztül, hogy minden változhat, minden megtörténhet, de az nem, hogy nem vagyok az Istené! Még a halálos ágyon is ez a fix pontja az embernek: ak­kor is, ott is az Istené vagyok és az Isten nem hagy el. Ezután arról hallottunk az ige­hirdetésben, milyen csodálatos az, hogy közösségünk van az Is­tennel és az Isten közelében él­hetünk. Ez sohasem a félelmet jelenti. Nem is taszít! Inkább az a valóság, hogy Atyánk köze­lében élhetünk, kihozza belőlünk mindazt, ami nem való az em­berbe. Ezért óriási dolog az Is­ten jelenlétében élni. A templom jele annak is, hogy odajön hozzánk az Isten. Ezért mondja a régi mondás: „Ez nem ház —, ez az Isten háza!” Itt különösképpen van jelen az Is­ten. Itt nincs durva szó, a gye­rekek nem feleselnek, nincs ve­szekedés, rendreutasítás. Mi len­ne, ha mindenki úgy élne ott­hon, mint a templomban?! Ügy végeznénk a munkát a gyár­ban, a mezőn?! Akkor nemcsak a templomban, hanem a temp­lom körül is: az utcán, a mun­kahelyen, az otthonokban Isten közelében élhetnénk, hogy maga Isten szentelje meg az életün­ket. Végül azokra a „javakra” irá­nyította a gyülekezet figyelmét Káldy püspök, amelyekért érde­mes idejönni a templomba. Arról a kenyérről szólt, mely a szó­székről és az oltár elől adatik: az élő Isten beszédéről, a bűnbo­csánat ajándékáról, az éneklés­ről és az imádkozásról. Ez tehát * 1 2 3 a templom java: hazát, népet, embert, édesanyát, gyermekeket, szülőket szerető emberekké vá­lunk! VÖLGYES PÁL LELKÉSZ megemlékezett a 150 éves temp­lomról és beszámolt a tatarozás­ról. Ecker Pál felügyelő a gyü­lekezet életéről adott tájékozta­tót. Bagyin József a nagyközségi közös tanács elnöke köszöntőjé­ben kiemelte hogy azt a földet, mely az elődöknek otthont adott, az utódok a magukénak tartják. Ez látszik nemcsak az egyházi épületek rendben tartásán, ha­nem az egyre szépülő faluban végzett munkájukon is. Káldy püspöknek eredményes munkát és jó egészséget kívánt LVSZ el­nöki szolgálatához. Ecker• Dániel a HNF elnöksége nevében ki­emelte a faluért végzett sok tár­sadalmi munkát, amit a lelkész vezetésével a gyülekezet tagjai végeztek. Ez az ősök példáját követő és az utódok előtt példá­val járó feladatvégzés volt. Det- re János aszódi lelkész a volt anyagyülekezet köszöntését hoz­ta. Bachát István, Baranyai Ta­más és Brebovszky Gyula lelké­szek után Keveházi László espe­res az egyházmegye jókívánsá­gait adta át ár. Káldy Zoltán püspök örömét fejezte ki a lá­tottakért és hallottakért. A meg­növekedett feladata elvégzésé­hez kérte a gyülekezet imádsá­gát, s a megkezdett út folytatá­sát. Detre János MEGHÍVÓ a Tótkomlóst Evangélikus Gyülekezet 1984. november 25-én tartandó ünnepségeire I AZ ÜNNEPSÉGEK SORRENDJE: 1. Délelőtt 10 órakor: A gyülekezet egyhangúlag meghívott lelkészét, WáÍ'-’ú i"; .'■ ; >/£ ' SüfcjfíÖJ <rÁ 'ijiéilj .*í£fcí <\ ' GYEKICZKY JÁNOST, felügyelőjét, J I DR. CSÖRFÖLY TIBORT, másodfel ügyelőjét, v NÉMETNÉ RIBÁRSZKY ZSUZSANNÁT beiktatja hivatalába: Dr. KÁLDY ZOLTÁN A Magyarországi Evangélikus Egyház püspök-elnöke, a Luteránus Világszövetség elnöke és PINTÉR JÁNOS. a Nyugatbékési Evangélikus Egyházmegye esperese. A szlovák nyelvű liturgikus szolgálatot TÁBORSZKY LÁSZLÓ, a Keletbékési Evangélikus Egyházmegye esperese, békéscsabai lelkész végzi. Istentisztelet után közgyűlést tartunk. , 2. Közgyűlés után: A gyülekezet adakozásából újraöntött nagy harang, „Béke harang” felszentelése. A felszentelés szolgálatát i Dr. KÁLDY ZOLTÁN püspök-elnök, a LVSZ elnöke végzi. 3. Az épülő új lelkészlakás alapkövének elhelyezése: Az istentisztelethez csatlakozóan az alapokmányt Dr. KÁLDY ZOLTÁN a LVSZ elnöke helyezi el. Gyülekezetünk ünnepségeire ezúton szeretettel meghívja a Tótkomlósi Evangélikus Egyház Presbitériuma. A HALÁL ÜJ MEGHATÁROZÁSÁRÓL SVÉDORSZÁGBAN Egy idő óta új módon szeretnék meghatározni a halált Svédor­szágban. Jelenleg a meghatározás a szív működéséhez kapcsolódik: ha a szív működik, akkor a beteg nem halt meg. Fennállhat azon­ban az „agyhalál” esete is, amikor a szervezet működése gyógyit- hatatlanúl és visszavonhatatlanul megszakadt, noha a szív maga még ver. A meghtározásnak ez a formája lehetővé tenné Svéd­országban a szív és más szervek átültetését. Jelenleg a szervátül­tetés ugyanis nem megengedett. Martin Lönnebo püspök szerint a svéd evangélikus egyház kész nem hivatalosán elfogadni a halál olyan új meghatározását, mely tekintettel van az ,.agvhalál”-ra is. A püspök szerint a keresztyén etika nem teszi kötelességgé, hogy mesterséges úton tartsanak élet­ben embereket. Ezenkívül erkölcsösebb felhasználni életképes szer­veket. hogy azokkal másokat segítsünk egészségük visszanyerésé­hez. Dr. Kjeit Barloew neves nőgyógyász szerint azonban az em­berség- kérdését nem lehet az agyra és az értelemre korlátozni, (ítoi — R A) XÜI VASÁRNAP IGÉJE" Eljövetele előtt Mai 4,5—6 (Üj fordítású Bibliánkban 3,23—24) EMBERI KÍVÁNCSISÁGUNK SZERETNÉ TUDNI, MILYEN LESZ KRISZTUS VISSZAJÖVÉTELÉNEK NAPJA, mikor is lesz az, mi­lyen is lesz az örökkévalóság, az üdv és kárhozat, és így tovább. Sze­retnénk bepillantani az emberi szem elől elzárt titkokba. Bár az ember kíváncsian kereste ezekre a kérdésekre a feleletet és igye­kezett a Bibliában található képek, hasonlatok segítségével képze­letének színeivel megfesteni ezeket, mégis mindez csak tévedések­kel teli, szánalmas próbálkozás maradt. Arról a napról és az örök­kévalóságról a kijelentés csak annyit közöl, amennyit itt, és most, a földi életben szükséges nekünk tudnunk. Elsősorban azt. hogyan készüljünk rá, hogyan éljünk annak közelgő fényében. Mit jelent Jézus visszajövetele és ítélettartása földi életünkre nézve, és mit cselekszik Isten a világgal, milyen lehetőségeket ad még az ember­nek. Igénk éppen erről szól. Bizonyos, hogy hangja kemény, hatá­rozott és kérlelhetetlen csengésű. Benne mégis Isten még mindig váró, kegyelmes arca ragyog fel. Tévednek azok. akik ezekben a sorokban csak „Isten sújtásra emelt öklét” vélik látni. Sőt, éppen az ellenkezőről van szó. ISTEN NEM AKARJA PUSZTULÁSSAL SÜJTANI A FÖLDET. Kegyelmének gazdagságáról, színének szeretetéről tesz bizonyságot az, hogy jogos Ítéletét még visszatartja. Szereti teremtett világát — rajta elsősorban az embervilágöt kell értenünk —, és nem akarja azt ítéletében elpusztítani. Vannak bibliafordítások, amelvek a „pusztulás” szó helyett az „átok” kifejezést használják. Ebben a felfokozott indulatokat, keserű haragot, végső eltaszitást tükröző szóban talán még jobban érzékelhető a borzalmas feszültség. Isten a gyermekének teremtett embert és a szeretetével alkotta világot taszítaná el magától keserű, de jogos haragjában. Ezen a sötét hát­téren még világosabbnak, fényesebbnek hat a prófétai ige tartalma: ő kegyelmes Isten akar maradni. ítéletét azonban halálosan komo­lyan kell vennünk. Figyelmeztet, és mi nem vehetjük szavát sem­mibe. Nem hunyhatunk szemet és nem dughatjuk be fülünk előtte. ISTEN CSELEKSZIK IS. Nemcsak figyelmeztet, nemcsak jóaka­ratát hirdeti meg. Elküldi Illés prófétát. Nyilvánvaló, hogy nem arra a történelmi személyre kell gondolnunk, aki jóval Malakiás kora előtt, Akháb király idején élt és végezte prófétai szolgálatát. Az Űjfcestámentom arról tesz bizonyságot, hogy Keresztelő János az, aki Illés leikével és erejével az ő szolgálatához hasonlót végzett, így ígérte ezt az angyal Zakariásnak, édesapjának (Lk 1,17). Máté evangélista pedig arról tesz tanúságot, hogy Jézus és a tanítványok is rá vonatkoztatva értették ezt a prófétai ígéretet. Valóban azonban nem is a személy kiléte az igazán fontos, hanem az a szolgálat, melyet Isten bíz rá Illés az élő Űrtől bálványimádásra hajolt népet igyekszik visszatéríteni Urához. Szolgálatának lényege ez. Az el-' pártoty.és engedjen .néf},^^tjáíjH^se.-, Mikor-..tehát •'igénkben az atyak szívének gyermekekhez térítéséről és a gyermekek, szivének - az atyákhoz való térítéséről olvasunk, nem. egyszerűen csuoán nem­zedéki ellentétek megszüntetéséről van szó. Sakkal inkább a bűn által megromlott viszonyaink rendezéséről, helyreállításáról. Isten akarata iránti engedelmes életről. Végeredményben Istenhez való visszatérésről. Keresztelő János igehirdetésének summázása is ez: Térjetek meg. mert egészen közel van már a mennyek országa. (Mt 3.2.) ISTEN AZ ő NAGY NAPJA ELŐTT HOZZÁ VALÓ MEGTÉ­RÉSRE HlV. Talán azt kérdezzük, miből tériünk még. Először is emberi kapcsolataink hamisságából: szerétetlenségből. haragból, ön­zésből. irigységből, képmutatásból, nemtörődömségből és hasonlók­ból. Mindenből, ami akarata ellen van. Azután, de nem másodsor­ban, hozzá való viszonyunk rendezetlenségéből: engedetlenségből, hitetlenségből, reménytelenségből. Nem is ezt kell kérdezni azon­ban igazán. Inkább talán azt lehetne: hová térjünk meg. Őhozzá, az Atyához. Tőle távolszakadt. szeretettnek melegét nem érző. benne nem bízó gyermekeit jiivja ő így vissza. Mintha azt mondaná: Bíz­zatok bennem, higgyetek hennem. Megtérni ugyanis azt jelenti: a hit bizalmával tekinteni reá. Az Ótestámentom utolsó szavai tehát hitre való felhívás. ISTEN AZONBAN ENNÉL SOKKAL TÖBBET IS TETT. Jézus Krisztust is elküldte, aki által országának örököseivé lettünk. Hi­tünk bizalmának és reménységének alapja 5. akt szeretett minket és önmagát adta értünk. ..Az Ür nagy napja” az 5 visszatérése, a vele való találkozás és egvüttlét alkalma. Rá gondolva azért szi­vünket nem valami pánikhangulat, nem is valami letargikus, csüg­gedt végzetvárás tölti el. hiszen az nem egyszerűen az (tsiet nania. hanem reménységünk boldog beteljesülésének ideie. Az Öfestámen- tom utolsó szavai hitre hívnak, a7 Üjtestámentom utolsó szavai a Krisztust várók reményteljes imádsága- Jöjj. Uram Jézus! Vissza­térése előtt azért hitben járva, annak hűségével szolgálva várjuk őt. BánfI Béla Imádkozzunk! Mennyei Atyánk, imádunk és áldunk Téged, mert nem akarod kárhoztató ítéleteddel elveszíteni teremtett világodat. Áldunk, hogy követeid szava által intesz és figyelmeztetsz minket, hogy hozzád térjünk. Hálát adunk Neked, hogy Jézus Krisztusban mindent meg­tettél üdvösségünkre. Ür Jézus, kérünk, engedd és add meg azt nekünk, hogy a hit bizalmává! és reménységével várjuk visszatéré­sed boldog napján, engedelmesen szolgálva a világban. Amen — özv. Rembeczky Antalné sz. Zachar Julianna, az ózdi gyü­lekezet hűséges, szolgáló tagja, lapunk buzgó olvasója és terjesz­tője 87 éves korában elhunyt. Hamvasztás előtti búcsúztatása október 29-én volt az ózdi teme­tőben. — Jézus mondja: „Ahol én vagyok, ott lesz az én szol­gám is”. — Somlay Ferencné sz. Mód Anna 88 éves korában hosszas bete-séa után. október 10-én Nagysimonyiban elhunvt. Nagv gyászoló család és gyülekezet vett részt a temetésen, amelynek ige- szolaálatát Mesterházy Sándor nv. leikész végezte. „Békességet hagyok nektek, az én békessége­met ...”

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents