Evangélikus Élet, 1984 (49. évfolyam, 1-53. szám)

1984-11-18 / 47. szám

GYERMEKEKNEK Mit lát a látó ? 1. Sám 9 IZRAEL NÉPÉNEK KÖRÉ­BEN Isten embereit régen pró­fétáknak nevezték. Ez a szó ma­gyarul azt jelenti, hogy Isten embere előre meg tudja monda­ni az embereknek, mit kell ten­niük, hogy Isten útján járjanak, azaz, hogy Isten akarata szerint éljenek. Az egyszerű emberek azonban látóknak nevezték a prófétákat. Igazuk is volt. Hi­szen, hogy a próféta előre meg tudja mondani, mit tegyenek az emberek, ahhoz először neki ma­gának kellett ezt meglátnia. So­kan azt hitték, hogy a próféták jósolni is tudnak. A próféták­nak a feladata azonban nem a jövő egyszerű elmondása volt csupán, hanem az, hogy az el­jövendő eseményeknek megfele­lően mit tegyenek az emberek, hogyan éljenek Isten akarata szerint. , Még mindig az őszhajú. idős Sámuel volt a próféta. Éppen azon szomorkodott, hogy milyen haszontalan és balga Izrael né­pe. Királyt kíván magának, pe- d'g Isten világosan megüzente, hogy ennek nem lesz jó vége. Amint éppen azon gondolko­dott, hogyan tudna népén segí­teni, megszólította őt Isten: „So­se szomorkodj, Sámuel! Ha már királyt kíván népem, adok neki becsületes, jó királyt, aki az én akaratom szerint vezeti majd népemet és megvédi őt minden ellenségtől. Nemsokára küldök hozzád egy derék fiatalembert, öt választottam ki királynak. Először négy szem közt mondd majd meg ennek a fiatalember­nek akaratomat és avasd őt fel királlyá, azután közöld ezt az egész néppel!” TÖRTÉNT ABBAN AZ IDŐ­BEN, hogy egy Benjáminban élő Kis nevű embernek elvesz­tek a szamarai. A szamár nagyon fontos állat volt azon a vidéken, mert a sziklás hegyi utakon csak a szamarak tudtak közlekedni. Saul nevű fiát bízta meg Kis a szamarak megkeresésével. Az elveszett szamarak keresé­se közben Saulék éppen abba a városba értek, ahol Sámuel pró­féta élt és szolgált. Amikor a város határához értek, a szolga ezt inondta Saulnak: „Él ebben a városban egy látó. Menjünk el hozzá! Hátha meg tudja mondani, hol találjuk meg a szamarakat!” Saulék be is ko­pogtak Sámuel otthonába. Ami­kor az ősz próféta meglátta az ifiú Sault, Isten így szólt hozzá: „Ö az, akit kiválasztottam. Öt avasd fel királlyá!” Sámuel el­mondta a jövevényeknek, hogy ne keressék tovább a szamara­kat, mert azok közben előkerül­tek. Megvendégelte az idegene­ket és szállást adott nekik. MÁSNAP REGGEL, amikor a mezőre, a domb felé mentek, ahol Sámuel áldozatot szokott bemutatni Istennek, Sámuel elő­re küldte a szolgát és így szólt Saulhoz: „Téged választott ki Is­ten Izrael királyává. Légy jó király, hallgass mindig Isten szavára és kormányozd Izrael népét Isten akarata szerint!” Ekkor Sámuel elővett egy kor­sót, amelyben olaj volt. Ezt rá- öntötte Saul fejére és ezzel ki­rállyá avatta őt. Ma is vannak látók. Nem lá­tóknak, vagy prófétáknak hív­juk őket. hanem igehirdetőknek. Hallgassunk szavukra, ha Isten útján akarunk járni! Selmeczi János „írok nektek, ifjak.. 99 Nem! Nem és nem... Nem! Nem bánok semmit sem... Akár jó, Akár nem, Ami volt, Minden mindegy nekem! Edith Piaf világhírű slágere, a Nem bánok semmit sem, mint­ha azt sugallná, hogy a múltat, a tetteinket úgy vethetjük le ma­gunkról, mint egy megunt ruhát. Egy régi görög monda ezzel szem­ben arról mesél, hogy tetteink árnyékként kísérnek végig min­ket egész életünkön, sőt azon túl is, és Erynnisz, a bosszú isten­nője elől nincs menekvés. Van-e hát lelkiismeret? Vagy az, amit lelkiismeretnek neve­zünk, csupán belénk ivódott, megrögződött társadalmi viselke­désnormák? Jó-e, ha valakinek lelki ismeretfurdalásai vannak, vagy az a boldog és kiegyensú­lyozott ember, aki ilyesmit soha nem élt még át? Mit tehetünk a lelkiismeretfurdalás esetén? Nyugtassuk meg magunkat, be­széljük ki kínzó gondolatainkat, vagy tépelődjünk és emésztőd­jünk? Ezeknél a kérdéseknél vá­lik a téma igazán személyessé! A lelkiismeret Isten ajándéka A Biblia, Isten Igéje világosan beszél arról, hogy a lelkiismere­tünk hozzánk tartozik, Isten te­remtette belénk, és csak az em­ber sajátsága. Igaz, hogy a Bib­lia viszonylag ritkán használja magát a szót: „lelkiismeret”. Az Ószövetség egyáltalán nem em­líti így, és az Újszövetségben is csak a levelekben találkozunk vele. Munkája viszont végigkísér­hető az egész Biblián, gz első bűnesettől, Ádám Isten előli el­Jobbik énünk ? bújásától kezdve, Dávid király bűnbánati zsoltárán át, Jeremiás próféta önmagával tusakodó kül­detésvállalásán keresztül Pál apostol Róma 7.-beli vívódásáig abban a formában, ahogy mi is tapasztalhatjuk a lelkiismeret valóságát. A lelkiismeretről be­szél a Biblia, amikor azt mond­ja, hogy Isten a szívünkbe írta be az ő törvényét, és erről egy­formán tudnak keresztyének és pogányok. (Rm 2,14—15) A halott lelkiismeret William L. Hull, amerikai lel­kész egy érdekes könyvet írt. ö volt az a lelkész, aki Adolf Eich- mannt, milliók tömeggyilkosát többször is felkereste börtönében, hosszú beszélgetéseket folytatott vele és kivégzésekor is elkísérte utolsó útjára. Könyvének azt a címet adta: „Harc egy lélekért”. Leírja benne, hogyan indította őt Isten arra, hogy ennek a tömeg­gyilkosnak is hallania kell az evangéliumot. És azt írja: ré­misztő volt látni és hallgatni, ahogy valaki, aki íróasztala mel­lől emberek millióit küldte a ha­lálba, végig azt hangoztatta: kö­telességemet teljesítettem, az én lelkiismeretem nyugodt, és nincs szükségem semmiféle bűnbocsá­natra. Szélsőséges, de jó példa ez ar­ra, hogy mennyire megromlott bennünk a bűneset után a lelki­ismeret, mennyire nem hagyat­kozhatunk rá, és mennyire iga­za van Isten igéjének, amikor erről a bennünk élő természetes lelki ismeretről azt mondja: Csa­lárdabb a szív mindennél. (Jer 17,9) Erre a lelkiismeretre építe­ni olyan, mintha egy repülőgép elromlott műszerekkel, hibás rá­dióval repülne. Alig valószínű, hogy céljához elérhet. 99 Újjászületett Ielkiismeret Automata mosógépünkben nemrég elromlott a programkap­csoló. A gép mosott, csak éppen abbahagyni nem tudta. Űj prog­ramkapcsolót kellett beleszerel­ni. Bár az ember nem „automa­ta”, a bűn romlása miatt nekünk is szükségünk van Isten megújító munkájára, és ez érvényes a lel­kiismeretünkre is. Csak az Isten Lelke által megújított, és fel­ügyelete, vezetése alatt élő ember lelkiismerete programozhatja he­lyesen az életünket és cselekede­teinket. Isten lelkiismeretünknek ezt a megújítását Szentlelkével, és igé­jén keresztül végzi el. Különö­sen fontos ez utóbbira figyel­nünk. Isten nem „belső hangok­kal”, „megérzésekkel”, „látások­kal”, vagy „érzelmekkel” vezeti lelkiismeretünket, hanem szavá­val, annak meggyőző erejével. Több ez azonban a törvény betű­jéhez való ragaszkodásnál is. Az újjászületett ember számára Is­ten Igéjéhez vajó kötöttsége nem a törvényeskedest jelenti, hanem a „Krisztusban maradást”. Az Ö személyes szavának belső bizo­nyosságával való megszólalását és megértését. Spurgeon, a híres angol evangélista így mondta ezt egy alkalommal: vannak esetek, mikor egy-egy ige úgy ugrik rád, mint egy oroszlán. A rendszeres igeolvasó, Isten szavában lelki­ismeretének útmutatást kereső keresztyén ismeri az ilyen „oroszlánokat”. Újjászületett lel­kiismeretűnk képes csak arra, hogy Isten akaratát felismerje, azt igenelje és cselekedje is. Eh­hez azonban mindenekelőtt el kell fogadnunk Jézus Krisztust személyes Megváltónknak, aki „azért jött a világra, hogy a bű­nösöket üdvözítse, akik közül az első én vagyok.” (1 Tim 1,15) Balicza Iván Kristálygömb a győriek > ÍDU)0I09J .TUIS TEHÁT GYŐR! Ál Vápó's.'kA'fe'f^- ben egyházunknak legszebb és legkomfortosabb diakóniai in­tézete van. Ügy említettem bör- csi írásomban, hogy a „győri evangélikus egyház”. Tudatosan, mivel Győr mindig több volt „gyülekezetnél”. Nagynevű püs­pökök székhelye és neves lelké­szek szószéke áll itt. Ma is csil­log még valami a „régi dicsőség­ből”. Főként, ha az ember az „öregtemplom” köré körzővel egy vonalat rajzol. A Rába partján, mint egy középkori erődítmény, patinás épületek masszív falai veszik körül a templomot. Az ember tekintete szinte lőréseket keres a falakon és vizesárkot. ill. ódon csigarendszereket, amelyek a nagy kulcsokkal zárt kapukat leeresztik, hogy bebocsátást nyer­jünk eme vári<endszerbe. A temp­lom körül iskola, lakóházak, püs­pöki palota és amiről most kí­vánok írni, hatalmas szeretet- ház. valamint diakonissza anya­ház áll. Kissé megcsonkult ugyan ez a zárt épületegység. jKelet felé meg­nyílt a város számára, az új isko­la és a püspöki palota társadal­mi kezelésbe került, de a „mag”, az ősi centrum változatlanul az egyház tevékenységét szolgálja. A templomot éppen most reno­válják. a régi iskolából, amely­ben még Kis János tanult, gyüle­kezeti termet, könyv- és levél­tárat képeztek ki, s az újabb lé­tesítmények. a száz éves múltra visszatekintő szeretetszolgálat épülete felújítva átadatott ren­deltetésének. A tér felőli oldal hosszú félkörívben változatlanul a gvőri lelkészek lakásai, aktí­váké és nyugdíjasoké egyaránt. BENNÜNKET MOST KÖZE­LEBBRŐL A SZERETETHÁZ ÉRDEKEL. Története mélyen be- leágvazódott a gyülekezet életé­be. Pálmai Lajos, az intézet volt igazgatnia megírta történetét és úgv idézi, hogy ..1883. december 9-én határozott formát nyert a gondolat: alaníttassék munkanél- kül’ekké vált és becsületes el­aggott gyülekezeti férfi és nőta­gok és árvák részére egy men- hely”. Ezt az évet tekinthetjük születési évnek, noha a tényleges „menhely” csak 1885-ben nyitot­ta meg kapuját „Szegény és Ár­vaintézet” címen két munkakép­telen öreg és négy árva előtt. Még hozzá Martiny Júlia hagya­tékából, egy egyszerű, földszintes nádorvárosi házacskában. A Pál­mai által említett „gondolat” azonban úgy nőtt, mint a hólab­da. Adakozó hívek tucatjai áll­tak csatasorba, hogy az intézet működése kudarcba ne fulladjon. Tízezrek gyűltek össze koroná­ban és forintban — megkapó, hogy a templom koldusa is rá­juk hagyta 325 korona koldult pénzét —, s a tőkevagyon, aho­gyan nevezték, álmokra serken­tették a győrieket. A nádorvárosi házacska rövidesen szűknek és alkalmatlannak bizonyult a nö­vekvő szegénység, a rászorultak ostroma előtt. Egyre-másra tár­gyalta a gyülekezet elöljárósága a kérdést. 190R-ban már „elodáz­hatatlanná vált egy új árvaház éoítése”. Isten útmutatását lát­ták abban, hogy hatalmas össze­geket kaptak a hívektől új épü­let felhúzására. S amikor rendel­kezésre bocsátották a lelkészek a templom mögötti Rába-parti tel­keket hozzáfogtak a szeretetház megénítéséhez. 1912-ben elkészült a jelenlegi, század elejei szecesz- ciós stílusban a Rábára tekintő pazar, emeletes épület. Méretei­re mi sem jellemzőbb, minthogy kényelmesen el tudtak helyezni benne 15 árvát. 4 elaggottat, ma­gányos nőket külön szobákban és 25 internis+a leánvt. És mire meg­szabadultak adóságaiktól. sőt már 200 ezer korona tiszta va- gvonnal rendelkeztek, váratlanul ráink szakadt az első világhá­ború. Az új szeretetház történetével párhuzamosan haladt a győriek egy másik, legalább ilyen lénye­ges tevékenysége. Hamar rájöt­tek. hogv ilyen intézmény nem tud nélkülözni szakavatott dolgo­zókat. vezetőket. Amig a nádor­városi épületben sínylődtek, kró­nikus munkaerő válsággal kín­lódtak. Hozzá nem értő kisegí­tőkkel tengették át a keserves esztendőket. Ez a nagyvolumenű intézmény már eleve kudarcba fulladt volna, ha nem gondoskod­nak ápoló, gondozó, nevelő mun­kaerőkről. Először pozsonyi dia­konisszákat kaptak segítségre, de amikor a trianoni döntés Po­zsonyt elszakította a hazától, ma­guk tették meg a döntő lépést: diakonissza intézetet alapítottak. Nem születhetett volna korsze­rűbb döntés és ennek áldása szin­te napjainkig kísérte őket. 1926- ban Győrnek már saját diako­nissza intézete volt és „6 fiatal hajadonnal” megnyitották a dia­konissza képző intézetet. (Rövi­desen 23 nővér állt rendelkezé­sül különböző munkaterületeken, elsőrenden a szeretetházban. Itt lenne az ideje, hogy kiértékeljük egyszer a diakonisszák munká­ját. s hiányukat diakóniai' intéz­ményhálózatunkban.) NO. DE TÉRJÜNK VISSZA A SZERETETHÁZ TÖRTÉNETÉ­HEZ. A háború szétzilálta gazda­sági életét, miközben sebesült ka­tonákat ápoltak falai között, a tanácsköztársaság államosította, betelepített lakáshivatalt, s egye­bet. és csak 1925-ben nyithatta meg újra kapuit rendeltetésének megfelelően. Ettől kezdve már kezében diakonissza vezetéssel. Halk, csendes ritmus jellemezte az in­tézet zavartalan működését. 1933- ban a baloldali „tűzfal” eltűnt, új szárnnyal bővült az épület, amely a Gusztáv Adolf Otthon nevet vette fel. Az önálló és közegyházi célt szolgáló diakonisszáknak is szük­sége volt hajlékra. „Anyaház­nak” nevezték ezt abban az idő­ben. Ennek az épületnek, ame­lyet a szeretetház mögé húztak fel, szintén megvan a maga kü­lön története. 1943-ra készült el, modern, emeletes épület, s vég­eredményben közös kezelésben állt a szeretetházzal. Ebbe a munkakörbe kapcsolták be Bör- csöt is. Mintegy 10—15 diako­nissza végezte rendszeresen a szolgálatot, akiknek teológiai, egészségügyi, nevelői, vezetői képzéséről az intézet gondosko­dott. De alig volt sínen ez a munkaágazat, amikor a második világháború összeomlása temet­te maga alá az intézetkomple­xust. Az otthon átmenetileg újra hadikórház, majd egy része 1981- ig különböző hivatalok céljait szolgálta. A legnagyobb csapás az anyaházat érte. A személyi kultusz, a torzulások éveiben fel­oszlatták a rendet, államosították az anyaházat (1951). Ennek be­láthatatlan következménye lett az egyház diakóniai munkájára nézve. Ne nyújtsuk a szót! Az épüle­tet hosszas tárgyalások után el­cserélték a püspöki épülettel, ide került a püspöki hivatal és lakás, s lassan, mint civilek, visszaszi­várogtak a volt nővérek. (Ma is él közülük néhány, Buthy Ellá­val személyesen is beszélgettem.) Jelenleg az épületben 15 személy lakik, meglehetősen szerencsétlen „társbérleti” helyzetben, miután az énület nem lakások számára létesült. DE HOGYAN TOVÁBB? És ezért tekintünk a győriekkel a kristálygömbbe. Mert a két épü­let, amelyet egy szűk korridor választ el egymástól, lényegében egybe tartozik. Tekus Ottó igaz­gató tízéves tervről szól. Számí­tása szerint ennyi idő alatt meg­ürül az épület, s akkor végérvé­nyesen egybekapcsolhatják a két objektumot. Már most olyan bel­ső átalakításokat fog végrehajta­ni, amelyek beleillenek a távlati tervbe. És mindezt úgy, hogy a bennlakók ne érezzék bántva magukat, sőt, hátralevő idejüket komfortosabb körülmények kö­zött élvezhetik. Tekus nagy ta­pintattal, körültekintéssel, de a célt egy pillanatra sem szem elől tévesztve tervez és alkot. A vég­ső megoldás után a jelenlegi 70 fős otthon 90 főre emelkedik és 22 gondozónak biztosít előírás szerinti szállást, s különböző he­lyiséget. (Orvosi rendelőt, beteg­szobát, tusolót stb.-t.) A munka szinte emberfeletti. Megszállott­ság. rajongás nélkül elvégezhe- tetlen. S az igazgató ennek a munkának rabja, megszállottja. Nem is értem, hogv emellett ho­gyan tud még gvülekezeti mun­kát is vállalni? De ahová az Is­ten báránvkát ad. ott legelőről is gondoskodik, akinek az Isten fel­adatokat ad, annak nyilvánva­lóan erőt is a feladatok elvégzé­séhez. A diakőnia, a szeretetszolgálat csak ilyen lelkülettel és ilyen megszállottsággal végezhető. Rédey Pál

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents