Evangélikus Élet, 1984 (49. évfolyam, 1-53. szám)

1984-10-07 / 41. szám

Ki len sszázan az ország gyülekezeteiben Vendégeink Petőfi városában „FELEJTHETETLEN NAP VOLT!” — egyöntetűen így nyi­latkoztak az NSZK, Kenya és az USA küldöttei, amikor a Buda­pest felé tartó autóbuszban a las­san lehanyatló vörös napkorong fényénél rendezni igyekeztek magukban és egymás között a július 29-i vasárnap egymásra toluló emlékeit. Nekem, mint tol­mácsnak ugyanez volt a vélemé­nyem. Már Kecskemét is hatalmas élményt tartogatott. A menet közben ott töltött szombat dél­után a mintegy 25 külföldi részt­vevő előtt szakavatott vezetők tárták e nagyszerű város szép­ségeit. KISKÖRÖSRE három személy- gépkocsi röpítette dr. Karlheinz Stoll schleswigi tartományi püs­pököt, az NSZK delegációjának vezetőjét és feleségét, John Ku- ruria kenyai püspököt és nejét, valamint az USA-ból érkezett szociológust, Beth Outterson kis­asszonyt. A zsúfolásig megtelt templom­ban Nagybocskai Vilmos igazga­tó-lelkész magyarul. Lupták György lelkész pedig németül köszöntötte a vendégeket, akik­nek három ünnepi népviseletbe öltözött leány nyújtott át szép ajándékot: Sáfár Istvánná pres­biterfeleség által készített hím­zett térítőkét. Miközben az erdőtelki filiában Kururia püspök prédikált a helybeli Kováts Györgyi tolmá­csolásával — ahol a gyülekezet újabb kézimunkákat nyújtott át —, Stoll püspök mélyen szántó igehirdetést mondott o kiskőrö­sieknek az egyformán szükséges kis és nagy — élő — kövekből felépülő egyház szolgálatáról. Űjabb ajándék a püspöknek: Gelb Tiborné külön kézimun­- EZUTÁN A PETÖFI-HÁZHOZ vezetett utunk. A nádfedeles szü­lőház előtt sokan gyülekeztek össze: a népfront ekkorra időzí­tette Petőfi halála 135. évforduló­jának a megünneplését. Ének, szavalat és a Petőfi Társaság tit­kárának előadása után dr. Oláh Pál tanácselnök köszöntötte Stoll püspököt, aki koszorút helyezett el a szülőház falára, majd meg­tekintette a szakértői vezetéssel történő múzeumvezetést és beír­ta nevét a Petőfi-ház vendég­könyvébe. A tanácselnök köszön­tését megköszönve emlékezetesek maradtak Stoll püspök szavai: „Nem turistaútra jöttünk. A bé­kéért, a népek közötti jobb meg­értés érdekében szeretnénk mun­kálkodni.” A Szarvas étteremben adott ebéden a két lelkészen kívül az egyház helyi vezetői is részt vet­tek: Szabó János felügyelő, Weiszhaupt János másodfelügye­lő, Straka Mihály gondnok, Csa­pó Margit pénztáros. Ök is vé­gigkísérték délután a vendége­ket: autósok segítségével meglá­togattuk a helyi Kossuth Szak- szövetkezet Palackozó Üzemét, ahol annak elnöke, Szögyi János fogadott és kalauzolt. TABDIBAN felejthetetlen isko­lai istentiszteleten vehettünk részt: Bránya Sándorné gyüleke­zeti képviselő üdvözlő beszéde és a gyermekek köszöntése után Stoll püspök a reménységről, Ku­ruria püspök pedig a gyermekek evangéliumáról szólt a népes szórvány előtt. Látogatásunk Litauszki János presbiter tanyáján fejeződött be. ahol a hatalmas udvar árnyas diófája alatt terített asztallal és nagy vendégszeretettel ajándé­koztak meg mindannyiunkat. A vendéglátó egyház Kiskőrö­sön is méltónak bizonyult híré­hez. Fabiny Tibor SOLTVADKERT-BÓCSA: Két színfolt Aarflot norvég püspök és Káposzta Lajos lelkész a soltvadkerti szószéken Nagy és kis templom ugyanazt a képet mutatta — mindkettő zsúfolásig megtelt, amikor három kontinens küldöttei látogattak el hozzánk. Volt mércéje a vendégfogadás­nak, hisz ott voltunk a nagygyű­lés nyitóistentiszteletén. Tolmá­csolásban is felkészülve erre az alkalomra, a gyülekezet ifjúsága látta el ezt a szolgálatot, angol és német nyelvről magyarra. Az istentisztelet liturgiája is fest nyelven folyt, hogy mind a gyü­lekezet, mind vendégeink aktí­A Sajtóosztály {elhívása A Sajtóosztály értesíti a Lelkészi Hivatalokat és gyülekezeteket, hogy az 1985. évi ÚTMUTATÓ és 1985. évi EVANGÉLIKUS NAPTÁR megrendelések október 15-ig küldhetők be. A Sajtóosztály kéri, hogy az Útmutató és Evangéli­kus Naptár megrendelésen más iratterjesztési anya­got ne rendeljenek a Gyü­lekezetek, kizárólag ezt a két kiadványt. A Sajtóosztály az igé=- nyékét a beérkezés sor­rendjében igyekszik kielé­gíteni. A határidőn túl beérkezett megrendelése­ket a Sajtóosztálv nem tudja figyelembe venni. A Sajtóosztály kéri meg­rendelőit. hogy a két kiad­ványból csak a szükség­letnek megfelelően küldjék be megrendeléseiket. van részt vehessenek az isten­tiszteleten. DÉLELŐTT, amikor zúgtak a harangok, a soltvadkerti új lel­készlakás udvarán az ifjúság tagjai az elnökséggel együtt vár­ták és fogadták a -vendégeket. Szerencsés volt a küldöttség ösz- szetételében, hogy fiatalok is vol­tak, akikkel volt tpma. Nemcsak a hangot adták meg, hanem han­gulatot is teremtettek. Rövid idő jutott az „ismerke­désre”, hisz kezdődött az isten- tisztelet. Aarflot norvég prímás­püspök igehirdetését követték a bemutatkozások és köszöntések Norvégiából, az USA-ból, Namí­biából, az NSZK-ból, Brazíliából. A gyülekezeti házban 250 sze­mély részére terített asztalt a szeretet, ahol a helyi protestáns lelkészekkel együtt hallattunk egy-egy ország, földrész, illetve kontinens öröméről, éhségéről, nyomoráról és hitéről. A „mivel foglalkoznak itt az emberek?” kérdésre a Szőlöskert Szakszövetkezet elnöke adta meg a feleletet a szövetkezet pincéjé­ben és bemutatóhelyiségében. KÜLÖN FEJEZET BÓCSA! A szórvány! Ott van még az a ge­neráció, amelyik építette temp­lomát. Akik építették, nemcsak a templomot, hanem a tégláit is bemutatják. Zorn német lelkész ilven gyülekezetben Drédikál az élő kövekről, a lelki házról. Nagy ünnepe volt a világ lú- theranizmusának a nagygyűlés, s általa nagy nappá lett gyüleke­zeteinkben július 29-e. Káposzta Lajos AZ ALKOHOLIZMUS ELLENI EVANGÉLIKUS SZOLGÁ­LAT Foton, a Mandák Mária Otthonban október 22—27. kö­zött kpnferenciát rendez az alkoholizmusból szabadulni vá­gyóknak. A konferenciára a lelkészi hivatalok útján lehet je­lentkezni. Kérjük a lelkészeket, hogy a jelentkezők létszámát, valamint nevét és életkorát jelentsék be Vető Béla lelkésznek (Budapest, Üllői út 24. 1085) lehetőleg mielőbb. A konferen­cia díja 720,— forint. Kérjük az egyházközségeket, hogy ezt az összeget vállalják magukra s a részvevők Fótra és vissza- hozatalánál is adjanak segítséget, esetleg gépkocsival vagy vonaton történő utazásnál kíséret formájában is. TEOLÓGUSNAP BORSODBAN Az idei tanév első teológusnapját Miskolcon és a környező gyü­lekezetekben tartotta a Teológiai Akadémia küldöttsége szeptember 22-én és 23-án. Miskolcon dr. Selmeczi János, a Teológus Otthon igazgatója. Diósgyőr-Vasgyárban Szemerei János III. évf., Diósgyőr­ben Brebovszky János IV. évf., Arnóton Szkrinyár Katalin IV. évf., Fancsalon és Hernédvécsén Fabulya Hilda V. évf. hallgató hirdette Isten igéjét, a miskolci gyermekek között pedig Brebovszky Éva IV. évf. hallgató szolgált. Szombaton este a teológusok találkoztak a miskolci gyülekezet ifjúságával is és a Lutheránus Világszövetség ifjúsági konferenciájáról és a lelkészképzés problémáiról folytattak eleven beszélgetést. Arnóton és Miskolcon a teológusok szeretetven- dégség keretében vetített képek bemutatásával, énekek és versek kí­séretében számoltak be arról, hogyan élnek a Teológiai Akadémián a teológusok és hogyan készülnek a lelkészi szolgálatra. A teológus­napon az említett hallgatókon kívül részt vett még Bartha István I. évf. hallgaó. A gyülekezetek nagy szeretettel fogadták a jövő lel­készeit. Szeretetüket azzal is megmutatták, hogy a teológusnap al­kalmából 17 308 Ft adománnyal támogatták lelkészképzésünket. Bor­sodi’ testvéreink vendégszeretetét és áldozatkészségét ezúton is kö­szönjük. VASÁRNAP IGÉJE 99 Amikor imádkoztok../9 Máté 6,1—6 Imádkozó és áldozatkész emberekhez szól Jézus mai igéje. Tehát olyanokhoz, akik ápolták a kapcsolatot Istennel is és embertár­saikkal is. Nem dicséretet, elismerést mond nekik, hanem figyel­meztetést. Tudtukra adja, hogy a „függőleges” és „vízszintes” kap­csolat egyaránt csak akkor gyülmölcsöző, ha az: őszinte és önzetlen. JÉZUS ŐSZINTE IMÁDSÁGOT ÉS ŐSZINTE ÁLDOZATVÁL­LALÁST vár tőlünk. Jézus korában az őszinteség hiánya abban nyilvánult meg, hogy a „képmutatók” „kürtőitek” és „mutogatták magukat”, amikor az utcákon imádkoztak vagy adakoztak. Jézus titokban való imádkozásra és adakozásra biztatta őket. Nekünk is jó tudnunk, hogy nagyon is szükséges az Istennel való, „négyszem­közti” beszélgetés a „belső szobában”, mert elmélyült imádságra, zavartalan találkozásra Istennel, így van lehetőségünk. Az is örök­érvényű figyelmeztetés, hogy a szeretetszolgálat gyakorlása közben „ne tudja a bal kezed, mit tesz a jobb”. Mert megrontja segítés örö­mét annak emlegetése vagy számontartása. Mégis, ma oda kell figyelnünk arra a veszélyre is, hogy a befelé forduló, magános imádság „magánüggyé” válhat, ha az imádkozó az emberektől való félelemből vagy szégyenérzésből titkolja imád­kozó életét. A szeretetszolgálat is bátortalanná és gyümölcstelenné sivárodhat, ha cselekvője a névtelenség álarcába burkolózik. Így ép­pen a „titokban” mondott imádság és a névtelenül gyakorolt jócse­lekedet válik képmutatássá őszinte magatartás helyett. Ne értsük félre Jézus figyelmeztetését. Nem a világtól és egymás­tól való elfordulásra biztat, amikor a képmutatástól óv. Néhány mondattal később ő maga tanít úgy imádkozni, hogy „mi” Atyánk, tehát többesszám első személyben, testvérként, Isten gyermekeiként. A gyülekezet együttes, közös imádsága tud erősíteni, hitet ébresz­teni és jó gyümölcsöt teremteni. Igazi diakóniát gyakorolni is csak egymás felé és mindenki felé nyitott, őszinte odafordulással lehet. JÉZUS MÁSIK IGÉNYE: AZ ÖNZETLEN IMÁDSÁG ÉS AZ ÖN­ZETLEN ÁLDOZATHOZATAL. Mert még az olyan „szent” csele­kedet, mint az imádság, vagy az áldozat is lehet önző. Jézus kor­társai közül sokan azért imádkoztak és adakoztak, hogy „lássák és dicsérjék őket az emberek”. Ez az öntelt magatartás azt várta, hogy Istentől is és emberektől is elismerést kapjon. A mi imádságunknak és jócselekedetünknek is nagy kísértése az önzés. Imádságunk túlnyomó többségében önmagunk számára ké­rünk valamit Istentől. Jobban akarjuk tudni, hogy mire van szük­ségünk, mint Isten, amikor felsoroljuk kérnivalóinkat. Elgondolkod­tató az is, hogy milyen aránytalanul sok a kérő imádságunk és mi­lyen kevés a hálaadás az ajkunkon. Jócselekedeteinket ugyancsak nagymértékben irányítják önző érdekeink. Ha azért segítünk, mert az nekünk öröm, bármilyen „nemes” érzés is ez, mégis önzés. Ha köszönetét várunk szeretetünkért, ugyancsak magunkat, a mi cse­lekedetünket állítjuk középpontba. Nem is beszélve arról, hogy mi­lyen nagy mértékben irányítja magatartásunkat a viszonosság elve, tehát ha aszerint mérjük segítségünket, hogy mennyiben várhatunk viszontseg.íiséget vagy „jutalmat”. Jézus azért küld a „belső szobába”,Knjert,.o,tt Istep előtt állva le kell hullania rólunk minden önzésnek. Aki Istenre tekint, meglátja, hogy nincsen joga az imádkozásra, hanem kegyelemből lehetőséget kapott arra. S az is megvilágosodik előtte, hogy adni sem tud a ma­gáéból semmit, mert ő is mindent Istentől kapott. Csak egy lehet a magatartása: alázatos hálaadás azért, hogy a szent'Isten a bűnös embert meghallgatja, s arra méltatja, hogy Isten ajándékaival szol­gálhasson másoknak. Imádságunk és cselekedetünk őszintesége és önzetlensége már most megméretik Isten mérlegén. Az eredmény azonban most még őnála van elrejtve. Most a figyelmeztetés meghallásának az ideje van: Hogy amikor eljön a „megfizetés” ideje, könyörülhessen raj­tunk. Bárány Gyula Imádkozzunk! Urunk! őrizz meg minket mindenféle képmutatástól és önzéstől. Engedj mindig rád tekintenünk, aki mindig őszinte és önzetlen sze­retettel imádkoztál értünk és cselekedtél velünk. Ez a te szereteted tisztítsa meg imádságunkat és embertársainknak való szolgálatun­kat, hogy igaz közösségben élhessünk veled és embertársainkkal. — Ámen Dr. Mihály Dezsőre emlékezünk Egy éve múlt, hogy 1983. szeptember 15-én az élet és halál Ura hazaszólította közülünk dr. Mihály Dezsőt, az Északi Evangélikus Egyházkerület felügyelőjét. A gyászhír mindenkit váratlanul ért. Egyik napról a másikra, csendben távozott közülünk. Olyan csend­ben. ahogyan élt és szolgált évtizedeken keresztül, egyházi szol­gálatában és világi hivatásában. Szeptember 28-án búcsúztunk el tőle az újpesti temetőben, családja, egyházunk vezetősége és az egész országból összegyűlt, gyászoló nagy gyülekezet jelenlétében. Az egyéves évfordulón kegyeletes megemlékezést tartottunk sír­jánál, gyászoló özvegye jelenlétében. Dr. Nagy Gyula püspök em­lékezett meg hittel, hűséggel, egyházáért és népéért végzett szol­gálatáról; imádkozott az őt gyászoló hitvestársért és családért, és helyezte el sírján az emlékezés virágait. Részt vettek a megemlé­kezésen még az Északi Egyházkerület felügyelőhelyettese, tiszt­viselői és Blázy Lajos, volt gyülekezeti lelkésze is. Hazatért hűséges szolgatársunk emlékét kegyelettel megőrizzük! VENDÉGSZOLGALAT BRAZÍLIÁBAN A Brazíliai Evangélikus Egyház meghívásárá és a Lutheránus Vi­lágszövetség támogatásával Benkő István ny. orosházi lelkész fele­sége kíséretében szeptembertől Säo Paulóban, az ottani magyar gyülekezetben teljesít több éves szolgálatot. — Szentháromság ünnepe után a 16. vasárnapon az oltárterítő színe: zöld. A délelőtt istentisz­telet oltári igéje: Ef 3.13—21; az igehirdetés alapigéje: Mt 6,1—6. — EVANGÉLIKUS ISTEN- TISZTELET A RÁDIÓBAN: ok­tóber 7-én, vasárnap reggel 7 órakor az evangélikus egyház félóráját közvetíti a Petőfi rádió. Igét hirdet: SÓLYOM KÁROLY, paksi lelkész, esperes.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents