Evangélikus Élet, 1984 (49. évfolyam, 1-53. szám)

1984-08-26 / 35. szám

^ öKumené öKumené SKumenÖ ^ C. H. Mau megbízatásának meghosszabbítása Az Egyházak Viíágíanácsa új korszakba lép Ülést tartott az EVT Központi Bizottsága Egy évvel a kanadai Vancou­verben tartott VI. Világgyűlés után július első felében első tel­jes munkaülésére jött össze az Egyházak Világtanácsa legfőbb vezető testületé. A tavaly meg­választott, új Központi Bizott­ságnak a 300 tagegyház képvi­seletében 150 tagja van. Hazánk egyházait ketten képviseltük dr. Tóth Károly református püspök­kel. A világ minden részéből mintegy 500 résztvevő volt jelen az Ökumenikus Központ hatal­mas, modern tanácstermében tartott ülésen, köztük nagy számmal megfigyelők, újságírók és a genfi központ tisztviselői. Tíz napon keresztül felmértük a múlt évi világgyűlés eredmé­nyeit és kijelöltük az egyházak világszervezetének útját a kö­vetkező hét évre. Korszakváltás Ez a genfi ülésszak minden­képpen „korszakváltás” volt. Ezért is kísérte olyan nagy ér­deklődéssel az egyházi és a vi­lági sajtó. Utolsó főtitkári jelen­tését terjesztette elő dr. Philip Potter, az EVT búcsúzó főtitká­ra. Első elnöki jelentését mond­ta el nagy érdeklődés közepet­te dr. Heinz-Joachim Held (NSZK), az EVT tavaly megvá­lasztott, új elnöke. Ez a tanács­kozás volt hivatva megválasz­tani az Egyházak Világtanácsa új főtitkárát és kijelölni a kö­vetkező hétéves időszak legfon­tosabb feladatait. Valóban, dön­tő jelentőségű ülés volt minden szempontból. A budapesti LVSZ Világgyűlés miatt kissé megkés­ve, de jelentőségének megfele­lően két cikkben foglalkozunk a nyár genfi eseményeivel. Az új főtitkár: dr. Emilio Castro A nyári ülés legnagyobb ér­deklődéssel várt eseménye az Egyházak Világtanácsa új főtit­kárának megválasztása volt. Tagja voltam annak a huszon­három tagú Jelölő Bizottságnak, amelynek két ülésén — a hol­landiai Amersfoortban és Géni­ben — a pályázó huszonnégy je­lölt közül ki kellett választani a legkiválóbb jelöltet. Amers­foortban — hosszas tanácskozás és szavazások után — a huszon­négy jelöltből három maradt a porondon. A július eleji, genfi ülésen a három jelöltet — Emi­lio Castro — Uruguay, Arie Brower — USA és John Bluck — Űj-Zéland — hallgattuk meg terveikről. A Jelölő Bizottság végül Emilio Castrót javasolta megválasztásra a Központi Bi­zottságnak. Július 12-én történt a választás titkos szavazással. Igen nagy többséggel dr. Castro lett az új főtitkár. Valóságos diadalmenetben kísérték be az ökumenikus Központba és tar­totta ott meg beköszöntő beszé­dét. Erről és személyéről a kö­vetkező számban adunk beszá­molót. Elnöki és főtitkári jelentés Legelőször dr. Held, az Egy­házak Világtanácsa evangélikus elnöke, mondta el beköszöntő beszédét. Ennek fő hangsúlyai: fokozott ökumenikus felelősség az egyházaknak hitben és élet­ben való egysége iránt — ala­pos és mélyreható teológiai munka és gazdag istentiszteleti élet — az egyházak társadalmi és nemzetközi szolgálata a bé­kéért és igazságosságért a világ­ban — erőteljesebb kapcsolatok az Egyházak Világtanácsa és háromszáz tagegyháza között. Dr. Potter, aki 1972 és 1984 között a világszervezet ismert és nagyrabecsült főtitkára volt, utolsó jelentését terjesztette elő. Kol 2, 19 alapján az ökuméni- kus mozgalom lényegéről, a Krisztus-test tagjainak egymás­sal való „összenövéséről” beszélt. Jelentése utolsó szavai ezek vol­tak: „Menjünk hát előre, és mint munkatársak nőjünk össze együtt Istennel, Jézus Krisztus által éiS a Szentlélek erejében!” Az egyik munkanap estéjén az öt világrész egyházi képviselői mearagadó. színes ünnepség ke­retében búcsúztatták el az év végén távozó főtitkárt. ökuménizmus, igehirdetés és misszió Az Egyházak Világtanácsa há­rom főosztálya közül az első az egyházak ökuménikus egysége, az igehirdetés, a misszió, a más vallásokkal való dialógus és az egyház és társadalom viszonya kérdéseivel foglalkozik. Áttekin­tettük ennek a Főosztálynak ed­digi munkáját és kijelöltük a következő hétéves időszak leg­fontosabb feladatait. Ezek kö­zött vannak: a Lima-Egység- iratra 1985 végéig beküldendő egyházi válaszok feldolgozása — ökuménikus világkonferencia 1988-ban — új, közös keresztyén hitvallás kialakítása — tanul­mány az egyház és az ember­világ egységéről — igehirdetés és kultúra — misszió a tudo­mány és technika mai korsza­kában — párbeszéd a világval­lásokkal és világnézetekkel — a tudományos-technikai fejlődés gazdasági, társadalmi és ökoló­giai következményei. Űj és erősebb hangsúlyt kap ezután az Egyházak Világtaná­csa munkájában az elmélyült teológiai kutatás, az ökuménikus „összenövés” sokoldalú segítése, valamint a mai világban való igehirdetés és misszió kérdései. Szeretet és szolgálat a világban A második EVT-Főosztály az egyházaknak a mai társadal­makban és az embervilágban végzendő szolgálatával foglalko­zik. Itt is részleteiben értékel­tük az elmúlt időszak munká­ját és kijelöltük a következő hét évre az EVT legfontosabb feladatait. Ezek: a béke szolgá­lata, a militarizmus elleni küz­delem, a gazdasági-társadalmi igazságosság érvényesítése a szegények és elnyomottak iránt, az éhínség és betegségek elleni küzdelem, az emberi jogok ér­vényesítése és a faji megkülön­böztetés felszámolása, az egyhá­zak és társadalmak életében. Erős hangsúlyt kap az előb­biek mellett az EVT munkájá­ban a szegény egyházak, a me­nekültek és a katasztrófáktól sújtottak segítése, a fejlődő or­szágok még nagyobb támogatá­sa és az egyházak egymást-se- gítése anyagi és lelki vonatko­zásban. Jelentős határozatot fo­gadott el a Központi Bizottság ezzel a címmel: „Az egyház diakóniai feladatáról ma”. Egyházi élet és nevelés Az Egyházak Világtanácsa harmadik Főosztálya a gyüleke­zeti és egyházi élet belső kér­déseivel foglalkozik, öt titkár­sága van: az egyházi nevelés, a gyülekezeti élet megújulása, a nők az egyházban és társada­lomban, az ifjúság és az egy­ház, végül a teológiai képzés­nevelés titkárságai. Ezeken a te­rületeken a hangsúly a követ­kező feladatokon lesz: az egyhá­zak ökuménikus tapasztalatcse­réje látogatások útján — az is­tentisztelet és a lelki élet meg­újulása — a nők és fiatalok igazságos részvétele az egyházi élet minden szintjén — ökumé­nikus irányú teológiai képzés világszerte. A Vancouver! világgyűlés értékelése Szintén egyik érdekes témája volt az ülésnek. Általános a vé­lemény, hogy a múlt évi világ­gyűlés istentiszteleti gazdagsága és a békének az igazságosság­gal való szoros összekapcsolása volt ennek a nagyszerű egyházi világtalálkozónak a két legfon­tosabb eredménye. öt új tagegyház A genfi ülésszak három teljes jogú és két térsegyházat vett fel tagjai közé Afrikából és Latin- Amerikából. Ezzel a tagegyhá­zak száma már meghaladja a háromszázat, a világ több mint száz országából. További tervek Végül még két fontos határo­zatot emelünk ki. Az egyik je­lentős és új teológiai feladatot tűz ki: az Egyházak Világtaná­csának meg kell vizsgálnia a saját teológiai meggyőződéseit, az „ökuménikus teológia” ter­mékeny feszültségeit, a tagegy­házak teológiai nézeteinek azo­nosságait és ellentmondásait. A másik anyagi természetű döntés volt:, elhatározták a genfi öku- ménikus Központ épületének ki­bővítését a következő évek so­rán. Az egyéves átmeneti időszak ezzel végétért: az új Központi Bizottság és az új főtitkár vilá­gos munkatervet és részletesen kijelölt, feladatokat kapott a kö­vetkező hétéves időszakra. Együtt imádkozunk a világ egy­házaival azért, hogy az Egyhá­zak Világtanácsa új útszakaszán és az új veze+őkön legyen Isten gazdag áldása! Nagy Gyula BÉNÍTS KLÁRA: Férjem emlékére Egy domb alatt Engedd meg, hogy veled legyek, nem melletted, elől megyek, hogyha jössz a hátam mögött, ne érezzen lábad rögöt. Félrehajtom az ágakat, meg ne tépje selyemhajad, s ha majd látom, utad szabad, elmaradok egy domb alatt. (Megjelent a költő: Szomorú versek c. kötetében, 1983-ban) FELÚJÍTOTTAK A BRASSÓI „FEKETE TEMPLOMOT” Több évig tartó tatarozási munka után újra felszentelték a bel­sőleg helyreállított brassói „fekete templomot”. Az ünnepélyes istentiszteleten kétezer ember, köztük osztrák és nyugatnémet ven­dégek vettek részt. A tatarozási munkát 1968-ban kezdték el. Az 1976-os romániai földrengés után a templom felújítására szánt összeget a földren­gés-károk enyhítésére fordították. A gyülekezet ezután a saját erejéből és a nyugatnémet és osztrák evangélikus egyházak támo­gatásával folytatta a templom felújítását. A templom külső tatarozása még hátra van. A templomot egy kápolna alapjaira építették a 13. században. 1689-ben az épület tűzvész martaléka lett. A füsttől megfeketedett falak miatt hívják az épületet ma is „fekete templomnak”. (IDL) — S. A Lutheránus Világszövetség Végrehajtó Bizottsága, mint ar­ról napilapjaink is hírt adtak felkérte a világszövetség főtitká­rát, hogy a következő évben tar­tandó választásokig továbbra is lássa el a főtitkári teendőket. Az LVSZ korábbi gyakorlata szerint a főtitkár 10 évi szolgálat után ez év végén vonult volna vissza. C. H. Mau tevékenyen vett részt a LVSZ budapesti nagy­gyűlése előkészítésében és lebo­nyolításában. Ő volt annak a LVSZ delegációnak a vezetője is, amely először folytatott tárgya­lásokat a nagygyűlés magyar elő­készítő bizottságával. Tanácskoztak a delegátusok : •’ U , •. i í Ij.l ■ 1: ) » J “l •• ..... .....~.ICmr ív1 ’íj 1 ? ~ r ~■ c - ■ -1 11 i i Káldy püspök felel az elnökjelölteknek feltett kérdésekre összegyűjtik a szavazatokat az Lvsz alkotmányának módosítása A nagygyűlés a hétfőd, 11. plenáris ülésen több módosítást hajtott végre az LVSZ Alkotmányán. Ezek közül a legérdekesebbnek a kö­vetkezők látszanak: 1. A Végrehajtó Bizottság ezentúl öt alelnököt választ tagjai kö­zül. A döntés hátterében az áll, hogy az elnök és a kincstárnok mel­lett, az öt alelnök (összesen 7 vezető tisztségviselő) a világ evan- gélikusságának földrajzi megosztása szerint Afrika. Ázsia. Észak-, Kelet- é Nyugat-Európa, Észak- és Latin-Amerika képviseli a tag­egyházakat. 2. Az LVSZ-tagság tekintetében egy új kategóriát állít fel. mely lehetővé teszi az uniált egyházak és a kis, önálló egyházakként mű­ködő csoportok számára a részvételt. 3. Az alapokmány újjáalakított szövege kimondja az LVSZ tag­egyházai között „oltár- (úrvacsora!) és szószék-közösséget”, amely szerint minden evangélikus oltár és szószék „nyitott” minden evan­gélikus lelkész előtt. (A módosítások 1 év múlva lépnek életbe.)

Next

/
Thumbnails
Contents