Evangélikus Élet, 1984 (49. évfolyam, 1-53. szám)
1984-08-26 / 35. szám
^ öKumené öKumené SKumenÖ ^ C. H. Mau megbízatásának meghosszabbítása Az Egyházak Viíágíanácsa új korszakba lép Ülést tartott az EVT Központi Bizottsága Egy évvel a kanadai Vancouverben tartott VI. Világgyűlés után július első felében első teljes munkaülésére jött össze az Egyházak Világtanácsa legfőbb vezető testületé. A tavaly megválasztott, új Központi Bizottságnak a 300 tagegyház képviseletében 150 tagja van. Hazánk egyházait ketten képviseltük dr. Tóth Károly református püspökkel. A világ minden részéből mintegy 500 résztvevő volt jelen az Ökumenikus Központ hatalmas, modern tanácstermében tartott ülésen, köztük nagy számmal megfigyelők, újságírók és a genfi központ tisztviselői. Tíz napon keresztül felmértük a múlt évi világgyűlés eredményeit és kijelöltük az egyházak világszervezetének útját a következő hét évre. Korszakváltás Ez a genfi ülésszak mindenképpen „korszakváltás” volt. Ezért is kísérte olyan nagy érdeklődéssel az egyházi és a világi sajtó. Utolsó főtitkári jelentését terjesztette elő dr. Philip Potter, az EVT búcsúzó főtitkára. Első elnöki jelentését mondta el nagy érdeklődés közepette dr. Heinz-Joachim Held (NSZK), az EVT tavaly megválasztott, új elnöke. Ez a tanácskozás volt hivatva megválasztani az Egyházak Világtanácsa új főtitkárát és kijelölni a következő hétéves időszak legfontosabb feladatait. Valóban, döntő jelentőségű ülés volt minden szempontból. A budapesti LVSZ Világgyűlés miatt kissé megkésve, de jelentőségének megfelelően két cikkben foglalkozunk a nyár genfi eseményeivel. Az új főtitkár: dr. Emilio Castro A nyári ülés legnagyobb érdeklődéssel várt eseménye az Egyházak Világtanácsa új főtitkárának megválasztása volt. Tagja voltam annak a huszonhárom tagú Jelölő Bizottságnak, amelynek két ülésén — a hollandiai Amersfoortban és Géniben — a pályázó huszonnégy jelölt közül ki kellett választani a legkiválóbb jelöltet. Amersfoortban — hosszas tanácskozás és szavazások után — a huszonnégy jelöltből három maradt a porondon. A július eleji, genfi ülésen a három jelöltet — Emilio Castro — Uruguay, Arie Brower — USA és John Bluck — Űj-Zéland — hallgattuk meg terveikről. A Jelölő Bizottság végül Emilio Castrót javasolta megválasztásra a Központi Bizottságnak. Július 12-én történt a választás titkos szavazással. Igen nagy többséggel dr. Castro lett az új főtitkár. Valóságos diadalmenetben kísérték be az ökumenikus Központba és tartotta ott meg beköszöntő beszédét. Erről és személyéről a következő számban adunk beszámolót. Elnöki és főtitkári jelentés Legelőször dr. Held, az Egyházak Világtanácsa evangélikus elnöke, mondta el beköszöntő beszédét. Ennek fő hangsúlyai: fokozott ökumenikus felelősség az egyházaknak hitben és életben való egysége iránt — alapos és mélyreható teológiai munka és gazdag istentiszteleti élet — az egyházak társadalmi és nemzetközi szolgálata a békéért és igazságosságért a világban — erőteljesebb kapcsolatok az Egyházak Világtanácsa és háromszáz tagegyháza között. Dr. Potter, aki 1972 és 1984 között a világszervezet ismert és nagyrabecsült főtitkára volt, utolsó jelentését terjesztette elő. Kol 2, 19 alapján az ökuméni- kus mozgalom lényegéről, a Krisztus-test tagjainak egymással való „összenövéséről” beszélt. Jelentése utolsó szavai ezek voltak: „Menjünk hát előre, és mint munkatársak nőjünk össze együtt Istennel, Jézus Krisztus által éiS a Szentlélek erejében!” Az egyik munkanap estéjén az öt világrész egyházi képviselői mearagadó. színes ünnepség keretében búcsúztatták el az év végén távozó főtitkárt. ökuménizmus, igehirdetés és misszió Az Egyházak Világtanácsa három főosztálya közül az első az egyházak ökuménikus egysége, az igehirdetés, a misszió, a más vallásokkal való dialógus és az egyház és társadalom viszonya kérdéseivel foglalkozik. Áttekintettük ennek a Főosztálynak eddigi munkáját és kijelöltük a következő hétéves időszak legfontosabb feladatait. Ezek között vannak: a Lima-Egység- iratra 1985 végéig beküldendő egyházi válaszok feldolgozása — ökuménikus világkonferencia 1988-ban — új, közös keresztyén hitvallás kialakítása — tanulmány az egyház és az embervilág egységéről — igehirdetés és kultúra — misszió a tudomány és technika mai korszakában — párbeszéd a világvallásokkal és világnézetekkel — a tudományos-technikai fejlődés gazdasági, társadalmi és ökológiai következményei. Űj és erősebb hangsúlyt kap ezután az Egyházak Világtanácsa munkájában az elmélyült teológiai kutatás, az ökuménikus „összenövés” sokoldalú segítése, valamint a mai világban való igehirdetés és misszió kérdései. Szeretet és szolgálat a világban A második EVT-Főosztály az egyházaknak a mai társadalmakban és az embervilágban végzendő szolgálatával foglalkozik. Itt is részleteiben értékeltük az elmúlt időszak munkáját és kijelöltük a következő hét évre az EVT legfontosabb feladatait. Ezek: a béke szolgálata, a militarizmus elleni küzdelem, a gazdasági-társadalmi igazságosság érvényesítése a szegények és elnyomottak iránt, az éhínség és betegségek elleni küzdelem, az emberi jogok érvényesítése és a faji megkülönböztetés felszámolása, az egyházak és társadalmak életében. Erős hangsúlyt kap az előbbiek mellett az EVT munkájában a szegény egyházak, a menekültek és a katasztrófáktól sújtottak segítése, a fejlődő országok még nagyobb támogatása és az egyházak egymást-se- gítése anyagi és lelki vonatkozásban. Jelentős határozatot fogadott el a Központi Bizottság ezzel a címmel: „Az egyház diakóniai feladatáról ma”. Egyházi élet és nevelés Az Egyházak Világtanácsa harmadik Főosztálya a gyülekezeti és egyházi élet belső kérdéseivel foglalkozik, öt titkársága van: az egyházi nevelés, a gyülekezeti élet megújulása, a nők az egyházban és társadalomban, az ifjúság és az egyház, végül a teológiai képzésnevelés titkárságai. Ezeken a területeken a hangsúly a következő feladatokon lesz: az egyházak ökuménikus tapasztalatcseréje látogatások útján — az istentisztelet és a lelki élet megújulása — a nők és fiatalok igazságos részvétele az egyházi élet minden szintjén — ökuménikus irányú teológiai képzés világszerte. A Vancouver! világgyűlés értékelése Szintén egyik érdekes témája volt az ülésnek. Általános a vélemény, hogy a múlt évi világgyűlés istentiszteleti gazdagsága és a békének az igazságossággal való szoros összekapcsolása volt ennek a nagyszerű egyházi világtalálkozónak a két legfontosabb eredménye. öt új tagegyház A genfi ülésszak három teljes jogú és két térsegyházat vett fel tagjai közé Afrikából és Latin- Amerikából. Ezzel a tagegyházak száma már meghaladja a háromszázat, a világ több mint száz országából. További tervek Végül még két fontos határozatot emelünk ki. Az egyik jelentős és új teológiai feladatot tűz ki: az Egyházak Világtanácsának meg kell vizsgálnia a saját teológiai meggyőződéseit, az „ökuménikus teológia” termékeny feszültségeit, a tagegyházak teológiai nézeteinek azonosságait és ellentmondásait. A másik anyagi természetű döntés volt:, elhatározták a genfi öku- ménikus Központ épületének kibővítését a következő évek során. Az egyéves átmeneti időszak ezzel végétért: az új Központi Bizottság és az új főtitkár világos munkatervet és részletesen kijelölt, feladatokat kapott a következő hétéves időszakra. Együtt imádkozunk a világ egyházaival azért, hogy az Egyházak Világtanácsa új útszakaszán és az új veze+őkön legyen Isten gazdag áldása! Nagy Gyula BÉNÍTS KLÁRA: Férjem emlékére Egy domb alatt Engedd meg, hogy veled legyek, nem melletted, elől megyek, hogyha jössz a hátam mögött, ne érezzen lábad rögöt. Félrehajtom az ágakat, meg ne tépje selyemhajad, s ha majd látom, utad szabad, elmaradok egy domb alatt. (Megjelent a költő: Szomorú versek c. kötetében, 1983-ban) FELÚJÍTOTTAK A BRASSÓI „FEKETE TEMPLOMOT” Több évig tartó tatarozási munka után újra felszentelték a belsőleg helyreállított brassói „fekete templomot”. Az ünnepélyes istentiszteleten kétezer ember, köztük osztrák és nyugatnémet vendégek vettek részt. A tatarozási munkát 1968-ban kezdték el. Az 1976-os romániai földrengés után a templom felújítására szánt összeget a földrengés-károk enyhítésére fordították. A gyülekezet ezután a saját erejéből és a nyugatnémet és osztrák evangélikus egyházak támogatásával folytatta a templom felújítását. A templom külső tatarozása még hátra van. A templomot egy kápolna alapjaira építették a 13. században. 1689-ben az épület tűzvész martaléka lett. A füsttől megfeketedett falak miatt hívják az épületet ma is „fekete templomnak”. (IDL) — S. A Lutheránus Világszövetség Végrehajtó Bizottsága, mint arról napilapjaink is hírt adtak felkérte a világszövetség főtitkárát, hogy a következő évben tartandó választásokig továbbra is lássa el a főtitkári teendőket. Az LVSZ korábbi gyakorlata szerint a főtitkár 10 évi szolgálat után ez év végén vonult volna vissza. C. H. Mau tevékenyen vett részt a LVSZ budapesti nagygyűlése előkészítésében és lebonyolításában. Ő volt annak a LVSZ delegációnak a vezetője is, amely először folytatott tárgyalásokat a nagygyűlés magyar előkészítő bizottságával. Tanácskoztak a delegátusok : •’ U , •. i í Ij.l ■ 1: ) » J “l •• ..... .....~.ICmr ív1 ’íj 1 ? ~ r ~■ c - ■ -1 11 i i Káldy püspök felel az elnökjelölteknek feltett kérdésekre összegyűjtik a szavazatokat az Lvsz alkotmányának módosítása A nagygyűlés a hétfőd, 11. plenáris ülésen több módosítást hajtott végre az LVSZ Alkotmányán. Ezek közül a legérdekesebbnek a következők látszanak: 1. A Végrehajtó Bizottság ezentúl öt alelnököt választ tagjai közül. A döntés hátterében az áll, hogy az elnök és a kincstárnok mellett, az öt alelnök (összesen 7 vezető tisztségviselő) a világ evan- gélikusságának földrajzi megosztása szerint Afrika. Ázsia. Észak-, Kelet- é Nyugat-Európa, Észak- és Latin-Amerika képviseli a tagegyházakat. 2. Az LVSZ-tagság tekintetében egy új kategóriát állít fel. mely lehetővé teszi az uniált egyházak és a kis, önálló egyházakként működő csoportok számára a részvételt. 3. Az alapokmány újjáalakított szövege kimondja az LVSZ tagegyházai között „oltár- (úrvacsora!) és szószék-közösséget”, amely szerint minden evangélikus oltár és szószék „nyitott” minden evangélikus lelkész előtt. (A módosítások 1 év múlva lépnek életbe.)
