Evangélikus Élet, 1984 (49. évfolyam, 1-53. szám)
1984-08-19 / 34. szám
GYERMEKEKNEK. Mindennapi kenyér „Írok nektek, ifjak.. „Már e feM&n keressétek!" Vidám gyermeksereg szalad az utcán. A nyári nap barnára pirította arcukat, hátukat. A hosz- szr szünet utolsó napjait élvezik, a mindent felhabzsolni akarás vágyával. Egy labdával közelednek a futballpálya felé. Az egyik gyerek az út szélén heverő kenyérdarabot passzolja tovább. Nagy nevetés támad a repülő, széthulló kenyér láttán. Az eseményeket szemlélő idős ember csendesen megjegyzi : „Ők még nem tudják mennyi fáradságos .munka áll a kenyér mögött," Mindezt látva és hallva, gyermekkorom élménye jelenik meg előttem. Az asztal körül ülünk, egy egész kenyér Édesanyám kezében. Csendben várunk az ő mozdulatára. A késsel egy keresztet rajzol a kenyérre, s Jé- jus szavaira emlékezve, áhítattal mondja: Jézus az élet kenyere. KEDVES GYEREKEK! Ahhoz, hogy ilyen vidámak, erősek legyetek, szükség van a mindennapi kenyérre, amelyet fáradtságos munkával teremtenek elő szüléitek. A napi ke. nyérre, amelyet minden nap Istentől kérünk, s neki köszönjük meg Jézustól tanult imánkban. A mindennapi kenyérre, amely magában foglal mindent, ami az élethez szükséges. Ha néha sok lesz a becsomagolt „tízórai"; akkor is vigyázzatok rá. Ahhoz, hogy az életben boldogulni tudjatok, szükség van arra a szellemi kenyérre, amelyet a? iskola ad számotokra, a tudásra. Erre a kenyérre is mindig vigyázzatok és becsüljétek meg! VAN EGY HARMADIK KENYÉR: Jézus, az élet kenyere. Erre a harmadik kenyérre is igen nagy szükségünk van. Jézusra, aki annyira szeret titeket, hogy példaképül állított a felnőttek elé benneteket. Amint ti rászorultok szüléitek szerete- tére, naponkénti gondoskodására, így szorul minden emberélete naponként Isten szeretetére, gondoskodására. A vidám nyári időben a kemény iskolai munkában se feledkezzetek el Jézusról, aki az élet kenyere. Tőle tanuljatok szeretetet a játékhoz, így lesz Jézus számotokra az élet kenyere, ha a mindennapi élethez kérjük az Ő útmutatásait. Ha tanácsait olyan nélkülözhetetlennek tartjuk, mint az étkezést. VIGYÁZZATOK, MINDHÁROM KENYÉRRE, és mindhármat Istennek köszönjétek meg. Szabó Vilmos BUDAVÁR. Az LVSZ nagygyűlésének vendéglátó eseményein túl a gyülekezetben a nürnbergi gyülekezet csoportja tett látogatást. A vendégeket dr Nagy Gyula püspök és Dr Koren Emil speres fogadták és adtak tájékoztatást egyházunk életéről. A Schütz kórus énekszámokkal szolgált s a gyülekezet tagjai hosszan elbeszélgettek a látogatókkal. — Ugyancsak külön alkalom volt a gyülekezetben a finnországi Turkuból itt járt Melos kamarakórus hangversenye. — SZÜLETÉS. Boncsérné Pe- csenya Anna lelkészi munkatársnak (Mezőtúr—Tsza föld vár) június 11-én SÁNDOR ANDRÁS nevű gyermeke született. EGYIK NAGYON SZÉP JÉ- ZUS-ÉNEKÜNK utolsó mondatai közül való. amit a címben olvasunk. Maga az ének a feltámadt Jézusról szól. majd megfogalmazza azt a reménységet, amit húsvét öröme ébreszthet bennünk. Tényt közöl az ének és reménységet tükröz. Leír egy megtörtént eseményt, és elénk tárja azt a távlatot, amit az esemény nyit mindenki előtt, aki azt komolyan Veszi. Ebben az énekben tény és következmény, esemény és reménység elválaszthatatlanul fonódik össze. Sőt, egész láncot alkot: a tény felébreszti a reménységet. az pedig látható módon alakítja, változtatja az életet. Próbáljuk összefűzni, feldolgozni ezt a láncot! Jézus feltámadt — hirdeti a húsvéti evangélium. Minden esemény érzéseket vált ki belőlünk, ha egyáltalán érdekel niinket az, ami történt. Nem tudunk elszigetelődni és függetlenné válni. Munkába veszi érzés- és gondolatvilágunkat, Emlékszünk rá? A tanítványok egymást túlharsogva kiáltozzák a későn érkező Tamásnak: Láttuk az Urat! Az emmausiak izmaiból elsöpri a megtett kilométerek fáradtságát az öröm. Rohanva indulnak vissza Jeruzsálembe, hogy elú.jságol.ják a többieknek: Jézussal találkoztunk! Péter képtelen kivárni, amíg a hajó partot ér, úszva igyekszik, kifele, hogy minél előbb láthassa a parton álló Jézust. AZ ESEMÉNY OKOZTA ÖRÖM UTÁN egyszeresük feltárul a távlat. Jézus feltámadása világrengető csoda, de nem egyszeri esemény, hanem egy sor kezdete, egy folyamat, első taeia. Mindannyiunk feltámadásának záloga, „ö az első zsenge a halottak közül” — fogalmazódik meg Pál apostol tollával a következmény. S ez olyan reménységet, ébreszt, hogy Péter számára alapjaiban változik meg a világ. A félénk, gyáva halász öntudatosan áll a nagytanács elé: borzasztó hiba volna — vallja —, ha Isten helyett nektek engedelmeskednénk. S a kényes hitű zsidó, aki az anyatejjel, szívta magába a megkülönböztetés törvényét, most új rendet tanul. Isten valóban nem személyválogató — ismeri fel. Tiltakozás és ellenállás nélkül, legföljebb az űj renden csodálkozva lépi át Kornéliusz küszöbét, és már hull a keresztvíz a római katonára és pogány há- zanépére. Ez az a láncolat, amiről szó volt. Ez az a határozószó-csere, amiről a cím árulkodik. Megtörtént esemény? Kész vagyunk gondolkodás nélkül hozzá ragasztani az odaillő szót: „már”. Reménység? Már meg is találtuk a. legmegfelelőbb kifejezést: „majd”. Ezeket a szavakat kell fölcserélnünk, ha bele akarunk kapcsolódni a láncolatba. Ha igazán tudni akarjuk, mit jelent a keresztyén reménység. Ha valóban meg akarjuk érteni az ifjúsági világtalálkozó fő témáját: Krisztusban már itt a jövő. Amit. reméltek — szólít fel minket az ének —, már keressétek is! Ne helyezzétek a ködös jövendőbe! Cseréljétek fel bátran a szavakat! Keressétek, munkáljátok már most! A TANÍTVÁNYOK IMÉNT VÉGIGGONDOLT PÉLDÁJA a bizonyíték: nem is lehet ezt másként. Mert. a keresztyén reménység nem illúzió, nem hiábavaló optimizmus. Alapja min- -den esetben Isten szeretetének felismert ténye. Valamilyen esemény, amit Isten tett, s amivel kapcsolatban ígér, reménységet támaszt és távlatot nyit mindazok előtt, akik szavát komolyan veszik. Aki pedig bármilyen területen megértette Isten szeretetének valamilyen formáját, annak életében új rend alakult ki. Ez az új rend megváltoztatja véleményét, viszonyulását, tetteit és gondolkodás- módját. Amiben bízik, amit remél, az átsugárzik hétköznapjaiba, megváltoztatja, új rendbe sorolja dolgait. Nem várja, nem is várhatja, amíg reménysége a maga teljességében kibontakozik és megvalósul, hanem munkálja, képviseli teljes odaszánással már most. Mintha előretolt volna időt és egymásba csúsztatott volna egymást követő világkorszakokat. Senki előtt sem szorul bizonyításra, hogy ez a csere nem egészen könnyű dolog. Valóságos művészet látni az elrejtettét, a ma még sötétbe burkol özét- Él bennünk a reménység, hogy a sír sötétjét a feltámadás hajnala követi majd, s ez a maga idejében vitathatatlan lesz mindenki előtt. EZEK OLYAN HATALMAS ÍGÉRETEK, hogy fényük átszűrődik a mába. Erejük új rendbe sorolja dolgainkat. Annyira, hogy már nem tudunk a régi szerint élni. Nem tudjuk az ígéretet és a reménységet kiiktatni. Nem tudjuk napjainkat úgy folytatni, mintha mindezt nem várnánk. Reménységünk van a jövőre nézve — és gyökeresen megváltozik a jelenünk. Az új világ szabályai szerint kezdünk élni. „Krisztusban már itt a jövő” — halliuk. Aki igazán hallia, az nem lehet a múlt embere. csak a jöyőié. Az keresni kezdi és képviseli „már most”, ami „majd akkor” megvalósul. Szaboné Mátrai Marianna A LEGROSSZABB A HELYZET a felszabadult gyarmatokon. ahol a neokoionatista vo;t gyarmatosítók szedik továbbra is a profitot, mert tőkéjük egy része ott, maradt és ezért a hirtelen profitot nem hozó. de tartós hatású meliorációra alig kerül sor. Ide tartozik a víz- és széleróziós talajpusztulás megfékezése. területek vízrendezése. erdősítés, a sivatagok terjeszkedésének csökkentése, a savanyú talajok meszezése, szikia- vítás stb. Ezek az eljárások költségesek, de hatásuk egy évtizednél is hosszabb lehet. Az adósnak azonban fizetni kell a volt gyarmatosító hitelének ka-, matait: és ezért hosszútávra nem fektet be pénzt, A talaj pedig lassan kifut a lábuk alól. Erről tanúskodik az erdő csökkenése, a sok kopár és úi sivatagok. Természetesén vannak kivételek is. Egyiptomban, Mexikóban és Kínában kétszeresére nőtt. az öntözött terület. A műtrágyák és növényvédőszerek használata fellendült a volt gyarmatokon. Magyarország apaállatokat és takarmáliykeverő állomásokat exportálva- emeli a fejlődő országok állatállományának minőségét. tej-, hús-, és bőrtermelést.. Kukoricavetőmag exportunk sok ország termelését megduplázta. Baromfigyárat is exportálunk. Egy angol, dán, svéd vagy amerikai farmer 5 taeú családjával és egy alkalmazott munkással 100—200 hektár földet mintaszerűen megművel és a gépeket. műszereket és berendezéseket kínos precizitással karbantartja. Usvanakkor a volt gyarmati cseléd, vagy önellátó paraszt, szakértők vezetése nélkül, még az eddigi szinten sem képes megmaradni a növekvő kon- kurrencia miatt és az eszközök javításának ismerete nélkül. Szerencsére ezen igen sok helyen. a sokoldalú ellátó-terme- lő-értékesítő szövetkezetek alapításával segítenek. Ezekhez szskirányítókat küld hazánk is és nagy mennyiségben képezi ki a volt gyarmatokról érkező szakember jelölteket. A Nemzetközi Világbank kedvezőbb hiteleket nyújt a volt gyarmatosítóknál. Ahol a hiteleket a szöFEKE7T ZOLTÁN: ' A világélelmezés mint keresztyén kötelesség vetkezetek és nem 3 nagybirtokosok (Dél-Amerika) kapják, ott a szakemberek áltál vezetett szövetkezetek korszerű kereskedelmi kapcsolatokat és sok országra kiterjedő tervezett kooperációt teremtve; véget vetnek az eladósodásnak. Ahol azonban a nagybirtok elherdálja a bevételt és takarékoskodik a jól képzett szakemberek alkalmazásával, ott a hitel évről-évre állandóan csökken, amíg a fejlett, országokban emelkedik. Ma már világos, hogy ahol nem Téptek a szövetkezeti útra. ott a fejlődő államok fizetési deficitje állandóan növekszik. Mert az egyéni parasztok a gépekhez és kemizáláshoz nem értenek AZ ÉLELMEZÉS JÖVŐ TERVEIT. Sárkány P. világélelmezési könyve (1979) alapján foglalom össze. Az emberiség jövőjének terveivel igen régen foglalkoztak már, sőt sokan értették meg azt is, hogy az emberiség jövője erősen függ a közélelmezés jövőjétől is. Ugyanakkor a tervek tele voltak ábrándokkal és fantázia szülte aranykor vagy világkatasztrófa képekkel, mert nem ismerték a világélelmezés tudományos alapjait. Az első korszerű tudományos világélelmezési tervet Kahn és Wiener amerikai közgazdászok 1968-ban alkották meg. Ez valóban tudományos előrejelzés volt. Mindazokat a tudományos ismereteket felhasználta, amelyekhez akkor Amerikában hozzá lehetett jutni. Felmérésük a világ különböző tájain a korszerű technológiák feilődesi ütemét, a népszaporulatot. az anyag és energiaforrások feltárásának sebességét, az ' éghajlatot, a kereskedelmet, ipari környezetvédelmet, a távolkeleti nagyhatalmak fejlődését, az egész világon kialakuló konkur- rens középhatalmakat, és országonként az egy főre jutó nemzeti terméket. Ezekből a fejlődési folyamatok szabályait, vonják/ le. Ezek haladó vonások az eddigiekkel szemben. Természetesen minden kezdet nehéz. A szerzők még a gyarmatok zömének felszabadulása előtti adatokra támaszkodnak. Teljesen USA beállítottságúnak és vágyaikban is amerikai célokért , küzdő embereknek képzelik a világ minden népét. Feltételezik az USA örökös pénzügyi fennhatóságát Földünk államai felett, nem feltételezhették még a hamar bekövetkezett energiaválságot, háborús ijesztgetést és általános gazdasági hanyatlást. Kerülik .lehetőleg a kelet-európai prognózisokat. Nyilván maguk sem hisznek az akkori amerikai propagandának, amely Kelet-Európábán teljes pusztulást, éhséget, rombolást, és terrort hirdetett. Ezért inkább agyonhallgatták a keleti országok létezését, E hiányosságok miatt 2000-re hagy gazdasági válságot, későbbre teljes gazdasági összeomlást hirdettek. A MÁSODIK NAGY ÉLELMEZÉSI VILÁGTF.RV az USA világélelmezési intézetében (MIT) 1972-ben. tehát, még mindig a nanv válság béknvetkezése előtt született meg. Bár a terv kiküszöböli az előző világélelmezési terv sok hiányosságát, mégis pesszimista és ijesztő jövőt fest a világ elé, 1-ekíizdbetetlen- nek vél i a túlnéneserlést. bár hisz ennek csökkenésében Nem nézi a világ sokoldalú népességét. és nem tudja, hogy az USA életstíluson és életcélon kívül más beállítottságú emberek is élnek, azaz a. világ lakossága nem homogén. Esv ideig . még az amerikai elképzelés,/} iptéz- koUóc^k rrH=ayédik Földünket a Világválságtól, de a különböző rendszerek térségeinek éliemté- tes elképzelései már a iövő század közepén megakadályozzák a vilá-sieimezAs meenvuiriatö rendezéséi. ami esv század elteltével vilápösszeomláshoz vezet. Az angol terv a világot 10 eltérően fejlődő övezetre bontja. (19741 A szocialista országok a középmezőnyben vannak, ami az akkori viszonyoknak megfelelt, azonban ugyanakkor sürget plyan megoldásokat is, amelyek a szocialista országokban már akkor is megtörténtek, de a szerzők nem tudták róla. Azt a lehetetlen elvet hangoztatja, hogy az egyik elmaradt övezet fejlődési tendenciáját ellensúlyozni lehet, egy tűlfejlő- dött övezet növekedésének visz- szá fogásával. Kapitalista szemmel nézi a világot és mégis valószínűnek tartja a tőkés világ profitéhségének korlátozását más térségek fejlesztésének javára. Naivan hiszi, hogy a világpolgárok az össztársadalom érdekei és globális erkölcsi előírásainak támogatására lemondanak eddigi gazdasági privilégiumaikról és önként, felebaráti kötelességeiknek vetik alá intézkedéseiket. Csoda, hogy egy imperialista angol szervezet munkatársai hisznek ilyen organikus fejlődés modelljében és sok nagyszerű elemzésük mellett sem számolnak a jelen társadalom adottságaival, E MODELLEK APOLITt- KUSAK ÓHAJTANAK LENNI, de ezt úgy oldiá.k meg, hoev a szocialista országok e téren elért' sikereit nem bírálják, hanem nem vesznek róla tudomást. Nem látják, hogy az ember társadalmi lény. akh-e ilyen vonatkozásban a társadalompolitika és nem az utópia a mérvadó. 1975-ben készült a FAO előrejelzése. amelyben a szocialista országok sok javaslatát is elfogadták. Ez az első szempontokat illetően reális világélelmezési terv. de a közbejött gazdasági világválság és háborús ijesztgetések miatt sok módosításra szorul. Fő érdeme, hogy észreveszi az élelmezés meteorológiai, talajtani, társadalmi és politikái szempontjainak összejátszását a kérdések megoldásában és az akkori helyzetből levont következtetéseket csak a 80-as évek végéig vetíti ki, hiszen a további fejlődés ma még beláthatatlan és akkor megjn- kább az volt. UÜl;* Belátja, h. hógy az élelmiszerkereslet a fejlett országokban is a lakosság szükségletei mellett egyes társadalmi rétegek keresetétől függ. Az elmaradt, fejlődő, országokban a kereslet szinte teljesen a fizetőképesség függvénye. Megállapítja a lakosság szaporodásának jövőbeli százalékos ütemét a különböző Világrészeken, felméri a segélyezésre szánható tartalékokat. Belátja, hogy egyes fejlődő országokban fontos állásokat betöltő mezőgazdasági vezetők alig tudnak olvasni és hazájuk agrárgazdasági helyzetéről alig van fogalmuk. Nagy súlyt helyez az agrármérnökii képzésre az elmaradt országokban és tömegesen fogad kiképzésre a fejlett országokban tervező mérnököket és végrehajtó technikusokat. E téren is a szocialista államok példáját komolyan veszi. Kísérletezik a hulladékhalak és algák bevonásával a fehérjehiány leküzdésében. Nagy számítógépes apparátussal állapítja meg, hogy hol. milyen segítségre lenne szükség. 1976-ban A NOB EL-DlJAS TIMBERGEN VEZETÉSÉVEL a Római Klub RIO jelentése még tovább fejlesztette az előbbi elveket, Ki jelentette, hogy a se- gé’vek csak ideiglenesen enyhítik az éhséget és 3 FAO-tervek továbbfejlesztésével minden elmaradt ország önellátására dolgozott ki megoldásokat. Ezekben a népből kitanított szakértők és a fellett <v*s7á»ok szaktanácsodéi egyaránt döntő szerepet kannak és lassan saját lábukra állítják az éhező országokat. A földreform, a beszerző és tanácsadó szövetkezetek, valamint az emberi-, társadalmi- és politikai vonatkozások: az eddiginél nagyobb szelepet koptak. Eevuttal regionális központi tájban kutatóintézeteket állítottak fel a típusos, trópusi és sivatagi területek termésnö- veiésének megoldására, a talaj termékenységén “k növelésére, a vízellátás új útiéira és a nö- vénwédelem kiemelt helyi gondjainak felszámolására. (Folytatjuk)
