Evangélikus Élet, 1984 (49. évfolyam, 1-53. szám)

1984-08-12 / 33. szám

Vidáman, BrömmeS és elkötelezetten Az ifjúsági előtalálkozó eseményeiből Színes kavargás, az idősebbek számára 'talán szokatlan ritmusú, áhítatos dallamok, még alig megszokott istentiszteleti alkal­mak és elmélvülten komoly esz­mecserék iellemezték azt az ifjú­sági összejövetelt, amely a Lu­theránus Világszövetség nagy­gyűlésére való előkészületek je­gyében zajlott le. AZ ÖSSZEJÖVETEL SZÍNHE­LYE a Budapesti Műszaki Egye­tem „E” épülete volt. ahová jú­lius 12—20. között. 49 országból, több mint háromszáz evangélikus fiatal, idősebb szakértő és öku­menikus vendég gyülekezett egy­be. A résztvevők negyvenöt szá­zaléka jött a szocialista országok evangélikus egyházaiból, s hazán­kat mintegy negyvenen képvi­A FIATALOK ISTENTISZTE­LETTEL kezdték el munkájukat, amelyet a Deák téri templomban tartottak — felejthetetlen körül­mények között. Az igehirdetői szolgálatot dr. Hafenscher Ká­roly látta el. és a közös éneklés — gitár- és hangszerkísérettel — még a késő esti órákban is foly­tatódott a templom belső udva­rán. mintegy szimbolizálva a konferencia meghatározó gondo­latát: Krisztusban a jövő már itt van. A KONFERENCIA ELSŐ MUNKANAPJÁN, pénteken, a köszöntések sorát dr. Polinszky Károly, a Műszáki Egyetem rek­tora nyitotta még. kifejtve &&1 a reményét, hogy a patinás eeve- temi városrész, ahol összegvüle- keztek. jó inspirációkat fog adni a hasznos tanácskozásokhoz. Dr. Káldv Zoltán, egyházunk püspök-elnöke. köszöntésében hangsúlyozta: ..A vendéglátó ma­gyar evangélikus egyház nevé­ben nagy várakozással és biza­lommal köszöntőm mind a hat kontinensről megjelent fiatalo­kat. Egész egyházunk nagy öröm­mel látja vendégül a Nagygyű­lést megelőző ifjúsági találkozót, amely a maga nemében az első ilyenfajta ifjúsági találkozó Ke­let-Európábán. Az ismételten emlegetett "-vas­függöny-“ mögé jöttek. De hi­szem, hogy azt tapasztalták, hogy ez a »-vasfüggöny« régén leom­lott. vagy olyan lyukassá lett. hogy mindenki átjöhet rajta északról és délről. Keletről és nyugatról, s így gyakorlatilag már nem is létezik. Mindig nyi­tottan várjuk önöket, nemcsak határainkat nyitjuk meg önök előtt, hanem szíveinket, ottho­nainkat és gyülekezeteinket is. Egy olyan időszakban vannak itt. amikor feszültségek vannak a vi­lágban. elsősorban Nyugat és Ke­let között. Az önök jelenléte a mi országunkban jelezheti és jel­zi a Krisztusban való megbékélés egységét.” Dr. Anza Lema. a Lutheránus Világszövetség' főtitkárhelyettese (Tanzánia), átadva az LVSZ kö­szöntését. kiemelte: „...a Lu­theránus Világszövetség számára igen fontos ez a találkozó. Re­méljük. hogv önök hozzá iárul- nak ahhoz, hogy a nagygyűlésen megértsük az önök szerepét. ... fájdalmas egyenlőtlenségek vannak a világban, ezeket meg kell szüntetni, meg kell változ­tatni. s így kívánok önöknek őszinte véleménycserét.” Ernőd Péter, a Magyar Ifjúság Országos Tanácsának elnöke, e tanács nevében köszöntötte az if­júsági gyűlést Beszédében ki­emelte. hogy Magyarországon az alkotmány biztosítja a lelkiis­mereti szabadságot és törvény rögzíti az ifjúság jogait és köte­lességeit. Az eoész magyar ifjú­ság saját vendégének tekinti az LVSZ ifjúsági gyűlésének részt­vevőit. s ez a békében született s felnövekedett generáció béké­ben és barátságban akar élni minden néppel. Közösségépítés: e szóval lehe­tett jellemezni az esti kötetlen, a kommunikációs megértés nehéz­ségeit karikírozó. zenével és egy neves svéd együttes énekszámai­val egybefogott együttlétet. JÜLTTTS 14-ÉN A7. ÜLÉS EL­SŐ FŐELÖADÁSÁT Harald Brettschneider drezdai ifjúsági lelkész (NDK) tartotta „A béke és az igazságosság témáról”, kü­lönös tekintettel a Kelet—Nyu­gat, kapcsolatokra. Részletesen elemezte a Kelet és Nvugat kö­zötti gazdasági, politikai, ideoló­giai eltéréseket, maid aláhúzta a személyes felelősségvállalás fontosságát: hűségünk az evan­géliumhoz arra kényszerít ben­nünket. hogv az élet szolgálatába álljunk. Kifejezte reményét, hogy a keresztyén fiatalok mun­kálkodni fognak az egész embe­riség életét veszélyeztető nuk­leáris fegyverek gyártásának és telepítésének megszüntetéséért. Előadását élénk vita követte, amelyben elsősorban a fejlődő országokból jött küldöttek gya­koroltak kritikát egyes, a politi­kájukkal. gazdasági gyakorlatuk­kal a ..harmadik világnak” oly sok kárt okozó nyugati országok fölött. A DÉLELŐTT MÁSODIK RÉ­SZÉBEN a különböző társadal­mi rendszerekben élő fiatalok keresztyén bizonyságtételéről szólott. Muna Issa (Jeruzsálem) és David Perry (USA) az egyik (nyugati) részről, dr. Julio Filo (Csehszlovákia), a szocialista or­szágokban élő fiatalok részéről, volt az előadó. Az este „regionális vásárral”, azaz: a fiatalok által elkészített, országaikat, kontinensünket be­mutató kis kiállítással és sok énekkel, zenével zárult. A VASÁRNAPOT, illetve an­nak nagyobb részét, a külföldi fiatalok 36 budapesti és Buda­pest környéki gyülekezetben töltötték el, ahol istentisztelete­ken vettek részt és megismer­kedhettek a gyülekezetek tagjai­val. főleg azok fiatalságával. Az este „Az ifjúság szerepe az egy­házban és a társadalomban" fő­téma jegyében zajlott le, amikor is mozgalmas jelenetekben, és kü­lönféle kifejezési eszközökkel mondták el a fiatalok a maguk sajátos véleményét. Dr. Allan Boesak, dél-afrikai református lelkész, a Reformá­tus Világszövetség 1982 óta el­nöke, hétfőn reggel kezdte btb- lia-tanulmány sorozatát. Az első napon 1 Móz 37.1—11.18—19 alapján arról az „isteni, álomról” beszélt, amelynek megvalósulá­sa, illetve megvalósítása oldhatja csak meg „a kicsinyek, a szegé­nyek” ma reménytelennek látszó helyzetét. Biblikus okfejtését ko­moly- politikai elkötelezettséggel párosulva szólt arról a remény­ségről. melyeknek valóraváltása megoldhat ja azokat a súlyos gaz­dasági-politikai-társadalmi prob­lémákat. amelyek elsősorban a fejjődő országokat sújtják. Az egyháznak részt kell vennie az „álmok” megvalósításában, mert Isten az. aki Jézus Krisztus ál­tal létre akarja hozni az ő or­szágát. az igazságosság és a béke világát. Aruna Gnanadason evangéli­kus tanárnő, a Indiai Keresztyén Tanács tagja, a „Dél” nevében fejtette az India lakosságának mintegy 2,6 százalékát kitevő ke- resztyénség kritikus álláspontját. Előadásában kiemelte, hogy a világ „betegségét” nagyban sú­lyosbítja a déli régiók gazdasá­gi-kulturális kiszolgáltatottsága, az élelmiszer segélyek megalázó volta, a nemzetközi pénzforga­lom igazságtalan struktúrája, a multinacionális vállalatok káros tevékenysége, a helyi uralkodó osztályok politikája és a világ­méretű fegyverkezés. A Délnek — mondotta — ezért nagyobb önállóságra kell törekednie. Az előadást követő élénk vita Az ifjúsági világgyűlés elnökségi asztala és megbeszélés során számos fel­szólaló tette fel kérdését, első­sorban az igazságosabb társadal­mi-gazdasági rend problémáira vonatkozóan. A megbeszélés so-i rán napirendi változtatás is szü­letett: az összejövetel azt hatá­rozta el, hogy a csoportmegbe­szélések egy része helyett ple­náris üléseket tartanak, amelye­ken megvitatják a béke és igaz­ságosság , nyugtalanító kérdéseit, különös tekintettel Dél-Afrikára és Latin-Amerikára vonatko­zóan. Ezzel ki is alakult az egész ifjúsági összejövetel súlypontja. A KEDDI NAPON dr. Allan Boesak folytatta biblia-tanul­mány sorozatát. Ezúttal nagy te­ret szentelt a dél-afrikai apert- heid politika teológiai kérdései­nek. „Az egyház semmit sem tett az erőszak ellen, az Afrikában mindenütt uralkodó strukturális erőszakot nem akadályozta meg vagy nem gyűrte le. hanem egyenesen igazolta annak létjo­gosultságát” — mondotta a töb­bi között. A délelőtt főtémája „A fér­fiak és a nők közötti partnersé­gi kapcsolat” volt. Küldöttek Hong-Kongból. a Fülöp szige­tekről. az NSZK-ból és az USA- ból fejtették ki e témához kap­csolódó. társadalmi rendszere­ként eltérő véleményüket. AZ ESTE FOLYAMÁN az if­júsági összejövetel résztvevői ta­lálkoztak a magyar fiatalokkal, akik az ország különböző gyüle­kezetéből mintegy háromszázan jöttek el erre az alkalomra. Az ősagárdi fiatalok bemutatták Győri János Sámuel „Feltámadás oratóriumát”. (Győri János Sá­muel egyházunk életéről szóló amatőrfilmje is bemutatásra ke­rült az egyik délután folyamán.) Az est további részében a Sebő együttes adott műsort, amelynek keretében magyar népi tánco­kat is tanítottak a külföldi fia­taloknak. „Mit tehet a keresztyén em­ber?” — tette fel a kérdést dr. Allan Boesak a szerdai biblia­magyarázatában. Isten Krisztus­ban nyilatkozott meg előttünk, aki megáldja a szegényeket, aki arra tanít bennünket, hogy sze­ressük az ellenséget, aki eljutott a végső engedelmességig, a ke­resztig. Mi féltékenyen őrizzük a személyes önállóságunkat, ám a Biblia arra tanít: Jézus Krisztus azért jött. hogy ledöntse az em­bereket elválasztó falakat. A sze- retetre vonatkozóan kifejtette: „a szeretet nem édeskés dolog és nem tűrheti el az igazságtalan­ságot”. A váratlan, véres dél­afrikai események miatt idő előtt hazautazásra kényszerült dr. Boe­sak megrázó szavakkal búcsúzott el az őt sokáig felállva ünneplő fiataloktól. A NAP FOLYAMÁN ELKEZ­DŐDÖTT az összejövetel ajánlá­sainak, jelentéseinek megfogal­mazása. Az LVSZ Végrehajtó Bi­zottságának tagjai — élükön Ki­bíró elnökkel. Mau főtitkárral és Káldy Zoltán püspök-elnökkel — az este folyamán kötetlen program keretében találkoztak az ifjúsági találkozó résztvevőivel. A csütörtöki napon folytató­dott és befejeződött az írásos ie- lentésék és ajánlások megfogal­mazása s ezek során olyan do­kumentumok kerültek elfogadás­ra. amelyek összefoglalták az előadások, az eszmecserék leglé­nyegesebb mondanivalóit. A NAGYGYŰLÉST MEGELŐ­ZŐ IFJÚSÁGI ÖSSZEJÖVETEL istentisztelettel zárult, s a kül­földi résztvevők július 20-án, pénteken hajókirándulást tettek Visegrádra, ahol a környék ne­vezetességeit tekintették meg. Hogy még mi minden történt ezen a vidámságot, örömet és ugyanakkor komoly felelősséget sugárzó héten, arrói a továbbiak­ban a magyar résztvevők fognak beszámolni az Evangélikus Élet olvasóinak. Vámos József Szekfű Gyula Betlen Gábora NAGYON ÉRDEKES ÉS TANULSÁ­GOS KÖNYVET adott mintegy fél esz­tendővel ezelőtt a Helikon Kiadó a tör­ténelmet kedvelő olvasók kezébe. Érde­kes a könyv, elsősorban az írója miatt. Szekfű Gyula a Horthv-korszak legjele- lesebb történésze, tudós egyetemi tanár, akitől a politika sem volt idegen. Nem egv művével például „A száműzött Rá­kóczi” cíművel valóságos vihart kavart, mivel a nagy fejedelem legendássá ma­gasztosult alakját emberközelből szem­lélte. s láttatta. Mivel az igazságot ke­reste és tisztelte nemcsak a vizsgálat tár­gyává tett múltban, hanem saját korá­ban is. szembefordulva az uralkodó rendszerrel a Márciusi Front egyik meg­határozó tényezőiévé vált. A háború után polgári demokratikus Magyarorszá­gunk követi tiszttel becsülte meg bátor kiállását. Alakját, életművét mégis. ”zin- te napjainkig viták övezték. 1955-ben bekövetkezett halála óta ez a műve — egvik legjobb alkotása — az első, ami megjelent, s így a kései nemzedékeknek a számára is hozzáférhetővé vált. Érde­kes ez a könvv azért is. mivel szerzője buzgó katolikus, aki azonban szakítani akart és tudott is a Bethlen-rajongó és Be*hlen-gvülölő szélsőségekkel, s való­ban »árgvilagos nortrét festett történel­münk pevik legnagvnhb egyéniségéről. a buzgó református erdélyi fejedelemről. NFM VOLT KÖNNYŰ DOLGA. Beth­len Gábor ugvanis esés-»' életével és po­litikájával szinte kihívja maga mellett, vagv masa ellen az indulatokat. Szekfű úgy kerüli el mindezt, hogy a politikust és államférfit mutatja be. olyan embert, kinek még önzésé is magasabb érdeke­ket szolgál: a szerencsétlen, darabokra szabdalt Haza javát. Józan önmérsékle­te, általában pontos hírszolgálata, takti­kai manőverei, tárgyalókészsége különö­sen akkor válnak lenyűgözőekké, ha az összefüggések is világosak: az például, hogy korának szinte valamennyi állam­vezetője mennyi délibábot kerget, meny­nyiszer vesz készpénznek megalapozat­lan helyzetelemzéseket, s mennyiszer ke­rül ennek következtében szorult, esetleg éppen visszafordíthatatlanul tragikus helyzetbe. Olyan Erdélyt örökölt, mely az enyészet küszöbére érkezett a kicsi­nyes és értelmetlen pártharcok és a Habsburg uralkodók ismétlődő beavat­kozásai nyomán, a török fenyegető „vé­dőőrizetében”. Páratlan zsenialitással néhány éven belül nemcsak rendet te­remtett odahaza, hanem tekintélyt is szerzett magának és eddig teljesen je­lentéktelen országocskájának Európa szerte, az „ős-ellenfél” Habsburgokat meg nem ritkán a pánik határára sodor­ta: Felismerte, hogy az ország egyesíté­sére sem Ferdinánd. sem ő nem képes, kevés hozzá az erő: megerősítetté hát országát annyira, hogy lakói a kor. adta lehetőségekhez képest megérezzenek va­lamit a biztonságból. Nem tudta kivívni a protestánsok szabad vallásgvakorlatát a MaPvar Királvság területén, de anv- nvit elért, hogv fékezte az üldözést, és mérsékelte a katolikus klérus mohó res- tauráéiós törekvéseit. Feiedelmi udvár- tartásq volt Cl vul a feh érvámtt de nem merült ki amhícióia holmi üre= pottipa-. kedvelésben. Patrónusa volt egyházának, magas fokra fejlődött uralkodása idején a gyulafehérvári kollégium, s a szelle­mi élet pezsgése általánosan érzékelhe­tővé vált. Jóleső érzéssel olvassuk mind­ezt Szekfű előadásában, különösen is azért, mert stílusa a legkényesebb szép­írói normáknak is megfelel. VANNAK AZONBAN OLYAN SZEM­LÉLETI HATÁROK, melyeket még Szekfű sem tud átlépni. Ügy tűnik, hogy az az alapszempont, melynek segítségével olyan nagyszerűen el lehetett kerülni a „pártos” Bethlen- kép rajzolásokat, nevezetesen, hogy min­denben a „politikumot” fedezi fel, mint a fejedelem tetteinek és terveinek moz­gatórugóját, ez helyenként visszájára fordul. Például ott, ahol a Királyi Ma­gyarország, s annak túlnyomóan protes­táns (evangélikus) lakói felszabadításá­nak kísérletéről szól. A „preventív hábo­rú”, az agresszív szándékokat leplező „megelőző csapás” kimódolt tervét tulaj­donítja Bethlennek. Ebben a koncepció­ban ráadásul csak mellékszempontként, mi több: propagandaszólamként jelent­kezik az úgynevezett „vallási kérdés”. Szekfű rendező alapelve, melynek segít­ségével általában oly sikeresen mutatja be Bethlent, mint államférfit, ezen a ponton túlságosan merevnek bizonyult. Mert a Habsburg-hatalom valóban meg­erősödött, különösen a Bethlennel szö­vetkezett csehek katasztrofális fehérhe­gyi csatavesztését követően, s ezzel pár­huzamosan egyre támadóbbá vált a ka­tolikus restauráció is. így nem a jövő fenyegetései ellen, hanem már a leien növekvő reális veszélyei ellen kellett hadba szállni. Értelmetlen is lett volna „megelőző csapásról” álmodozni ott és akkor, ahol és amikor csak egyet lehe­tett immár tenni:, menteni, ami még menthető. És Bethlen ezt is tette, si­kerrel. Az is bizonyos, hogy ha összehasonlít­juk^ Királyi Magyarország vallási álla­potát Erdéllyel, nem tudunk „egyenlősé­get” felfedezni. Elvitathatatlan tény, hogy a Habsburg-uralom alatti területe­ken állami támogatást élvező protestáns­üldözés folyt akkor is. amikor elsöprő többségben éltek ott a Rómától elfordult hívek; ezzel szemben az Erdélyben, a XVI. század közepén megalkotott tör­vény a három vallás (református, evan­gélikus és katolikus egyenlőségről), majd kiegészítve a negyedikkel (unitárius), olyan tett volt, amelynek alig találni párját a XVI. század Európájában. Per­sze. a szabadság nem érvényesült abban az értelemben, mint ahogy az manap­ság érvényesül, de a különbség így is szembeszökő. SZEKFŰ NAGY MŰVÉT a szerző szü­letésének centenáriuma alkalmából ad­ták ki újra. Tisztelgő gesztus is ez egy olyan ember és tudós előtt, aki ember­ként is. tudósként is az igazságot keres­te. s amit felismert belőle, vagy annak vélt, azt bátran képviselte. A könyvet becsukván mi is azt érezzük, ez a tisz­telgés indokolt, annak is, aki így tudott írni, és annak is, aki így tudott élni. id. Magassy Sándor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents