Evangélikus Élet, 1984 (49. évfolyam, 1-53. szám)

1984-07-01 / 27. szám

Az Országos Béketanács

Az Egyházközi Békebizottság határozata

Egyházközi Békebizottságának közgyűlése

Június ötödikén, a budapesti és megyei tagozatok képviselőinek részvételével tartotta első országos közgyűlését az OBT Egyházközi Békebizottsága.

DR. BARTHA TIBOR PÜSPÖK. a Békebizottság elnöke tartott előadást „Békeszolgálatunk időszerű feladatai” címmel. A telógiai alapokat emlékezetbe idéző, elemző és átfogó előadás többek között hangoztatta: „Egyházaink, vallási közösségeink számára a háború elhárításáért folyó erőfeszítés hitből fakadó elkötelezettség . . . Felismertük,

hogy a béke megmentéséért folyó fáradozás együtt kell járjon a társadalmi igazságosság érvényesítésével. A í magyarországi egyházak esetében ez a felismerés a hazai társadalmi átalakulás elfogadásában, majd támogatásában nyilvánult meg... 35

év telt el a béke-világmozgalom

telmű álláspontot képviselnek — társadalmunk békeszolgálatával összhangban —■ amikor is a fegyverek, elsőrenden a nukleáris fegyverek azonnali és feltétel nélküli, megszüntetését és kiiktatását követeli. A béke és a társadalmi igazságosság összefüggése nem jelentheti a nukleáris leszerelés feltételekhez kötöttségét. A világméretű osztályharc, világnézetek, ideológiák ütközése még hosszantartó történelmi folyamat lesz. Szükséges is, hogy ezek a viták és küzdelmek folytatódjanak. De nem nukleáris fegyverek alkalmazásával. Sőt még konvencionális fegyverekkel

sem! . . . Világunkban senki nem hiszi, miszerint a legfejlettebb kapitalista világhatalom: az

Egyesült Államok tfátonailag hátrányos helyzetben volna a Szovjetunióval szemben. E kétségben osztozik velünk nyugati hittestmegalakulása óta.- A magyarországi egyházak ... elvi, teológiai meggyőződésük alapján tevékenyen részt vettek társadalmunk és a keresztyének béketörekvéseinek munkálásában . .. Az Ökumenikus Tanács tagegyházainak bizonyságtételét nagymértékben megerősíti a Magyarországi Izraelita Hitközösségeknek és az Unitárius Egyháznak a forma szerinti csatlakozása az Egyházközi Békebizottsághoz... A fent mondottak bizonyítják, hogy az Egyházközi Békebizottságunk tagegyházai nem új utat törve kezdik meg közös munkájukat, mégis, a megalakult új fórum . ,. új lendületet ad és hatékonyabbá teszi eddigi tevékenységünket ... Az Egyházközi Békebi- zoltság megalakulása kifejezésre juttatja a magyarországi egyházak és vallásos közösségek teljes egyértelmű elhatározását: egyesíteni kívánják erőiket. .. nem önző érdekeket, hanem a haza és az emberiség javát kívánják szem előtt tartani... Az Egyház- közi Békebizottság megalakulása jelzi, hogy a tagegyj?ázak fokozottabb mértékben kívánják támogatni társadalmunk béke- mozgalmát..- Arról vagyunk meggyőződve, hogy társadalmunk különcsen szép példáját adja a hazafias és nemzetközi érdekek helyes egyeztetésének, a társadalom békére nevelésének... Mindez magyarázatul szolgál egyházaink törekvéseinek a megértéséhez. amely arra irányul, hogy szorosabbra fűződjenek intézményesebb formában is tagegyházaink és az Országos Béketanács közötti kapcsolatok.” Bartha püspök a továbbiakban rámutatott: „Nem egyoldalúságról van szó, amikor kinyilvánítjuk. hogy társadalmunk béketörekvéseivel egyetértünk, továbbá. amikor úgy ítéljük, hogv a világ békéjét az Egyesült Államok kormányzata fenyegeti” . . . amelynek „katonapolitikáját súlyosan befolyásolják gigantikus nacionális és transznacionális tőkecsoportok érdekei . . . Szeretnénk. ha az Egyesült Államok és szövetségeseik olyan politikát folytatnának, amelyről egyértelműen megállapítható volna, hogy az egész emberiség javát szolgálja ... A magyarországi egyházak és vallási közösségek egyérvéreink sokasága is ... A fegyverkezési verseny minden etap- jának első lépését az Egyesült Államok kormányzata tette meg — kényszerítve ellenfeleit .a felzárkózásra . . . jelenbeli kormányzata erőfölényi’e törekvő politikájával . .. olyan mértékben járult hozzá a fegyverkezési verseny fokozásához, hogy annak spirálja már az űrt is eléri.” Utalva a „Világvallások az élet szent ajándékának megmentéséért a nukleáris katasztrófától” elnevezésű mozgalom tanácskozó testületének idén, április 2—4. napjain Moszkvában tartott értekezletének dokumentumában foglaltakra, Dr. Bartha Tibor hangoztatta: „minden békeszerető embert világszerte joggal tölt el mélységes aggodalom azoknak a terveknek a hallatára, amelyek célja a világűr militarizálása. A fegyverkezési verseny kiterjesztése a világűrre a fegyverkezési hajsza minőségileg új szakaszba lépesét jelentené. Hazug az az állítás, hogy a világűrrel kapcsolatos fegyverek védelmi jellegűek. Sokkal inkább az abszohít katonai fölényt kívánják szolgálni ... az általuk elérni vélt fölény birtokosukat egyenesen csábítaná az első csapás megtételére ... Egy ilyen fölény olymódon lehetne alkalmas az erő- egyensúly megbontására, amelynek következményei beíáthatat- 1 aprók és végzetesek lehetnének.” Ezért — jelentette ki Bartha püspök — nagy fontosságú az a felhívás, amelyet a Varsói Szerződés tagállamai intéztek a NATO-államokhoz: „vállaljanak kölcsönösen szerződés formájában kötelezettséget: nem alkalmaznak egymás ellen sem nukleáris, sem hagyományos fegyvert ... nem használnak elsőként katonai erőt... A fenti . . . vállalások új légkört teremthetnének földrészünkön, hozzájárulhatnának a bizalom építéséhez. Az előadó megemlékezett méo a fasizmus negyven évvel ezelőtti áldozatairól, az Egyházközi Békebizottság és a katolikus békemozgalom együttműködéséről, végül a Békebizottság munkatervének kérdéseivel foglalkozott.

A BÉKEBIZOTTSÁG MUNKATERVÉT, amelyet, a tanácskozás egyhangúlag elfogadott, dr. Aranyos Zoltán zsinati tanácsos,

a szervezet főtitkára terjesztette elő. Az előterjesztés hangsúlyozta: a munkaterv mindenekelőtt az alkotó vallásfelekezetek megelőző gazdag társadalmi és békeszolgálati hagyományaira épít, ezeket kívánja összefogni és hatékonyabbá tenni. Szolgálni kívánja továbbá a békeszolgálat elvi teológiai alapjainak közös továbbmunkálását, az OBT és j HNF tevékenységének támogatását, az együttműködést helyi szinten is a katolikus békemozgalommal, valamint az ifjúság hazafias és békére nevelését. A közgyűlést köszöntötte Sebestyén Nándorné, az OBT elnöke, aki felszólalásában hangoztatta: „Az OBT és a magyarországi egyházak együttműködésének gazdag hagyományai vannak... Az egyházközi Békebizottság s annak budapesti és megyei hálózata létrejöttével az egyházak békeszolgálata még hatékonyabbá válik... A bizottság munkája néhány hónap alatt hazai és nemzetközi elismerést váltott ki és sokoldalúan gazdagítja a magyar békemozgalom tevékenységét.” Az OBT elnöke, az ősszel megtartásra kerülő X. békekonferenciáról szólva hangsúlyozta: „Az országos békekonferencia előkészítésében és megrendezésében számítunk az egyházak, illetve az Egyházközi Békebizottság munkájára, sokoldalú támogatására.” Végül eddigi szolgálatát, hozzájárulását megköszönve, további sikereket kívánt a Békebizottság munkájához.

KÖSZÖNTÖTTE A KÖZGYŰLÉST a testvérszervezet nevében Bíró Imre kanonok, az OBT Katolikus Bizottságának főtitkára, } „a pünkösdi Lélek áradását” kérve a két szervezet együttműködésére, „a közös hivatás kegyelmével” szólva arról a fáradozásról, amelynek célja „megtalálni a mennyei Atya legdrágább ajándékát, a békét” és annak közös szolgálatát. 1

A közgyűlés beható és élénk j eszmecsere keretében vitatta meg az elnöki előadmányt, a hozzá fűződj határozati javaslatot, va- j Inmint a Békebizottság munkatervét. Ennek során felszólalt Arató Ferenc református egyházkerületi főjegyző, a Hajdú-Bi- Jiar megyei bizottság elnöke, dr 'Salgó László főrabbi, alelnök Táborszky László evangélikus esperes, a Békés megyei, Szénási Sándor református esperes, a Fejér megyei, Nemeshegyi Zoltán baptista lelkész, a Somogy megyei és Benkö György református esperes, a Borsod megyei bizottság elnöke.

A közgyűlés köszöntötte Lacz- koczski János nyugalmazott baptista egyházelnököt magas kormánykitüntetése 'elnyerése alkalmából. valamint az elnökségi tanács tagjai sorába kooptálta dr. Szigeti Jenő újonnan megválasztott hetednapos adventista egyházelnököt. Áldáskívánó jókívánsággal köszöntötte a közgyűlés Kürti László református püspököt, Gaál Botondot, a Református Gimnázium igazgatóját, a debreceni Református Kollégium helyettes főigazgatóját, dr. Bakos Lajost, a Magyar Izraeliták Országos Képviseletének al- elnökét és Dobner Béla baptista lelkészt, abból az alkalomból, hogy kiemelkedő békeszolgálati szolgálataikért az Országos Béketanács kitüntető jelvényét nyerték el.

A KÖZGYŰLÉS MEGERŐSÍTETTE a budapesti és megyei bizottságok tisztségviselőit és határozatot fogadott el, amelyet külön. közlünk.

Megjelent a közgyűlésen Sar- kadi Nagy Barna, az • Állami Egyházügyi Hivatal általános elnökhelyettese, dr. Molnár Béla, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára, Barabás Miklós, az Országos Béketanács főtitkára, Bai László, az Állami Egyházügyi Hivatal protestáns főosztályának vezetője és helyettese, Kovács András, valamint Sándor István, az OBT ügyvezető elnökségének tagja.

A közgvűlés — amelyet dr. Bartha Tibor a 100. zsoltár felolvasásával nyitott meg — az elnöki zárszó után az ároni. majd az apostoli áldás elhangzásával ért véget.

1. Az Egyházközi Békebizottság — első közgyűlésén — köszönetét fejezi ki az Országos Béketanácsnak azért a készségért, amellyel létrejöttét fogadta és működését már eddig is hathatósan támogatta: valamint a Hazafias Népfrontnak azért a segítségért, amelyet a Békebizottság fővárosi és megyei tagozatainak megszervezéséhez nyújtott. A maga részéről is megismétli készségének kifejezését az együttműködés elmélyítésére szocialista társadalmunk építése és a béke szolgálata érdekében.

2. Az Egyházközi Békebizottság őszinte örömének és megelégedésének ad kifejezést afölött, hogy az OBT Katolikus Bizottságával való testvéri együttműködés keretében kerülhetett megrendezésre a magyarországi egyházak és vallásfelekezetek első országos találkozója a hazáért és az emberiségért hordozott felelősség jegyében. Reménységének ad kifejezést atekintetben, hogy a két testvérszervezet a HNF és az OBT keretében még jobban elmélyíti és gyümölcsözővé teszi közös szolgálatát országunk, népünk és az emberiség javára. A Bizottság javasolja elnökségének, hogy e találkozó anyagát tartalmazó kiadványt bocsássa a helyi tagozatok, valamint a felekezetek lelkészeinek és gyülekezeteinek rendelkezésére.

3. A Békebizottság mély megindultsággal emlékezik meg a fasizmus áldozatairól és testvéri együttérzéssel osztozik az izraelita hit- közösségnek a negyven évvel ezelőtti események fölötti gyászában. Egyidejűleg kifejezi ama reménységét, hogy soha többé nem ronthatja meg az emberi együttélést a fasizmus, és hasonló szégyen nem ismétlődik meg az emberiség életében,

4. Az Egyházközi Békebizottság örvendező áldáskívánással köszönti budapesti és megyei tagozatainak megalakulását, a bizottságok tagjait és tisztségviselőit. Szolgálatukhoz sok sikert és kiemelkedő eredményeket kíván.

5. Az Egyházközi Békebizottság őszinte örömmel üdvözli az OBT 1984. évi munkaprogramját. A magáénak ismeri fel és tekinti az abban foglalt célkitűzéseket, s a maga részéről is odaadással és hűségesen kívánja azokat szolgálni. Kéri a helyi bizottságokat és az alkotó vallásfelekezetek lelkészeit s a gyülekezetek hivő népét, részvételükkel, hozzájárulásukkal támogassák a program megvalósulását.

6. Az Egyházközi Békebizottság egyetértéssel fogadja és támogatásáról biztosítja a „Világvallások az élet szent ajándékának megmentéséért a nukleáris katasztrófától” elnevezésű mozgalom tanácskozó testületé április 2—4. napjain tartott kerekasztal-konferenciá- jának dokumentumaiban foglaltakat. Különösen is azokat a megállapításokat, amelyek a világűr militarizálásának veszélyére mutatnak rá. Megengedhetetlen az olyan egyoldalú katonai fölényre törekvés, amely gátlástalanságra, kalandor lépésre csábíthatja e fölény birtokosát, abban a hiedelemben, hogy a támadót nem érheti ellencsapás. A vallásos emberek békeszolgálatának fontos része a közvélemény tájékoztatása a világűr militarizálásában rejlő veszélyekről, valamint az emberiség mozgósítása annak érdekében, hogy erre ne kerülhessen sor. hanem a világűrben valósuljon meg az emberiség békés együttműködése minden ember javára és boldog jövőjének biztosítására.

7. E nemes célkitűzések érdekében nagyfontosságú a Varsói Szerződés tagállamainak a közelmúltban a NATO-országokhoz intézett javaslata-, amely kezdeményezi, hogy kölcsönösen szerződés formájában vállaljanak kötelezettséget: nem alkalmaznak egymás ellen elsőként sem nukleáris, sem hagyományos fegyvert, vagyis: elsőként egyáltalán nem alkalmaznak katonai erőt. Egy ilyen megállapodás döntő lépést jelenthetne a bizalom építése, a biztonság, az enyhülés és a leszerelés útján. Ilyen reménységgel és elvárással, tekint az Egyházközi Békebizottság az Európai Biztonsági és Együttműködési- Konferencia résztvevőinek Stockholmban ülésező tanácskozására.

8. Az Egyházközi Békebizottság kifejezi azt a készségét és szándékát. hogy minden erejével támogatja társadalmunk és kormányzatunk, valamint a szocialista országok következetes békepolitikáját és ugyanerre buzdítja a Békebizottságot alkotó vallásfelekezetek minden tagját.

Budapest, 1984. június 5.

KEVESEBBET AUTÓZZANAK AZ EGYHÁZI MUNKÁSOK AZ NDK-BAN!

Kevesebbet autózzanak az egyházi munkások a Német Demokratikus Köztársaságban szolgálati és magánügyben egyaránt! Egyházi munkások egy csoportja tette közzé ezt a felhívást az NDK-ban. A felhívás első aláírói között van Gottfried Forck, berlini püspök, Heinrich Ratke schwerini püspök, Heino Flacke erfurti prépost, valamint Hans-Peter Gensichen, a wittenbergi egyházi kutatóintézet vezetője.

A felhívás szerzői szerint az NDK-ban az energia-, és a környezetprobléma „olyan súlyos, hogy megoldása érdekében a legkisebb lépést is meg kell tenni”. „Társadalmi szolidaritás lenne, ha az egyház önként betagolódna az energia-takarékossági mozgalomba, amit állami intézmények és üzemek már jó. ideje folytatnak.” Ugyanezt a célt szolgálja a keresztyének által indított „Mobil ohne Auto” (mozogjunk autó nélkül!) mozgalom, amit június első hétvégére hirdettek meg.

A felhívásban az egyházak kérik az egyházi munkásokat, vizsgálják felül, nem lehetne-e fokozatosan csökkenteni' a szolgálati autóutak számát. Javasolják továbbá, hogy a következő két évben tíz százalékkal kevesebbet benzinjegyet adjanak ki az egyházi intézmények. (epd) — S.

GYSI EGYHÁZÜGYI ÁLLAMTITKÁR A MARXISTÁK ÉS KERESZTYÉNEK KÖZÖTTI PÁRBESZÉDÉRT

Klaus Gysi, a Német Demokratikus Köztársaság egyházügyi államtitkára hangsúlyozta, hogy állandósítani kell az állam és az egyház közötti párbeszédet. Erről tudósít a „Mecklenburgische Kirchenzeitung” c. egyházi lap. Gysi állarhtitkár a mecklenburgi tartományi egyház és a Hazafias Népfront egyik közös gyűlésén arról beszélt, hogy 35 évvel az államalapítás után most már arra kell törekedni, hogy az állam polgárai hazájuknak tekintsék a Német Demokratikus Köztársaságot. Ehhez a történelmi ismeretek elmélyítésére van szükség. Az iskolai történelemkönyveket most ebből a szempontból dolgozzák át. Az 1983. évi Luther-jubileum nagyban hozzájárult ahhoz, hogy jobban megértsék a történelem örökségét — mondta többek között az államtitkár.

Luther közös tisztelete az államtitkár véleménye szerint azt is megmutatta, „hogy az állam és az egyház együttmunkálkodására sokkal több lehetőség van. mint ahogy azt eddig gondolták”. Különösen a protestáns egyházak szolgálata számára van sok lehetőség egy szocialista államban. Az egyházi lap beszámol' arról is, hogy az államtitkár szerint éy,yes békecsoportok működése problematikus és veszélyes, mert ezek a békecsoportok „gyakran tárgyi ismeretek nélkül türelmetlenül gyors és látványos .eredményeket szeretnének elérni”. Az államtitkár felhívta az egyházakat, tegyenek meg mindent, hogy ezek a különböző csoportok az ország közös békemozgalmába tagozódjanak be, és itt végezzék aktivitásukat, (epd) — S.

A Békebizottság ülése. — Dr. Aranyos Zoltán előterjeszti a munkatervet