Evangélikus Élet, 1984 (49. évfolyam, 1-53. szám)
1984-06-10 / 24. szám
Bemutatjuk a világ evangélikus egyházait ÄHl VASÁRNAP IGEJE Pünkösdi tudnivalók 4 Mózes 11,24—29 Evangélikusok Csehszlovákiában Északi szomszédunknak, a cseh és szlovák szocialista köztársaságból álló szövetségi államnak a jelenlegi vallási viszonyait két történelmi tény határozza meg. Az egyik, hogy ezen a területen Húsz János munkásságával már száz évvel a lutheri reformáció megindulása előtt elkezdődött az egyház reformációja. Ezzel magyarázható, hogy ezen a területen is a 16. század végére a lakosság túlnyomó többsége a reformáció híve lett. Mivel azonban a mai Csehszlovákia egész területe abban az időben a Habsburg birodalomhoz tartozott, az ellenreformáció a reformáció egyházait csaknem teljesen megsemmisítette. Az ország 15 millió lakosának ma alig tíz százaléka protestáns. A csehszlovákiai protestantizmusnak külön színe, hogy evangélikusok, reformátusok, baptisták és metodisták mellett van egy uniált egyház is, „a cseh testvérek evangélikus egyháza”, amely a cseh reformátusok és evangélikusok egyesülése (1918). Ezen kívül huszita hagyományokat őrző három testvérközösség is működik. A közel félmillió hívőt számláló „huszita egyház” pedig a cseh nemzeti hagyományok őrzője. Ezért szokták ezt az egyházat „csehszlovák nemzeti egyháznak” is nevezni. Csehszlovákiában a közel félmillió evangélikus két egyház- szervezetben él. Szlovák Evangélikus Egyház Az első világháború végéig ez az egyház a Magyarországi Evangélikus Egyház része volt, s így a közös történelmi múlt és hagyomány ezernyi szállal köt össze bennünket. A kereken négyszázezer lelket számláló egyház — a két csehországi gyülekezetét leszámítva — Szlovákiában él. A második világháború utáni lakosságcsere keretében sok magyarországi szlovák anyanyelvű evangélikus települt át Szlovákiába és hozzájárult az evangélikus egyház megerősödéséhez. Az egyháznak a lakosságcsere után i^ maradtak magyar anyanyelvű hívei, így több gyülekezetben magyar nyelven is folyik az evangélium hirdetése. A Szlovák Evangélikus Egyház szervezeti felépítése hasonló a mi egyházunkéhoz. A Szlovák Evangélikus Egyház is két egyházkerületre tagozódik. A keleti egyházkerület központja Kassán van, püspöke dr. Julius Filo. A nyugati egyházkerület püspöke T). Rudolf Kostial Zólyomban székel. Dr. Ján Michal- ko egyetemes püspöknek nincs egyházkerülete. Az egyetemes egvház ügyeit és külügyeit intézi. A Szlovák Evangélikus Egyháznak 15 egyházmegyéje van. Az egyház ügyeit minden szinten az úgynevezett iker-elnökség (lelkész és felügyelő) vezetésével a presbitériumok és a közgyűlések intézik. Az egyház törvényalkotó szerve a zsinat. A lelkészeket a pozsonyi Teológiai Fakultáson képzik. A teológiai hallgatók száma az utóbbi években növekedőben van. Itt tanulnak a jugoszláviai szlovák evangélikus egyház lelkészie- löltjei is. Ösztöndíjasok cseréje révén magyarországi teológusok, vagy fiatal lelkészek, úgy mint nálunk szlovákiai teológusok tanulhatnak, hogy ezáltal is segítsük mindkét részről a nemzetiségek anyanyelvű egyházi szolgálatát. A Szlovák Evangélikus Egyházban 1951 óta nőket is ordinálnak, így több lelkésznő is szolgál az egyházban. A Szlovák Evangélikus Egyháznak van egy kéthetenként megjelenő gyülekezeti lapja (Evanjelicky Posol) és egy havonként megjelenő teológiai szakfolyóirata (Cirkevné Listy). Az egyház néhány évvel ezelőtt jelentette meg a modern szlovák nyelvű bibliafordítást. A modern szlovák nyelvű énekeskönyv szerkesztésén most dolgoznak a szakemberek. Egyházunk és a Szlovák Evangélikus Egyház kapcsolatát régebben a feszültség jellemezte. A második világháború óta kapcsolatunk egyre mélyül és testvéribbé lesz. Ennek egyik jele az is, hogy a Lutheránus Világ- szövetség budapesti nagygyűlésének tanulmányi anyagát szlovák teológusokkal közösen dolgoztuk ki. Sziléziai Evangélikus Egyház Csehország délkeleti részén a lengyel és szlovák határ mentén működik a kereken ötvenezer lelket számláló Sziléziai Evangélikus Egyház. Huszita és lutheri tradíciók egyformán érvényesülnek az egyház életében. A történelem folyamán sok viszontagságon ment keresztül. Volt idő, amikor az Osztrák Evangélikus Egyházhoz, máskor meg a Lengyel Evangélikus Egyházhoz, ismét máskor még a breslaui uniált egyházhoz tartozott. A második világháború óta önálló, független egyház. A 19 gyülekezetben a szolgálatot 22 lelkész végzi. Az egyház vezetője D. Vladislav Kied- ron püspök, aki Cesky Tésin- ben székel. Az istentiszteleteket cseh és lengyel nyelven végzik. Éppen ezért lelkészeiket vagy a pozsonyi fakultáson, vagy a varsói ökuménikus teológiai akadémián képzik. A kis egyház, amelyben igen eleven a gyülekezetek lelki élete, szoros testvéri kapcsolatot tart fenn a szocialista országokban élő evangélikus egyházakkal, így egyházunkkal is. A második világháborúig Csehország nyugati részén, az úgynevezett Szudéta vidéken is élt mintegy 120 ezer evangélikus. Mivel ezek túlnyomó többsége német anyanyelvű volt, a második világháború után Németországba települtek át. így gyakorlatilag ez az egyház teljesen megszűnt. Selmeczi János 99 Erősítsd reménységünket!“ A Szentlélek Isten előtt kitárulkozó szív kérése ez, amelyet 229. énekünk 3. versében találunk. Vallomás arról, hogy gyengének, bizonytalannak, fáradtnak, bágyadtnak érezzük reménységünket. Istentől várjuk lelki megújulásunkat. Ennek a várakozásnak biztos alapja van. Amikor Jézus a mennybe visszatért, tanítványai megrendültén néztek az égre. Isten nem engedte, hogy elmerengjenek a múlt idők emlékein. A jövendőbe indította őket. Két angyal állt meg a tanítványok előtt. Átadták Isten ígéretét: Jézus vissza fog térni a mennyből. ISTEN ÍGÉRETE A JÖVŐBE VETETT REMÉNYSÉGÜNK ALAPJA. A hívásunkra felénk közeledő Szentlélek figyelmünket Isten ígéretére fordítja. Tudatosítja bennünk azt, hogy Jézus Krisztus kereszthalálával és feltámadásával elhárította felölünk Isten jogos haragját és ítéletét. Elnyertük bűneink bocsánatát. Nincs már semmi akadálya annak, hogy Isten üdvözítő munkája befejeződjön az életünkben. Jézus helyet készített számunkra az Atyánál. A jövendő, mint minden ember számára, ezernyi titkot hordoz magában. Isten ezt nem fedi |ei előttünk. Ez sok emberben nyugtalanságot, félelmet, csüggedést ébreszthet. Való igaz, a holnap nemcsak napfényt, örömöt, terveink megvalósulását, az élet boldog élvezetét rejti magában, hanem ma még fel nem ismert betegséget, testünk erejének fogyatkozását, csalódást, fájdalmat és még sok minden mást is magában rejthet. Isten végső ígéretének beteljesedésén még innen vagyunk. Reménységgel várjuk a beteljesedést, az örök életbe való megérkezést. A várakozás számunkra nem a tétlenség ideje. Jézus Urunk példázataiban azokat a szolgákat mondotta hűségeseknek, akik uruk visszaérkezéséig eleget tettek kötelességüknek. Mivel Urunk és Mesterünk tudta, hogy milyen nehéz a hűséges várakozás, ezért biztatott éberségre. Hirdette, hogy visszajövetelének ideje bizonytalan. MIKÖZBEN AZ ISTEN FORMÁLTA JÖVENDŐ FELÉ FORDULUNK REMÉNYKEDŐ SZÍVVEL, benne élünk a jelenben. A Szentlélek ébresztette reménység ad értelmet és lendületet a jelen feladatainak hűséges, lelkiismeretes teljesítéséhez. Azért kérjük és várjuk a Szentlélek bennünk való munkálkodását, hogy fölismerjük Istentől kapott küldetésünket. Isten üdvösséggel megajándékozott gyermeke nem elégedhet meg csak a saját boldogsága keresésével. Nem láthatja élete célját és értelmét a maga készítette tervek jmeg- valósitásában. Nem lehet egyéni reménysége és elképzelése a holnap felöl. Akit Isten üdvösségre elhív, annak tervei megvalósításában feladatot ad. Hívjuk és várjuk a Szentlélek bennünk való munkálkodását, hogy felismerjük Istentől kapott küldetésünket. Nyíljon meg a szemünk az előttünk álló feladatok meglátására. Mozduljon a kezünk, hogy véghez vigyük, amit Isten velünk akar elvégeztetni. Mindenek felett forrósodjon meg a szívünk, teljen meg szeretettel, hogy Isten éltető, megerősítő szeretete keresztül áramolhasson rajtunk mindazok felé, akikhez küldettünk. ISTEN SZENTLELKE MUNKÁJÁNAK ÉRZÉKELHETŐ BIZONYÍTÉKA AZ, hogy a reménységgel, a jövő felőli bizonyossággal telített ember reménységet ébreszt környezetében. Olyan reménységet, amely elűz csüggedést, fásultságot, közönyt, önmagunkkal törődést, egyéni vágyaink teljesítéséért való törtetést. A Szentlélek Istentől ébresztett reménységnek életformáló ereje van. Isten népének küldetésébe beletartozik, hogy mindeneket bizakodó, bölcs terveket formáló, az élet igaz szépségét munkáló reménységre hívjon. Luther Márton „Jövel, Szentlélek Úristen” kezdetű pünkösdi énekének (229 énekünk) minden versszakát a zsoltárokból ismert Halleluja — dicsérjétek az Urat — ismétlődő örömkiáltással fejezte be. Ez az ujjongó örömre hívás bizonysága annak, hogy nem hiába hívjuk segítségül a Szentleiket. Meghallgatja szavunkat. Reménységünkben megerősít. Ferenczy Zoltán NEM ÉRTENÉM PÜNKÖSD NÉLKÜL nagypénteket és húsvétot. De nem érteném az egyház jelenét sem pünkösd nélkül. Ugyanez a megállapítás az egyház jövőjének megértésére is igaz és változatlan igazság marad. A lutheri megállapítás is a tudnivalók területére tartozik, hogy „az egyház a Krisztusban hívők közössége”. Hiba azt gondolni, hogy az egyházban csak hinnivaló van. Talán több a tudnivaló, mint a hinnivaló. Megértetjük-e azt az „anyagot”, amit tanulni kell, amit el kell sajátítani, amit fel kell fogni. Ismeretanyag ez: Jézusról és evangéliumáról. KORSZERŰ ÜZENET EZ.-Talán ellene mond az eddig leírtaknak ez a megjelölés, de azért van korszerű üzenete Krisztusnak, mert jövőt mutat, jövőt láttat és reménységet ad. Ez az egész jellege. Á Biblia első lapjától kezdve nem más, mint évezredeken átvonuló misszió, világméretű evangélizáció. Ennek az utolsó megfogalmazása a budapesti nagygyűlés témája: Krisztusban — Reménységgel a világért. Súlypontja — az egyik — az Isten-kérdés. Elemi kérdése ez az embernek: van-e Isten, ki ez az Isten, honnan tudhat a mai ember Róla valami valóságosat, megfoghatót? Tisztán és igazán! A másik súlyponti kérdése pünkösdnek — mi magunk. Nem Mózes csupán, hanem az a helyzet, amibe ő kerül. „Gödörben van" — ahogyan azt ma mondjuk, vagy mondják sokan. Mélypont, csüg- gedés, kilátástalanság, megfáradás, lemondás ennek a helyzetnek a tartalma és részlete. De mit ér az a próféta, lelkész, presbiter, gyülekezeti tag, aki „használhatatlanná” vált. Leeresztett. Itt nem életkorról van szó akkor sem, ha vénekről olvasunk is. És ez a leeresztés nem egykori tény, és egyszeri valóság, hanem az útonlevés velejárója. Emberi oldala a gyülekezeti életnek, a tervezgetésnek, a kivitelezésnek. ŰJABB EMBERI OLDALRÖL IS SZÓT KELL EJTENI éppen igénk alapján, amit Józsué képvisel: féltékenység a neve. Látszólag az ügy védelmében szól, látszólag az ügy tisztaságáért fáradozik, menteni akar. A jutalom nem a dicséret hangja, nem a „szentté avatás” vagy „iskolás” megjegyzés, hogy „ügyes” voltál. Megdöbbentő Mózes felelete: „Bárcsak äz ÜR egész népe próféta volna, és neki is adná lelkét az ŰR!” Ez azt jelenti, hogy e Lélek nélkül nem vagyunk próféták. A pünkösdi Lélek nélkül mi a Magyarországi Evangélikus Egyházban négyszázezren csak kortársak vagyunk, de nem munkatársak. Születésünknél fogva ehhez a korhoz kapcsol életünk. Ugyanazt az újságot olvassuk, ugyanazt az irodalmat forgatjuk, ugyanazt a tv-adást élvezzük, de ahhoz Isten Lelke szükséges, hogy munkatársak is legyünk. Lélek nélkül tönkremegy úgy az emberi kapcsolatunk, mint ahogy megüresedik a szolgálatunk. A megújulás nélkül nincs folytatás. De volt folytatás Isten megújító szeretete által. Így vált „képessé” az ember Isten Szendéikének segítségével a prófétálásra szóval és diakóniával. Így tette Isten alkalmassá arra az embert, hogy ne csak szennyezze környezetét önmagán keresztül, hanem áldás legyen sokak számára. A PÜNKÖSDI, ÜNNEP TARTALMA ÉS MONDANIVALÓJA Lélek-központúvá teszi az egyház szolgálatát, az egyház népének életét, gondolkodását és gondoskodását. E megújulásra mindenkinek egyformán esélye van. Isten előtt „esélyegyenlőség” van. És ez kegyelmi valóság, Isten szeretetének ténye. Ez ad az egyháznak történelmi súlyt a jövőben is. Pünkösdi súlypont még Mózes magatartásában — a nevelés. Az, ahogy reagál Józsué „súgására”. Nincs ledorongolás, elkedvetlenítés, visszakérdezés „hogy gondolod ezt” szöveggel. Megmutatva ezzel a magatartással, hogy minden helyzet missziói alkalom, lehetőség arra, hogy megmutassuk Isten gazdagságát. Így is lehet példát mutatni, meglériteni. Isten gazdagságát felmutatni, egyházat építeni, társadalomnak használni. A ClM — PÜNKÖSDI TUDNIVALÓK. Az elolvasás, vagy a templomainkban elhangzott igehirdetések után tovább kell lépnünk az olvasástól és meghallgatástól a pünkösdi tennivalókig, mert kevés ma az egyházban, ha csak kortársak vagyunk, amikor munkatársakká kell lennünk. Káposzta Lajos Imádkozzunk! Mindenható Isten! Te világosítottad meg híveid szívét a Szentlélek világosságával! Add nekünk is Szentielkedet, hogy felismerjük azt, ami helyes és jó, és örömmel cselekedjük akaratodat az Ür Jézus Krisztus által, aki veled és Szentlelkeddel él és uralkodik örökkön örökké. Ámen A CHILEI PROTESTÁNSOK DEMOKRATIZÁLÓDÁST KÖVETELNEK A chilei egyházak keresztyén testvérközössége követelte a demokráciához való mielőbbi visz- szatérést. A Testvérközösség elnöke Al mázán Gabriel lelkész Santiagóban egy sajtókonferencián elmondotta, hogy a chilei protestáns egyházak a jelenlegi válságos helyzetben elkötelezettnek érzik magukat, hogy Chile jövőjével kapcsolatos elképzeléseiket ismertté tegyék. Almazan a jelenlegi gazdasági rendszert kritizálta, azt igazságtalannak mondotta, mivel az nem irányul a lakosság alapellátásának kielégítésére. Csak a piac törvényszerűségét veszi figyelembe, s a nép többségének kárára csak keveseknek ad kedvező lehetőségeket. Tekintettel arra. hogy az életkörülmények Chilében egyre rosz- szabbak lesznek, keresni kell egy emberséges gazdasági rendszert, amely mindenkinek emberi méltóságot, munkához és keresethez való jogot biztosít, és biztosítja 'az ország függetlenségét. Itt az ideje annak —, folytatta Almazan —, hogy maguk a chileiek dönthessék el milyen társadalmi formában kívánnak élni. Ennek egy demokratikus, pluralista társadalomnak kellene lenni, ahol a nép a képviselőit szabadon választhatja meg. A demokráciához visszatérés első lépése kéll, hogy legyen, hogy a száműzetésben élő chileiek visz- szatérhessenek, s legyen szabad véleménynyilvánítás. A kormánynak nem kellene a lakosság békés tüntetéseit elnyomni, hanem figyelni kellene arra. A tervezett antiterrorista törvény arra enged következtetni, hogy a kormány még több hatalmat akar magának és a titkosszolgálatnak megszerezni és minden tiltakozást törvényesen elnyomni. A Keresztyén Testvérközösség nyolc protestáns egyházat, annak több mint 200 000 tagját tömöríti magában. Ide tartoznak többek között a metodisták, a lutheránusok. a presbiteriánus egyház és több pünkösdista egvház. (Epd. ZA.) N. I.
