Evangélikus Élet, 1984 (49. évfolyam, 1-53. szám)

1984-05-27 / 22. szám

Á készülünk a nagygyűlésre Bemutatjuk a világ evangélikus egyházait Evangélikusok a Szovjetunióban (2.) A cárok hívására már a 17. században német és skandináv telepesek jöttek Oroszországba, hogy mint földművelők, iparosok és más szakemberek segítsenek az ország gazdasági fejlődésében. Ez a letelepedés különösen a 18. század elején, Nagy Péter cár idején volt jelentős. Ezek a tele­pesek jórészt evangélikusok vol­tak. Az orosz egyházi törvények engedélyével 1832-ben az evan­németeket szinte kivétel nélkül Szibériába költöztették. Legna­gyobb részük ma a Kazah Szo­cialista Köztársaságban él, ame­lyik az Ural hegységtől az afgán és a kínai határig húzódik. FÜGGETLEN GYÜLEKEZETEK Az ötvenes években az itt élő evangélikusok spontán módon önálló, független gyülekezetekké kezdtek szerveződni. A közös hi­gélikus egyház virágkora kezdő­dött meg Oroszországban. Ekkor az Oroszországban élő evangéli­kusok két egyházi szervezetbe, a szentpétervári és a moszkvai konzisztóriumba szerveződtek. Az utolsó — 1905-ből származó — statisztikai adatok szerint, a Bal­tikumot és Finnországot leszá­mítva — akkor ezek is szintén Oroszországhoz tartoztak — Oroszországban közel 1,3 millió evangélikus élt. Ezek nagy része (közel egymillió) német anya­nyelvű, a többi észt, finn, lett és svéd anyanyelvű volt. Szentpé- tervárott 90 ezer, Moszkvában 20 ezer evangélikus élt. A gyüleke­zeteket gondozó lelkészek Né­metországból, vagy Finnország­ból jöttek, de legtöbben a tartui teológiai fakultáson nyertek ki­képzést. Itt volt egész Oroszor­szág számára az egyetlen evangé­likus teológiai fakultás. A gyü­lekezetek nagy része a Volga vi­dékén működött, azért hívták az Oroszországban élő németeket Volga- németeknek. MEGPRÓBÁLTATÁSOK KORA Az első világháborúval meg­kezdődött az Oroszországban élő evangélikusok számára a meg­próbáltatások kora. Az első vi­lágháború idején az ország nyu­gati részén élő német evangéli­kusokat Szibériába telepítették. Az 1917-es forradalom és az ezt követő polgárháború idején sok­ezer evangélikus vándorolt ki Észak- és Dél-Amerikáha. Az ott­hon maradt gyülekezetek tovább­ra is két szervezetben, a lenin- grádi és a moszkvai egyházkerü­letben működtek. Két püspökük a húszas években igen sok láto­gatást végzett a gyülekezetekben. Mivel a tartui teológiai fakul­tás az önállóvá lett Észtország területére esett, a lelkészután­pótlás biztosítására 1924-ben megszervezték a leningrádi teo­lógiai főiskolát. A személyi kul­tusz kezdetekor, 1936-ban ezt a teológiai főiskolát megszüntették. Gyakorlatilag ezzel megszűnt a lelkészutánpótlás a Szovjetunió­ban élő evangélikusok számára. A második világháború idején a Szovjetunió európai részén élő ten kívül semmi szervezet, vagy kapcsolat nem köti össze ezeket a független gyülekezeteket. Az istentiszteleteket a még közöttük élő lelkészek, vagy a lelkészek által felkészített laikusok végzik. A gyülekezetek nagysága külön­böző. Több ezer tagot számláló gyülekezet sem ritka közöttük. A szovjet hatóságok engedélyével lett evangélikus lelkészek szokták meglátogatni a gyülekezeteket. A lett egyház egyik esperesét bízta meg azzal, hogy irányítsa ezeknek a független gyülekeze­teknek a lelkigondozását. Első íz­ben 1976-ban a Lutheránus Világ- szövetség Európa-titkára, Paul Hansen is meglátogatta e terüle­ten élő gyülekezeteket. Azóta több alkalommal is jártak itt a Lutheránus Világszövetség kül­döttei. Több alkalommal Bibliá­kat és énekeskönyveket hoztak a gyülekezeteknek, amelyekre igen nagy szükségük van. A látogatók beszámolói szerint a gyülekeze­tekben igen eleven lelki élet fo­lyik. Karagandában például, ahol az egyik legnagyobb független gyülekezet működik (2800 bejegy­zett tagja van), 1977-ben 500 sze­mélyt kereszteltek meg és 87-et konfirmáltak (a konfirmáció 18 éves korban történik) és 190 te­metést végeztek. A gyülekezetek nagy anyagi áldozattal és jelentős társadalmi munkával új imahá­zakat építenek, vagy a régieket kibővítik és tatarozzák. A Lutheránus Világszövetség 1983. évi statisztikája szerint e te­rületen 170 független gyülekezet működik. Hogy mennyi evangéli­kus él ezekben a gyülekezetek­ben, arról nincs pontos adat. E területen becslések szerint mint­egy 1,8 millió német származású szovjet állampolgár él. Hogy kö­zülük mennyi tartozik az egy­házhoz, nem lehet tudni. E füg­getlen evangélikus gyülekezetek jövője kétféleképpen képzelhe­tő el: vagy csatlakoznak a lett, vagy , észt szervezett egyházhoz, yagy. Önálló egyházzá szerveződ­nek. A Szovjetunióban Leningrad környékén van néhány finn nyel­vű független evagélikus gyüleke­zet is. Ezek lelkigondozását a két állam között történt megállapo­dás alapján Finnországból jött lelkészek látják el. Selmeczi János Sztehlo Gábor sírjának koszorúzása Sztehlo Gábor lelkészünk hamvait, nemrég elhunyt feleségének hamvaival együtt Svájcból hazahozták s a közvetlen gyászoló család kifejezett kérésére egészen szűk körben elhelyezték a Farkasréti te­metőben fekvő családi sírhelyen. Egyházunknak, egykori híveinek, barátainak, és mindazoknak, akik mentő szolgálatáért hálásak, tiszteletadását koszorúzás kereté­ben a sírnál május 27-én, hétfőn du. 3 órakor rójuk le a Farkas­réti temetőben a 6 ß—1 parcellánál. Találkozás a temető főbejára­tánál háromnegyed 3-kor. A „Gyermekmentő” c. tv-dokumentumfilmben és naplójának „Is­ten kezében” címen Sajtóosztályunk kiadásában megjelent kiad­ványában emlékeztünk áldott szolgálatára. Most koszorúzás kereté­ben rójuk le kegyeletünket emléke előtt, halálának 10 éves, lelkész- szé szentelésének 52 éves forduló napján. A sírnál igét hirdet dr. Koren Emil esperes. ÜDÜLÉS Felhívjuk Olvasóink figyelmét arra, hogy üdülőink ebben az esz­tendőben is szeretettel várják a pihenni vágyó lelkészeket, egyházi munkásokat, gyülekezeti tagokat. BATATONSZÁRSZÖ Június 11-től augusztus 31-ig üzemel az üdülő. Üdülésre levélben lehet jelentkezni dr. Rédey Pálné gondnoknál, legkésőbb 1984. május 31-ig. (Budapest, Puskin u. 12. 1088.) GYENESDIÁS Július 9-től augusztus 15-ig üzemel az üdülő. Üdülésre levélben lehet jelentkezni Szabó Ferencné gondnoknál, legkésőbb 1984. május 31-ig. (Gyenesdiás, Béke út 57. 8315.) Üdülési díjak mindkét üdülőben: — lelkészek, felesége, férje, tanuló gyermeke: — egyházi alkalmazottak, felesége, férje, tanuló gyermeke: — fentiek 10 éven aluli gyermeke: — az üdülőket igénybe venni kívánó nem egyházi alkalmazottak, vagy mint egyházi alkalmazottak önálló keresettel rendelkező gyermeke: — fentiek 10 éven aluli gyermeke: 100,— Ft/nap 100,— Ft/nap 50,— Ft/nap 250,— Ft/nap 150,— Ft/nap VASÁRNAP IGÉJE Egy fogoly ajtónyitásra vár Kol 4,2—4 A ránk zárt ajtó mindig kellemetlen érzést kelt: korlátozza moz­gásunkat, elválaszt emberektől, tétlenségre kárhoztat, rabbá tesz. Szenvedheti ezt gyermek, aki még nem tud élni biztonságosan sza­badságával; idős ember, aki már nem való a külvilág sokszor ve­szélyes forgatagába; beteg, aki önállóan nem tud boldogulni; vagy akár fogoly, akire börtönajtó zárult. Ezek, bár legyenek nagyon különféle emberek, mind megegyeznek abban, hogy ajtónyitásra várnak. Alapigénk szerzője is zárt ajtó mögött ül. Nem kiskorú gyermek­ként, tehetetlen öregként, veszélynek kitett betegként, hanem fo­golyként. S a bezárt ajtók közül legnyomasztóbb mindig a börtön­ajtó. Annak a kinyílására várnak legtürelmetlenebbül. NEM CSODA, HOGY BIBLIAI IGÉNK 1RÖJA IS AJTÓNYITÁS UTÁN ÁHÍTOZIK, bár — és ez a meglepő — nem elsősorban és nem csupán a börtönajtó. megnyílása után, hanem az ige ajtajának a megnyílása után. Érthetjük ezt persze úgy is. hogy ha megnyílik Pál apostol előtt a börtönajtó, akkor kapu nyílik előtte az evan­gélium hirdetésére — mint Efezusban is (1 Kor 16,9) —, de alap­igénk szélesebb összefüggése mélyebb értelem felé mutat. Itt az ige ajtajának a megnyílásáról van szó. A magyar Biblia „előttünk”, „számunkra” kifejezései világosan érzékeltetik ezt. Pál nemcsak arról szól, hogy az igehirdető előtt nyíljon ajtó szol­gálatra, hanem arról, hogy az igehirdető vagy igehallgató számára nyíljon meg az ige ajtaja megértésre, befogadásra, hitre. Pál több-, szőr beszél erről a maga szíve vágyaként is, pl.: Ef 6,19—20-ban: könyörögjetek „én értem is, hogy adassák nekem az ige, ha beszédre nyitom a számat, hogy bátran ismertessem meg az evangélium tit­kát, amelynek követe vagyok a bilincsben is, hogy bátorságom legyen azt úgy hirdetni, ahogyan kell”. Ugyanígy vélekedik az ige­hallgatók osztályrészéül jutott áldásról is, amikor Lídia hitre jutá­sának is ez a magyarázata: „Isten megnyitotta a szívét, hogy fi­gyeljen arra, amit Pál mondott.” (Csel 16,14, v. ö. 14,27). „Isten dolgaiban az ember toporog tehetetlenül, mintha zárt ajtó előtt állna, míg Isten közbe nem avatkozik.” (Cserháti) Az evangélium Krisztus titka. Nem szolgáltatta ki az embernek. A megfejtését tőle kell elkérni minden esetben. Még az apostolnak is. Az ige ajtaján kell zörgetnünk. Kitartóbban, mint a börtönajtón. Evangéliumot különben börtönben is lehet hirdetni. Példa rá ez a levél is (Kol), más fogsági levelekkel együtt (Ef, Fii. Filem, 1, 2 Tim, Tit). Az Apostolok cselekedeteiről szóló könyv is azzal zárul, hogy Pál a római fogságban „hirdette az Isten országát, és tanított az Úr Jézus Krisztusról teljes bátorsággal”. (28,31). De e mögé a fel nem adott evangéliumhirdetés mögé segélycsapatot is szervezett. AZ EVANGÉLIUM ELŐRETÖRŐ SZOLGÁLATÁNAK HÁT­VÉDJE az imádkozó gyülekezet: „Imádkozzatok egyúttal értünk is, hogy az Isten nyisson előttünk a^tót az igének, hogy szólhassuk a Krisztus titkát... hogy azt világosan kifejezhessem.” A titok kul­csa Isten kezében van, de, a - mindenható kéz fordít a kulcson a hívők imádságára is. Kegyelem az, ha a prédikátorok szája n$jg. üres fnöndatókáf darál, ha az igehallgatók füle nem érdektelen -közi léseket fogad, hanem a Krisztus-titka., tárul fel a szószékeken, s a Szentlélek ereje világosítja meg és bátorítja hitre a szíveket. Ezért igazán könyöröghetnek mindennap, vagy legalábbis minden ünnep előestéjéh a hívek. Nem könnyű, kényelmes munka ez a hátvédszolgálat. Ebben is lehet elfáradni, meglanyhulni, erőt adó és felfrissítő állomásokat figyelmen kívül hagyni. Ezért biztat az apostol: „Az imádkozásban legyetek kitartók és éberek: ne szűnjetek meg hálát adni.” A töb­besszámú megszólítás közös, együttes, szervezett imahadjáratra hív. Nemcsak olyan nagy jelentőségű frontáttöréshez, mint Pál misz- sziója, az evangélium első nagy erőpróbája a zsidó és a pogány gondolkodásmód átformálására, a római világhatalom egyeduralmi pozíciójának megingatására, hanem a mindennapos, szürke felada­tok gyümölcsöző elvégzéséhez is. Mai istentiszteletek, bibliaórák testvéri beszélgetések, családi áhítatok áldásának is az a titka, hogy megnyilik-e az ige ajtaja, s a megszokott, egyszerű szóló is tudja-e világosán kifejezni Krisztus titkát, Isten üdvözítő szeretetét, Jézus verenek bűnt eltörlő s a gonosz hatalmát megtörő erejét. MOST MI RENDKÍVÜLI ÜNNEP ELŐTT IS ÁLLUNK: a világ evangélikusságának nagy seregszemléje készül július—augusztus fordulóján Budapesten. Rendkívüli bizonyságtételi és igehallgatási alkalom! Ez hadrendbe szólítja az imádkpzókat is — hívőket és gyülekezeteket —, kitartó imádkozásra, szüntelen való hálaadásra rendezőkért, tanácsadókért, igehirdetőkért, igehallgatókért — ven­dégekért és vendéglátókért — való könyörgésre azért, hogy Isten tárja szélesre az ige kapuját áldásáramlásra: áldásnyerésre és ál­dásközvetítésre a magyar evangélikusok, a magyar keresztyének s az egész magyar nép lelki javára, a világ evangélikussága az egye­temes keresztyén egyház szolgálata s a népek nagy családja békéié es boldog fennmaradása üdvére. Isten biztosan sokat tud és sokat akar adni, csak az a kérdés hogy mi mennyit tudunk, merünk elkérni, elfogadni és megosztani. Csepregi Béla Imádkozzunk! Kegyelmes Istenünk! Köszönjük, hogy az evangéliumban Te kije­lentetted szereteted és üdvözítésed titkát: Jézus Krisztus kínszenve­désének és engesztelő halálának mindenre elégséges váltságát és fel­támadásában a halálon aratott végső győzelmét. Adj nekünk halló fület és befogadásra kész szívet, hogy kívánjuk, értsük és higgyük ezt megigazulásunkra és kitartóan könyörögve szolgáljunk ezzel az ajándékkal mások, sokak nyereségére. Amen — Hűsvét után az 5. vasárna­pon az oltárterítő színe: fehér. A délelőtti istentisztelet oltári igé­je': Jn 16,23/b—27 (28—30); az igehirdetés alapigéje: Kol 4,2—4. — Mennybemenetel ünnepén az oltárterítő színe: fehér. A dél­előtti istentisztelet oltári igéje: Mk 16,14—20; az igehirdetés alap­igéje: 1 Ts 1,2—10. — EVANGÉLIKUS ISTEN­TISZTEL ET A RÁDIÓBAN: jú­nius 3-án, vasárnap reggel 7 óra­kor az evangélikus egyház fél­óráját közvetíti a Petőfi rádió. Igét hirdet: RIBÄR JÁNOS sze­gedi lelkész.

Next

/
Thumbnails
Contents