Evangélikus Élet, 1984 (49. évfolyam, 1-53. szám)
1984-05-27 / 22. szám
Á készülünk a nagygyűlésre Bemutatjuk a világ evangélikus egyházait Evangélikusok a Szovjetunióban (2.) A cárok hívására már a 17. században német és skandináv telepesek jöttek Oroszországba, hogy mint földművelők, iparosok és más szakemberek segítsenek az ország gazdasági fejlődésében. Ez a letelepedés különösen a 18. század elején, Nagy Péter cár idején volt jelentős. Ezek a telepesek jórészt evangélikusok voltak. Az orosz egyházi törvények engedélyével 1832-ben az evannémeteket szinte kivétel nélkül Szibériába költöztették. Legnagyobb részük ma a Kazah Szocialista Köztársaságban él, amelyik az Ural hegységtől az afgán és a kínai határig húzódik. FÜGGETLEN GYÜLEKEZETEK Az ötvenes években az itt élő evangélikusok spontán módon önálló, független gyülekezetekké kezdtek szerveződni. A közös higélikus egyház virágkora kezdődött meg Oroszországban. Ekkor az Oroszországban élő evangélikusok két egyházi szervezetbe, a szentpétervári és a moszkvai konzisztóriumba szerveződtek. Az utolsó — 1905-ből származó — statisztikai adatok szerint, a Baltikumot és Finnországot leszámítva — akkor ezek is szintén Oroszországhoz tartoztak — Oroszországban közel 1,3 millió evangélikus élt. Ezek nagy része (közel egymillió) német anyanyelvű, a többi észt, finn, lett és svéd anyanyelvű volt. Szentpé- tervárott 90 ezer, Moszkvában 20 ezer evangélikus élt. A gyülekezeteket gondozó lelkészek Németországból, vagy Finnországból jöttek, de legtöbben a tartui teológiai fakultáson nyertek kiképzést. Itt volt egész Oroszország számára az egyetlen evangélikus teológiai fakultás. A gyülekezetek nagy része a Volga vidékén működött, azért hívták az Oroszországban élő németeket Volga- németeknek. MEGPRÓBÁLTATÁSOK KORA Az első világháborúval megkezdődött az Oroszországban élő evangélikusok számára a megpróbáltatások kora. Az első világháború idején az ország nyugati részén élő német evangélikusokat Szibériába telepítették. Az 1917-es forradalom és az ezt követő polgárháború idején sokezer evangélikus vándorolt ki Észak- és Dél-Amerikáha. Az otthon maradt gyülekezetek továbbra is két szervezetben, a lenin- grádi és a moszkvai egyházkerületben működtek. Két püspökük a húszas években igen sok látogatást végzett a gyülekezetekben. Mivel a tartui teológiai fakultás az önállóvá lett Észtország területére esett, a lelkészutánpótlás biztosítására 1924-ben megszervezték a leningrádi teológiai főiskolát. A személyi kultusz kezdetekor, 1936-ban ezt a teológiai főiskolát megszüntették. Gyakorlatilag ezzel megszűnt a lelkészutánpótlás a Szovjetunióban élő evangélikusok számára. A második világháború idején a Szovjetunió európai részén élő ten kívül semmi szervezet, vagy kapcsolat nem köti össze ezeket a független gyülekezeteket. Az istentiszteleteket a még közöttük élő lelkészek, vagy a lelkészek által felkészített laikusok végzik. A gyülekezetek nagysága különböző. Több ezer tagot számláló gyülekezet sem ritka közöttük. A szovjet hatóságok engedélyével lett evangélikus lelkészek szokták meglátogatni a gyülekezeteket. A lett egyház egyik esperesét bízta meg azzal, hogy irányítsa ezeknek a független gyülekezeteknek a lelkigondozását. Első ízben 1976-ban a Lutheránus Világ- szövetség Európa-titkára, Paul Hansen is meglátogatta e területen élő gyülekezeteket. Azóta több alkalommal is jártak itt a Lutheránus Világszövetség küldöttei. Több alkalommal Bibliákat és énekeskönyveket hoztak a gyülekezeteknek, amelyekre igen nagy szükségük van. A látogatók beszámolói szerint a gyülekezetekben igen eleven lelki élet folyik. Karagandában például, ahol az egyik legnagyobb független gyülekezet működik (2800 bejegyzett tagja van), 1977-ben 500 személyt kereszteltek meg és 87-et konfirmáltak (a konfirmáció 18 éves korban történik) és 190 temetést végeztek. A gyülekezetek nagy anyagi áldozattal és jelentős társadalmi munkával új imaházakat építenek, vagy a régieket kibővítik és tatarozzák. A Lutheránus Világszövetség 1983. évi statisztikája szerint e területen 170 független gyülekezet működik. Hogy mennyi evangélikus él ezekben a gyülekezetekben, arról nincs pontos adat. E területen becslések szerint mintegy 1,8 millió német származású szovjet állampolgár él. Hogy közülük mennyi tartozik az egyházhoz, nem lehet tudni. E független evangélikus gyülekezetek jövője kétféleképpen képzelhető el: vagy csatlakoznak a lett, vagy , észt szervezett egyházhoz, yagy. Önálló egyházzá szerveződnek. A Szovjetunióban Leningrad környékén van néhány finn nyelvű független evagélikus gyülekezet is. Ezek lelkigondozását a két állam között történt megállapodás alapján Finnországból jött lelkészek látják el. Selmeczi János Sztehlo Gábor sírjának koszorúzása Sztehlo Gábor lelkészünk hamvait, nemrég elhunyt feleségének hamvaival együtt Svájcból hazahozták s a közvetlen gyászoló család kifejezett kérésére egészen szűk körben elhelyezték a Farkasréti temetőben fekvő családi sírhelyen. Egyházunknak, egykori híveinek, barátainak, és mindazoknak, akik mentő szolgálatáért hálásak, tiszteletadását koszorúzás keretében a sírnál május 27-én, hétfőn du. 3 órakor rójuk le a Farkasréti temetőben a 6 ß—1 parcellánál. Találkozás a temető főbejáratánál háromnegyed 3-kor. A „Gyermekmentő” c. tv-dokumentumfilmben és naplójának „Isten kezében” címen Sajtóosztályunk kiadásában megjelent kiadványában emlékeztünk áldott szolgálatára. Most koszorúzás keretében rójuk le kegyeletünket emléke előtt, halálának 10 éves, lelkész- szé szentelésének 52 éves forduló napján. A sírnál igét hirdet dr. Koren Emil esperes. ÜDÜLÉS Felhívjuk Olvasóink figyelmét arra, hogy üdülőink ebben az esztendőben is szeretettel várják a pihenni vágyó lelkészeket, egyházi munkásokat, gyülekezeti tagokat. BATATONSZÁRSZÖ Június 11-től augusztus 31-ig üzemel az üdülő. Üdülésre levélben lehet jelentkezni dr. Rédey Pálné gondnoknál, legkésőbb 1984. május 31-ig. (Budapest, Puskin u. 12. 1088.) GYENESDIÁS Július 9-től augusztus 15-ig üzemel az üdülő. Üdülésre levélben lehet jelentkezni Szabó Ferencné gondnoknál, legkésőbb 1984. május 31-ig. (Gyenesdiás, Béke út 57. 8315.) Üdülési díjak mindkét üdülőben: — lelkészek, felesége, férje, tanuló gyermeke: — egyházi alkalmazottak, felesége, férje, tanuló gyermeke: — fentiek 10 éven aluli gyermeke: — az üdülőket igénybe venni kívánó nem egyházi alkalmazottak, vagy mint egyházi alkalmazottak önálló keresettel rendelkező gyermeke: — fentiek 10 éven aluli gyermeke: 100,— Ft/nap 100,— Ft/nap 50,— Ft/nap 250,— Ft/nap 150,— Ft/nap VASÁRNAP IGÉJE Egy fogoly ajtónyitásra vár Kol 4,2—4 A ránk zárt ajtó mindig kellemetlen érzést kelt: korlátozza mozgásunkat, elválaszt emberektől, tétlenségre kárhoztat, rabbá tesz. Szenvedheti ezt gyermek, aki még nem tud élni biztonságosan szabadságával; idős ember, aki már nem való a külvilág sokszor veszélyes forgatagába; beteg, aki önállóan nem tud boldogulni; vagy akár fogoly, akire börtönajtó zárult. Ezek, bár legyenek nagyon különféle emberek, mind megegyeznek abban, hogy ajtónyitásra várnak. Alapigénk szerzője is zárt ajtó mögött ül. Nem kiskorú gyermekként, tehetetlen öregként, veszélynek kitett betegként, hanem fogolyként. S a bezárt ajtók közül legnyomasztóbb mindig a börtönajtó. Annak a kinyílására várnak legtürelmetlenebbül. NEM CSODA, HOGY BIBLIAI IGÉNK 1RÖJA IS AJTÓNYITÁS UTÁN ÁHÍTOZIK, bár — és ez a meglepő — nem elsősorban és nem csupán a börtönajtó. megnyílása után, hanem az ige ajtajának a megnyílása után. Érthetjük ezt persze úgy is. hogy ha megnyílik Pál apostol előtt a börtönajtó, akkor kapu nyílik előtte az evangélium hirdetésére — mint Efezusban is (1 Kor 16,9) —, de alapigénk szélesebb összefüggése mélyebb értelem felé mutat. Itt az ige ajtajának a megnyílásáról van szó. A magyar Biblia „előttünk”, „számunkra” kifejezései világosan érzékeltetik ezt. Pál nemcsak arról szól, hogy az igehirdető előtt nyíljon ajtó szolgálatra, hanem arról, hogy az igehirdető vagy igehallgató számára nyíljon meg az ige ajtaja megértésre, befogadásra, hitre. Pál több-, szőr beszél erről a maga szíve vágyaként is, pl.: Ef 6,19—20-ban: könyörögjetek „én értem is, hogy adassák nekem az ige, ha beszédre nyitom a számat, hogy bátran ismertessem meg az evangélium titkát, amelynek követe vagyok a bilincsben is, hogy bátorságom legyen azt úgy hirdetni, ahogyan kell”. Ugyanígy vélekedik az igehallgatók osztályrészéül jutott áldásról is, amikor Lídia hitre jutásának is ez a magyarázata: „Isten megnyitotta a szívét, hogy figyeljen arra, amit Pál mondott.” (Csel 16,14, v. ö. 14,27). „Isten dolgaiban az ember toporog tehetetlenül, mintha zárt ajtó előtt állna, míg Isten közbe nem avatkozik.” (Cserháti) Az evangélium Krisztus titka. Nem szolgáltatta ki az embernek. A megfejtését tőle kell elkérni minden esetben. Még az apostolnak is. Az ige ajtaján kell zörgetnünk. Kitartóbban, mint a börtönajtón. Evangéliumot különben börtönben is lehet hirdetni. Példa rá ez a levél is (Kol), más fogsági levelekkel együtt (Ef, Fii. Filem, 1, 2 Tim, Tit). Az Apostolok cselekedeteiről szóló könyv is azzal zárul, hogy Pál a római fogságban „hirdette az Isten országát, és tanított az Úr Jézus Krisztusról teljes bátorsággal”. (28,31). De e mögé a fel nem adott evangéliumhirdetés mögé segélycsapatot is szervezett. AZ EVANGÉLIUM ELŐRETÖRŐ SZOLGÁLATÁNAK HÁTVÉDJE az imádkozó gyülekezet: „Imádkozzatok egyúttal értünk is, hogy az Isten nyisson előttünk a^tót az igének, hogy szólhassuk a Krisztus titkát... hogy azt világosan kifejezhessem.” A titok kulcsa Isten kezében van, de, a - mindenható kéz fordít a kulcson a hívők imádságára is. Kegyelem az, ha a prédikátorok szája n$jg. üres fnöndatókáf darál, ha az igehallgatók füle nem érdektelen -közi léseket fogad, hanem a Krisztus-titka., tárul fel a szószékeken, s a Szentlélek ereje világosítja meg és bátorítja hitre a szíveket. Ezért igazán könyöröghetnek mindennap, vagy legalábbis minden ünnep előestéjéh a hívek. Nem könnyű, kényelmes munka ez a hátvédszolgálat. Ebben is lehet elfáradni, meglanyhulni, erőt adó és felfrissítő állomásokat figyelmen kívül hagyni. Ezért biztat az apostol: „Az imádkozásban legyetek kitartók és éberek: ne szűnjetek meg hálát adni.” A többesszámú megszólítás közös, együttes, szervezett imahadjáratra hív. Nemcsak olyan nagy jelentőségű frontáttöréshez, mint Pál misz- sziója, az evangélium első nagy erőpróbája a zsidó és a pogány gondolkodásmód átformálására, a római világhatalom egyeduralmi pozíciójának megingatására, hanem a mindennapos, szürke feladatok gyümölcsöző elvégzéséhez is. Mai istentiszteletek, bibliaórák testvéri beszélgetések, családi áhítatok áldásának is az a titka, hogy megnyilik-e az ige ajtaja, s a megszokott, egyszerű szóló is tudja-e világosán kifejezni Krisztus titkát, Isten üdvözítő szeretetét, Jézus verenek bűnt eltörlő s a gonosz hatalmát megtörő erejét. MOST MI RENDKÍVÜLI ÜNNEP ELŐTT IS ÁLLUNK: a világ evangélikusságának nagy seregszemléje készül július—augusztus fordulóján Budapesten. Rendkívüli bizonyságtételi és igehallgatási alkalom! Ez hadrendbe szólítja az imádkpzókat is — hívőket és gyülekezeteket —, kitartó imádkozásra, szüntelen való hálaadásra rendezőkért, tanácsadókért, igehirdetőkért, igehallgatókért — vendégekért és vendéglátókért — való könyörgésre azért, hogy Isten tárja szélesre az ige kapuját áldásáramlásra: áldásnyerésre és áldásközvetítésre a magyar evangélikusok, a magyar keresztyének s az egész magyar nép lelki javára, a világ evangélikussága az egyetemes keresztyén egyház szolgálata s a népek nagy családja békéié es boldog fennmaradása üdvére. Isten biztosan sokat tud és sokat akar adni, csak az a kérdés hogy mi mennyit tudunk, merünk elkérni, elfogadni és megosztani. Csepregi Béla Imádkozzunk! Kegyelmes Istenünk! Köszönjük, hogy az evangéliumban Te kijelentetted szereteted és üdvözítésed titkát: Jézus Krisztus kínszenvedésének és engesztelő halálának mindenre elégséges váltságát és feltámadásában a halálon aratott végső győzelmét. Adj nekünk halló fület és befogadásra kész szívet, hogy kívánjuk, értsük és higgyük ezt megigazulásunkra és kitartóan könyörögve szolgáljunk ezzel az ajándékkal mások, sokak nyereségére. Amen — Hűsvét után az 5. vasárnapon az oltárterítő színe: fehér. A délelőtti istentisztelet oltári igéje': Jn 16,23/b—27 (28—30); az igehirdetés alapigéje: Kol 4,2—4. — Mennybemenetel ünnepén az oltárterítő színe: fehér. A délelőtti istentisztelet oltári igéje: Mk 16,14—20; az igehirdetés alapigéje: 1 Ts 1,2—10. — EVANGÉLIKUS ISTENTISZTEL ET A RÁDIÓBAN: június 3-án, vasárnap reggel 7 órakor az evangélikus egyház félóráját közvetíti a Petőfi rádió. Igét hirdet: RIBÄR JÁNOS szegedi lelkész.
