Evangélikus Élet, 1983 (48. évfolyam, 1-52. szám)

1983-02-27 / 9. szám

készülünk a nagygyűlésre Bemutatjuk a világ evangélikus egyházait A Mekana Yesus Egyház A Ü VASAüNA ,p igéji E Ritka dolog: a „nagy” hit Mt 15, 21—28 JÉZUS TÖBB ESETBEN ELISMERÉSSEL SZÖLT EMBEREK HI­TÉRŐL. A hozzá forduló bűnös nőnek is azt mondotta: „Hited meg­tartott téged, menj el békességgel”. (Lk. 7, 50). Figyelemre méltó azonban, hogy mindössze két ember hitére mondta, hogy „nagy”. Az egyik éppen a kánaáni asszony volt, akinek ezt mondta: „Asszony, nagy a te hited” . .. Sok esetben a hitünk csendes merengés, tétlen várakozás, sóhajto- zás a megoldás után. Urunk azért nevezi „nagy”-nak a kánaáni asz- szony hitét, mert látja a küzdést, ami az asszonyban végbemegy, azt a küzdést, ami az asszonyt hajtja a fontos ügy érdekében. Azzal a látszattal indul a történet, hogy Jézust ez hidegen hagyja, hogy elzárja magát mindentől. A látszólagos tartózkodás arra szol- szoigál, hogy az asszony még jobban bevesse magát a küzdelembe, s egyre közelebb kerüljön Jézushoz. Az asszony példájából tanuljuk meg, hogy az Igazi hit az a fáradhatatlan lelki tevékenység, amely minden áron meg akarja ragadni a Krisztust, azaz elnyerni minde­nekelőtt kegyelmet, aztán megértő szeretetét, segítségét. Ez ma is elérhető, mi is elérhetjük, csak ne lankadjunk a hit útján. Tehát, er­re is érvényes: „ember küzdj és bízva bízzál”! % HITBŐL FAKADÓ IMÁDSÁGRA IS SZÜKSÉG VAN, s imádsá­gainknak komoly háttere kell, hogy legyen. Történetünk asszonya nemcsak fut és kiált, hanem bizonyságot tesz egy nagy felismerésről. S küzdelmében éppen ez a felismerés segíti, ez ad neki erőt, remény­séget és kitartást. Jézust „Dávid Fiának” mondja, ami nem egyszerű származási megjelölés, hanem jól ismert messiási megszólítás, ami esetünkben azt jelenti, hogy az asszony úgy tekint Jézusra, mint Is­ten küldöttére. Pogány létére, tudja vagy érzi — teljesen mindegy, de mindenképpen Istenre gondol, aki maga a korlátlan szeretet, nem személyválogató, s aki ha csak „morzsákat” ad is szeretetéből, az ke­gyelem, gyógyulás, segítség az ember számára. Ezért gyógyult meg a hittel küzdő édesanya lánya „még abban az órában”... ÓHATATLANUL FEL KELL TENNÜNK A KÉRDÉST: milyenek a mi imádságaink? Ne feledjük el, a hitből fakadó imádság mindig Isten Fiára, az élő Jézusra tekint, aki nem akarja, hogy az övéi kö­zül akár csak egy is elvesszen, kárt szenvedjen, vagy bajban marad­jon! S ebben az imádkozó magatartásban nem szabad lankadni. Tör­ténetünk asszonya, Jézus látszólagos elzárkózó magatartása után, új­ra könyörög: „Uram, segíts rajtam”! Nem tágít, újra megismétli kö­nyörgését, rövid imádságát. Az élet sokszor azt mutatja, hogy mi nem vagyunk kitartóak, belefáradunk az imádkozásba. Egy barátom egyszer azt írta: „Olyan lelkiállapotba kerültem, hogy imádkozni se Judok”. Mi is kerülhetünk ilyen helyzetbe. Ám, ez esetben is van megoldás. Érdemes figyelembe venni Chrisostomosnak, a nagy ókori egyházatyának a mondását: „Ha nem tudsz imádkozni, imádkozz töb­bet!” AZ EGYKORI TÖRTÉNET ARRA IS MEGTANÍT, hogy igyeke­zetünkben nem lehet meghatározó a saját érdek! Az asszony nem magáért könyörög, bár egyes szám első személyben beszél, de ez csu­pán azt bizonyítja, hogy szívügyének tekinti, amiért küzd. Legyünk őszinték: ugye, elsősorban a magunk kérdéseit visszük Jézus elé, — ha visszük? Pedig másoknak is szüksége van Jézusra, s Jézus min­denkié! Nem sajátítható ki. Mennyire elveszett ennek tudata az éu**i>s századok során. Isten igéje ma arra is figyelmeztet bennünket, hogy a keresztyén hitnek meg kell mutatkoznia mások érdekében, a min­dennapi életben, még a közéletben is. Közvetlen környezetünkben — gyerekeink, szeretteink, munkatársaink körében, de a nagyvilágban is vannak gondok, problémák. Nem is kicsik! A hivő keresztyén nem nézheti csak saját baját, érdekét, hanem mások gondja is szívügye kell, hogy legyen. S nem maradhat néma, nem vonulhat vissza zárt falai közé. A kánaáni asszony szívében hitet érlelő Jézus korlát nél­kül állít bennünket egymás mellé, — és egymásért. Vegyük komo­lyan: számunkra nem lehetséges „idegen fájdalom”! Az egykori kánaáni asszony „lépéselőnyben” van, de mi is köze­líthetünk a „nagy” hit felé. Hit által részünk lehet Isten erejében, amely sokakon segíthet, sokakat megmenthet, sokak sorsán enyhít­het. Ám, az is meg van írva, hogy „a hit cselekedetek nélkül ha­lott”!... Uram, hol tartok én?! Péter Jenő Imádkozzunk! Urunk, Jézus Krisztus! Kegyelmedből élünk, s Te látod életünk örömeit és gondjait egy­aránt. Kérünk, továbbra is tarts meg bennünket szeretetedben. Eléd visszük minden embertársunk gondját és kérdését is: add meg min­denkinek, amire szüksége van. őrizd meg a világ békéjét, a családok nyugalmát, támogassad az emberek tiszta és szép elképzeléseit. Te­remts bennünk naponként élő hitet, mely a szeretet cselekedeteire készlet, embertársaink javára, a Te dicsőségedre! Ámen! Etiópiái evangélikus testvére­ink 1931-ben 531. 797 egyháztagot jelentettek a LVSZ központjába. 7kerülethcn 1.994 szervezett gyü­lekezetben élnek. Nagy figyelem­mel és sok szeretettel gondolunk egy új társadalmi rendszerben élő, utat kereső, minden nehéz­ség ellenére is növekvő, erősödő testvér-egyház tagjaira. Nem feledjük: az első afrikai hi­vatalos delegáció hozzánk tőlük érkezett 1973 júniusában. Szá­munkra szokatlan neveket tanul­tunk akkor: Francis Stephanos, Tasgara Hirpo, Takcste Tecltt, Yona Daressat. Jól emlékezünk szolgálataikra, igehirdetéseikre, lelkészeknek tartott beszámo­lókra. Tudjuk, tárgyalásokat foly­tattak egyházi vezetőinkkel, meg­látogatták egyházi szeretetintéz- ményeinket. Annak idején újsá­gunk háromszor is beszámolt lá­togatásukról. Több személyes élményem kö­zül kettőt említek: régen volt tol­mácsként annyi dolgom, mint, amikor őket tolmácsoltam több órán keresztül Kelenföldön egy lelkészgyűlésen és valósággal zá­poroztak a kérdések mindkét ol­dalról. Egy évvel később Monro- viában feltűnően sok és megkü­lönböztetett szeretetet kaptam az ott jelenlevő etiópoktól. Kettő kö­zülük járt hazánkban. Minden­nap reggel odajöttek, hosszan ke­zet ráztak, megöleltek és minden módon biztosítottak szeretetük- ről. Már-már megszégyenítő volt hányszor emlegették milyen há­lásak, hogy mint tolmács én vol­tam „a magyar szájuk”. Más afri­kaiaknak úgy mutattak be, mint, aki régi barátjuk. Máig küldik rendszeresen angolnyelvű kőnyo­matosukat (EECMY Information). Így, ha egy két hónap késéssel is, de tudom mi történik náluk. Nyi­tott ablak ez az újság az etiópiai evangélikus egyház életére. így nemcsak az LVSZ genfi kiadvá­nyaiból, északi egyházak, vagy német egyházi sajtótermékekből tájékozódhatom felőlük, akikkel oly sokat foglalkozik az evangé­likus világsajtó manapság. Etiópiáról Az ENSZ-ben még ma is a vi­lág legszegényebb országai között tartják számon ezt az óriási or­szágot. Területe: 1. 222000 Okra, lakosainak szama 27 400 000. Fő­városa Adisz Abeba. Államfor­mája: Köztársaság 1974 óta. A szocializmus útját keresi, de még kifejezetten katonai kormányzata van. Többféle törzs lakja: amha- ra. galla, szomali, danakil és más. Pénzneme a Dirr. Fővárosán kí­vül jelentős városai: Asmara, Di- redwa és a vöröstengeri kikötő­város: Massawa. Vasútvonala csekély, autóútja kevés, de van 5 nemzetközi repülőtere. 14 tarto­mányra, vagy kormányzóságra oszlik. A magasfekvésű ország fő folyója a Kék Nílus, híres ta­va a Tana tó. Agrár jellegű or­szág. de még ma is gyakori az éhínség. Politikai, társadalmi változás Elkerülhetetlen és időszerű volt. Elviselhetetlen ellentétek és igazságtalanságok világa volt az egykori monarchia. Kiáltó sze­génység és néhányak gazdagsága strukturális változást követelt s nem volt elegendő Hailé Szelasz- szé császár foltozgató politikája. Az írástudatlanság elérte a 90 százalékot, hihetetlen elmara­dottság volt mindenütt. A fordu­lat katonai hatalomátvétellel tör­tént meg s lényegében ma is ez a katonai vezetés kormányozza az országot. Az egyház többféle hát­ránnyal indult az új életforma kiépítésénél: egyfelől a kopt or­todox egyház óriási földbirtokok tulajdonosa volt, másfelől mind a katolicizmust, mind a protes­tantizmust nyugati „importáru­nak” tekintették a marxista ve­zetésben. A kevés üzem államo­sítása a nagy földbirtokok meg­szüntetése, a föld felosztása, új forradalmi kultúrális program meghirdetése új helyzet elé állí­totta az egyházakat, vadonatúj kérdésekkel kellett és kell még ma is megbírkózniok. Az evangéliku­soknak ma hűséges szolgálattal, segítőkész munkával kell a gya­nút oszlat ni ok, hűségüket hazá­jukhoz bizonyítaniok, hogy el­oszlassák a tévhitet, miszerint külföldiek érdekeit szolgálják. Sok türelemre és bölcsességre van szükségük testvéreinknek ma ott. A vallási helyzet Háttérként jó ismernünk, hogy mintegy 10 millió mohamedán él Etiópiábxn, kb. 10 millió kopt ke­resztyén és mintegy 1.4 millió a protenstánsok és római katoliku­sok száma együttvéve. Az ősi kopt egyház Filep diakónus mun­kája gyümölcsének tartja magát, vagyis az Apostolok Cselekedete könyvében leírt eseményre utal és így-a legősibb afrikai egyház­nak tekinti magát. Erős gyanú­val nézi a .betolakodó” nyugati keresztyénség felekezeteit. A pro- tenstantizmus a múlt század kö­zepétől vert gyökeret. A galla törzs tagjai között kezd missziói munkát J. L. Krapf. Később az evangélikus misszió svéd, dán, norvég, finn, islandi háttérrel dolgozik. 1958-ban olvadnak ösz- sze a különböző evangélikus egy­házhoz tartozó missziói csopor­tok egy egyháztestté. 1963-tól az LVSZ tagegyháza a Mekana Ye­sus egyház. Az evangélikusok nagyrésze falun él, A Mekana Yesus név Jézus otthonát jelenti, másként azt a helyet, ahol Jézus otthon lehet. Így nevezték az első adiszi evangélikus temlomot, majd ké­sőbb ez lett az egész egyház neve. Az LVSZ-en keresztül a világ evangélikus egyházai jelentős tá­mogatást nyújtottak a fiatal egy­háznak. Iskolákat, kórházakat, szemináriumot, kollégiumi épü­leteket építettek. 1977-ig itt mű­ködött az LVSZ rádió adója: az Evangélium Hangja. Államosítot­ták. Mintegy 20 felszentelt lelké­szük van, sok laikus munkásuk, evangélistájuk, bibliai-iskolát végzett szolgájuk. Országos köz­gyűlésük kétévenként ülésezik, ez a legfőbb törvényhozó és irá­nyító testületük. A Mekana Yesus Egyház képzett vezetőit jól isme­rik a világ lutheránusságában. Ráta és reménység Sok-sok gondjuk ellenére is mindig hálaadással kezdik évi je­lentésüket. Sohasem panasszal. Pl. 1981-ben: „A Mekana Yesus Egyház az elmúlt evben is folya­matosan megtett, mindent Isten kegyelme, bölcsessége és hatalma segítségével, hogy híveit megtart­sa hűségesen a hitben és leg­mélyebb hálájának ad kifejezést Isten soha véget nem érő veze­téséért.” Kőnyomatosuk valóban sok jó gyümölcsről számol be: rohamos létszámnövekedésről, gyermekőrző szolgálatról, új bib­liafordításról. 24 végzett teológiai hallgatóról (1982-es adat), teoló­giájukon levelező hallgatók is tanultak, szabadban, nagy fák alatt tartott istentiszteletekről, az írástudatlanság felszámolásá­ról. hívők és nem hívők közös életút kereséséről. Az evangélium hirdetésében éppenúgy érdekel­tek. mint a krónikus vízhiány, a minden évben jelentkező aszály leküzdésében, jó kutak építésé­ben, beteggyógyításban, az ala­csony életkor felemelésében (30 év az átlag életkor határ!). Sok felnőttet és gyermeket keresztel­nek. Alig győzik a lelkészek. Egyik gyülekezetükben (Lalo Bändera), ahol a templomot újra kinyithatták az első istentisztele­ten 60 gyermeket kereszteltek. Egyik igehirdetőjük 6 nyelven beszél és prédikál vasárnapon­ként. Nem egyszerű a nagy távol­ságok legyőzése. Az azelőtt rend­szeresített repülős missziói szol­gálatok anyagiak híján nem foly­nak jelenleg. Gyalog, öszvéren, kocsin érik el a távoli, déli test­véreket. Egyik evangélistájuk ír­ja, hogy munkájában nemcsak az írástudatlanság ellen vagy a hygi- éné teljes hiánya ellen kell küz­denie az evangélium hirdetés mellett, hanem a lustaság ellen is. Ilyen értelemben is ébresztő szolgálatot végez. 1981 nyarán kőnyomatosuk me­leg szavakal közölte, hogy az LVSZ legközelebbi világgyűlése Magyarországon lesz, egyben je­lezték, hogy legalább 3-4 tagú delegációt szándékoznak küldeni, hogy résztvegyenek a testvér ma­gyar evangélikus egyház rendezé­sében tartandó világgyűlésen. Ök is tudnak tehát rólunk! Imádkoz­zunk mi is értük, hogy áldássá lehessenek népünk életében az új körülmények között is. Hafenscher Károly — Böjt 2. vasárnapján az oltár­terítő színe: lila. A délelőtti isten- tisztelet oltári igéje: 1 Thcssz 4, 1—7 (8); az igehirdetés oltári igé­je: Mt 15, 21—28. — DUNAEGYHÁZA. Február 6-án a gyülekezet önkéntes mun­kásainak évi összejövetelén Gyar- mathy Irén és munkatársa szol­gált. Gyarmathy Irén szépírásai szólaltak meg, énekszámokat Sza­bó Erzsébet adott elő. — A SOMOGY-ZALAI EGY­HÁZMEGYE lelkészei és kánto­rai február 5-én közös konferen­ciát tartottak Kaposvárott az új énekeskönyv bevezetésével kap­csolatosan. Győri Gábor iharos- berényi lelkész, egyházmegyei ze­nei előadó és if). Hafenscher Ká­roly keszthelyi lelkész gyakorlati kérdésekről szóltak — sok kér­désre válaszolva. Szabó Ferencné gyülekezeti jegyző meleg szavak­kal, Boldizsár Bea és Schenk Tünde zene és énekszámmal kö­szöntötte a konferenciát. — HIBAIGAZÍTÁS. Lapunk január 30-ai számában Bozóky Éva: Találkozás a Tátrában cí­mű cikkének 2. bekezdésében ér­telemzavaró sajtóhiba van, „egy­kori tanítványaim” helyett „egy­kori tanítványai’’ olvasandó. — házassági évforduló. Schnitz György és felesége, sz. Wanderer Terézia, valamint Wie­land György és felesége, sz. Ger- nya Erzsébet, a lajoskomáromi gyülekezet tagjai a közelmúltban ünnepelték házasságkötésük 60. évfordulóját. Idős testvéreink Is­ten kegyelméből jó egészségben vannak. A férfiak megbecsült szolgálatú, hűséges presbiterek. A gyülekezet istentiszteleten kö­szönte meg testvéreinkkel együtt Isten megtartó kegyelmét és kért további életükre áldást. „Áldjad én lelkem az Urat”... A szeretet soha el nem fogy.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents