Evangélikus Élet, 1983 (48. évfolyam, 1-52. szám)

1983-01-02 / 1. szám

készülünk a nagygyűlésre Bemutatjuk a világ evangélikus egyházait jEvbm ssfjúl ih B&&*pk Miét"A £riká ka m A KONTINENS ÖSSZES EVANGÉLIKUSAINAK 57%-a Etiópia, Kenya. Tanzánia, Mada­gaszkár és Zambia területén ta-. látható, 37%-a pedig Dél-Afriká­ban, azaz az Unióban, Namíbiá­ban és Zimbabvéban. Most az utóbbiakról lesz szó és erősen kell figyelnünk ahhoz, hogy e roppant területen élei hozzáve­tőlegesen kétmilliónyi hittestvé­rünk egyházi eletet csak némi­képpen is megértsük. Nem az országhatárok okoznak problémát számunkra, hiszen Af­rikában az országhatárokat álta­lában körzővel és vonalzóval húz­ták meg a volt gyarmatosítók, te­kintet nélkül a törzsi (nemzetisé­gi) kapcsolatokra. Az evangélikus egyház szervezete így nem min­denkor alkalmazkodik a mester­ségesen kialakított határokhoz. AZ EVANGÉLIKUS EGYHA­ZAK EREDETE lényegében szin­tén összefügg a gyarmatositással, mint általában a kereszténység megjelenése a fekete földrészen. Missziói munka eredményekép­pen jöttek létre és mivel Európá­ból és Amerikából érkeztek a misszionáriusok, az általuk lét­rehozott közösségek szinte a legutóbbi időkig egymástól füg­getlenül éltek és tevékenykedtek. Közöttük jó néhány még ma is őrzi önállóságát és ennek megfe­lelően rendkívül tarka képet mu­tat az evangélikus egyház Dél- Aíri kában. Tudnunk kell még egy tényező­ről, amely az evangélikus egy­ház megosztottságában közreját­szik. ez pedig politikai kérdés,' nevezetesen az 1948-ban fogana­tosított apartheid-törvény, mely elsősorban a Dél-afrikai Unióban húzott határt a feketék és fehé­rek egyházai között, faji megkü­lönböztetés szellemében. Az evangélikus egyház így or­szágokon belül sem egységes, és afnint mondottuk, ennek történe­ti és politikai okai vannak. A tö­rekvés az, hogy létrehozzák az egységet, de erre a csodára még sokáig várni lehet véleményünk szerint. NÉHÁNY ADATTAL ISMER­KEDJÜNK MEG Dél-Afrikával kapcsolatban! A gyarmatosítás visszanyúlik abba az időbe, ami­kor még Afrikát meg kellett ke­rülni ahhoz, hogy Indiába eljus­son az európai ember. A hol­landok a 17. században kezdtek letelepedni Fokföldön, s 1806- ban az angolok elhódították tő­lük e területet. A búrok, vagyis a holland telepesek Északra húzódtak. 1870-ben gyémántot, 1886-ban aranyat találtak, s leg­főképp ezért villongások tá­madtak a két gyarmatosító nép között. 1899-ben kitört az angol­búr háború, mely 1902-ben brit győzelemmel fejeződött be. 1910- ben, mint brit dominium, meg­alakult az Unió, 1948-ban hivata­losan is bevezették az apatheid- et, az Unió 25 millió lakosa fe­lett 1.75 millió fehér gyakorolja a hatalmat óriási szociális, politi­kai és társadalmi feszültség kö­zepette. Lényegében azonos a helyzet Namíbiában, amely a múlt szá­zadban lett német gyarmat, la­kosságának száma aránytalanul alacsony, az egész ország szinte egy összefüggő sivatag. Az egy­milliót sem kitevő lakosság az Unió megszállása és befolyása alatt áll és így az apartheid-po­litika itt is mérgezi a társadalmi levegőt. Nem kevésbé, mint Zimbabvé­ban, amelyet korábbi nevén, mint angol gyarmatot Rhodésiá- nak ismertünk, önállóságát csak 1970-bén nyerte el, de á 6 és fél­millió lakosságból 5°'0-nyi fehér kisebbség kezében van a hatalom és a kormányzat. Meg kell emlí­tenünk területének nagyságánál fogva az 1966-ban függetlenné vált köztársaságot, Botsvanát. Lakossága 680 ezer fő, amelynek 99%-a afrikai. A hazánknál hat- szorta nagyobb területen összesen 15 ezer evangélikus él. FORDÍTSUK FIGYELMÜN­KET a Dél-Afrikai Unió két nagy egyházi szervezetére! Az egyik az 1966-ban létrehívott „Dél-afrikai evangélikus lutheránus egyházak szövetsége’, rövidítése FELKSA. Közel egymillió megkeresztelt hívet tart számon és tíz evangé­likus egyház tartozik a szövetség­be. A FELKSA-nak országhatá­roktól függetlenül kapcsolata van Namíbia, Zimbabve evangé- likusságával. A szövetség megle­hetősen laza, a különböző misszió által alapított s az idők során ön­állóvá vált egyházak tömörülése, melynek erősségé inkább a bi­zonyságtevésben és a szblgálat- ban van. Ez a szervezet próbál­kozik0 az- ápertHeid ''kiküszöbölé­sén és több-ftétresebb sikerrel partneri viszonyt próbál terem­teni a feketék és fehérek között. másfélszáz éves missziói tevé­kenységre tekintenek vissza, el­sősorban német és skandináv munka révén jöttek létre. Az ELKSA alapjaiban a feketék egyháza, rendkívül tevékeny és iskoláin kívül egészségügyi, szo­ciális intézményeket tart fenn, sajtója . van. Öt püspöke gyako­rolja a vezetést. A két nagy egyházi szervezet, a FELKSA és az ELKSA sok he­lyütt fedik egymást, azaz pl. vá­rosokban sok helyütt két evangé­likus szervezetbe tartoznak a gyülekezetek. És hogy még bonyolultabb le­gyen a helyzet, előfordul, hogy azonos városban egy harmadik, esetleg negyedik típusú evangé­likus egyház is megtalálható, mert vannak teljesen önálló kö­zösségek is. Ilyen pl. a „Dél-afri­kai evangélikus egyház”, amelyet száz éve a Hermannsburg-i misz- szió hívott létre a bevándorolt németek számára. A hívek’száma mindössze 4823. de 12 lelkész gondozza munkatársaival. Vagy ilyen a „Dél-afrikai szabad'evan­gélikus-lutheránus zsinat” 2800 leikével, és ide sorolhatnám a „Dél-afrikai lutheránus egyházat’" 22 378 leikével, amely pl. telje­sen független missziói tevékeny­séget folytat, és központja az NSZK-ban van. Az egymillió lakost sem kitevő Namíbiának több mint a fele evangélikus. Namíbia és az itte­ni egyház sajátos helyzete és sze­repe igényli, hogy külön cikkben foglalkozzunk vele lapunk követ­kező számában. ■ § ;v^g{T<'pusztán a statisztika kefééért megemlítjük á Zimbab- ve-i (Rhbdesia) evangélikus egy­házat, 29 ezer lelket számlál, a Kísérleti mezőgazdasági telep zulu földön Kwanzimcle mellett az egyház egészségügyi és jóléti szövetségének kezelésében Célkitűzése, hogy Krisztusban a rasszizmus kérdésétől függetle­nül megvalósuljon az egység. A másik valamivel határozot­tabb szövetség a „Dél-afrikai evangélikus-lutheránus egyház", röviden ELKSA, amely 1975-ben jött létre és kereken félmillió ta­got számlál. Ennél a szervezet­nél már világosabb kép áll előt­tünk, (kissé hasonlít a mi egyhá­zunk szervezetéhez), mivel 310 gyülekezete (370 bennszülött lel­kész vezetésével) öt egyházkerü­letben, melyek élén püspökök áll­nak, éli egyházi életét. A hívek töredéke él városokban, többsé­ge vidéken, mégpedig az Unió ke­leti felében, Zulu-földön, Trans- vaal-ban és egyebütt. Az ELK- SA-nak teológiai szemináriuma, kollégiuma, s különböző intézmé­nyei vannak. A gyülekezetek Botsvanait, amely 15 ezer lelket tart nyilván. Itt a legrosszabb az evangélikusok aránya. A VÁZOLT TERÜLET NAGY­SÁGA meghaladja a 3 millió km'i-t, 34-szer akkora, mint ha­zánk. Ezen a területen nem egé­szen két millió evangélikus él. Szétszórva, csak hellyel-közzel egy-egy csomóban. S ezek sok­sok szervezetben. A legnehezebb helyzet az Unióban van, ahol az említett problémákhoz egy óriá­si szociális feszültség is társul. A városokba özönlő színesek gettók­ban történt elhelyezése, kijárási tilalma, stb. elképesztő nehézsé­geket idéz elő. Ebben a megnyo­morított állapotban kell az örök evangéliumnak megszólalnia. Rédey Fái MEGHALT DR. KARL KUPISCH PROFESSZOR VASÁRNAP IGÉJE Boldogan az éj esztendő ólján 1 Péter 4, 12—19 DE JÖ LENNE, HA EZ ÍGY VALÓSULHATNA MEG — sóhajtasz* amikor ezt a mondatot elolvasod újesztendő első vasárnapjának az igemagyarázatánál. Milliók és milliók kívántak boldog újesztendőt és ott él a szívekben az új kezdet reménysége. A fenti cím után azt várjátok, hogy valami kedves folytatása lesz annak, ami mindent oly szépnek Iáitat. Mintha feledtetni akarna mindent, ami nehéz. Feledtetné a gondokat, melyeket hordoztok, a betegséget, amely átkísér az új évbe is, a csalódásokat, melyek kese­rítettek. Isten igéje nem akar hamis reménységet ébreszteni, pilla­natnyilag ható fájdalomcsillapítót adni, melynek a hatása után ismét minden elemi erővel kiújul. Isten igéje útmutatást kíván adni a való­ságos tényekkel való szembenézéshez és erőt a hit harcának meghar- colásához. IGÉNK KÖZÉPPONTJÁBAN A SZENVEDÉS GONDOLATA ÁLL. „Szeretteim, a szenvedés tüze miatt, amely megpróbáltatásul támad közietek, n,g rémüljetek még, mintha valami meglepő dolog történne veletek”. Tudja az apostol, hogy olyan dolgokat kell megtapasztal- niok, amelyek nehezek, de éppen ebben kíván segítséget nyújtani a gyülekezetnek. Mielőtt az apostol leírná sorait, így szólítja meg őket: „Szeretteim!” Érezzék meg a hívek, hogy amit ír, amire kéri őket, azt olyan féltő szeretettel teszi, mint a szülő, aki távol lévő gyermekének írja levelét. A szenvedéssel kapcsolatban három intése van. „SENKI SE SZENVEDJEN KÖZTETEK, MINT GYILKOS, TOL­VAJ, GONOSZTEVŐ vagy más dolgába avatkozó”.. Vannak, akik bű­neik következményei miatt szenvednek. Akár azok. akiket a törvény ítél el, akár akik bűneik következményét hordozzák pl. ittasan el­esett és eltört a lába. Lehet más jellegű szenvedés is, amikor az a magatartása következ­ménye. Akár egy családban vagy munkatársak között. Mások dolgá­ba beleszól, sérteget, mindenbe beleavatkozik. Az ilyen magatartás miatt is lehet szenvedni. Az apostol intése felénk is hangzik: Ha boldogan akarsz járni az esztendő útján, akkor ezt az utat kerüld. Fiatalok és idősek ne szen­vedjetek azért, mert a másikat nem tudjátok vagy nem akarjátok megérteni, mindenbe beleszóltok, mindent kritizáltok, mert az nék- tek úgy nem tetszik, azt ti nem úgy csinálnátok stb. „. . . A SZENVEDÉS . . . AMELY A MEGPRÓBÁLTATÁS VÉGETT TÁMADT KÖZTETEK”. Isten akarata sohasem az elveszítés. Nem ad azért szenvedéseket az életünkbe, hogy azok terhe alatt összeroskad- junk. Ellenkezőleg: azt akarja, hogy hitünk még jobban belegyöke­rezzen a Krisztusba, aki a szenvedések idején is megtarthat bennün­ket. — A növények is kikerülnek a fóliasátrakból a szabadba. Az át­ültetésnek ezt a próbatételét egy ideig megsínylik azok is. Addig csak védelmet tapasztaltak, gondoskodást, kellemes meleget. Most na­gyobb hpingadozást és. vihart. De meggyökereznek és megerősödnek, mert azoknak ott a szabadban, kertekben és parkokban kell élniök es sófeaknak ott szerezhetnek örömöt és hasznot. Életünkben is sokféle próbatétel van. Ennek éllenére ott van a hi­tünk békessége: Ha Isten próbatételt ad, akkor erőt is ad annak hor­dozásához. S minden próbatételből megerősödve kerülhetünk ki. Fi­gyeljünk csak az apostol vigasztalására: Szeretteim! Ne rémüljetek meg, mintha valami rettenetes dolog történne veletek”. „ITT VAN AZ IDŐ, AMIKOR ELKEZDŐDIK AZ ÍTÉLET AZ IS­TEN HÁZANÉPÉN”. Jézus Jeruzsálembe érkezve a templomot tisz­tította meg mindattól, ami nem tartozott az „imádság házához”. A gyülekezetek és az egyház életét is az Ö keze tisztogatja. Mint a fá­kat a kertész keze. Évtizedeken keresztül mi is tapasztalhattuk, hogy milyen mélyreható változások történtek a gyülekezetek és az egyház életében. Mi is megdöbbenve figyeltük ami történt, mint Péter apos­tol korában a gyülekezetek. Pedig nem valami „félelmetes dolog” történt, hanem csak tisztogatás. „Az aranyat tűz próbálja, Hogy le­váljék a salak: Szenvedés a hit próbája, Hogy megtisztulj az alatt’. (461. ének 3. vers.) Az,egyház Ura tisztogatja életünket is, egyházunkat is. Cselekedete mögött szeretete él. — Gyékényesi tanítómra gondolok, aki mindig szigorúbb volt a fiához az iskolában, mint hozzánk. így készítette fel arra az időre, amikor nem lesz mellette a szülői oltalom, segítés, ahol neki magának kell megállnia az életben. HA ILYEN HITTEL ÉS ALÁZATTAL FOGADJUK Isten üzenetét, akkor nemcsak szép gondolat lesz, hanem áldott tapasztalat: Boldo­gan az új esztendő útján. Varga György Imádkozzunk! Szerető mennyei Atyánk! Köszönjük szeretetedet, erődet, mellyel hordoztál, vezettél és meg­tartottál bennünket. Köszönjük az új esztendő első vasárnapját is, amjkor igéd intésével és bátorításával szólsz hozzánk. Kérünk, ha próbatételek, szenvedések között vezetsz is minket, tudjunk bízni abban, hogy Te szeretsz és ezért tisztogatod életünket, gyülekezeteinket és Te mindent javunkra cselekszel. Add áldásodat az egész teremtettségre, az egész emberiségre, hogy békességben és megértésben éljünk, amely a Te nevedre dicsőséget egymás számára pedig áldást eredményez. Amen. DIETER KNALL, AZ OSZTRÁK EVANGÉLIKUS EGYHÁZ ÜJ PÜSPÖKE Az ötvenkét esztendős Dieter Knall grázi szuperintendenst vá­lasztotta meg az Osztrák Evangé­likus Egyház 1982. november 22- én tartott zsinata az egyház új püspökévé. Knall szuperinten­dens Oskar Sakrausky püspököt követi ebben a tisztében, aki 15 éves szolgálati idő után, 1983. március 31-én vonul nyugalom­ba. Az új püspök hivatalába való beiktatása március 27-én törté­nik majd meg. i Dieter Knall 1930-ban szüle­tett. Teológiai tanulmányait Hie- delbergben és üécsben végezne el. Tíz évi gyülekezeti szolgálat után az NSZK-beli Gustav Adolf Egyesület teológiai mun­katársa, majd főtitkára volti 1976-ban visszatért Ausztriába, ahol a steinmarki egyházmegye szuperintendenséül választották meg. Egyházában nyitott szívű embernek ismerik, aki teólógiai határozottsága mellett mindig kész az építő eszmecserére. Ilyen emberként ismerte meg hazai egyházunk is szolgálatának abban az időszakában, amikor a Gustav Adolf Egyesület főtitkári tisztét látta el. náci időszakban osztályrészéül jutottak. Számos cikke és tanul­mánya mellett, legjelentősebb munkája az ötkötetes egyháztör­fán afo Életének 79. eveben, Nyugat- Berlinben meghalt dr. Kari Ku- pisch egyháztörténész professzor. A világszerte ismert tudós mun­kásságát mindvégig meghatároz­ták azok az élményei, amelyek a

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents