Evangélikus Élet, 1983 (48. évfolyam, 1-52. szám)

1983-12-25 / 52. szám

Üdvözítő született

„írok nektek, i[jak..

Kell-e karácsonyi hangulat?

rácsonynak hagyományos családi megünneplése olyan „szirupos”, vagy „giccses”, és nem illik hozzánk. Ma, a nosztalgiahullám korszakában különösen is van helye életünkben karácsony ilyen hangulatos megünneplésének. Nem is szólva arról, hogy a nosztalgiahullám és, karácsony hangulatos megünneplése is valami olyasmit akar pótolni az életünkben, ami manapság nagy hiánycikk: az érzelmet, a hangulatot. Hányszor panaszkodnak pszichológusok és pedagógusit, hogy milyen nagy kár, hogy a mai fiatalok érzelemszegények. Karácsony jó alkalom arra, hogy színvonalasan gazdagítsuk érzelmi életünket. A teológiai hallgatók egy kis csoportja egy erdélyi betlehemes játékot tanult meg, és ennek hangulatos előadásával járt . végig jó pár gyülekezetei, hogy ezáltal is gaz-, dagítsa gyülekezeti tagjaink, elsősorban a fiatalok érzelmi életét. Réméljük, nem eredmény nélkül.

PERSZE TUDJUK, HOGY KARÁCSONY TÖBB ENNÉL. Több a betlehemes játéknál, a hangulatos családi karácsonynál. De á karácsonyi hangulat számára is, segítség lehet karácsony igazi lényegének megértéséhez. Karácsony hangulatos ünneplése mellett meg kell hallgatnunk a karácsonyi igehirdetéseket, végig kell gondolnunk, hogy Jézus ma is azért jön, hogy a tehetetlenségben vergődő világnak, a helyüket lázasan kereső fiataloknak,, a válságba került családoknak, a feszültségek és félelmek között élő egész emberiségnek igazi megoldást, örömet, békét, üdvösségét hozzon. S ha ezt megértjük, ak-. kor őszintén tudunk részt veinni. a karácsonyi ünneplésben és boldogan tudjuk ajkunkra venni a hangulatos karácsonyi énekeket.

Selmeczi János

Az Ige testté lett

r, A szent este

tehenek kedvéért jött a Krisztus? Nézz rá! Ha valami ;más teremtményen akart volna segíteni, akkor annak képében jött volna eL O azonban ember Fia lett

„És monda az angyal nékik: Ne féljetek, mert imé hirdetek néktek nagy örömet, mely az egész népnek öröme lészen: mert született néktek ma a Megtartó, lei az Úr Krisztus, a Dávid városában.” (Lukács 2,10-11.)

Ezen a kis „néktek” szócskán ujjongnunk kellene. Mert nem holmi fatuskónak, vagy a köveknek mondja ezt az angyal, hanem az embereknek. Nem is csupán egy-kettőnek, hanem az egész népnek. Mit kezdjünk hát vele? Kételkedjünk továbbra is az Isten kegyelmében? Mondogassuk, hogy Péter és Pál örülhet a Megtartónak, de nékem szegény bűnösnek e drága kincshez nincs jogom?! De ha nem a tied, akkor hát kié? Tán bizony a ludak, récék és

Kié legyen hát ez a gyermek, ha nem a miénk, embereké?! Az angyalok néni szorulnak rá, az ördögöknek nem kell. Mi azonban rászorulunk, aminthogy értünk lett emberré. Ügy illik hát, hogy örömmel vegyük, ahogy az angyal mondja: „Született néktek a Megtartó.” Nem nagyszerű és dicső, hogy ilyen örömhírt hoz embernek angyal az égből? S ujjongó angyalezrek biztatnak, hogy mi is örvendezzünk s hálával vegyük e nagy kegyelmet?! írjuk hát a „néktek” szócskát lángbetűkkel a szívünkbe s Megtartónk születését fogadjuk örömmel.

(„Jer örvendjünk keresztyének!”

Luther írásaiból összeállította:

Karl Witte. Fordította: Szabó József, 1938)

A FÉLELEM EGYIDŐS AZ EMBERISÉGGEL. Az emberi élet feltétele, hasonlóan minden más élőlény létéhez, a környezethez való alkalmazkodás képessége. A félelem valós alapja a kétség, vajon tudok-e majd jól válaszolni a környezet váltzásaira, időben ész- reveszem-e a jelzéseket. A félelemérzés biológiai gyökere tehát feltétlenül tartalmaz pozitív elemet. Egyrészt a tapasztalaton is alapuló szerénységet, nem vagyok olvgn kiváló, hogy bizonyosan megfelelő lesz alkalmazkodásom, másrészt ezzel is összefüggésben az óvatosságot. A félelemérzés figyelmeztetést jelent, vigyázz, legyél éber, hogy gyorsan és jól tudjál válaszolni a környezet kihívásaira.

A félelemérzés biológiai tartalmában nem nehéz felismerni az örökletes meghatározottság szerepét. —• Jegyezzük meg rögtön, mielőtt valaki túlzott hangsúlyt tulajdonítana ennek, ’. ogy csak résztényező, ha lebecsülése hiba is lenne. — Azonos családi háttérrel rendelkező, azonos körülmények között nevelkedő gyermekek és -felnőttek eltérő félelemreakcióiban nem vitatható az öröklés jelentőséege.

A TÖRTÉNELEM SORÁN AZ EMBER a természeti környezettel vívott csatában egyre inkább mesterséges környezetet teremt magának. E folyamat századunkban hihetetlenül felgyorsult. Az emberiség egvre nagvobb hányada él városokban, illetve nagyvárosokban, legjellemzőbbek e

Mindennapi félelmeink

tendenciára a szintén növekvő számú sokmilliós metropolisok.

A mesterséges környezet rendkívül erőteljesen megvilágítja az emberi élet alapvető változásaival kapcsolatban félelmeink változását, illetve a hangsúlyok eltolódását. Röviden úgy fogalmazhatunk, ha nem is küszöbö- lődött ki félelmeink biológiai háttere, hiszen realitás a betegségektől, a haláltól való félelem, de a mesterséges környezet olyan védettséget nyújt a természettel, természeti csapásokkal, élett .len és élő kóroki tényezőkkel szemben, ami korábban elképzelhetetlen volt. Mai félelmeinkkel kapcsolatban szomorúan keli felismernünk, hogy gyökerük többségében magunkban, illetve humán értelemben, vett környezetünkben rejlik. 1 Súlyos bizonyíték erre a mai orvostudományban egyre inkább uralkodóvá váló pszichoszomatikus betegségszemlélet. Érthető ma is az egészségért, a testi és lelki egészségért való aggodalom, de realitás, hogy a mai ember egészségét fenyegető ártalmak többsége lelki működési zavar talaján fejlődik ki, vagy legalábbis pszichikai tényező is szerepel a szervi elváltozás létrejöttében.

Szinte megfordult a helyzet a történelem korábbi szakaszaihoz képest. Egyre többen tanácsol^ ják a természettől védett környezetében félelemben élő embernek, hogy menjen vissza a

természetbe, vagy legalább közelítsen a természethez, növelje ilymódon testi és lelki állóképességét, edzettségét.

MINÉL VÉDETTEBB BIOLÓGIAILAG AZ EMBER, annál nyilvánvalóbb, hogy biopszicho- szociális lény, azaz a természettől való védettség nem jelent pszichikai és szociális értelemben védettséget, sőt a társadalmi ember félelmei a biológiai védettségben, főként hajlamosító örökletes háttérrel, fel is erősödhetnek. Erre az állapotra már inkább illik a szorongás kifejezés. És a szorongás, az átmeneti is, de a tartós szorongás különösen, szinte elviselhetetlenné teszi az életet. Leküzdésében, még inkább megelőzésében nem hangsúlyozható eléggé a család szerepe. Az első életévek érzelmi tartalma meghatározó egész életünkre. Ezért sem döntő az öröklés. Labilisabb idegrendszerű, de érzelemgazdag elfogadó családban növekvő gyermek nehéz körülmények között is kiegyen- súlyozattabb maradhat, mint erős idegzetű, de érzelemszegénv környezetben felnövő ember, akit a megterhelések, az ezekkel összefüggő félelem könnyen sodor deviáns magatartásba. A labilisabb idegzetű embert, a támogató, szerető közöség hiánva neurózisokra hajlhmosítjá, az erősebb idegzetűek reakciója inkább az - antiszociális magatartás.

Mai félelmeinkben szinte egyenrangúan erős a magánytól való félelem és a másik embertől, emberektől való félelem. Sokak számára olykor konfliktusként is jelentkezik ez a helyzet. Mi a kevésbé rossz? Az egyedüllét, amely ugyan kínzó lehét, de másoktól nem kell félni, vagy a megkeseredett kapcsolatban élés, melyben rutinszerűvé válik a másik gyötrése.

ÉLETÜNK NAGY RÉSZE KÉT SZÍNTÉREN ZAJLIK. Családban és munkahelyen. Ez utóbbi is számos félelem, szorongás forrása. Kezdve a még pozitívnak tekinthetőn, amelynek felfokozása azonban súlyos neurózisok eredője lehet: meg tudok-e felelni feladataimnak, lépést tudok-e tartani a fejlődéssel. — Nem jó a torkunkban szorító érzéssel bemenni a munkahelyre, félve főnöktől, kollégától. Sok vezető véli tévesen úgy, hozzátartozik a munkafegyelemhez a beosztottak szorongása. (A fegyelemhez sem, de a teljesítményhez mégkevésbé.)

Félelmeink sajátos összefüggést mutatnak életkorunkkal. A gyermekkori félelmek fő motívuma az ismeretlentől, a bizonytalanságtól való félelem. Ezért is meghatározó a szülők személyisége. — Felnőttkorban a munka és a magánélet kudarcai, esek lehetősége váltanak ki szorongást. — Ahogy túljutunk életünk

delén az idős korban a magánytól, nélkülözéstől és a haláltól való félelem fenyeget.

NEHÉZ MEGHATÁROZNI MEDDIG SZOLGÁLJA biológiai és társadalmi alkalmazkodásunkat a félelemérzés — meddig''* J) életösztön — és mikor válik * olyan mérvű szorongássá, amely megkeseríti az életet és szervi elváltozások, betegségek kiindulópontja is lehet. A félelemérzés teljes hiánya gátlástalanságot szül. — A szorongástól való / szabadulni akarás önpusztító formái, melyek a környezetet is, súlyosan terhelik, az alkoholizmus és a drogfogyasztás. — Felfedezhető a félelemérzés elutasításának a motívuma a terrorizmusban, közvetlenül az öngyilkos kamikaze akciókban.

A kör bezárul. Egyéni szorongásaink kozmikus félelemmel párosulnak. Az emberiség egyre inkább rendelkezik az életet megkönnyítő, megszépítő, meghosszabbító eszközökkel. De az emberiség elpusztítására alkalmas eszközökkel is. Mindennapi szorongásaink az emberiség jövőjével kapcsolatos egyetemes szorongással ötvöződnek. Hiszen ^ egy-egy család, vagy munkahely B sorsát, illetve népek, földrészek sorsát meghatározó kérdésekben egyaránt emberek, érzelmekkel, indulatokkal, félelmekkel... rendelkező emberek döntenek.

Dr. FrenkI Róbert

Lk 2,10

AZ ELSŐ KARÁCSONYKOR, A BETLEHEMI MEZÖN Isten angyala így adta hírül a pásztoroknak a kis Jézus megszületését: „Ne féljetek, mert íme hirr detek nektek nagy örömet, mely az egész népnek öröme lesz: Üdvözítő született ma nektek, az Ür Krisztus, a Dávid városában.” Mit jelent ez a furcsa kifejezés: Üdvözítő született? Miért kell örülni ezen a pásztoroknak és az embereknek ?

Isten azt akarja, hogy az emberek szeretetben, békességben és boldogságban éljenek. Már itt e földön boldogok legyenek és egykor reszesei lehessenek az örök boldogságnak a mennyországban. Isten erre a boldogságra, üdvösségre vezető utat is megmutatta. A Tízparancsolatban kinyilatkoztatta akaratát és megígérte, hogy azok. akik ezek szerint a parancsolatok szerint élnek, boldogok lesznek. Hogy még könnyebb dolguk legyen az embereknek, a Tízparancsolatot egyetlen parancsolatban foglalta össze: Szeresd Istent és szeresd az embereket!

AZ EMBEREK MEG IS PRÓBÁLTÁK MEGTARTANI ezeket a parancsolatokat. Azonban rájöttek arra, hogy képtelenek betölteni Isten törvényeit. Ha egy- egy parancsolatot néha meg is tudnak tartani, Isten minden parancsolatának megtartására gyengének bizonyulnak. A Szentírás nagyon szemléletesen írja le, hogyan szenvedtek kudarcot az emberi próbálkozások a törvény megtartására, az üdvösség elérésére. Már az első emberpár,engedetlen volt Isten parancsának, és minél jobban elszaporodott az emberiség, annál jobban elszaporodott az engedetlenség, a bűn is. Hiába büntette Isten özönvízzel az emberiséget, hiába próbálta sokféle módon nevelni az embereket, még Isten kiválasztott népe is képtelen vol^rja^figy Isten akarata,i^zerint.

Isten azonban megkönyörült a. bőn rabságában vergődő emberiségen. Már az első emberpár bűn- besése után megígérte, hogy fog küldeni valakit, aki legyőzi a Kí- sértőt és képessé teszi az embereket Isten parancsolatainak betöltésére. Ezt az ígéretét Isten a történelem folyamán többször is megismételte. Az emberek^tudtak Istennek erről az ígéretéről, és a szívük mélyén ott volt a vágyakozás, hogy bár csak minél előbb

beteljesedne Isten ígérete. Ezéri volt olyan nagy öröm a pásztorok számára az angyal üzenete Üdvözítő született ma nektek.

JÉZUS MEGSZÜLETÉSÉBEN TEHÁT ISTEN RÉGI ÍGÉRETŰ teljesedett be, a betlehemi istállóban megszületett kis Jézusbar az Üdvözítő, vagy egy másik kifejezéssel, a Megváltó jött el s világra, hogy az embereket boldogságra, üdvösségre vezesse. Ez1 a küldetését Jézus úgy töltötte be hogy szeretetével lehajolt az emberekhez, tanította, gyógyított őket, megbocsátotta bűneiket éí még az életét is feláldozta azért hogy az emberek megszabaduljanak a bűn hatalmából.

Jézus a mi Üdvözítőnk is Egyedül ő tud bennünket is képessé tenni arra, hogy megtaláljuk boldogságunkat, üdvösségünket. Csak az ő nagy szere tét énei az átélése, a vele való közösséf megtapasztalása által szabadulhatunk meg mi is bűneinktől és élhetünk Istennek tetsző, boldof új életet. Ezért nemcsak a betlehemi pásztorok számára, hanen a mi számunkra is kimondhatatlan nagy öröm karácsony öröm üzenete: Jézusban Üdvözítőnk Megváltónk született. Szeretete szolgálata által miénk lehet a bé ke, az üdvösség.

EZÉRT HÁT ŐSZINTE SZÍV VÉL VEGYÜK AJKUNKRA m is az örvendező karácsonyi éne két:

Itt a karácsony, itt a Megváltó! Szálljon az égig boldog énekszó! Eljött a mennyből, emberié lett Ö hoz a földre békességet.

S. J

ÜNNEPEINK KÖZÜL TALÁN KARÁCSONY ÜNNEPÉHEZ kapcsolódik a legtöbb hangulati elem. Milyen hangulatos, amikor karácsony este együtt van a csa- ád a karácsonyfa körül, csilloglak a karácsonyfagyertyák, vib- álnak á csillagszórók és kis test- éreink arca kipirul az örömtől a silíogó karácsonyfa, no meg a :arácsonyfa alá helyezett aján- lékok láttán. A legtöbb felnőttiek karácsonyról ez a hangula- os karácsonyi emlék jut az eszé- >e.

Sokan azt mondják, hogy ez a ok karácsonyi hangulati elem ilnyomja karácsony lényegét és íarácsony fő üzenetét. Karácsonyiak ugyanis az a lényege, hogy sten megszánta a tehetetlenségien vergődő világot és Üdvözítő- il elküldte a földre egyszülött fiát, Jézus Krisztust. A betlehe- ni istállóban megszületett kis permekben Isten egyszülött Fia ott el közénk, hogy nekünk örö- net, békességet, üdvösséget hoz- :on. Megfér-e egymással ez a ket- ;ő: a karácsonyi hangiüat és ka- -ácsony igazi öröm üzenete?

ÉRDEKES, HOGY A KARÁCSONYI ESEMÉNYNEK ez a tétféle értékelése, karácsony íangulatos leírása és karácsony eológiai értékelése már az első ceresztyének idejében megvolt, ámikor Lukács evangélista leírja i karácsonyi eseményt, nem tud szabadulni a karácsonyi hangu- ati elemektől. Ezért ír a szállást teresé házaspárról, a betlehemi istállóról, a jászolbölcsőről, a menőn virrasztó pásztorokról, az angyalok énekéről, a pásztorok és a napkeleti bölcsek hódolatáról. Olvassuk el Lukács evangéliumának második részét ilyen szempontból, és meglátjuk, menynyi karácsonyi hangulati elemet találunk a leírásban!

Ezzel szemben János evangélista szinte tudatosan kerüli a hangulati elemeket, amikor a karácsonyi eseményről tudósít. Ilyeneket mond: Kezdetben volt az Ige és az Ige Istennél volt és Isten volt az Ige. Az Ige testté lett, és élt közöttünk és láttuk az ő dicsőségét. A saját világába jött, és az övéi nem fogadták be őt. Olvassuk csak el János evangéliumának első fejezetét és figyeljük meg, mennyire teológiai módon és lényegre törően fogalmaz János, amikor a karácsonyi eseményt akarja továbbadni olvasóinak!

MELYIK FELFOGÁSNAK VAN IGAZA? Lukácsnak, aki a karácsonyi történés hangulatos leírásával adja tovább a karácsonyi örömhírt, vagy Jánosnak, aki lényegre törően, teológus módon cselekszi mindezt? Az a tény, hogy mind a két tudósítás bele került az újszövetségi kánonba, arról beszél, hogy az egyház ítélete szerint karácsony ünnepéhez mind a kettő szorosan hozzá tartozik. -Erről tanúskodik az egyház története is. Karácsony megünnepléséhez éppen úgy hozzá tartoznak a betlehemes játékok, a hangulatos karácsonyesti éjféli istentiszteletek, mint a karácsonykor elhangzó prédikációk. Az egyik kiegészíti a. másikat. Az igaz, hogy a karácsonyi hangulat önmagában mit sem ér, de az is igaz, hogy a karácsonyi örömüzenet lényegét segíthet megérteni és elfogadni a karácsonyi hangulat.

Ne szégyelljük hát a karácsonyi hangulatot! Ne szégyelljük azt, hogy már jóval karácsony előtt elkezdjük törni a fejünket, hogy mivel szerezzünk karácsonyi meglepetést és örömöt azoknak, akik közel állnak hozzánk. Ne gondoljunk arra, hogy a ka