Evangélikus Élet, 1983 (48. évfolyam, 1-52. szám)

1983-12-11 / 50. szám

X készülünk a nagygyűlésre Bemutatjuk a világ evangélikus egyházait Aisaerikai Egyesüli Államok Néhány lap as észak-amerikai magyar evangélikus gyülekezetek történetéből Ali VASÁRNAP IGÉJE Jézussal, tanúként János 5, 31—37a. Jézus igényli, hogy az emberek felfigyeljenek cselekedeteinek bi­zonyságtételére. Nem önmagáért kívánja ezt. Igénye kettős megala­pozottságú. Tetteiben egyrészt az Isten megváítást, megmentést mun­káló cselekedetei Jézus által jutnak el az emberig. Jézus Isten üd­vözítő szeretetének tanúja mindenki felé. AZ ELSŐ, VALÓSZÍNŰLEG MAGYARORSZÁGI EVANGÉLI­KUSOKAT IS magában foglaló amerikai gyülekezet 1851-ben New York városában alakult meg. Acs Gedeon, az 1848-as magyar hon­védsereg nem sokkal később Ame­rikába érkezett lelkésze volt en­nek a lelkipásztora. Ez azonban . nem volt hitvalláshoz kötött kö- M zösség, hanem olyan csoportosu- ^ lás. amely minden, magyarul be­szélő vallásos embert szeretett volna istentiszteleteire összegyűj­teni. Ez az elgondolás azonban nem vezetett eredményre, és a gyülekezet fél esztendővel később befejezte szolgálatát. Bizonyára a magyar emigránsok nagymérvű szétszóródása is hozzájárul ehhez. A magyar szabadságharc emig­ránsait a 19. század utolsó évtize­deiben újabb magyarországi be­vándorlók követték, akik főleg gazdasági okok miatt léptek Ame­rika partjaira. Még a századfor­duló előtt, elsősorban római és görög katolikus, valamint refor­mátus magyarok lelki gondozása céljából alakultak magyarul szol­gáló egyházközségek a fontosabb magyar telepeken. Mivel ezen be­vándorlók többsége a Tisza felső folyásának környékéről és a Fel­vidék keleti részéből származott, . az evangélikus vallásúak száma e csoportban aránylag igen alacsony volt. Ha mégis akadt köztük né­hány, azok vagy a magyar refor­mátus gyülkezetek tagságát gya­rapították vagy — különösen, ha a Felvidékről származtak — szlo­vák evangélikus gyülekezetekhez csatlakoztak, amelyek szintén ez idő tájt keletkeztek. Lelkészeik legtöbbször jól beszéltek magya­rul, hiszen ők is Magyarország­ról érkeztek Amerikába. A HELYZET A SZÁZADFOR­DULÓ UTÁN MEGVÁLTOZOTT. Már sok bevándorló érkezett a Dunántúlról is, így az evangéli­kusok száma gyarapodott. Ezért 1905-ben a Clevelandba (Ohio ál­lam) érkezett magyar evangéliku­sok elhatározták, hogy egyház- községbe tömörülnek és felveszik a kapcsolatot magyarországi egy­házkörökkel. Lelkészt kértek az óhaza egyházának a vezetőitől, mint ahogy a többi felekezet gyü­lekezetei, de — azokkal ellentét­ben — kérésük nem talált meg­hallgatásra. Így vasárnaponként csak éneklésre és imádkozásra gyűltek össze, néha megkértek 4' egy szlovák evangélikus gyüleke­zetben szolgáló, magyarul tudó lelkészt arra, hogy nekik isten­tiszteletet tartson. 1907 nyarán egy nyíregyházi származású és a teológiát Eper­jesen elvégzett ’lelkészjelölt, Rú­zsa István érkezett magánember­ként a városba, öccsével egyetem­ben. Hamarosan kapcsolatot ta­lált a közben már hivatalosan be­jegyzett magyar evangélikus egy­ház elöljáróival, akik megkérték, hogy legyen a gyülekezetnek első lelkipásztora. A meghívást Ruza István elfogadta, és még abban az évben — az egyik, magyarul jól beszélő szlovák lelkész javas­latára — a „Missouri Lutheránus Egyház” erre hivatott bizottsága előtt lelkészi vizsgát tett, majd Pelikán János egyházi elnök (püs­pök) lelkésszé szentelte. Gyüle­kezete azonban nem csatlakozott ehhez az egyetemes egyházhoz, ha­nem egyelőre független maradt. 1907%ben az egyház kis templo­f mot és paplakot vásárolt a Raw­lings Avenue nevű utcában, a vá­ros keleti oldalán. Rúzsa István azonban nem csak Clevelandban •munkálkodott. Már egy évvel megérkezése után tar­tott istentiszteletet a New Jersey államban levő New Brunswick városkában, majd a pennsylvá- niai Bethlehemben és az Ohio ál­lambeli Martins Ferryben is. A New Brunswick-i szórványegy­ház már 1909-ben önállósult, és a Magyarországról kiérkezett (és oda hamarosan visszatérő) Bocz­kó Gyula lett annak első lelké­sze. Más, Magyarországról rövid időre kijött lelkészek is szolgál­tak e — főleg dunántúlikaból ál-' ló — gyülekezetben, amelyet az­után a Dunántúli Egyházkerület a szárnyai alá vett, és gondozásá­ra kiküldte Sopronból Stiegler Ernő lelkészt, aki 1912-től, kb. 50 öt Ormai János, szintén eper­jesi végzettségű lelkész követte hivatalában, aki előzőleg Buffa- lóban szolgált. Rúzsa István, aki közben kivált a „Missouri Lutheránus Zsinat” lelkészi karából, és ekkor már az Amerikában levő Egyesült Lu­theránus Egyház lelkésze volt, évvel később bekövetkezett halá­láig Amerikában maradt. 1910-"től Rúzsa István az Erié­től nyugati végénél fekvő Detroit- ban kezdi meg a havi istentisz­teletek tartását. Ez a gyülekezet is önállósul, és lelkészt talál Becker Jakab bácskai származá­sú teológus személyében, aki a pozsonyi teológiáról jött ki — ösztöndíjjal — a philadelphiai teológiára, és ott fejezte be ta­nulmányait. Megszakításokkal, 1953-ban bekövetkezet haláláig, szolgált ott. Ekkor Rúzsa István figyelme az Erie-tó keleti vége felé fordult, és Buffaloban kezdi meg az istentiszteletek tartását. Ez a gyülekezet is önállósul, és első lelkésze a Magyarországról kiérkezett Schleifer Bertalan lesz. Közben, 1913-ban a cleve­landi egyház evangélikus szere- tetházat alapít, amelyet 1913-ban avatnak fel a templom mellett. Megszakításokkal 1923-ig szol­gálta ez az intézmény az árva és rászoruló gyerekeket. Szép számban érkeztek evangé­likusok a Muravidékről Bethle­hem városába, ahol magyar és vendnyelvű igehirdetéseket igény­lő gyülekezetei alapítottak. Stieg­ler lelkészt hívták meg New Brunswickról ezen szolgálatok el­végzésére, aki akkor még csak magyarul tudott. New Brunswick újból Magyarországról kapott lel­készt. A Clevelandtól délre fekvő Akronba is szorgalmasan átjárt Rúzsa István lelkész. Ez a fiók­egyház 1922-ben önállósult, és el­ső lelkipásztora Rúzsa László már Amerikában végzett lelkész (Rúzsa István öccse) lett. Ugyan­csak az első világháborút követő időszakban alakult meg Bethle­hemben egy másik, csak magya­rokat gondozó egyház, amelynek első lelkésze a Sopronból kiván­dorolt Pöttschacher István. 1923-ban lemondott clevelandi ál­lásáról. Pihenni szeretett volna, de dr. Ramer, az Egyetemes Egy­ház missziói titkára felkérte, hogy szervezze meg Pittsburghban is a magyar evangélikus egyházat. Ennek eleget is tett, és 1925-ben ennek az egyháznak lett pászto­ra. Egészségi állapota miatt ettől a munkától hamarosan meg kel­lett válnia, helyét Rettmann Far­kas foglalta el. De pihenése most sem volt hosszú. 1928-ban, ugyan­csak dr. Ramer felkérésére, New Yorkban szervezte meg a gyüle­kezetét. Sajnos, innen is hamaro­san vissza kellett vonulnia és or­vosai tanácsára, végleg kikapcso­lódott az egyházi munkából. A Clevelandtól nem messze fekvő Oberlinben élt még 12 évig, ott halt meg 1940-ben. Felesége, aki kb. 30 évvel élte túl férjét, még halála előtt megírta ennek az út­törő lelkésznek az életrajzát, amely értékes kincsesbányája az amerikai gyülekezetalapítások ko­rára vonatozó adatoknak. A New York-i kezdeményezés nem hozta meg a várt eredményt, viszont az 1960-as évekig fennál­ló magyar gyülekezetek alakultak a város környékén: a New Jersey-i East Caldwellben és Perth Amboy-ban. Ugyancsak si­került a két világháború között több kanadai városban is össze­gyűjteni a magyar evangélikuso­kat. Kitchenerben és környékén, Torontóban, Montrealban, Win- dsorban és egyebütt folyt rend­szeres magyar munka. Ma már csak Torontóban vannak rend­szeres magyar istentiszteletek. Ugyancsak ebben az időszakban erősödött meg a nyugat-cleve­landi fiókegyház, és önálló egy­házközösséggé vált. Közvetlenül a második világháború kitörése (Folytatása a 6. oldalon) A TANÜ-JÉZUSNAK EMBER-TANÚKRA VAN SZÜKSÉGE. Nem azért, hogy dicsősége nagyobb legyen. Azért sem, hogy legyen, aki megvédje igazságát. A tanúk nem Jézusért vannak, hanem ember­társaikért. Jézus szeretete emberi közvetítéssel jut el emberig. A megváltás valósága megváltott emberek életén átszűrődve lesz ható­erővé. Emberek szabadulását azok tudják segiteni, akik maguk is megszabadultak. Igaz, Isten keze nincsen megkötve: eszközeként bárkit felhasználhat. A bosszúszomjtól „megkötözött”, Jónást küldte Ninivébe, hogy a város megszabaduljon bűnei következményétől. De az Isten irgalmasságára és hatalmára való hivatkozás nem lehet menekülés saját felelősségem elől! JÉZUS ENGEM TANŰKÉNT AKAR HASZNÁLNI. Tervében rám is gondolt. Ahogyan Ö Isten akaratát cselekedte mindenki érdeké­ben, úgy egyeseket rajtam keresztül akar elérni. Lehet, hogy nem sokakat szólít meg szavaimon keresztül, de vannak, akiket általam akar utolérni. Ügy rendelkezett, hogy néhányan csak az én szere- tetemben kapják meg Jézus szeretetét, csak az én ..bizonyságtéte­lemre” figyeljenek fel. Nem áltathatom magam azzal, hogy nélkü­lözhetetlen, pótolhatatlan vagyok, de most mellettem élnek, a köze­lemben vannak azok. akik kárt szenvednek, ha engedetlenkedem, ha visszahúzódom a „bizonyságtételtől”. Felelős vagyok néhány em­berért! JÉZUS TANŰJA CSAK KÍSÉRTÉSEIMET LEKÜZDVE LEHE­TEK. Jézus sem kísértések nélkül szolgált. Kísértés volt számára az a várakozás, amellyel népe fordult feléje: mutassa meg istenfiúsá- gának nyilvánvaló jeleit! Ha engedett volna akaratuknak, akkor „magáról tett volna bizonyságot”. Melyek az én kísértéseim? Csu­pán kettőt említek meg. Az első, ha a „tanúságtételem” önmagamért van. Jóhíremért, saját dicsőségemért. A másik: ha az nem őszinte, hanem megjátszott. „Ezt kell mondanom, mert ezt várják tőlem”. „Ezt és ezt kell tennem, ha nem akarok csalódást okozni.” „Szerep- játszás” ez, é nem a tanú hiteles helytállása! JÉZUS TANŰJA CSAK MAGAMAT ŐSZINTÉN „ADVA” LEHE­TEK. Nem kell erőt mutatnom, bizonyítanom, amikor gyenge va­gyok. Pál apostol bátran vállalta gyengeségeit, és ez a magatartása nem erőtlenítette meg szolgálatát. Éppen a gyengék lehetnek tanúi Jézus erejének és hatalmának! Nem kell rhindennel tisztában len­nem és szüntelenül mindent megmagyaráznom. Tudom, hogy a „vp : nem vezetheti a világtalant”, de Jézus azt js mondta: „Ha vakok volnátok, nem volna bűnötök, mivel azonban most azt mondjátok: látunk, megmarad a bűnötök.” (Jn 9, 41.) Bizonyára biztosszavú ta­nú lehet az, aki a Jézustól kapott gyógyírral kente meg a szemét ■és úgy kezdett látni (Jel 3, 18). Jézusnak éppen az a nagysága és abban van utolérhetetlensége, hogy a nem-alkalmasakat teremti és formálja alkalmassá! VALÓJÁBAN AKKOR VAGYOK JÉZUS TANŰJA, HA AZT TE­SZEM, MONDOM ÉS ÉLEM, amelynek a cselekvéséhez, elmondásá­hoz, megéléséhez én magam „nem vagyok elég”. Ilyenkor mutatok magamon túlra, arra a Jézusra, akit Isten számunkra „bölcsességgé és igazsággá, megszentelődéssé és megváltássá”, tett (lKor 1, 30). Ebben a formában követhetjük azt a Jézust, akiről küldője, az Atya, bizonyságot tett. így történik meg, hogy ahogyan Jézus cselekedetei­ben jelen volt az Atya, úgy a mi szavainkban és tetteinkben, a mi „bizonyságtételünkben” jelen lesz Ö! Erre az Ő jelenlétére segítsen mindnyájunkat mostani ádventünk! Bohus Imre Isuúdkozíeuaik! Űr Jézus Krisztus! Az Atya szeretetének és irgalmasságának hű­séges tanúja voltál. Egész életeddel engedelmeskedtél Istennek, hogy megvalósíthassa általad kegyelmének cselekedeteit. Ebben az ádventi időszakban követésedre szólítasz mindnyájunkat. Használni akarod szavainkat, tetteinket, életünket. Szereteted és szolgálatod eszközei­vé akarsz formálni minket. Tégy meg mindent azért, hogy tanúid le­hessünk. Ámen. — Advent 3. vasárnapján az oltárterítő színe: lila. A délelőtti istentisztelet oltári igéje: 1 Kor 4, 1—5; az igehirdetés alapigéje: Jn 5, 31—37a. — EVANGÉLIKUS ISTEN- TISZTELET A RÁDIÓBAN. De­cember 11-én, vasárnap reggel 7 órakor az evangélikus egyház félóráját közvetíti a Petőfi rádió. Igét hirdet DR. KÁLDY ZOL­TÁN püspök. — KISAPOSTAG A gyüleke­zet novemberi szeretetvendégsé- gén egyházunk sajtómunkájáról tartott előadást Szabó István du- naegyházi lelkész, egyházmegyei sajtó előadó. Verseket és könyv- részleteket olvasott fel Szabó Istvánná, áhítatot tartott Schrei­ner Tamás segédlelkész. A jelen­lévők 1000-Ft értékű könyvet vá­sároltak. — SOPRON. A gyülekezetben reformáció hetében jubileumi so­rozat volt dr. Luther Márton szü­letésének 500. évfordulója alkal­mából. A témák a „Mit tanul­hatunk Luthertől?” kérdés köré csoportosultak. így került a gyü­lekezet elé a prédikáló-, a tusa- kodó-, imádkozó-, a családfő és az énekszerző Luther abban a gyülekezeti nagyteremben, ahol a gyülekezet a jubileum nyitá­m ssggggs A clevelandi régi templom nyaként emlékkiállítást rendezett, mely egyúttal az előadások szem­léltetéséül is szolgált. Reformáció ünnepén közös ünnepély volt a református gyülekezettel. A ju­bileumi héten szolgálatot végez­tek: Laborczi Zoltán, Sümeghy József, Biczó Ferenc, Kramer György, Szimon János lelkészek, Vladár Gábor református segéd­lelkész és dr. Friedrich Károly ny .tanár. — ÖSAGÁRD—FELSÖPETÉNY A gyülekezet tartós áldozatválla­lásáról tanúskodik, hogy az el­múlt év nagy erőfeszítései, épít­kezései után az idén kimagasló adományai támogatta Teológiai Otthonunkat. Nagy öröm az is, hogy egyre több alkalmon szol­gál a gyülekezet fa-, illetve réz­fúvós zenekara. ökumenikus reformációi ünnepélyen a felső­petényi Baptista Gyülekezet énekkarával együtt adták elő: GyJS: Feltámadás c. oratóriumát, egyes tételei között a szerző édes­apja tartott ismertető előadást és igemagyarázattal szolgált. Lehet a halottak napja közelében a fel­támadásról énekelni.! Ezt tette Luther a középkor „őszén” hit­vallásával, munkásságával, mikor élő hitre ébresztette alvó egyhá-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents