Evangélikus Élet, 1983 (48. évfolyam, 1-52. szám)
1983-11-20 / 47. szám
készülünk a nagygyűlésre Bemutatjuk a világ evangélikus egyházait „ Amerikai Egyesült Államok Kis statisztika — általános jellemvonások Az Amerikai Egyesült Államok (USA) területén élő keresztyének között körülbelül 8 millióra tehető az olyan evangélikusok száma, akik valamilyen evangélikus gyülekezethez tartoznak.- A pontos számot azért nehéz megállapítani,. mert egyes evangélikus egyházak évi jelentései az Egyesült Államokban és Kanadában működő gyülekezetek tagságát összesítik, más jelentések csak az USA-ban levőkét közük. Ez azt jelenti, hogy az Egyesült Álla- v mokban élő evangélikusságnak az * összlakossághoz viszonyuló, aránya alacsonyabb, mint a magyar- országi evangélikusoknak az ország összlakosságához viszonyított arányszáma, de megkettőződik arány&zámuk, ha csak azon amerikai polgárok számát vesz- szük tekintetbe, akik valamilyen vallási közösséghez tartozónak vallják magukat. Mindez azt jelenti, hogy a római katolikusok, baptista és metjiodista keresztyének után az evangélikusok képviselik' Amerikában a legnagyobb hitvallási csoportot. AZ AMERIKAI EGYESÜLT ÁLLAMOK EVANGÉLIKUSAINAK a gyülekezetei nem tartoznak egyetlen, egységesen szervezett egyházi közösségbe, hanem 14 egymástól teljesen független egyetemes egyházat képeznek (nem beszélve azokról a gyülekezetekről, amelyek egyik egyházi szervezethez sem tartoznak, hanem megtartották önállóságukat!) Erre lehetőségük van, hiszen a világi {elsőbbség az alkotmány értelmében nem avatkozik be abba, hogy ki milyen egyházi közösségbe -iákáfü?, tajjtázni, ha .’ ilyen kívánsága, van, és hogy ez a közösség miképpen szervezkedik. Az említett 14 evangélikus egyház között azonban csak 3 rendelkezik egymilliónál több egyháztaggal, hétnek a tagsága 20 000 személynél kevesebb. A legtöbb egyháztagot magában foglaló evangélikus egyház a „Lutheránus Egyház Amerikában” (Lutheran Church in America, rövidítve: LCA), amely közel 3 millió evangélikust tart nyilván; ezt követi a „Lutheránus ' Egyház- Missouri Zsinat” (Lutheran Church — Missouri Synod, rövidítve: LC —MS), amelynek több, mint 2 és fél millió és az „Amerikai Lutheránus Egyház" (American Lutheran Church, rövidítve: ALC), amelynek kevesébb, mint 2 és fél millió tágja van. Az említett 14- egyetemes jellegű egyházból csak f három tagja a Lutheránus Világ- szövetségnek: a fent említett „Lutheránus Egyház Amerikában” (LCA), - az: ugyancsak' említett „Amerikai Lutheránus Egyház” (ALC) és egy ,Lutheránus Egyház — Missouri Zsinat”-ból kiszakadt kisebb közösség, a 273 gyülekezethez tartozó, kb. 110 000 evangélikust magában foglaló „Evangélikus Lutheránus Egyházak Egyesülése" (AELC). A Lutheránus Világszövetséghez tartozó és most említett három evangélikus egyház az egyesülés útján jár. 1982-ben mindhárom egyház legfőbb törvényhozó testületé elfogadta azt. a javaslatot, hogy 1988-ig meg kell valósítani mindhárom egyház egyesítését, amely terv végrehajtása azt fogja jelenteni, hogy az. Egyesült Államok Evangélikusainak kétharmad ré: sze, körülbelül 8 millió evangélikus, egyetlen egyházi közösséghez fog tartozni. Itt csak sajnálattal emlékezhe- 1 tünk meg arról, hogy az ország második legnagyobb evangélikus egyháza, a „Lutheránus Egyház — Missouri Zsinat” (LC—MS) nevű egyházi közösség úgy döntött, hogy nem kíván ehhez az egyesült egyházhoz, tartozni, hanem kapcsolatait inkább a szigorúan hitvallásos és majdnem félmillió taggal rendelkező „Wisconsin Evangélikus Lutheránus Zsinat” felé erősíti. MIELŐTT AZ AMERIKAI EVANGELIKÜSSÁGOT BEMUTATÓ SOROZAT első részét lezárjuk, két megjegyzést kell tennünk. A teljesség kedvéért megemlítjük. hogy az Amerikában levő „Lett Evangélikus-Lutheránus Egyház”-nak és az Amerikában szolgáló észt és litván evangélikus gyülekezeteknek közvetve, a balti államok történelmi területén kívül élő észtek, lettek és litvánok világra kiterjedő evangélikus egyházi szervezetei révén (mindhárom- alapító tagja volt a Lutheránus Világszövetségnek) van kapcsolatuk az evangéükus- ság világszervezetével. Továbbá, az elmondottak megértése; céljából el kell még mondani, hógy Amerikában azokat a keresztyéneket, ákik evangélikus családból származtak; mégha evangélikus templomban meg is keresztelték őket, de; szüleik vagy saját döntésük, révén nem bejegyzett... tagjai egy i evangélikus gyülekezetnek, a statisztikák nem számítják, általában evangélikusoknak, mert, az USA-ban nem ismerik az Európa sok államában kialakult népégyházi rendszert. Ha ezen rendszer hagyományai szerint beszélnénk Észak- Amerika evangélikusairól, nem járnánk messze az igazságtól, ha a?.t állítanánk, hogy az Egyesült Államok evangélikusainak a szánva 25 millió körül mozoghat. Pósfay György Egyike a legrégibb, most is használatban levő amerikai evangélikus templomoknak a pennsylvaniai Trappé községben áll HOL ÉL NYOLC. Mll-IŐ EVANGÉLIKUS AZ EGYESÜLT ÁLLAMOKBAN ? rv Az 50 szövetségi áll araból a nellé*."• keit térkénen nen. látható Alaska,ahol a lakosság 2'9 ■százaléka, és Hava'-*S7 m ahol a lakosság 0.! százaléka evangéli¥ kus ; B It .. ki.............. AZ EVANGÉLIKUSOK ARANYSZAMA AZ EGYES SZÖVETSÉGI ÁLLAMOKBAN: az Bsszlakossáü j||j az összlakcssag A "legevangélikusabh* 15 - 36 százaléka 2 - 3-szazaUka szövetségi illan:---, .1'"«-«»lalfÁvaia ÉSZAK DAKOTA,ahol 1 g a lakosság 35.15 I-a j 1 ‘ í szaza e*a evangélikus. ““•sá n vs&at 1 I kevesebb evan- azok alapién kégélikus. szült térkép az 1970-es állapo- ■'v: tot tükrözik. — Szentháromság ünnepe után az utolsó vasárnap az oltárterítő színe; zöld. A délelőtti istentisztelet oltári igéje; 2 Pt 3, (3—7) 8—14; az igehirdetés alapigéje: Mt 25, 1—13. — EVANGÉLIKUS ISTEN- TISZTELET A RÁDIÓBAN. November 2Ó-dn, vasárnap reggel 7 órakor az evangélikus egyház félóráját közvetíti a Petőfi rádió. Igét hirdet: dr. Hafenseher Károly Deák-téri igazgató-lelkész. — DUNAEGYHÁZA. Október 30-án teológusnap volt a gyülekezetben. Az anyagyülekezetben dr, Selmeczí János otthonigazgátó, a szórványokban, . Félixen Mitykó András III, év,f„ Solton pedig Vető István fii, évf. hallgató hirdette. Isten igéjét. A gyermekek között Brebovszky Éva III. évf. hallgató szolgált. A gyülekezeti esten ének- és zeneszá- mok, valamint szavalatok kíséretében az ótthonigazgató „Luther személye és a .információ” címen tartott. előadást^, ,Matti Salminen finn ösztöndíjas hallgató pedig a finrv evangélikus egyház üdvözletét adta át Só gyülekezetnék. A teöiógüsriapoh • áz említetteken kívül részt Vett és szolgált még Szabó. Erzsébet ' T. évf, hallgató. 0 A VASARN/t P IGÉJE Csak lángoló szívvel! Máté, 25, i—13 Sokszor kérdezzük aggodalommal és a tehetetlenség érzésének szorongásával; mi vár még ránk? Sokféleképpen veszélyeztetett világunkban a pokolgépek nem szabadítják-e ránk a poklot? A gazdasági és politikai krízisekből merre és milyen áron vezet tovább az út? Mi vár még ránk? Egy elfekvő kórház nehéz levegőjű kórterme szenvedésteli hosszú éjszakákkal és nappalokkal, vagy egy korai infarctus villámcsapása? E nyomasztó végső kérdések novemberi ködében jelentéktelennek tűnnek azok a rövidtávú álmok és illúziók, amelyek csillogásukkal sokszor elkápráztatnak. JÉZUS AZZAL A GYÖNYÖRŰ REMÉNYSÉGGEL AJÁNDÉKOZOTT MEG MINKET, hogy ránk Isten mennyegzőjének öröme vár: a csodálatos, végső beteljesedés, amikor véget ér a hit részszerint- való és töredékes időszaka s ránk köszönt a színről-színre látás nagyszerűsége, amikor az eljegyzettek gyülekezete találkozik a Vőlegénnyel, megváltó Urával. Énnek a reménységnek öröme kelő napként tör át minden ködön és elhalványít minden talmi csillogást. Ennek a beteljesülő jövőnek alapiát nem mi raktuk le, nem a mi fáradságos munkánk eredménye. Ezt Isten készítette az őt szeretőknek. Igaz, a Vőlegény késik, halogatja még jövetelét, mert türelmes hozzánk és nem akarja, hogy némelyek elpusztuljanak, hanem azt, hogy mindenki megtérjen (2 Pt 3,9). A múló idő a kegyelem ideje, amelyért dicsérnünk kellene Istent a reménység önfeledt örömében. S mégis éppen a kegyelem idejében tör ránk a kísértés, hogy könnyelműen eljátsszuk, ami nekünk adatott. Mert a menyegzői meghívás még nem biztosíték, csak lehetőség az örömteli találkozásra. A balga szüzek tragédiája figyelmeztet erre, akik végül is kívül rekedtek. A példázat gördülékeny, népmeséi stílusát megtöri a „bizony mondom néktek” jézusi bevezetéssel kezdődő dermesztő mondat: nem ismerlek titeket! Az ajtó már zárva, sehol sincs segítség. BIZONY NEM ELÉG A LÁMPÁST EGYSZER MEGGYŰJTANI. Táplálni is kell a lángját. Mint ahogy nem elég, ha egy forró pillanatban szerelemre lobban az ember, s aztán elhamvad lobogása és csak egy kiégett szív érzi a nagy ürességet, hogy már késő, mindennek vége lett. Bizony nem elég Isten mennyegzői meghívását elfogadni. Nem elég. ha a Szentlélek egyszer lángra lobbantotta szívünket. Ebben a lobogásban kell élni! Az eljövendő ünnep örömében, amely átjárja egész életünket. Az autóvezető éberségében, aki nem hajt szórakozottan a tilosba, hanem feszülten figyeli az útjelzőtáblákat, hogy célba jusson. Abban a szent odaadásban kell élni, amely önmagáról megfeledkezve tud áldozatot hozni másokért, és abban a reménységben, amely jelenünket már az eljövendő haspnlatosságára formálja. SZENT VIGYÁZÁSBAN, HITBEN KELL ÉLNI, amely nem a láthatókra néz. hanem a láthatatlanokra. Különben elalszik a lámpás, kiég az életünk. És ezen akkor., már nem lehet segíteni. A személyes meghíváshoz, személyes,.felelősséM^tóí^feik. Más nem hihet, nem reménjjljedhet, ngm szerethet'nilyet't'ém. Vigyázzatok tehát, mert sem a napot, sem az órát nem tudjátok, hogy mikor jön el Uratok! Vigyázzatok! Madocsai Miklós Imádkozzunk! Segíts Urunk, hogy kegyelmed Idejét el ne játszuk, hanem bátor hitben és szolgáló szeretetben várjunk téged. Add szívünkbe az eljövendő mennyegző ünnepi örömet, nehogy félelmek és hamis illúziók áldozataivá legyünk. Kérünk, töltsd meg hálaadó dicsérettel életünket megtapasztalt és reménységgel várt kegyelmedért. Amen. Gyülekezeti találkozók Somogy-Zalában A Luther-év őszén GAZDAG PROGRAMMAL lepte meg a Somogy-Zalai Egyházmegye vezetősége ez év őszén a gyülekezeteket. Két szombat adott alkalmat a testvéri találkozásokra, a közösség erősítésére, s a töl- tekezésre. Először a megújult kaposvári templom nyitott kapui hívogatták az egyházmegye gyülekezeti tagjait, tisztségviselőit, lelkészeit. A közgyűlést megelőzően az egyház- megyei presbiterek gyűltek össze az aktuális ügyek megtárgyalására, s a közgyűlés elé terjesztendő javáslatok megfogalmazására. Az ezt követő közgyűlés alaphangját az Isten igéjére való figyelés adta meg. Az Ige tolmácsa dr. Karner Ágoston országos főtitkár volt, aki a kezdő istentisztelet után rövid előadást is tartott, ilyen címmel: „Egyházunk a Luther-év őszén”. Lényeg retörően foglalta össze mindazt, amit minden gyülekezeti tagnak tudnia kell Luther életéről és tanításáról. Beszámolt a Luther-jubileummal kapcsolatos országos eseményekről, s az előttünk álló feladatairól. A közgyűlés meghallgatta Dtí- bovay Géza esperes jelentését, melyben ismertette a tavaszi és nyári gyülekezeti látogatások és hivatal-vizsgálatok eredményét és tanulságait. Az egyes munkaágak rövid beszámolója után került sor az egyházmegye új tisztségviselőinek beiktatására. Az ünnepi közgyűlést dr. Blázy Árpád egyházmegyei fel- ügyélő nyitó és zárszava keretezte. A SZINTÉN MEGŰJULT készt-' helyi templom adott otthont a másik nagy egyházmegyei alkalomnak. Délelőtt Presbiteri csendesnap, délután Luther-ünnepség volt. Két vendég szolgált közöttünk a nap folyamán. Dr. Fabiny Tibor, a Teológiai Akadémia dékánja tartott előadásokat Luther Márton életéről és munkásságáról. A hangsúlyt mindig arra tette, hogy mire kötelez minket, ma élő magyar evangélikusokat reformátorunk öröksége és példája. Balikó Zoltán pécsi lelkész több részes igehirdetésében tárta elénk Isten személyes üzenetét az Efezu- si levél első fejezetének néhány verse alapján. Szólt Isten munkájáról. áldásairól, kiválasztottságunkról és küldetésünkről. Az ünnepélyen J. S. Bach műveit szólaltatta meg Kendeh Gusztáv fuvolán. és Győri Gábor orgonán. Megújult templomokban gyűltünk össze. De megújult szívvel is távozhattunk.'hiszen átéltük mindkét alkalommal annak az. Istennek jelenlétét, aki ezt mondta magáról: „ ... mindent újjá teszek!” i. H. K.
