Evangélikus Élet, 1983 (48. évfolyam, 1-52. szám)
1983-11-13 / 46. szám
A szereld sohasem hiábavaló Országos Diakóniai Konferencia Balassagyarmaton (Folytatás az 1. oldalról) tok koordinátora a megyei diakóniai lelkész legyen. „Szeretetintézményeink nagyító alatt” címen dr. Karner Ágoston főtitkár és Blázy lMjos ügyvivő lelkész adtak áttekintést szeretetintézményeink mai helyzetéről, fejlődéséről, a megoldott problémákról és egy-egy intézményben megoldásra váró feladatainkról. Hozzászólások és fórum Nehéz lenne az előadások, előterjesztések, vitaindítók és a fórum során az elnökség felé patakzó kérdéseknek, javaslatoknak, megállapításoknak egész sorát csokorba kötni, ha ezekben nem . a szeretet tüze izzott volna át, a diakónia ügye iránt „megszállottakká téve” a felszólalókat. Hadd álljon itt a felszólalásokból összeállított néhány mondat, amelyekből tanulhatunk. A gyülekezetekben már találhatók olyan diakóniai csoportok, akik a vasárnapi igehirdetést „magnón viszik” az idős, beteg testvér ágyához. Tud a szeretetintézmény is segítséget adni az őt támogató gyülekezetnek, amikor ideiglenesen vagy végleg otthont ad a rászoruló gyülekezeti tagnak. Szemléletváltozásra van szükség, mert az igehirdetések mellett nagy az igény a szeretetszolgálatra a gyülekezetekben. Több felszólalás az igazgatótanácsok akcióképtelenségéről és az intézmények alkalmazottait megillető szociális juttatásokról szólt. Az állandó munkaerőhiány nemcsak anyagiakra, hanem a hit hiányára is visszavezethető. Teológusainkkal az eddigieknél még jobban kell a diakóniai szolgálatot tudatosítani, mert nem elég a diakóniáról „csak” tanítani: informálni viszont állandóan kell róla. A gyülekezeti lelkész szolgálatain keresztül kell életideállá tenni, a diakóniai szolgálatot. Diakóniai esetek Ez volt az első eset, hogy az országos diakóniai konferencia nemcsak témában, de térben is kiterjedt volt. Az ország minden részéből érkeztek otthonigazgatók, otthonvezetők és megyei diakónia előadók. Egyházunk felelős dia- kóniaj vezetőivel együtt Balassagyarmaton és a környékfalvaiban lettek elszállásolva azzal a céllal, hoyg a fogadó gyülekezetekben tartott igehirdetések és előadások egyházunk intézményes, gyülekezeti és társadalmi diakóniáját tudatosítsák, elmélyítsék és a szolgálat lelkiismeretét ébresztges- sék. Ez a szolgálat Nógrád gyülekezeteinek felét érintette, összegzés Összegezés Gyülekezeteink és lapunk olvasói előtt bizonyára köztudott, hogy egyházunk szeretetszolgálata 18 intézményt tart fenn öregek és fogyatékosok gondozására. A mintegy 850 férőhelyes szeretetszolgálatunk társadalmi méretekben talán nem nagy, de kormányunk és társadalmunk megbecsülésének örvend, mivel rászoruló lakosságunk egészségügyi és szociális gondjainak megoldásából hitbeli alapon mi is kivesz- szük részünket. De vajon mekkora gyülekezeteinkben a rászorulók irányában végzett szeretetszolgálatunk ? Végezetül elmondhatjuk: ez a konferencia is megerősítette —, hogy akik ma egyházunkban a diakóniai szolgálat területén dolgoznak, értik, és élik a nagy dia- konosz, Jézus Krisztus szolgálatát. Tőle tanultuk és az élet igazolja: a szeretetszolgálat sohasem hiábavaló. Kalácska Béla Igen Atyám JLel készen en t ás* lelkészek iktatása. dieskóniai munkásak me ff áldása Nyíregyházán hogy lelkésznek, gyülekezeti munkásnak és gyülekezeti tagnak mindig azt kell szem előtt tartani, mit akar, Isten. Késznek kell lenni azt mondani: Igen Atyám. Isten felismert akaraDr. Nagy Gyula püspök Szabó Gyula esperessel, balra Laborczi Géza, jobbra Laborcziné Sztankó Gyöngyi NYÍREGYHÁZÁRA, az Északi Egyházkerület legnagyobb gyülekezetébe érkezett szeptember 17- én dr. Nagy Gyula püspök és felesége. Az egyházmegye lelkészei, Hükön Szabó Gyula esperessel az (Ilim Egészségügyi Gyermekotthonban fogadták a kedves vendégeket. Külön színfoltja volt ennek a fogadásnak, hogy a megjelent lelkészek, az otthonvezető és a gondozottak egy része fel- köszöntötte a püspököt közelgő születésnapja alkalmából. Szabó Gyula esperes köszöntő szavai után a gondozott gyermekek virággal és megtanult bibliai igékkel kívántak áldást a püspök életére és szolgálatára. 18-án, vasárnap délelőtt került sor Laborcziné Sztankó Gyöngyi lelkészavatására, és Laborczi Géza gyülekezeti íelkészi, valamint felesége másodlelkésszé történő beiktatására. A fiatal lelkészházaspár három éve szolgál a nyíregyházi gyülekezetben. A gyülekezet tehát nem ismeretlenként hívta meg őket a parókuslelkészi illetve a másodlelkészi szolgálatra. Három éven át bizonyították az egyház iránti szeretetüket, szolgálatban való hűségüket. Az ő szolgálatba állásukkal nőhetett Nyíregyházán az ifjúsági és gyermekbibliaórák száma. A gyülekezet lelkészei és tagjai örömmel készültek erre az alkalomra. Velük együtt készült hat nőtestvér. Bogár Ágnes, Gyureskó Jó- zsejné, Kiss Julianna, Majoros Jánosné, Molnár Györgyné és Vaskó Andrásné, akik kétéves diakóniai tanfolyamot végeztek munkájuk mellett, s akiket ezen a vasárnapon áldott meg az egyházkerület püspöke. PÜSPÖK, ESPERES, LELKÉSZEK. DIAKÓNIAI MUNKÁSOK ES PRESBITEREK várakoztak a tanácsteremben, hogy a nyíregyházi Nagytemplom harangjainak hatalmas, tereket betöltő, mély zúgó hangjára ékes rendben elinduljanak a templomi ünnepségre. Harangzúgás kísérte útunkat, majd a templomajtóba érve felcsendült az Erős vár a mi Istenünk melódiája az orgonán. Nagy gyülekezet várta az érkezőket. A bevezető oltári szolgálatot dr. Nagy Gyula püspök, Szabó Gyula esperes és Csizmazia Sándor igazgató lelkész végezték. A püspök igehirdetését Mt, 11, 25—30 alapján mondotta el. Pásztori szeretettel köszöntötte a nagy múltú és nagyküldetésű gyülekezetét. Felhívta a figyelmet arra, tára mindig ki kell mondani: Igen, legyen meg a Te akaratod. Ez a tanítványság útja. Oda kell hajtani fejünket és szívünket Isten akarata alá. Különösen is tudniuk kell ezt a gyülekezeti munkában állóknak, hogy Isten akaratát cselekedhessék egyházunk és népünk javára. Fel kell vennie az ő népének az igát, amely szolgálatot jelent a családban, a munkahelyen, a társadalomban. Az igát nem egyedül, hanem társakkal kell hordozni. Nem áldás az, hogy az iga másik oldalán maga Jézus áll. Jézus erejéből és Jézus ségítségé- vel lehet végezni a szolgálatot, és naponként meg kell tanulni tőle az Atyának való engedelmességet és az emberek előtt való alázatot és szelídséget. A SZÓSZÉKI SZOLGÁLAT UTÁN következett Laborcziné testvér megáldása. A lelkészek beiktatásának szolgálatát Szabó Gyttla esperes végezte. Igehirdetésében hangsúlyozta, hogy. a lelkész feladata Isten dicsőségének a szolgálata. Felemelő volt, amint a beiktatott lelkészházaspárt körülvette a lelkészek csoportja és igével mondtak áldást, a Confirma eléneklésével pedig erőt kértek a szolgálatban állókra. Az áldásmondó lelkészek sorában Laborczi Zoltán, a fiatal lelkész édesapja is ott volt. Az ünnepi alkalom úrvacsorái istentisztelet- .tel zárult, ahol a püspök a két beiktatott lelkésszel együtt szolgált. Az ünnepség befejeztével gyülekezeti tagok sokaisága árasztotta el köszöntésével és szere- tetével a lelkészházaspárt, akiknek életére ezúton is Isten áldását kérjük. Bozorády Zoltán WERNER LEICH PÜSPÖK A JENÁI EGYETEM DÍSZDOKTORA Huszonöt éves a Keresztyén Békekonferencia EGYHÁZUNK KÉPVISELŐI KEZDETTŐL FOGVA RÉSZT VETTEK a Keresztyén Békekonferencia szolgálatában. Ennek a folyamatosságnak a jegyében bízott meg Káldy Zoltán püspök-elnök, hogy részt vegyek a 25 éves jubiláns ünnepségen egyházunk képviseletében. A KBK „veteránjai” jelentek meg Prágában, hogy október 13—14-én megemlékezzenek a mozgalom indulásáról és áttekintsék a negyedszázados munka eredményeit. A megnyitó isten- tisztelet a csehszlovák huszita egyház templomában volt, ahol Tóth Károly református püspök, a KBK elnöke hirdette Isten igéjét Jer 8, 9 alapján, majd az öt világrészből érkezett egyházi képviselők ökumenikus istentiszteleten szolgáltak. A HIDEGHÁBORÚ ÉS AZ ATOMFEGYVERKEZÉS volt az oka annak, amiért létrejött a KBK. 1957-ben a prágai és a pozsonyi teológiai professzorok vetették fel a keresztyén lelkiismeret megszólaltatásának gondolatát, majd 1958-ban létrejött az első Keresztyén Békekonferencia Prágában. A helyzet feszült volt. Folyt a nyugatnémet hadsereg újrafegyverkezése, amerikai részről Európába hozták az atomfegyvert, de 1956 után még mindig fennállt a „magyar kérdés” napirenden tartása is. 13 évvel a második világháború befejezése után újból feszültséggel, fenyegetéssel volt terhes a nemzetközi helyzet. Az egyházak nem hallgathattak. Elindult a Kersztyén Békekonferencia mozgalma. A JUBILÁRIS ÜNNEPSÉGEN Michalko szlovákiai evangélikus egyetemes püspök adott áttekintést a mozgalom megtett útjáról. Hromádka professzornak, a KBK első elnökének özvegye megható szavakkal állított emléket férje szolgálatának. A nyugat-európai résztvevők részéről a holland Rasker professzor szólaltatta meg a keleti—nyugati egyházi párbeszéd alapvonalait. A 25 éves szolgálat megbecsülését jelentette, hogy Gustáv Husák államelnök a prágai várban fogadta a KBK küldöttségét. Az ünnepségen felszólalt Gerald Götting, az NDK államelnökének helyettese, de jelen voltak a csehszlovák Állami Egyházügyi Hivatal vezetői is. MOSZKVÁBAN ülésezett a KBK vezető testületé, a Munkabizottság okt. 17—22-ig. Ezen a bizottság tagjaként vettem részt. A prágai és a moszkvai összejövetel szoros kapcsolatot jelentett, mert lényegében ugyanaz volt a téma, ami elindította a KBK mozgalmát, mint ami most köti le az erőket. 18 országból mintegy 40 bi-' zottsági tag jelent meg a moszkvai ülésen. A MOSTANI KORSZAK HIDEGHÁBORÚS JELLEGZETESSÉGEIT Tóth Károly református püspök, a KBK elnöke, megnyitó előadásában ismertette. Nemcsak rendkívül éles a feszültség Kelet és Nyugat közt, hanem az kiterjed az egész világra is. A Nyugat- Európába tervezett új amerikai rakéták is énnek a világstratégiá- a fészek Amerika világfölényre tör. Ezt bizonyítják a különböző feszültséggócok, amelyek ma a nemzetközi helyzetet jellemzik. A harmadik világban Amerika meg akarja állítani a felsza- badítási mozgalmakat. Ugyanakkor az amerikai nép számára is egyre elviselhetetlenebbek lesznek a gigantikus katonai kiadások. Egyes nyugat-európai országokban erősödik a tendencia, hogy ne soha nem látott mértékben erősödtek meg. A szocialista országok engedelmeskedjenek az amerikai nyomásnak. A békemozgalmak élén járnak a következetes békepolitika érvényesítésében. AZ EGYHAZAKBAN AKTÍVABB LETT A FELELŐSSÉGÉRZÉS a világbékét illetően. Az Egyházak Világtanácsa Vancouverben tartott VI. nagygyűlése is ezt tükrözi. Kialakul az egyetértés az egyházak közt abban, hogy ma a legfőbb erkölcsi kötelesség az atom- fegyverkezéssel szemben való ellenállás. A népek közötti bizalom, együttműködés, hídépítés feladatát szolgálják mindazok a dialóguslehetőségek, amelyekre az egyházaknak, ökumenikus szervezeteknek módjuk van. A hidegháborúnak ebben a korszakában a keresztyénekre különösen is fontos és szép. feladatok várnak. A NYUGATI VILÁG PROBLÉMÁIRÓL Oeffle'r, NSZK-beli lelkész számolt be. Részletesen dokumentálta, hogy Churchill hogyan alapozta meg a hidegháború elméletét. Majd hogyan fejlesztették tovább az évtizedek folyamán a fegyverkezési verseny gondolatát és valóságát azzal, hogy Amerikáé legyen a világon a vezető szerep. Ez az egész földre vonatkozó globális stratégia az alapja Amerika beavatkozási módszerének a harmadik világban is, és a nyugat-európai rakétatelepítésnek a szocialista országok közelében is. Az egyházak nagy kérdés elé kerültek: választaniuk kell Jézus Krisztus békeakarata és az amerikai hidegháborús nyomásnak való engedelmesség között. A SZAKÉRTŐK TÁJÉKOZTATÁSA nagy figyelmet keltett. Pod- lesznij professzor, a szovjet Tudományos Akadémia Amerika Szakosztályának kutatója, konkrét adatokkal számolt be az amerikai célkitűzésekről, kiemelve, hogy a rakétatelepítés hátrányosan fog kihatni a genfi, a bécsi, és az 1984 elejére tervezett stockholmi tárgyalásokra. A jelenlevő amerikaiakkal érdekes dialógust folytatott. A bizottság másik szakértője, a görög Koumanakos. ny. tábornok volt, akit a békemozgalomban végzett szerepéért a „béke tábornokának” neveznek. Kimutatta, hogy az atom- és rakétafegyverekkel történő elrettentési politika egyenlő az öngyilkosság politikájával. A nukleáris háború nem egy a sok háború története között, hanem maga az önmegsemmisítés. SOKOLDALÚ SZOLGÁLATRÓL hangzottak el jelentések. A KBK nemcsak Európában, hanem Afrikában, Észak- és Dél-Áme- rikában, Ázsiában külön regionális szervezettel rendelkezik. Ezzel valóban világszervezetté vált a KBK. A Munkabizottság levélben fordult Andropov szovjet államfőhöz és Reagan amerikai elnökhöz. Ebben egyrészt támogatásukról biztosították a Szovjetunió békejavaslatait, másrészt felszólították az amerikai elnököt, hogy a Szovjetunióval együttműködve segítse elő a nemzetközi enyhülést, a háborús veszély megszüntetését. Pimen pátriárka fogadást, adott a KBK tiszteletére, amelyen megjelentek a szovjet Állami Egyházügyi Hivatal vezetői is. A JÖVÖ TERVEIBEN SZEREPEL egy teológiai konzultáció is. Magyarországon. A KBK VI. nagygyűlése 1985. július 2—8-ig lesz Prágában. Előtte pedig egyházi ifjúsági világgyűlést tartanak, szintén Prágában. Ottlyk Ernő Dr. Görög Tibor kitüntetése Pimen pátriárka, az Orosz Ortodox Egyház vezetője október 21-én Moszkvában a Szent Vladimir érdemrenddel tüntette ki dr. Görög Tibor lelkészt, a Keresztyén Békekonferencia prágai irodájának igazgatóját. A kitüntetést az Orosz Ortodox Egyház a Keresztyén Békekonferencia megalakulásának huszonötödik évfordulóján adományozta dr. Görög Tibornak, elismerve ezzel több éves békeszolgálatát és ökumenikus tevékenységét. A kitüntetéshez szerkesztőségünk nevében szívből gratulálunk! tette ki szeptember 12-én. Ezzel elsősorban a püspöknek Lutherrel kapcsolatos munkásságát kívánták elismerni, az idei jubileumi év alkalmából, (epd) Werner Leich thüringiai (NDK) evangélikus püspököt, az NDK- beli egyházak Luther-bizottsága elnökét a jénai Friedrich Schiller Egyetem díszdoktori címmel tüní Sztankó Gyöngyi lelkésszé avatása. A püspök és esperes mel- : lett dr. Muntag Andor profesz- szor lépett az oltár elé. i A lelkészavatást követte a hat ■ diakóniai tanfolyamot végzett