Evangélikus Élet, 1983 (48. évfolyam, 1-52. szám)
1983-09-25 / 39. szám
ÚTKÖZBEN JÉG YEZTEM 3. RÓMA BÜSZKESÉGE, A SZENT PÉTER TEMPLOM, melynek kupolái ezüstösen csillognak a város dombjai fölött, nem röpke pillanatok műve volt. Hiába a pápák erőltetett szándékának, a keresztyén világ áldozathozatalának, s az építészek nagyszerű teljesítményeinek, mégis másfél száz esztendeig tartott építése. Rosellino, Braman- te, Raffaello, Peruzzi és Sangal- lo alig jutottak túl az alapozásnál. Az építészet két óriása azonban valami olyan csodálatos templomot alkotott, amelynek a világon nincsen párja. Az egyik Bramante volt, aki a terveket elkészítette és 1506-ban hozzáfogott az alapok lerakásához. Bramante még úgy képzelte el, hogy a Pantheon ókori kupoláját másolja a templomra. De amikor 1547-ben a 72 éves Michelangelo vette át az építkezés vezetését, megtervezte az egyedülálló és lenyűgöző, gigantikus reneszánsz (barokk?) kupolát. Így a pillérek, alapfalak tömege megnyúlt, az alaprajz összevontabb lett s az óriási kated- rális légies könnyedséget kapott. Még szerencse, hogy Michelangelo fából elkészítette a templom makettjét, mert így halála után megvalósulhatott terve. Az alaprajz is változást szenvedett. 1600-ban Maderna meghosszabbította a főhajót, majd Bernini elvégezte az utolsó simításokat, s 1660 körül elnyerte azt az alakját, ahogyan ma látjuk. Bernini a templom elé óriási díszteret képezett ki, amelyet két oldalról elliptikusán karol körül négyes oszlopsorokkal egy- egy korridor, a híres kolonnád. 284 oszlop és 88 pillér tartja a fedett folyosót, amelyen 140 szent szobra áll. (Szentekben bővelkedik Róma.) Félelmetes méretek és arányok összetétele ez, a világ legnagyobb keresztyén temploma. Pusztán kupolaterébe tornyostól beleférne a budai Mátyás templom. A kupola magassága 132 m, alig alacsonyabb a Gellérthegynél. . (Igaz, a Gellért-hegy 224 m, de a tenger szintje felett!) Belső hossza 1^6 m és területe 15160 m2. (Ha .kis magyar holdat számítunk, akkor kereken 4 magyar holdnyi területen fekszik. Az ember, míg körbejárja a mellékoltárokkal, több mint egy km-t gyalogol. A szédületes méretek törpévé, hangyává zsugorítanak bennünket, a trium- fáló egyház eme alkotása mélyen elgondolkodtatja az embert. Nem így a turistákat, akik hangosan fecsegnek, föl s alá vonszolják őket vezetőik, a bábeli nyelvzavar azonban légydöngésnek hat a roppant légtérben. Péter apostolnak szentelték a templomot. A kupola alatt négy csavart oszlop tartja a balda- chint, amely alatt az apostol sírja van. Szegény Péter, az el- árultatás éjszakáján, amikor Jeruzsálemben a falaknál ontotta könnyeit, még álmában sem gondolt arra, hogy valaha 95 lámpával világítják meg állítólagos sírját a régi bazilika szintjén, ahová márványlépcsőkön juthat le az ember. S bármennyire elkápráztatott a templom, a homlokzaton álló Jézus és az apostolok gigászi szobrai, a templomban levő csodálatos alkotások, Michelangelo Pietája, vagy a többiek utolérhetetlen szépségükben, mégis arra gondoltam, hogy annak a koldusnak a koponyája, aki a templom előtt kuporgott, tökéletesebb alkotás, mert azon a teremtő Isten kezevonása látható.AZt hiszem, valami hasonló érzéssel hagyhatta el Luther Rómát; amelyre csak későbbi visz- szaemlékezéseiben utalt. A triumfáló egyházból valami ízelítőt ő is kapott. És talán éppen ezért lett a reformáció két gyújtópontúvá. Krisztusra, a Megváltóra és a megváltásra szoruló bűnös emberre esett benne a hangsúly. Minden más, szép és jó, esztétikai gyönyörérzetünket kielégítheti, de a reformáció lényege a Krisztus- és emberközpontúság lesz. ÉÉ MÉG EGY DOLOG GONDOLKODTATOTT EL. A vatikáni múzeum gyűjteményei, a Sixtusi kápolna, a pápai paloták, a Szent Péter templom csodálatos alkotásainak szemlélése közben óhatatlanul jutott eszembe, hogy II. Gyula, X. Leó, VII. Kelemen és a többi építkező pápa micsoda erőfeszítéseket tett Róma újjávarázsolásáért. Vajon jutott-e idejük arra, hogy az egyházzal és annak sorsdöntő kérdéseivel foglalkozzanak? És éppen ebben az építési lázban robbant a bomba Szászországban, messze az Alpokon túl. A detonáció alig remegtette meg a kúria ablakait. Pontosabban, a munka ütemét tartani fontosabb dolog volt, mint egy ágoston- rendi szerzetes jajkiáltására odafigyelni. A történészek kevésbé figyeltek fel arra, hogy a reformáció terjedésében milyen szerepet játszott a pápák építkezési kedve és hogy eközben alig tudtak gondot fordítani a kor égető problémáira. Egyebekben a Vatikán — ma külön kis pápai állam — az avignoni fogság után tett jelentőségre szert. A 14. század végétől folytak a nagyszabású építkezések és vált állandó lakhelyéül a pápáknak. A 15. század közepén V. Miklós építette a könyvtárat (stanzákat), dolgozószobákat. IV. Sixtus a híres kápolnát, melynek falait Botticelli Signorelli, Perugino, Rosel- li festették ki, a mennyezet és az oltárfal maradt Michélange- lora. Bramante 1587-ben építette a Belvedere-villát és még sokáig alakították, modernizálták a környezetet, míg megkapta mai reneszánsz szépségét és egységét ez a hatalmas falakkal kerített kicsiny állam. A TEVERE, RÓMA SZIKLAKAT VAJÓ, ERŐS SODRASÜ VIZE már egy hatalmas S-betűt lerajzol, mire a Via della Conciliazione, a Piazza Petrohoz vezető sugárúthoz ér. Ez az út érinti az Angyalvárat, így a Teverét is. Ez az épület is az ókorból maradt fenn. Hadrianus császár síremléke volt egykor. A Tevere jobb partján álló 64 m átmérőjű kolosszális henger jelentős szerepet játszott Róma és a pápák életében. Legendának köszönheti fontosságát az egyház történetében is. A „sötét középkorban-’ rablócsaládok erődítménye volt. Csak Nagy Gergely pápa idejétől Angyalvár. Mert Gergely, amikor a Lateránból imádkozni ment Szent Péter sírjához, hegy távozzék el a pestisvész Róma felől, a citadella fölött szent Mihály angyalát látta, amint hüvelyébe dugta kardját. A pápa ekkor tudta, hogy imája meghallgatásra talál. Ez a 11. században történt. Amikor a pápák Avignonból hazatértek, ezt a fellegvárat választották maguknak védelmük A Vatikánból nemsokára a „leoi-falak” tetején közvetlen, zárt folyosót építettek, hogy veszély esetén ide meneküljenek. Szükség is volt nem egyszer a folyosó használatára. Ez az egykor hírhedt, később híres épület a római polgárok szemét annyira szúrta, hogy 1379- ben majdnem a Bastille sorsára juttatták. Csak éppen a csákányok nem fogtak rajta. hömpölyög, Arad a nép, s a töméntelen autó keresztül- kasul a szűk és tágas utcákon. Térképet szorongatnak egyesek, ma sok kérdezősködnek, hogyan közelítsék meg a legfontosabb látnivalókat. A tarka áradat fel s alá hullámzik a rekkenő római hőségben. Turizmus ez a javából, Olaszország nemzeti jövedelmének jelentős része. De a turizmusra fel kell készülni s az idegeneknek nyújtani is kell valamit! Nemcsak romokat és műemlékeket! E tekintetben jó tapasztalataim voltak. A vendéglők, a legalacsonyabb rendűek is, tökéletesen tiszták, a WC-k, mosdók ragyognak, vízcsapok működnek, törölközőt minden vendég után cserélnek. Az abroszok, terítékek minden igényt kielégítenek, még 'á külvárosi „csellókban” is. Az olasz ételek ízesek, változatosak, az adagok nagyok. Nem olcsók az ételek, de a pénzért nyújtanak is „valamit”. Az italok hidegek, a pincérek előzékenyek, gyorsak. Gyakran vetettem össze „híres” magyar konyhánkat, kiszolgálásunkat, vendéglői körülményeinket az övékével. Bizony, tanulhatunk az olaszoktól, ho gyan kell kulturáltan fogadni a vendégeket, tömegeket étkeztetni, ellátni, ha egyáltalán turizmust akarunk hazánkban megvalósítani. (Folytatjuk) Rédey Pál GYÖKEREK Égbenyúló, ezüstszürke törzsek: bükk-orgonasípok. Szálegyenest a magasba törnek. De most egyiküknek az útszélen koronája helyett vízmosta, izmos gyökereit nézem. Tárul a fák földberejtett titka. Hiszen a gyökerek szívják az életerőt ágaikba. Megfogódznak a talajban mélyen, s ha zúg a zivatar, tartják a fát szálfadöntő szélben. Ezüsttörzsű, szép bükkóriások, mennyi gyökeretek lehet mélyen, ahova nem látok! S gyökeretek arról vallat engem, mennyi rejtett gyökér fogódzkodik Krisztusba életemben, hogy viharokban is erősen álljak, ki ne száradjak, életnedvet, új erőt találjak. Gyökerek, mások szeme elől mélyen elrejtett gyökerek, növekedtek-e a nyár csendjében? Áradhat-e győzelmesen bennem Krisztusom ereje, hogy a csendben új gyümölcs teremjen? Üj gyümölcs, mit maga Krisztus érlel! Segítsen ez a csend Öt ölelni egyre több gyökérrel! Túrmezei Erzsébet VASARNAP I6EJE Az alázatosság érléke LK 14,1—11 ' Lukács evangéliumának mára kijelölt szakasza két tükröt állít elénk. Mindkettőt Jézus szavainak tartalma alkotja; beléjük pillantva a korabeli helyzeten keresztül felismerhetjük hitéletünk mai problémáit is. AZON A BIZONYOS SZOMBATNAPON, a munkától való teljes visszavonulásnak és az imádságnak Istentől rendelt ünnepén fürkésző szemek kísérték Jézust. A farizeusok tudták, hogy milyen nagy szeretettel és mennyire megindult szívvel szokott a betegekhez, elesettekhez fordulni ő, akinek hatalmában állt a segítés csodálatos képessége. Sejtették, hogy amint eléje kerül egy beteg, egy szenvedő ember, Jézusnak megesik a szíve rajta, és megajándékozza a gyógyulás boldogságával, tehát munkát végez akkor, amikor tilos. Gyanújuk nem volt alaptalan, ezért hallgattak és figyelték, mit tesz. Talán éppen ma elfelejti Jézus a szombati munkatilalmat és beleesik a fariezusi törvényeskedés és vádaskodás hálójába. JÉZUS AZONBAN NEM FELEJTETTE EL A TÖRVÉNYT. Amikor a beteg megjelent, saját maga fordult a farizeusok felé és véleményüket kérdezte a munkatilalom szigorúságával kapcsolatban: szabad-e szombaton gyógyítani, ők azonban tovább hallgattak. Ebben a kisértő hallgatásban Jézus nem rettent vissza, hanem cselekedett. Erre a csendre várt, és ő is csendben gyógyított. Nem magyarázta el, nem indokolta meg, nem vezette be látványos módon a gyógyítását, hanem egyszerűen megtette. Emberszerető cselekvéséből isteni erő áradt és ezzel túllépett minden vallási, emberi törvényeskedést és korlátot. Megmutatta, hogy Isten nem ismer olyan törvényt, amely a rászoruló felebaráttól elválaszt, hanem csak olyan korlátokat ismer, amelyek összezárnak az embertársakkal egy közösségbe és szolgálatba állítanak. JÉZUS A FARIZEUSOKHOZ INTÉZETT KÉRDÉSÉBEN ARRA UTAL, hogy számára az elesett, betegséggel küszködő ember olyan, mint a legdrágább hozzátartozó, vagy a legféltettebb kincs. A farizeusok most is hallgattak, de hallgatásuk többé nem kísértő hallgatás volt, hanem a döbbenet csendje. Végszükség esetén még ők is megtették az óvintézkedéseket a szombati munkatilalom ellenére is. Isten Jézuson keresztül pedig megmutatta minden emberi élet értékét, a vallásossággal kapcsolatban pedig kifejezi Jézus cselekvése, hogy nem az tiszteli helyesen Istent, aki a saját üdvössége érdekében betart különféle előírásokat és korlátokat, hanem az, aki észreveszi és átérzi Isten kiáradó szeretetét, amelyet gyümölcsöztet- nie kell. Ez az első tükör: beletekintve rájövünk, hogy mi is gyakran hallgatunk, amikor Jézus cselekszik, sőt, sokszor akkor is hallgatunk, amikor nekünk kellene tennünk valamit. Érezzük azokat a korlátokat, amelyek elválasztanak másoktól, de ritkán érezzük azt az erőt, amely odaküld a felebarátunkhoz, önmagunkért, anyagi javainkért sokmindent hajlandók vagyunk megtenni és ennek a magatartásnak a helyességét meg is tudjuk mindig magyarázni. Sajnos, sokszor készen áll a válaszunk arra a kérdésre is, hogy miért nem a felebarát volt az első * -70(1- ^ AZ ÖNBECSÜLÉS ÉS ÖNIGAZOLÁS KfRÉfÍT&E vezet bennünket az ige másik tükréhez: a főhelyek válogatásáról szóló jézusi felszólításhoz. Korabeli képet állít elénk, tartalma viszont állandó: aki felmagasztalja magát, azt megalázza Isten, aki pedig megalázza magát, azt felmagasztalja. Az emberek között milliónyi különbség van, ezek a különbségek szonban önmagukban nem jelentik azt, hogy Isten előtt is különbségek vannak és nem határozzák meg Isten értékítéletét. Az emberek közti ádáz versengés, a személyi konkurrenciaharc féktelensége jellemző az önzés mai, feszültségekkel teli, ideges világában. Ha valaki magát magasabbra értékeli másoknál, az legtöbbször annak a jele, hogy magát kedvezőbb mércével méri, mint a többi embert. Így könnyen kialakulhat a hiúság, a gőg. az önkritikára képtelen, de másokat szúróan bíráló természet. Mivel pedig az önszeretet mindenkiben megvan, ezért javasolja Jézus a kellemetlennek tűnő utolsó helyet. Itt nem az lesz e feladatom, hogy önmagamat igazoljam, hanem hogy másokat szolgáljak. Ha az utolsó helyen vagyok, akkor mindenki előttem van, nem feledkezhetek meg senki- ről. „ . Ez az ige másik tükre: tudok-e ilyen lenni? Tudok-e őszintén örülni annak, hogy részese lehetek Isten nagy meghívásának? Mert bármilyen súlyos mulasztással, vagy bűnnel, bármilyen elgyötört testtel, vagy lélekkel is — Isten befogad minket az ő közösségébe. Jézus elkészítette helyünket Önála. Ennek a tudatnak az örömével vállaljuk az alázat, a békesség és a szeretet szolgálatát, éljünk az alázat nemes lelkületével, s bízzunk Atyánk szeretetében, aki közel engedett magához bennünket. Ebben a közelségben vár bennünket a keresztyén élet munkamezeje! . Zugn Tamas Imádkozzunk! Mindenható Istenünk! Köszönjük, hogy minden gyengeségünk, akarattal, vagy véletlenül elkövetett vétkünk ellenére is van helyünk Tenálad! Űr Jézus! Köszönjük, hogy áldozatoddal helyet készítettel szamunkra a mennyben és tanításoddal megmutattad földi életünk igazi törvényét: a szeretetet és az alázatot. Szentlélek Isten! Áraszd szívünkbe a megújult élet lelkét és vezess keresztyén szolgálatunk útján mindaddig, amíg el nem érkezik földi megnyugvásunk pillanata! Ámen. Luther Márton írásaiból „A világ is adhat örömöt, de csak egy pillanatra. Azért engedjétek a világot, hogy keresse a maga örömeit és ti pedig keressétek azokat nálam, mondja Krisztus.” „Az apostolok korában és a mi időnkben az evangéliumot erőteljesebben prédikálták és terjesztették, mint Krisztus idejében. Ezért mondotta: .Ti nagyobbakat cselekedtek majd’.” „Istenem, hallgasd meg kiáltásomat ... Ezt a lélek mondja akkor, amikor hallja, hogy senki sem hallgat reá, senki sem veszi észre jajkiáltását, ha minden ellene szól, hogy ő meghallgat minket.” „Krisztus nem bíró, nem hóhér és nem tirannus, ahogyan ezt az ige nélküli értelem elképzeli, hanem a mi bűneinknek az el- viselője.”
