Evangélikus Élet, 1983 (48. évfolyam, 1-52. szám)
1983-07-31 / 31. szám
Mozgósítsuk az embereket a béke érdekében Vallásos Körök Nyilatkozata a nukleáris háború ellen a Béke és Elet prágai világgyűlésén A PRÄGAI világgyülésen TÖBB, MINT 260 RÉSZTVEVŐ gyűlt össze egy intenzív két napos tanácskozásra, hogy megvitassa felelősségünket, mint a világ vallási közösségeinek felelősségét a nukleáris háború és a fegyverkezési verseny ügyében. A nagyobb világvallások jelentős képviselői voltak közöttünk. Sok nép közül jöttünk össze. E megbeszélés résztvevői különböző kulturális és politikai háttérből jöttek. Különböző vallásos tanítást, tradíciót és közösséget képviseltünk: keresztyének, zsidók, mohamedánok, hinduk, buddhisták és mások voltunk együtt. Megérteni egymást bizony nem volt könnyű, néha küzdelmet és elszántságot igényelt. Mégis mindjárt, kezdettől fogva egy lenyűgöző tény nyilvánvalóvá lett előttünk: valamennyien tagjai vagyunk ugyanannak az emberi családnak és mindnyájan becsüljük az élet szent ajándékát. Azt a meggyőződést valamennyien osztottuk, hogy az élet szent és hogy ezt úgy kapjuk rajtunk kívüli forrásból, nem a mi dolgunk ezt tönkretenni. Éppen ez a pél- danélkül álló fenyegetettség, a rombolás veszélye az, ami ösz- szehozott bennünket, hogy találkozzunk egymással és együtt keressük a közös választ. DIALÓGUSUNKBAN FELISMERTÜK, hogy a vallások nem voltak mindig a béke segítői és támogatói. Vallásos közösségek néha gyűlöletet szítottak, „szentháborúkat” kezdeményeztek, megáldották az erőszakot és hozzájárultak az emberi elnyomáshoz és az emberiség megosztásához. Most azonban egy teljesen új helyzetben vagyunk. A jelen veszély sürgőssége arra ösztönöz mindannyiunkat, hogy újra vizsgáljuk meg és újra értékeljük vallási tanításunkat és életgyakorlatunkat annak érdekében, hogy felfedezzük azt ami ösz- szeköt, nem azt ami megoszt, hanem azt ami közös és hogy mi a teendőnk annak érdekében, hogy megvédjük az élet szent ajándékát a megsemmisítéstől, amit emberi kezek hajthatnak végre. * A NUKLEÁRIS HÁBORÚ ÉS A FEGYVERKEZÉSI VERSENY komplex problémákat vet fel. Technikai, politikai és ideológiai problémák ezek. De mi messzemenően megegyeztünk abban, hogy alapjában véve morális és etikai kérdésekről van szó. Éppen ezért a vallási közösségeknek hallatlanul nagy szerepük van a békéért folytatott küzdelemben. Együtt tudunk és együtt kell dolgoznunk másokkal, hogy átformáljuk az emberi értékeket és a halálról az életre tájoljuk ezeket. Végső elkötelezettségünk minden élet forrása iránt arra hív fel bennünket, hogy átlépjük gyakran a szűk határokat, a nemzeti hovatartozandóság, a politikai struktúrák és ideológiai látások határait is, amikor és ha ezek megsemmisítéssel fenyegetik az életet. Bizalmat kell táplálnunk, meg kell tanulnunk egymásban bízni és egymással közösen munkálkodni. ségünkkel, hogy a bizalom feltételeit megteremtsük, a bizalomét, ami a legemberibb minden emberi érték között. A félelem lerombolja a hit lehetőségét. A fegyverkezési verseny ilyen módon egy alapvető lelki-szellemi harcot is jelept, harcot a halálravivő értékek és az emberi élet továbbélését szolgáló értékek között. DIALÓGUSUNK AZON VOLT, hogy megkeresse és megnevezze az emberiség legnagyobb veszélyeit. A nukleáris háború és a fegyverkezési verseny kétségtelenül a legnagyobb fenyegetettséget jelentik ezek között. Ezzel együtt tönkreteszik a Föld energiaforrásait beszennyezik a Föld atmoszféráját, rettenetes szegénységet zúdítanak ránk, kegyetlenné teszik a politikai rendszereket, elemberte- ienítik az emberi kultúrát, megmérgezik a nemzetközi kapcsolatokat. Mint vallásos emberek egyek vagyunk másokkal abban, hogy elítéljük mi is a nukleáris fegyverek fejlesztését, kipróbálását, gyártását, birtoklását, használatát és alkalmazását bármely nemzet részéről és minden körülmények között. Elvetjük azt a hamis elképzelést, hogy a nukleáris fegyverek hasznosak, mert ezek tartják fenn a békét és ezek ijesztenek el a nukleáris háborútól. A megfélemlítés doktrínáját elvetjük, mint ami mind morálisan korrupt, mind politikailag hatástalan a béke fenntartására. Az ilyen fegyverek egyetlen nemzetet sem ajándékozhatnak meg biztonsággal. Éppen ellenkezőleg azt hisszük, hogy az ilyen emberi tévesztések odavezetnek, hogy a nukleáris fegyverek meglétéből nukleáris tűzvész támadhat. Ellene vagyunk bármely fegyverrendszer alkalmazásának Európában. Német mondunk a Pershing II-re éppen úgy, mint a tengerészeti hordozó rakétákra itt Európában. Ahhoz, hogy a fegyverkezési spirált áttörjük az kell, hogy egyoldalú első lépésekből több oldalú megállapodások szülessenek. Ezért támogatjuk minden ilyen fegyver befagyasztását, további kifejlesztését meg akarjuk akadályozni és felhívunk minden népet: jelentse ki hivatalosan, hogy nem lesz első a nukleáris fegyverek felhasználásában. EGYETÉRTÜNK ABBAN, hogy valódi biztonság csak abban az esetben érhető el, amikor a világméretű szegénységet, ezt az emberiségre nézve második legnagyobb veszélyt is legyőzik. Vallási tanaink és tradícióink mind arról beszélnek, hogy az igazi béke elválaszthatatlanul hozzá van kötve az igazsághoz. Igazságosság nélkül nem lehetséges tartós béke sem. A katonai kiadások felhasználása az emberi igazságosság érdekében szükséges: a betegségek felszámolásához, a rosszultáplált- ág megszüntetéséhez, az emberszint alatti lét felemeléséhez, olyan bajok ezek, amik az emberiség nagy többségét sújtják. Ha elmulasztjuk megtenni ezt a léKáldi János: Anyám féi pést úgy egyre közelebb kerülünk a teljes megsemmisülés szakadékéhoz. Nem kevésbé veszélyes az emberiségre ma az elnyomás különböző formája, amelyet azért alkalmaznak a különböző társadalmakban, hogy konzerválják az igazságtalan struktúrákat, amik sújtják az embereket. A lista bizony hosszú: faji megkülöríbözte- tés, imperializmus, gyarmatosítás, totalitarizmus, szexizmus és még sok más. Mindegyik az emberiség alapvető tagadása, azoknak a feltételeknek a tágadása, amelyek szükségesek az igazságosság eléréséhez és egyúttal bomlasztják a béke lehetőségét. Azt hisszük, hogy az emberi jogok szükségesek a békéhez és hogy mi mint vallásos emberek kell, hogy keressük más emberekkel együtt társadalmunkban az emberi jogok létrejöttét és védelmét. Megegyeztünk abban is, hogy prioritást kell biztosítani olyan alapvető emberi jogokhoz, mint jog az ételhez, a fedélhez, a gyógyszerhez és az orvosi ellátáshoz a munkához és a művelődéshez. De egyéni jogokat is biztosítani kell és meg kell védelmezni ezeket, ennek érdekében dialógust kívánunk folytatni félretéve minden alantas motivációt, különböző politikai és gazdasági berendezkedésű társadalmak között. VÉGÜL FELISMERTÜK, hogy a mai világban sok minden más is veszélyezteti a békét. Ezek közül néhány hamis előítéletek születtek az anti-kommunizmusról, amely a világ különböző pontján ma jó példa erre. Azon kell fáradoznunk, hogy az ENSZ és más nemzetközi szervezetek irányában nagyobb legyen az odaadó bizalom, hiszen ezek az emberiség egységét vannak hivatva ápolni. Gondoznunk kell azokat az eszközöket, amelyek nem erőszakosan akarják elrendezni a nemzetközi vitákat. FELISMERTÜK ANNAK FONTOSSÁGÁT, hogy milyen szerepet játszhatnak a vallásos tömegek tájékoztatásában az életveszélyeztetettsége felől és hogy segítsék az embereket megkülönböztetni a valódi és a hamis veszélyt Elszánjuk magunkat arra az óriási feladatra, hogy mozgósítjuk és megszervezzük az embereket az igazságosság és béke érdekében. Hangsúlyozzuk világméretű együttmunkálkodásunk fontosságát annak érdekében, hogy végrehajthassuk az emberi élet fenntartásának feladatát. Mindez új dalógust kíván a világ vallásai között. Egyetértésre kell jutnunk a béke és az élet ügyében. Mindnyájan, bármi legyen is vallásunk, hiszünk az imádságnak és meditációnak valóságos erejében és hatásában. Felhívjuk a hívők millióit vonják körül ezt a Földet az imádság és szeretet tartós kötelékével. Ezt sokféleképpen és különböző szavakkal lehet végrehajtani. lyképe alá ÜGY HISSZÜK, HOGY A FEGYVERKEZÉSI VERSENY ALAPJA a félelem, a félelem, amit mesterségesen táplálnak (stimulated), és arra használnak, hogy minket egymástól elszigeteljenek és a nemzeteket és népeket egymástól elidegenítsék. Felelőtlen propaganda azt sugallja, hogy egymásra úgy nézzünk, mint ellenségek, egymást teljes mértékben gonosznak lássuk és így halálra méltónak, sőt, totális fegyverekkel totális halált osztogassunk. A félelem megöli az emberi szellemet, mert arra kényszerít, hogy biztonságunkat végsősoron fegyverekkel érjük el inkább, mint kölcsönös igazságos kapcsolatokkal, összefüggéseink hangoztatásával és azzal a képesA világ végénél is messzebb van már. Onnan húzom-ölelem vissza —nézve a nyárias képet — az emlékezet titokzatosan-finom kötelékeivel, fiú-mód könyörögve: ne menjen tovább, ne távolodjon oly borzongató-ijesztő irammal, szoknyáján a meg-megcsendülő milliónyi láthatatlan kiscsengővel, a szomorúság semmibe kanyargó gyalogútján, az ismeretlen világban. (Megjelent a költő A HOSSZÚ ESŐK IDEJE című kötetében, 1983- ban) KERESZTYÉN RADIÓSTÜDIÖ ARGENTÍNÁBAN A dél-latinamerikal egyházak és a Transworld Rádió megegyezése alapján új stúdiót hoztak létre, ahol naponkénti adásokat dolgoznak ki az evangélium továbbadásának céljából. Ezeket az adásokat több rádióállomás sugározza a délamerikai térségben. A programban interjúk, egyházi zene, versek, hangjátékok és előadások szerepelnek. Milyen jé Istenünkről énekelni! Felújították a keszthelyi templomot EZ A BIZONYSÁGTÉTEL HANGZOTT dr. Káldy Zoltán püspök ajkáról a 147. zsoltárból, amikor június 11-én Keszthelyen hirdette az evangéliumot. Ez a bizonyosság töltötte be a keszthelyi gyülekezet tagjainak szívét, amikor a nagy erőfeszítéssel újjávarázsolt templomukat ezen a szombat délutánon újra istentiszteleti szolgálatra átvehették. Hogy a bizonyságtétel és bizonyosság igazán érthető legyen meg kell ismerkednünk a Keszthelyen élő maroknyi evangélikus- ság néhány alapvonásával, életük jellemzőivel. KESZTHELY A „BALATON FŐVÁROSA” kedves, szép jól ápolt, kb. 15000 lakosú üdülő város. A hívők legnagyobb része római katolikus, kevesebb a református és alig száznál több evangélikus él itt. Az anyagyülekezethez 26 helység tartozik, így az egész gyülekezet észak-déli tengelye Marcalitól Gógánfáig 90 km. A gyülekezet összlétszáma 344 lélek. Szórványgyülekezet ez a javából. 1926-ban önállósult a kővágóörsi anyagyülekezetből. A gyülekezet tagjait Menyhár István lelkész gyűjtötte össze. Az ő vezetésével épült fel 1929-ben templomunk is. Mesterházy Ferenc folytatta 32 éven keresztül ezt a könnyűnek igazán nem nevezhető szórványszolgálatot. Sze- retetét, segítőkészségét, bölcsességét nem vonta meg nyugdíjba- vonulása után sem fiatal szolgatársaitól. AZ 54 ÉVE HASZNÁLATBAN LÉVŐ TEMPLOM népének csak ritkán futott erejéből tatarozásra. 1936-ban a belső teret, a hetvenes évek végén a templom külsejét festették. E hosszú idő alatt több tartó^erenda elkorhadt, megrendült'a torony, tönkrement az eresz, elavult, sőt veszélyessé vált a villamos berendezés, á beázástól lehullott a vakolat. Az életveszély megszüntetésére közegyházi gyorssegélyből már a múlt esztendőben ki tudták javítani a legnagyobb hibákat, meg tudták oldani a legsürgetőbb feladatokat. Közben érlelődött a gondolat hívekben és a gyülekezet vezetőségében egyaránt: meg kellene óvni a számunkra oly kedves templomot, és méltó helyet teremteni az ige hirdetésére. Számba vették a lehető anyagi forrásokat, költség- vetést készítettek, adakoztak, lelkesedtek és dolgoztak. Megvalósíthatónak látszott végre a teljes belső tatarozás, így ezév áprilisában hozzá is kezdtek e nagy munkához. A közegyház jelentős segélyével, a hívek szinte erőn felüli áldozatkészségével és jó szervezéssel sikerült elérni, hogy a menetközben előadódott többlet- munkákkal együtt is tartani tudták a határidőt és június első napjaiban befejezték a nagy vállalkozást. MÁR JÓVAL AZ ÜNNEPI ISTENTISZTELET ELŐTT érkeztek a vendégek a szomszédos gyülekezetekből, a gyenesdiési szeretetotthonból, ahonnan többek között finn testvérek is jöttek, szórványokból és nem utolsó sorban a helyi gyülekezetből, így aztán zsúfolásig megtelt templom várta a püspököt. Már az utcán virágcsokorral köszöntötte egy kis gyermekbibliaórás, majd harangzúgás közben, lelkészek élén yonult be a megújított templomba Zugó orgona és szárnyaló ének vitte a hívek örömujjongását az ég felé. Igehirdetésében a püspök meleg szavakkal méltatta a gyülekezet szolgálóinak hűségét, de hangsúlyozta, hogy valójában az Ür maga az, aki felépíti Jeruzsálemet és ösz- szegyűjti népét. Szólt ezután arról, hogy az Úr életünk gyógyítója, hiszen terheink és bűneink következtében kapott sebeinket ö kötözi. Számon tartja az egyet is, a kicsit is. Végtelen bölcsességével irányítja életünket. A mai háborútól fenyegetett világban evangélium ez a zsoltár. Ha Ö a világ Ura, úgy nyugodtan lehetünk optimisták, van a világunknak, egyházunknak, egyéni életünknek is jövője. Milyen jó Istenünkről énekelni! Az istentisztelet áhítatát emelte Kendeh Gusztáv zenetanár fuvolaszólója. AZ ÜNNEPI KÖZGYŰLÉSEN Schmidt János felügyelő üdvözölte1 ra’ jelenlevőket. Ezután ifj. Hafenscher Károly s. lelkész ismertette a templom felújításának történetét. Köszönetét mondott az Országos Egyház vezetőségének a jelentős támogatásáért, a mintegy 25 000 Ft értékű társadalmi munkát végző testvérek fáradozásáért és a helyi római katolikus gyülekezet segítségéért. Méltatta a református gyülekezet tatarozás idején megtapasztalt vendégszeretetét. Rámutatott arra, hogy a szép tiszta templom csak keret, otthonává kell lennie a gyermek és ifjúsági munkának, a bibliaóráknak, istentiszteleteknek és zenés áhítatoknak. — Dubovay Géza esperes és dr. Blázy Árpád egyház- megyei felügyelő köszöntése következett ezután, majd Fonyódi Vilmos kanonok és dr. Réthelyi Jenő főorvos a római katolikus, Kuti Géza lelkipásztor a református testvér gyülekezet áldáskívánását tolmácsolta. A köszöntések után dr. Káldy Zoltán püspök az egyház és benne a gyülekezet feladatáról is szólt. Külön hangsúlyozta azokat a közvetlenül előttünk álló tennivalókat, amelyeket a Luther évforduló és az 1984. évi Budapesten megrendezendő LVSZ nagygyűlés ró reánk. Hafenscher Károlyné OTTLYK ERNŐ FŐTITKÁR FINN ÖKUMENIKUS KONFERENCIÁN Dr. Ottlyk Ernő ny. püspök, az Ökumenikus Tanács főtitkára június 13—26-ig tartó finnországi útja során a Magyarországi Egyházak ökumenikus Tanácsát képviselte a finn ökumenikus Tanács által Jyväskylä-ben rendezett konferencián, amelyen részt vettek a finn evangélikus, ortodox, római katolikus, szabadegyházi képviselők, valamint az Egyházak Világtanácsa képviselője. Ottlyk Ernő főtitkár a konferencián előadást tartott a magyarországi egyházak életéről, dr. Martti Voipio finn esperes tolmácsolásával. Az út során a főtitkárt fogadta a finn ökumenikus tanács' elnöksége, Lehtonen helsinki, Malviaara kuopioi évangélikus püspök, valamint Paavali ortodox érsek. LUTHER ÜJ ÉRTÉKELÉSÉÉRT OLASZORSZÁGBAN Az olaszországi valdens egyház kultúrában a párbeszédre törek- sajtószolgálata szerint Luther szenek, hogy megsemmisítsék azt Márton születése 500. évforduló- a negatív Luther-ábrázolást, ja kiváló alkalmat ad mindazok amely a 16. század óta az olaszok- számára, akik az egyházban és a ban él.