Evangélikus Élet, 1983 (48. évfolyam, 1-52. szám)
1983-07-17 / 29. szám
Luther énekei énekeskönyvünkben Gröó Gyula professzor hetven éves Többszörös, bensőséges ünneplésben részesítették nemrég a Teológiai Akadémia gyakorlati teológiai tanszék élén csaknem negyed század óta elismeréssel működő dr. Groó Gyula profesz- szort hetvenedik születésnapja aLkalmából. Elsőnek hálás tanítványai köszöntötték karénekkel, igével és kedves, humoros ajándékkal. Mert jól tudták, hogy tanárukat nemcsak a nagy műveltség és olvasottság, hanem a meleg humor is jellemzi. Ezután az egyházi vezetőség és dr. Fabiny Tibor dékán a tanári kar minden tagja jelenlétében adta át köszöntését a Teológiai Akadémián. A meghitt ünnepségen jelen volt az ünnepelt felesége is. De nem feledkezett meg a jubileumról az Állami Egyházügyi Hivatal sem: Straub István elnökhelyettes és Lóránt Vilmos egyházügyi tanácsos hivatalukban fogadta a házaspárt és ajándékot adott a professzornak megbecsülésük jeléül. Ügy vélem, az olvasóközönség akkor veszi ki részét az ünneplésből helyesen, ha megismeri közelebbről Groó Gyula professzor eddigi életútját és munkásságát. A soproni fakultáson kitűnő eredménnyel végzett győri teológus bencés diák volt. Külföldi tanulmányait a bázeli egyetemen folytatta, ahol nem kisebb egyéniségeket hallgathatott, , .mint Barth, Thurneysen és Köberle. Teológiai munkájának egyre inkább a biblia került középpontjába —, első hosszabb tanulmánya (A lelkész és a Biblia, Lelkipásztor 1937) is ebbe az irányba mutat. Első önálló munkája „Az Űr szent vacsorája" című füzete 1939-ben jelent meg. Mint győri hitoktató számos kitűnő diáknak adott egy életre útmutatást Krisztus Urunk vált- ságművének helyes megértéséhez. Gimnáziumi hittankönyve, amely „A Szentírás’’ címmel 1942-ben jelent meg, 1957-ben már negyedik kiadását érte meg. A háború utolsó éveiben írta füzetét a hívek számára „Halál-feltámadás-örök élet” címen, majd a felszabadulás után a „Hitből élünk” című gimnáziumi tankönyve és a „Királyság a kereszten” című prédikáció-sorozata és „Amit hiszünk” című írása jelent meg nyomtatásban, több kisebb füzete mellett. Groó Gyula professzorról kevesen tudják, hogy ő szerkesztette a háború után két éven át az „Evangélikus Nevelő” című kitűnő folyóiratot. Nehéz időkben, 1949—1952 között vállalta dr. Re- ök Iván egyetemes felügyelősége idején az egyetemes (ma országos) főtitkári tisztet. Néhány évi gyülekezeti lelkészi szolgálat után 1956-ban a Sajtóosztály lelkésze és közben az Evangélikus Élet szerkesztője is lett. Az országos közgyűlés 1959-ben választotta meg a gyakorlati tanszék tanárává —, az ötven év alatti lelkészeink mind az ő tanítványai ! Amikor Groó Gyula kedves, melegszívű kollégám további életére és munkájára Isten gazdag áldását kérem, azt tanácsolom Olvasóinknak, próbálják megszerezni eddig legnagyobb és legtöbbet forgatott művét, a „Jakab levele” című (1964-ben megjelent) sajtókiadványunkat. Mert a könyv népszerűségére — és a professzor humorára — vall, hogy legutóbb apróhirdetésben Groó: Jakab levelét kereste megvételre — Groó Gyula. Ad multos annos! Isten sokáig éltesse! Fabiny Tibor Kitüntetés Filipinyi Jánosné, a Budai Evangélikus Szeretetotthonok főnővére „kiváló munkáért” kitüntetésben részesült. Az egészség- ügyi miniszter kitüntetését az Egészségügyi Gyermekotthonok Országos Módszertani Intézetében, „Semmelweis nap” alkalmával tartott ünnepségen adta át Dr. Szondy Mária főigazgató főorvos folyó év június 30-án. A főigazgatónő elismerő szavakkal szólt Filipinyiné hosszú évtizedes kiemelkedő és odadó munkásságáról. Egyben megemlékezett arról a szolgálatról is, amelyet az egyházi Egészségügyi Gyermekotthonok a fogyatékos gyermekek gondozásával a magyar társadalomban teljesítenek. A hosszú ideje fennálló kapcsolat az Egészségügyi Minisztérium és az egyházi otthonok között ilyen szép eredményhez és elismeréshez vezetett. A főigazgatónő kifejezte reménységét, hogy ez a szolgálat tovább terebélyesedik. Istentiszteletek a Badacsonytomaj (protestáns imaház) : a hó első vasárnapján de. 9. Balatonatfali: július 10., 24., augusztus 7., 21. de. 9. Balatonalmádi (Bajcsy- Zsilinszky u. 25.) : minden vasárnap du. 4. Balatonbogiár (református templom) : a hó első vasárnapján de. 9: a hó harmadik vasárnapján du. 3. Balatonfenyves (református templom) : a hó első és harmadik vasárnapján du. 6. Balatonfüred (református templom) : a hó első vasárnapja kivételével de. 8. Balatonfüzfő (József A. u. református templom): a hó első és harmadik vasárnapján du. fél 6. Balatonkenese (református templom: a hó utolsó vasárnapján du. 2. Balaton- lelle (református templom) : a hó első vasárnapján de. 11; a hó harmadik vasárnanján du. 4. Balatonszárszó (Evangélikus Üdülő. Jókai u. 41.): minden vasárnap de. 10 és (református templom) : a hó második és negyedik vasárnapján de. 8. Balatonsze- mes (Fő u. 32.): a hó második és harmadik vasárnapján du. 2. Balatonszepezd: a hó első-, harmadik és ötödik vasárnapján du. 2. Balatonvilágos: a du. 4. Csopak (református templom): hó második és negyedik vasárnapján a hó utolsó vasárnapján du. 5. Dör- gicse: július 10., 24., augusztus 7., 21. de. 11; július 3., 17., 31., augusztus 14., 28. du. 3. Fonyód (protestáns templom) : a hó első és negyedik vasárnapján du. 4; a hó harmadik vasárnapján de. 8. Gyenesdiás (Evangélikus Szeretetotthon, Béke u. 57.): minden vasárnap du. fél 3. Keszthely (Deák F. u. 18.): minden vasárnap de. 11. Kisdörgicse: július 10., 24., augusztus 7., 21. de. 12. Kőröshegy (református templom): a hó első vasárnapján du. 2. Kővágóörs: július 10., 24., augusztus 14., 28. du. 3; július 3., 17., 31., augusztus 7., 21. de. 11. Pécsely (református templom): a hó első, vasárnapján du. 5. Révfülöp: a hó első, harmadik, ötödik vasárnapján de. 10. Siófok (Fő u. 93.) : minden vasárnap de. 11. Sümeg (protestáns templom, Lukonich u.): a hó első és harmadik vasárnapján de. 9. Tapolca (protestáns templom. Darányi u. 1.): a hó második és negyedik vasárnapján de. 9. Zamárdi (evangélikus imaház, Aradi u.) : a hó első vasárnapján du. 5. Zánka: a hó első. harmadik és ötödik vasárnapján de. 11. — Szentháromság ünnepe után a 7. vasárnapon az oltárterítő színe; zöld. A délelőtti istentisztelet oltári igéje: Mk 8, 1—9; az igehirdetés alapigéje; Rm 19—23 — EVANGÉLIKUS ISTEN- TISZTELET A RÁDIÓBAN. Július 31-én, vasárnap reggel 7 órakor az evangélikus egyház félóráját közvetíti a Petőfi rádió. Igét hirdet SZEBIK IMRE miskolci lelkész, a Borsod-Hevesi Egyházmegye esperese. — BÁNK. A helyettes-lelkészi szolgálatok alól július 1-től Re- zessy Miklós ipolyvecei lelkészt dr. Nagy Gyula, az Északi Egyházkerület püspöke felmentette és L ehoczky Endre galgagutai lelkészt bízta meg. • • Jézus Krisztus, Üdvözítőnk Jézus Krisztus, Üdvözítőnk ... (214) 1524-ben a erfurti „Enchiridi- on”-ban és a wittenbergi énekeskönyvben jelenik meg először. Keletkezéséről, esetleges forrásairól semmit nem tudunk. Valószínű, hogy 1524 Húsvétja táján írhatta Luther ezt az énekünket. A reformátor kevés számú szabadon költött éneke közül való. Ez azt jelenti, hogy nem a Zsoltárok könyvén, vagy más igehelyen alapul, és nem is valamelyik középkori ének feldolgozása. A három rövid vers nagyszerűen mutatja Luthernek, mint énekszerzőnek sok kiemelkedő jellemvonását: lapidáris mondatok, melyek a szűk keretek közt is hatalmas tartalmat ölelnek fel. A második vers tömören mutat rá a nagy paradoxonra: „Néki semmi bűne nem volt, S vétkünkért ö lakolt.” „Jézus, Megváltónk sírba szállt...” (215) Luthernak egyik legkorábban írt éneke. Benne Jézus diadalát dicsőíti. A reformátor mindig kész arra, hogy Jézus . Krisztus húsvéti diadalára gondolva győzzön le minden kísértést és magát Krisztus győzelmével vigasztalja. — Az „angyali koncert” Jézus születésénél csak úgy mint a feltámadás jelenetének ragyogó színei, a Golgotha képével vannak összekapcsolva. Énekünk is jól mutatja Nagypéntek és Húsvét benső összetartozását. Idézzünk néhány jellemző képet a 215. ének újonnan fordított szövegéből: 3. Podmaniczky Május 22-én, egy koppenhágai kórházban rövid szenvedés után elhunyt a skandináv magyar gyülekezet egyik vezetőségi tagja és presbitere, néhai Podmaniczky Pál teológiai professzor és Vargha Ilona fia, Podmanczky János. 59 éves volt. Akik ismerték, mind szerették. Pünkösdi lelkesedéssel tudott minden jó ügy mellé állni, segítő szeretettel tudta az egyetemes papság elvét gyakorlatban megvalósítani. Hamvasztás előtti búcsúztatásán Koltai Rezső lelkész hirdette az evangéliumot. „Elhagyottak vigasztalója, öregek gyámolítója betegek gondozója, a szó szoros értelmében igazi lelkigondozó volt — mondta — akit most mindnyájan olyan igaz és őszinv. „Krisztus halála a halált Elnyelte, megcsúfolta. Halleluja!” Az egyiptomi tíz csapásra utalva mondja a 4 vers: „Ajtónkon szent vére jel. Ha hitünk Reá mutat fel, Sátán, halál nem árthat...” — Különösen mély gondolatokat ébreszt a 6. vers: „Húsvét mennyei kenyerét Várja éhező lelkünk, Életadó eledelét, Hogy győztes erőt nyerjünk. Krisztus az a szent kenyér. Más kenyéren a hit nem él.. Itt Luther összekapcsolja a Húsvétot az úrvacsorával: Krisztus az élet kenyere. A testi kenyér a testi élet forrása, táplálója. Krisztus teste viszont a benső emberünket, a hitet táplálja. A hit Belőle, mint élő kenyérből él. így lesz a húsvéti ünneplés tetőpontja gyakorlatban a gyülekezet húsvéti úrvacsoravétele. „Jövel Szentlélek Úristen...” (229) A húsvéti ének után három pünkösdi Luther-énekkel ismerkedünk meg. Rudolf Schäfer az éneket úgy ábrázolja, hogy egy istentiszteletet rajzol: egy templomot látunk, ahol a gyülekezet Imádkozik, igét hallgat, énekel. A gyermekek a karzaton énekelnek. Ott látjuk a szószéken a luther- kabátos lelkészt. A templom oltárterében ott • a függő feszület, amelyről fény árad szét a gyülekezetre. Vigasztaló melegség jellemzi ezt a képet, akárcsak Luther énekét. Schäfer képe és a Luther-ének ugyanazt hirdeti: az egyház, a templom a gyülekezet otthona. Ezt az „otthonérzetet” János halálára te fájdalommal elsiratunk ... Ügy járt az emberek világában, mint aki az örök élet ígéretének boldog birtokosa. Az Istennél való közeli rokonságára mindenekelőtt szívjósága emlékeztetett Szíve és otthona mindenkit befogadott, oly áron is, hogy magát otthontalanná tette, ha erre szükség adódott, életét és szere- tetét minden rászorulóval megosztotta. Meleg, hűséges szívével, mindig barátságos tekintetével nem hiába élt”. Soprontól Koppenhágáig ' és Stockholmtól Caracasig élő hittestvérei és barátai a Krisztusban való feltámadás bizonyságában búcsúznak tőle és helyezik majd sírjára a hála virágait. F. T. árasztja az ének minden sora. Ebben az otthonban Jézus az ige útjára vezet, és hitet ad (2. v.) Erősít a reménységben és elvisz az üdvösségre (3. v.) De a Lélek munkálja a hit egységét is (1. v.), amit az ökumené korszakában nagyon is értékelni tudunk. Így jut el a mába ez az ének is. „Ó jöjj teremtő Szentlélek ...” (231) Luther jól ismerte a „Veni Creator Spiritus” kezdetű latin pünkösdi himnuszt. A breviárium szerint ezt az éneket Pünkösd mindhárom napján a délelőtti imaóra (tertia) alkalmával, az összes gyertyát meggyújtva, nagy ünnepélyességgel énekelték, mivel ebben az órában töltetett ki a Szentelték az apostolokra... A himnusz Nagy Károly idejéből származik. Hrabanus Maurus ma- inzi érseknek tulajdonítják. Dallamát fel- és leszálló melodia- vonal jellemzi. Sajátosan lebegő mozgása van. A Szentlélekről szóló ének utolsó verse a Szentháromságra is vonatkozik. Sok koráinál megfigyelhetjük ezt a mozzanatot. Ez a zsoltározásból került ide, régen u. i. minden zsoltárt ilyen befejezéssel láttak el. Ez jelképezte, az Ószövetség zsoltárait is Krisztus felől kell értenünk. Ma főleg a 4. vers egyik sora időszerű „ ... Szeretetet adj szívünkbe ...” hiszen ez az alapja a diakóniai szolgálatot végző minden egyházi munkának. * „Jer kérjük Isten áldott Lelkét ...” (232) Egyik legrégebbi énekünk. Kapcsolatos a Szentháromság utáni elő vasárnap levélbeli és evangéliumi igéjével: 1 János 4, 16— 21 és Lukács 16, 19—31 verseivel A harmadik vers imatárgyként veti fel azt, amit az epistola végén olvasunk ,,.. . aki nem szereti a testvérét akit, lát nem szeretheti az Istent akit nem lát”. — Azt a parancsolatot is kaptuk tőle, hogy aki szereti az Istent, szeresse a testvérét is” (20—21. vers). Az első vers pedig azért könyörög, hogy a gazdag sorsát elkerüljük, akit az evangélium szerint „készületlenül” ért a N halál: „Hogyha jön a végóra mellénk álljon, Haza térésre készen találjon!” — 1542-ben Luther ezt az éneket felvette a temetési énekek gyűjteményébe is. — Ma a 3. verset érezzük a legidőszerűbbnek, amely szeretetre, egyességre, és békére buzdít minket. Gáncs Aladár Az imádkozó Rrnónyilí Sándor Részlet dr. Judik Józsefnéhez írott leveléből. Pécsi Szemklinika, 1927. június 4. (Ima a klinika kápolnájában) ........Istenem, aki belátsz a szívembe, s egyedül tudod igazán az én nagy testi-lelki nyomorúságomat, szabadíts ki engem ebből a pokolból. Nem csak magam miatt, hanem azokért is, akik szeretnek s akiket szeretek. Adj a szívembe tiszta szeretetet irántuk s adj valami kis erőt és nyugalmat, hogy végezhessem azt a munkát s hivatást, amit reám bíztál, de amit eddig csak nagyon tökéletlenül végezhettem, Te tudod, nem csak az én hibámból. Adj még egy pár szép, tiszta, nyugodt és igazán tartalmas esztendőt, telve nem külső eseményekkel — csak a Te lelkeddel. Ámen.” * R é szlet Szőcsné Szilágyi Piroskának írott leveléből Kolozsvár, 1931. január 10. „... Első vasárnap, hazaérkezésem után a ml kis lutheránus templomunkban voltam. Az én, magam-gyártotta ima-formám körülbelül ez: Istenem, irgalmazz az én nyomorult, bűnös testemnek- lelkemnek, bocsásd meg egész eddigi életemet és add nekem, ha lehet még, új élet alkalmát. Könyörülj rajtam —, Te tudod, hogy nem egyedül magamért, az én jobb-létemért könyörgök —, azért szeretnék jobban lenni, hogy jobb lehessek. Szeretteimért, Anyám emlékéért, a Te dicsőségedért. Ámen.” * Részlet dr. Judik Jőzsefnének írott leveléből Budapest, 1933. március 11. „... És most jön egy pont.. i amiről én talán még nem írtam így Magának soha, ami talán idegen lesz egy kicsit Magának —• hiszen nekem magamnak is legtöbbször idegen még, de arra felé haladok mégis, ez az én új világom, amely talán bennem egészen nem fog kialakulni soha, de ha csak egy kicsit megközelítem néha, boldog vagyok. Én azt hiszem, ez az, ami a belső tépettsé- get leginkább megszüntetheti. Ha Maga is azt tudná mondani legalább egyszer-kétszer, a legnagyobb zavartságban és kétségbeesésben: Istenem, ez már nem az én dolgom, hanem á Tiéd, leteszem ezt a terhet, ezt az erőmet meghaladót, a Te lábaidhoz —, nem bánom, lesz, ahogy lesz... Van barátom, akinek a levélpapírja szélén is ez áll nyomtatva: „Nagyobb az Isten a mi szívünknél.’’ Az egész Ige így szól: „És ha vádol is minket a mi szívünk —, nagyobb az Isten á mi szívünknél.” Ebben van az a kifejezhetet- len béke, ami néha-ritkán megszáll ... Rá is kell bízni valamit .. * Befejező részlet a Hontalan versek című ciklusból: Istenem, nem kérek tőled nagyot. Vagy tán a legnagyobbat kérem: Add vissza a fakóságok színét, Bár egy virágot lássak úgy, mint régen. Bár egy arcot, bár egy mozdulatot Lássak olyan igazán ismerősnek, Hogy bennük percnyi otthonom, legyen. Én Istenem, ha elvetted reményem: Az emlékeimben maradj velem! És add, hogy fájjon igazán a fájás És legyen igazi öröm az öröm — És el ne borítson élő halottként A közöny, ez a szürke vízözön. És tégy kezembe néha egy kezet Ügy, hogy érezzem tiszta melegét. És legyen nekem sok kicsi dolog-. ban A Te kegyelmed örökké elég. Nagyvárad, 1938. szeptember 13. Közli: Imre Mária
